Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-27 / 170. szám
194 1. J l> £ 1 U S 27 JKwBggflMfft Mussolini lapja, — Nyirő Józsefről „Mindennél jobban, igazabban és mélyebben ismerhetjük meq müvein át egy föld leikét és lényegét!" — írja a nagy székely íróról a ..Popolo d'italia" Az olasz sajtó figyelme egyre erőteljeseb ben fordul Effcily északi részének az anya- országhoz való visszacsatolása óta az erdélyi irodalom felé. Az olasz könyvpiacon nemrégiben jelent meg Nyirő József „Az én népem“ cimü könyvének fordítása s ebből az alkalomból Mussolini lapja az „II popolo d“Italia“ Albo Borgomaneri tollából hosszú cikket közöl a könyvről és Írójáról. A cikk többek között a következőket Írja: Azok között az erdélyi irók között, akik földjüknek az anyaországhoz való visszaté- rése előtti húsz évben léptek a nyilvánosság elé, mindannyiuk fölötti óriás: Nyirő József. Ma még nyelvünkön keveset, olvashatunk tőle, de amit. ismerünk, az is elég ahhoz, hogy a legeslegelső sorba helyezzük. „Az én népem“ cimü regényének* fordítása most je. lent meg — a milánói, Eroica cég kiadásában — Silvino Gigante pontos tolmácsolásában és nemrég egy „Erdélyi novellák“ cimü gyűjtemény (Róma kiadás), amelyet Papa. lardo és Tóth fordította kitünően o’as* nyelvre, hűséges olasz—magyar együttműködésben, ami kitünően elősegítette egy olyan nehéz és tömör nyelven irt mü tolmácsolá- sát, amelyben az ismeretlen és távoli magyar világ alakjai elevenednek meg előttünk, a völgyek és a hegységek népe, típusok, képek, hangulatok, amelyeket a szerző saját életén és szenvedésein keresztül ismer s most mesteri kézzel vetít elénk. A szegény székelvek egyszerű, alázatosan hősies életeseményei, a vad hegyek között élő népé; nyomorúság és szenvedések, magánosság 'és nagy szenvedő, lyek, belső lázongás és életbölcsesság — keserűén, de emberien — mindez a szenvedés, ben hallgatni tudó büszke öntudat lelki hát. terén; ez az élet fclvik át az iró tollán és — egy átok és egy égi himnusz között — megtisztítja és felemeli előttünk a nemes erdélyi földnek gyermekeit. Mindezt valami fékezhetetlen férfiassá« hatja át, zinsly a legegyszerűbb alakokban is, mint a lélek igazi nemessége nyilvánul meg s egy moziin. latban, egy szóban, egy mondatban egész világot tár fel. Még egy megjegyzést. Az olvasó tépelődik, lelkesül és következtetéseket von le a maga számára. A főszereplők a nagy, elemi természetű erők: a lé*, az élet feltárulása, a tavasz mindig ui ébredése, az anyaföld költészete, vadsága, ereje ás illata, amely a barázdákból árad s az elszabadult erők száguldó dühe, az áldozat, amely min. dent képes adni és nem kivan é-te semmit, az állatok hangjai, a fák zúgása és remegése, az erdők suttogása a test nyomorúsága és dicsősége, a halál — amelvnt keményen, néha egy mosollyal fogadnak, mint. a nagy társat, aki mindenkit var ás gyenlnvé tesz, vagy hirtelen lecsapj mint a villám a mindenekfelett a magyar lélek, — amely uralja és irányítja ennek a küzdelmesen élő népnek szavait és tetteit. Az egész annyira fenségesen egyszerű s mégis misztikus és olyan mélységesen ein beri. hogy legyőz és magárai ragad. A stilus erőteljes, kemény, mondhatni csontos; kivágja, áthatja és feltárja annak lényegét, amit láttatni, megéreztetíii, mrii- dani akar s annak lényegét ü, amit nem akar kimondani, csak az olvasó képzeletében kíván felébreszteni. Ritka a határozatlan és ködös félárnyék. Inkább középtómuokkzl dolgozik, de véső-vágásokkal; egy acélujj kemény nyomai látszanak meg az anyagban. Magáról a regényről, „Az én n'mem’-iol, amely — egy szegény erdélyi papról szói és tárgyában rokon Rákosi Viktor: Elnémult harangok cimü regényével — csak annyit, hogy cselekményében, gondolataiban a sae replok egyéni élete egyetemes jelentőségűvé emelkedik, a kifejlődés és a cselekvés p«dig általános, érvényességűvé válik. Nyirő feketaszemü, szigorú arcú. kévés beszédű, de vágó és határozottssava ember r cu a stílusa. Ilyen az'ember ée ilyen a müve. Nyirő írásai mély barázdát vonta« a magyar irodalomban. Rövid áttekintést nyújtunk róluk. 