Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-27 / 170. szám
SL_ Rendezésre vár aas Erdélyi Kalofiííiws Státusa* helyzete Wl* veaaâlelt a Státus anyaqiakf»an a román megsaitálBás idején ? — Méltányos bárpóilásA igényel aac dkobnotf jávoriért a Státus — Milyen iskolákat és diák* olVlranokat tart fenni a vise»» csatolt Erdélyben a* ősi intézzmény? Koloasvar, július 26. A visszacsatolt fce- l«*i erdélyi országrész hazatérése az Erdélyi Katolikus Státust sok vonatkozásban uj helyzet elé állította. A régiek mellett uj feladatok várnak erre a nagyimul tu intézményre, amelynek sorsát az elmúlt két évtized alatt aggódó érdeklődéssel figyelte a® egész magyar közvélemény. Az idegen uralom szinte felmérhetetlen károkat okozott az Erdélyi Katolikus Státusnak s csak az Apostoli Szentszék atyai támogatása és a Státus vezetőnek kitartó, lankadatlan küzdelme .tette lehetővé, hogy az intézmény minden nehéz: ég ellenére, a román megszállás ideje alatt is betölthette rendeltetését és magas hivatását. Az erdélyi katolikus közvélemény bizalommal várja, hogy aiz illetékes tényezők minden lehetőt elkövetnek a mult igazságtalanságainak és az elszenvedett jogfosztásnak jóvátétele érdekében. Az Erdélyi Katolikus Státus mai közjogi helyzetéről, tevékenységéről és a Státus részéről folyamatba tett elhatározó lépésekről felvilágosítást kértünk ár. Boga Alajos prelátus-kanonok, státusi előadótól. A kapott felvilágosítást az aláb. faiakban foglaljuk össze. Az ötödik évszázad delén A Státus mai közjogi helyzetének megértéséhez mindenekelőtt, tisztában kell lennünk azzal a változással, ami a román főhatalom idején bekövetkezett. Az Erdélyi Katolikus Státus ősi ön kormányzatai intézményének gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza, arrai az időre, amikor 50 éven keresztül nem lehetett katolikus püspöke az erdélyi fejedelemségnek s a papság és a világi vezetők kara, státusa együttesen fogtak össze a katolikus hivek leiki gondozására*, a katolikus iskolák és intézmények igazgatására. Ez az önkormányzatú intézmény később teljesen kiépült jogi szervezetté fejlődött, amelyet, erdélyi és királyi törvények egyaránt megerősítettek. Évszázadok múltak, de a Státus közjogi helyzetében lényeges változás mindaddig nem következett be, amíg a trianoni béke- parancs Erdélyt román megszállás alá nem juttatta. Noha a békeszerződés kisebbségi agyezményei elvileg elismerték a magyar kisebbség vallási önkormányzatát, rövidé- sen mégis megindult a szervezett támadás a Státus, rajta keresztül pedig az erdélyi magyar katolikus iskolák és egyházi intézmények ellen. Erdély megszállása megfosztotta a Státust a® addig élvezett államsegélytől. A román kisajátítási törvények könyörtelen alkalmazása a Státus-alapok ingatlan-va gyonának elvételére vezetett. Az igv előállott anyagi veszteség mérvével később még I foglalkozunk. Ghibu 1923-ban lépett fel első ízben a Státus ellen Ghibu Onisiíor kolozsvári egyetemi tanár, aki ettől kezdve életcéljának tekinti a Státus megsémmisitését. A bevezető hírlapi támadások után Ghibu tanár a röpiratok, pamfletek és vaskos könyvek egész áradatát zúdítja az erdélyi történelmi mult terén teljesen járatlan román közvéleményre, azzal * követeléssel, hogy a Státust, amelyet a román térhódítás legszilárdabb akadályának tekint, fel kell oszlatni, vagyonát pedig a román állam, illetve a kolozsvári román egyetem számára el kell kobozni. Ghibu önkényesen kiválogatott és önkényesen fordított s magyarázott történelmi érvekkel, a hamisítástól sem riadva vissza^, azt próbálta bebizonyítani, hogy a Státus nem egyházi, hanem magyar politikai szervezet, törvénytelen és kánonellenes intézmény, valóságos állam, „Stat“ a román államban. Nem kell mondanunk, hogy7 ezek az alaptalan vádak fogékony talajra találtak a román közélet minden területén, sajtót és parlamentet is beleértve. 