1924-ben jelent meg első no~el- la-gyüjteménye, amely, mint valami revclá- ció, úgy mutatott meg egy ismeretlen világot: a székely nép «letét. Ha jói át akarjuk érteni müve jelentései, eredetét és lélekzését, meg kell ismernünk röviden Nyirőt a szerzőt életének valósa. , gában. Nemes erdélyi családból született Székelyre, ont boron, amelynek közelében, egy mély és ségének Rékának kffkoporsója. Nyirő Szé- kelyudvarhelyen tanult, ebben a régi és igazi erdélyi, székely hagyományokkal ékeskedő városban. Itt telítődött meg lelke földje ősi erejével, az erdélyi mesékkel és balladákkal, a nép leikéből fakadj drámákkal, amelyeket számtalan nemzedék mesélt el és éb át újra, legendákkal, amelyeket Csaba leszármazottai- nak földjén a patokok suttogása, az erdők zúgása beszél el. Ősi, jellemző, é|ő, igazi meztelen emberiesség történetei ezek. Nyirő meggyőződése, hogy hun ősöktől származik, hun neveket adott gyermekeinek ist Csaba, Ildikó, Réka, Béesben szerzett teológiai diplomát Is: s a világháború idején Kibéden egy Kolozsvár | közelében levő faluban voft római katolikus lelkész, benn a hegyek között. Ott élt a falusiak között, a nagy vl",ágküzdelem idején megosztva velük a harcot, a szegénységet, a szenvedéseket, lemondást és a büszkeséget; végtelenül éles megfigyelő szeme felkutatta, felértékelte, megnemesitette lelkűk örvényeit, erényeit, mélységeit és így teljesen megismerte népe lelkét. A habom utolsó évéhen tábori papként működött. Az összeomlás után minden megváltozott Erdélyben, a Nyirő élete is. l!)19~hen letette a papi ruhát és megházasodott. Pénz és segítség nélkül naphosz- szat fáradságosan dolgozott, hogy szűkös szegénységben eltarthassa családját. Átverekedett az. életen. Molnár lett. Egy régi. omladozó kis erdélyi falusi malmot vett át, zsákot hordott, őrölte falusi társai gabonáját; szegény, kínzott, de földjéhez, hazájához, és Is+enébez hü népének gabonáját, hittel fajában és földjében. Éhből a terhes korszakból, amely mások számáTa talán a tehetetlenség és a lesüllyedés évei lettek volna, származnak első müvei, amelyek talán a legjellemzőbbek Nyiröre; olajfoltos kezekkel, jisztporos ruhában irta a kis malom malomkövén. !j Erdélybe!» 1923—ben megindult erőteljesen 1 az nj szellemi *lef. A folyóiratok Irodalmi versenyeket rendeztek « uj erdélyi írók után kutattak Nyirő egyszerre két ilyen irodalmi versenyen is győzött. Elbeszélései az erdélyi és magyar szellemi élet figyelmének központjába állították és Írásai körül a legélesebb viták gyultak ki. Nyirő ekkor egy újabb Írói versenyen gyöxött, amelyet, a legrégibb erdélyi napilap rendezett a így főszerkesztője lett egy folyóiratnak, ahol éveken át dolgozott, mindennapi újságírói munkában fáradva az őt mindig éltető szenvedéllyel s ugyanakkor dolgozva alkot ásóin s összegyűjtve eredményeit azoknak az alkotásoknak, amelyek az olvasók egyre szélesebb táhorát hóditották meg Nyirő első regénye 1928-ban jelenít meg. Azután következett: A sihói bölény, amelyben éles, erős vonásokkal elevenedik meg Wesselényi báró nagyszerű alakja; Uz Bence, amelynek egész cselekménye az erdélyi föld és Isten rajt* élő teremtményeinek himnuszává magasztosul; „Isten Igájában“, amelyben Nyirő a mai élet égető kérdéseit bogozza, boncolja és elemezi; „Madéfalvi veszedelem“ cimü történelmi regénye, 19?,8-ban jelent meg „A havasok könyve" és más müvei, 1987-ben a budapesti Nemzeti Színház mutatta he a „Jézuefaragó ember“ cimü darabját, amely első kötete eg: tk novelláját dolgozza fel. A szegények között éSt és arról a földről származott és mesél, amely a legdrágább minden magyar szivének, Nyirő ma a legjobban megértett, szere'ott és becsült ama magyar irók közül, akik munkájuk leikét földjük történetéből, legendáiból, érverésébőj meri tettél; nagyszerű összefoglalásban, amely a múltból kiindulva, a mában élve és a jövőre tekintve, nemcsak száraz, pusztán tételes müveket alkot, hanem az erőteljeset, eredetit, a legszemélyesebbet önti be Nyirő a mindennap kis eseményeit énekelte meg, amelyek azonban a nagy események részei, amelyekben egy ország sorsa él, a szegények és ismeretlenek mindennapi fáradtságát, ami igazi jelképe és megtestesülése anamk a névtelen .tömeghősiességnek, ami a népeket naggyá teszi Nyirő a mi kemény és nyers időnk Írója. Bármilyen szónoklatnál, statisztikai adatnál, történelmi értekezésnél, néprajzi, vagy földrajzi adathalmaznál jobban, igazabban és mélyebben ismerhetjük meg művein át egy föld lelkét és lényegét. esem Moxţyo ma vasárnap és holnap hétfőn ui ói dra $Jr«nia Mo»«|Ó Lfeáviyinfiéiet BOLtUáRY GÉZA viíá^hirü verdező filnr> főszerepek: flltSEbfl Sflb- üOivbR, flTTHifl HÖRBIGER A három k*d«tt o francia fflmcisdrtds idei remeke. — Hdrpm hodett bar tsá árak megrendítő történje, főszerepekben: 3Ef\n CHBVIFR, HE!;EP PRORIERE Előadások kezdete hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor, szombat, vasár-és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor Hétfőn kezdődik meg Kolozsvárott az augusztusi és szeptemberi kenyérjegyek kiosztása A munkások ^eiodoaia 35 éeUn lesz, m is foq!d'!<8i4sai!if 25 Kolozsvár, julius 26. 4 Kenyérrel való 1». kaiékosság érdekében Kolozsvárott az uj buza megjelenése után is érvényben marad a kenyér jegy-rendszer. A város lakossága tehát ezután is jegy ellenében szerezheti be az előírt kenyér-fej adagot Keledy Tibor dr. polgármester szombaton intézkedett az augusztusra és szeptemberre érvényes kenyér jegyek kiosztásáról. A fagyon iák a kenyér- jegyet ezalhalomrruA is ná••óriási könyvük felmutatása ellenében a kereskedőktől és pékektől szerezhetik be, A munkásság kenyér- jegye zöld szinti és napi 3b deka kenyér vásárlására jogosít, a más foglalkozásúaké viszont fehér, amellyel napi 25 deka kenyér Ä Délvidéken életbelépték a magryar jogszabályok Budapest, julius 26. (MTI) A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a ra. kir, minisztérium rendeletét, amely a visszafoglalt délvidéki területen a polgári peres eljárásban és az egyes nem peres eljárásokban a magyar bíróságok működésének megkezdésével egyidejűleg a magyar jog szabályait lépteti hatályba. A Budapeesti Közlöny lgközelebbi száma közli a m. kir. minisztériumnak a visszafoglalt délvidéki területre vonatkozó igazságügyi szervezeti rendelkezések tárgyában kibocsátott rendeletét, amely a törvényhozás rendeivásárolható. Ellentétes értelmezések elkerülése végett le kel szögezni, bőgj' a Közélelmezési Hivatal „munkásság“ elnevezés alatt kizárólag fizikai munkásokat en A kereskedő ér- pék a vásárlási könyvben szereplő személyek részére kiadott kenyérjegy ok számát és színét a vásárlási könyv főlapján tintával és cégének