1924-beii a román kultuszminisztérium már vitássá teszi a Státus jogi személyiségét, ami egyben az intézmény létalapjának megtámadását is jelenti. Az ebben az évben közzétett jogi személyiségekről szóló törvény is azzal a célzattal készült, hogy Státust jogi személy is é jfétől megfossza, vagy legalább is uj jogi személyieég kérésére kényszerítse, ami ter- másBetesan tan ősi jogfolytonosság elvének | feladását vonta volna maga után. A román g bíróságok az eléjük kerülő Státus-perekben oly érfceknü Ítéleteket hoznak, hogy a Státust jogi személyiségének Kánya miatt perben álló félként elfogadni nem lehet s igy a Státus vitássá tett javainak megvédésére nem léphet fel a bírói. fórumok előtt. Az önkormányzat elvitatása Az 1928 évi kultusztörvényben és az 1929 évi konkordátumtörvényben a román kormánynak ngyanez a törekvése jut kifejezés* re: lehetőleg vitássá, vagy legalább is vitathatóvá tenni a Státus évszázados jogi alapját és ősi önkormányzatát. Ghibu tanárnak pedig 1931-ben sikerül a román kormánnyal egy úgynevezett „történelmijogi bizottságot“ kineveztetnie, amelynek ő az elnöke, rendeltetése pedig a Státus helyzetének „kivizsgálása“. A kolozsvári egyetem, amelyet Ghibu mozgalmának sikere a státusi vagyon megszerzésének kilátásával kecsegtet, teljes erővel porondra lépett. Megmozdulnak a román diákszervezetek is, hogy a román közvéleményt a Státus eMen izgassak. Ma jd bekapcsolódik ebbe az egyenlőtlen küzdelembe a görögkeleti Szent Szinódus is. Ilyen előkészületek után nem csodálkozhatunk aizon, hogy 1935-ben a román telek- könyvi hatóságok elfogadják Ghibu érvelését: a Státus jogilag nem létező szervezet, következőleg az általa jogtalanul kezelt, vagyonokat, amelyek ekkor már csak az iskolaépületekből és néhány bérházból állottak, a román állam minden külön formaság nélkül, egyszerű tollvonással elveheti. A telekkönyvi hatóságok ennek a felfogásnak megfelelően sietnek a Státus vagyonának bejegyzését az állam javára megváltoztatni- Ugyanebben az esztendőben a méltán hírhedt kolozsvári főügyész, Colfescu szintén beavatkozik a Státus ellen folyó küzdelembe és a Státus köztiszteletben álló vezetői ollen csalás, okirathamisitás, izgatás és hűtlen kezelés otromba vádját emeli csak azért, mert az ősi intézmény igazsága mellett hűséggel és becsülettel kitartanak. Mindeme támadások közepette a Státus vezetői öntudatosan higgadt m agat ári ást tanúsítanak. Ghibu tanár és társainak vádjaira adott válaszuk a történelmi igazságon és tiszta jogfclfogáson alapszik: A Státus nem politikai, hanem egyházi intézmény, amely az erdélyi katolicizmus ősi történetében leli származását s amelynek törvényesen elismert jogi személyiségét csak a jogforrások és történeti tények meghamisitá- sával lehet kétségbevonni. 1932-ben, a Státus vezetőinek a kormányhoz és az Apostoli Szentszékhez eljuttatott emlékirata alapján, a bukaresti miucius hathatós közbenjárására megindultak a közvetlen tárgyalások a Státus vezetői és á kormány megbízottai között. E tárgyalások, folyamán Pop Valér akkori román kultuszminiszter azt a követelést terjes.nette elé. hogy a Státus mondjon le ősi elnevezéséről, önkormányzatáról, jogi személyiségéről és járuljon hozzá ahhoz, hogy vagyonát a bukaresti éraek s mindkét ritusu — latin és 1 görög szertartásu — katolikus püspökök 1 együttesen kezeljék s ezáltal ezt a magyar I1 katolikus vagyont általános katolikus va- S gyónná változtassák át. Doici pápai nun eins kezdeményezésére a I görög katolikus érsek és több görög kato- I likus püspök nyilatkozatban lemondottak a Státus vagyonára vonatkozó mindennemű esetleges igényről. Ugyancsak a nuncius közvetítésével sikerült végül is olyan megállapodást létrehozni, amelyet mind a kormány, mind pedig a Státus tárgyaló vezetői elfogadhatónak nyilvánítottak. Ennek a megegyezésnek az alapján Rómában vették fel ismét a tárgyalások fonalát, ahol további küzdelmek után Pacelli államtitkár bölcs irányítása mellett 1932 május 30-án aláírásra került a Státus jogi