megjelölésével köteles beírni. A kereskedő és pék köteles még a jegykiadáskor a Közélelmezési Hivatal által kibocsátott ivre az igénylő nevét, a kiadott jegyek számát és színéi is rávezetni. Az uj kény ér jegyeket s mái- korábban kijelölt helyeken vehetik át a fogyasztók. A jegyek szétosztása hétfőn kezdődi' A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztériumnak a visszafog, lalt délvidéki területen a magyar polgári büntet őbii’áskodá- működésének megkezdése tárgyában kibocsátott rendeletét, amely kimondja, hogy a visszafoglalt délvidéki területen a polgári büntetőbíráskodás 1941. augusztus 4-én kezdődik, A rendelet alapgondolata az, hogy a visszafoglalt délvidéki területet 1941. április 11 napjáig külföldinek, azon túl pedig belföldinek kell tekinteni. kezeséig hatálybalépieti a visszafoglalt, délvidéki terleten az igazságügyi szervezetid vo- sütét erdőben, fii ka erdejében áll Attila fele- jj natkozó jogszabályokat. égiszén finom összeálli ídsu. u!, gumikerekű I ü El»d<6 félfsdeiü kOCSi HORTHY-UT 16 SZ. „ és DteM - sfaborszesz kdtöü'i/áf adí& tagúul a wuMtüu orugfáxjíúc' fcdöfttffrto 'hfa&ídi DIANA séslisss’SgQ&s: Munkaszolgálatra hívja a Wesselényi Lövészegyesület az egyetemi ifjakat és a középiskolák Vli—V >l. osztályainak növendékeit A Wesselényi Lövészegyesület magyar nemzeti munkaszolgálatra hívja az egyetemi és főiskolai hallgatókat és a hetedikes is nyolcadikos középiskolásokat. A nemzeti és erkölcsi célok érdekében megszervezett munkaszolgáltatás ma már as egész világon ismeretes, Európától Amerikáig és Ázsiáig, A munkatábor intézménye nem, et- nevelő intézmény. A nemzet, amely gondolat, ban és lélekben már összefogott, munkában is össze fog. A munlcatáboros ifjak ’zenelel visznek a nemzeti társadalom egyik rétégétől a másikig. Kezet adnak arra, hogy egymás kölcsönös megismerésén és megszerelésén keresztül hozzáfognak a nemzet u ijáépi'éséhíz. E kézfogáson, ez összefogáson keresztül válik az önkéntes nemzeti mun ka szolgáltat ás minden nemzet jövőjének alapjává és minden ujjászületés biztosítékává. A Wesselényi Lövészegyesület önkéntes nemzeti munkaszolgálat ra hívja fel az erdélyi egyetemi hallgatókat és főiskolásokat, valamint a középiskolák hetedik és nyolcadik osztályának. növendékeit. Az Erdélyi Szociális Szerveset k.oloztvármegyei irodája Váraimás községben sokgyermekes szegény magyar családok részére házépítési munkálatokba fog » e házépítéshez hívja az erdélyi magyar ifjúságot. E házépítés nemzetépités! Alim én kő, minden tégla, amelyet, a magyar ~fjflk ezekhez a váralmási házakhoz hordanak és egymásba illesztenek, a nemzet testét építi. Minden szó és minden gondolat, amely az Ott Munkában összefogó Erdély különböző társadalmi rétegeiből való ifjak kötött k -cserélő- dik. a nemzet lelkét és jövőjét építi! Az Erdélyj Szociális Szervezet kotozsvár- megyei irodája a jelenti etetlek ellátásáról és lakásáról gondoskodik. A munkaszolgálat augusztus hónapra szól. .Jelentkezni lehet a Wesselényi T/nrészegyesülH központi irodájában (Üuiá-utca 12.) augusztus elsején ári. előtt 10 órától 1 óráig, délután 4 érától 8 óráig. Magyar ifjak, várunk, fit eket! — Gergelyi községben a folyóba fulladt egy fiatal földbirtokos. Budapestről jelenti a MTI: Hunyadi Tibor, Hunyadi Perene nyirmadaj földbirtokos 21 éves fia Gcrgelvi község mellett fürdőzött. Az úszni nem tüdő fiatalember mélyvízbe került és elmerül* A közelben játszadozó gyermekek ügyein.esek lettek segélykiáltására, de segíteni nem tudtak rajta. A vizbefullt Hunyadi Tibor holttestét, mée nem találták matt.