helyzetét véglegesen szabályozó Accord, a Konkordátum vitás IX. szakaszának hivatalos értelmezését tartalmazó Római Egyezmény, melyet XI. Pius pápa még as aláírás napj ám jóváhagyott. Ez a nemzetközi szerződés hatályával bíró egyezmény megállapítja, hogy a Státus ezentúl a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség Egyházmegyei Tanácsa néven fog tovább működni, vagyona a püspökség tulajdonát képezi, és jövedelmét az alapítási okiratoknak megfelelően vallási és nevelési célokra kell fordítani, a bukaresti katolikus érseknek, mint a Szentszék külön megbízottjának felügyelete és a /kormány ellenőrzése mellett. Az állam javára átírt státusi ingatlanok tekintetében pedig helyre kell állítani az eredeti telekkönyvi állapotot. UfalftS» Stoxdelimes évele Sajnos, a Római Egyezmény sem tudta el- Imllgattatni Ghibu tanárt és elvbarátait. Újabb támadások indulnak, most már azzal az érveléssel* hogy mind a Szentszék, mind pedig a román kormány által elfogadott Római Egyezmény nem magyarázó jeiiegü okmány, hanem önálló nemzetközi egyezmény, melynek érvényességéhez az aikot. mánytörvény a parlament ratifikálását és a király szentesítését követeli meg. Pop V'aiér volt miniszter, akit Ghibu az Egyezmény aláírásáért a leghevesebben támad, külön könyvben kelt a Római Egyezmény védelmére, de azokat a nyílt és titkos erőket, amelyek a: Státuson keresztül a magyar iskoláztatásra készültek- végzetes csapást mérni, nem sikerült elhallgathatni. Ghibu újabb pamfletjében most már az uralkodóhoz fordult, aki szerinte jogutódlás címén tovább gyakorolhatja a Magyar Szent Korona mindenkori hordozóját, a félként apostoli magyar királyt megillető főkegyúri jogokat és ebben a minőségében, az iráinyitott román közvélemény óhajtásának megfelelően intézheti el a Státus ügyét. A román bíróságok Ghibu álláspontlát fogadják el: a Római Egyezményt a román parlament nem ratifikálta, az uralkodó nem szentesitette, tehát törvényerővel nem bir és a bíróságokra ennélfogva nem kötelező Újabb birói Ítéletek születnek meg, amelyek mereven tagadásba veszik a Státus jogi személyiségét. A telekkönyvi helyzet változatlan marad. A végleges rendezés 1937-ben a Státus vezetői emlékiratban tárják fel a helyzetet Pacelli bíboros állam ■ titkár előtt. A Szentszék ismételt sürgetésé re a román kormány bizottságot küld ki » végleges kibontakozási tervezet elkészítésé re. Hosszú hónapok vitája után a román kormány — részben a világpolitikai helyzet alakulása következtében is — elismerte a Római Egyezmény érvényét és azt, a parlamenttel ratifikáltatta. Az erre vonatkozó törvényerejű határozatot 1940 március 2-án közölte ai román hivatalos lap. Az igazságügyminiszter utasítására a telekkönyvi hatóságok visszaállítják az eredeti állapotot. Intézkedés -történt a Státus függőben tartott pereinek békés alapon való rendezésére is. ' Ebben az állapotban találta a Státust — most már Egyházmegyei Tanácsot — az elmúlt év őszén bekövetkezett főhatalomválto- zás. A Státus közjogi helyzetét továbbra is a Római Egyezmény, mint nemzetközi szerződés állapítja meg, amelynek érvényessége a területileg kettéhasitott státusi intézmény egészére kiterjed. Néha a Magyar Szent Koronához visszatért erdélyi részen, a Státust illetőleg joggal felmerülhet a rsstitn- cio in integrum, mindaddig, amig az erre illetékes tényezők a Státus helyzetének végleges rendezése tekintetében nem döntenek a Római Egyezmény változatlanul érvéé-7 ben marad. A státusi alapok kérdése . A visszacsatolt erdélyi részeken a Státus hét alapot kezel. Ezek: a tanulmányi alap az ösztöndij-alap, a vallásalap, az elemi iskola alap, a tanári nyugdíjalap, a tisztviselői nyugdíjalap és az önbiztositó alap A tanulmányi alapból a visszacsatolt részeken öt középiskola: a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a Csíkszeredái, a kézdivásár- hclyi és a székelyudvarhelyi gimnáziumok fenntartása van biztosítva. Az ösztöndijalap biztosítja az ifjúsági nevelő intézetek: a kolozsvári Szent József egyetemi diákotthon és a kolozsvári Mária Terézia középiskoíú inteivmtus, továbbá a 19 4 U JUCI V & 27 jSQtés 90fifoeg AAogqMfén Csíkszeredái, a kézdivásárlielyi, a marosvásárhelyi és a székelyudvarhelyi középiskolai intemátnsok fenntartását. A Katolikus Státus gondoskodik ezenkívül a kezdivásárhelyi téli gazdasági iskola és a hatvan férőhelyes kolozsvári katolikus tanoncotthon fen tartásáról is. A kisyjé+itás Ezeket a nemes célokat szolgáló alapokat azonban a húsz éves romám uralom alatt m- gatlanvagyonuktól úgyszólván teljesen megfosztották. A román földkisajátitás során a státusi birtoktestek a következő pótelfca.- tatlan veszteségeket szenvedték: a kolozsmonostori birtok 4610 hold szántóföldjéből 4437 holdat, 4046 hold erdejéből pedig 2636 holdat sajátítottak ki, a váradaknási birtok 1359 hold szántóját*}' 1305 holdat és 7441 hold credejéből 6473 holdat vettek el, a radnóti birtok 4317 hold szántójából 4053 hold és 829 hold erdejéből 636 hold került kisajátítás aiá, az alsóbajóni birtok 1401 hold szántójából 1341 hold és 2503 hold erdejéből 2403 hold veszett oda. Összesen 11687 hold szántója volt, a Státusnak, ebből kisajátítottak 11136 holdat, a 14817 holdra rugó erdőségekből pedig 12155 holdat. A megmaradt ingatlanból később a nagy kezelési költség és egyéb kényszerítő körül. menyek folytán még el kellett adni 277 holdat és igy végeredményben a 26507 hold ingatlanvagyonból megmaradt 303 hold szántó és 2670 hold erdőség. ‘ A kisajátítás következményei A megítélt kisajátítási ár holdankint átlag 913 lej volt, vagyis négyszögölenkint 57 bani, amely később a fellebbezések folytán némileg javult ugyan, de igy sem érte el a tényleges érték húsz százalékait. Ezt, a megváltási árat sem készpénzben kapta meg a Státus, hanem 5 százalékkal kamatozó kisajátítási kötvényekben, amelyek tőzsdei ár. folyama csak 25—50 százaléka volt a köt- vények névértékének. Mindezek következtében a Státus szükségletei és jövedelmei a következő elszomorító képet muteittáfc: a vallásalap szükséglete évi 3,218.434 lej, jövedelme ezzel szemben esupán 675,835 lej, a tanulmányi alap szükséglete 11,849,238 lej, jövedelme 3,369,152 lej, ä az ösztöndijalap szükséglete 1,368,018 lej, jövedelme 1,228,642 lej, az elemi iskolai alap szükséglete 13,637,754 lej, jövedelme csupán 18,480 lej, a Nagyszebeni Teréz Árvaház Alap szükséglete, 1,334,586 lej, jövedelme 334.586 lej, a tisztviselői nyugdíjalap szükséglete 172,480 lej, jövedelme 422,288 lej, I a tanári nyugdíjalap szükséglete 929,480 lej, jövedelme 1,253,929 lej. összesen 31.510,050 lej évi szükséglettel szemben mindössze 7,302,912 lej jövedelem állott a Státus rendelkezésére, ami a két utóbbi alapnál mutatkozó jövedelemtöbblet beszámításával évi 24,207,138 lej hiányt mutat fel. A Státus azonban nemcsak az agrárre- form folytán szenvedett súlyos veszteségeket, hanem a vele szemben alkalmazott erkölcsi kényszer miatt több esetben volt. kénytelen egyéb ingatlanaitól értéken alul megválni. A Státus vezetősége ez utóbbi I ingatlanok tekintetében élt az 1400—1941. M. E. számú komiányrendolctben biztosított visszaigénylési, illetve kártalanítási jogával. Általános érdek, hogy ezek a vallási, knl- ‘ uyâlis és iskolai célokat szolgáló ősi alapok "rtéritést nyerjenek, vagy ahol ez lehette. :es, a régi vagyontárgyakat visszakapják. V Státus és a katolikus közvélemény ju . igazságos ügy győzelmében bizva, nyugodi . reménységgel tekint a magyar bíróság és t- rr.agyar kormányzat döntései elé, «melye!; * lehetővé teszik, hogy a Státus ősi intézné nye az egyház és nemzetünk, elsősorban i- szegény székely ifjúság érdekében rendelte, tését az eljövendő, idők folyamán is »avart n lanul betölthesse, — fejezte he értékes fel világositásait dr. Boga Alajos előadó. RöSZLER GYŐZŐ DR Jó ára és jó ss lapja a Jó iúdetntcnetnen \ Sy.emb fistele It«©zI»ei?B*0tr»»ra
