Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-18 / 162. szám

MGeam&F

tm

UKRAJNA

Beszédes adatok Európa legnagyobb összefüggő gabonatermő területéről

Már a XVII. században is nagymennyisé- ' gü ukrajnai eredetű gabonát rakodtak Dan- zigban és Königsbergben, Németországnak ebben a két keleti kikötőjében. Ukrajnát, ezt a kövér fekete földdel és pompás éghajlattal megáldott országot joggal nevezték már a világháború előtti időkben Európa éléskamrájának. és hogy ez tényleg igy is volt, legjobban bizonyltja az a körülmény, hogy Oroszország urai ezt a földet legtöbbször valóban nem tekintették egyébnek, mint kizsákmányolásra váró gyarmatnak. Ukrajna, Bessza- rábiával, Északbukovimával és a kelet galíciai síksággal együtt a világ legnagyobb összefüggő gabonaterma területét jelenti és Észak- amerika Mellett az egyetlen olyan terület, amely határain kivid, is millió és millió embert tud élelmezni, A világháború előtt Európa gabomaszirkségletét Ukrajna fedezte és az ukrajnat; termés minősége volt az a tényező, atmely az orosz gabonaexport nagyságát meghatározza. Oroszország és az északamerikai Egyesült Államok felváltva vezettek a világ gabonatermelésében.

A szovjetstatisztika hátrányai

Még szakember számára is rendkívül nehéz, majdnem lehetetlen, az orosz termésről és fogyasztásról helyes képet alkotni és pontos adatokat, szerezni, egyszerűen azért, miért az orosz statisztika készítésének módszereit semmiképpen sem lehet és szabad a középeurópai módszerekkel összehasonlítani, A Szovjetunióban az utóbbi években úgynevezett ..brutto-lábon álló“ becsléseket végeztek, amelyeknél még az airaitás közben előállhaitó veszteségeikkel sem számoltak. Míg a, hivatalos szovjet adatok az UDRSS 1938. évi gabona- termését 950 millió métermázsában jelöli m'eg, addig a birodalmi Konjukturakutató Intézet, ugyanennek az évnek a termését csak 800 millió métermázsára becsüli. A fogyasztással kapcsolatos statisztikai adatok pedig óriási ingadozást mutatnak, aminek oka abban keresendő, hogy a világháború után részbeni a kivitel fokozása órdekében, részben pedig propagamdisztikus célokból gabona-dömpinge- ket vittek keresztül, anélkül azonban, hogy ennél a Szovjetunió lakosságának élelmezési helyzetét a legkisebb mértékben is tekintetbe vették volna. Hogy az évek sarán végbevitt ilyen nagyszabású külkereskedelmi kampányok milyen mértékben vették igénybe az utóbbi esztendők folyamán felhalmozott, tartalékokat, arról a külföldi megfigyelőknek aligha, lehel módjukban ítéletet mondani. De ha tekintetbe is veszünk bizonyos túlzásokat, amelyek a rendelkezésre álló statisztikai adatokban kétségtelenül előfordulnak, az orosz termelésnek I Európa és a világ öpsjzgabonatermelésóvel való összehasonlításánál még akkor is kitűnik, hogy milyen rendkívüli jelentősége van Oroszországnak, mint gabonaezportáló államnak, annak ellenére, hogy a háború utáni időkben Oroszország gabonakivitele valójábain sokkal kisebb volt, mint amilyen a termelési lehetőségekből Ítélve lehetett volna.

Az alábbi táblázat a világ.' Európa és Oroszország búzatermelését mutatja be ezer tonnáikban:

milyen óriási ingadozásoknak volt kitéve állandóan az orosz gabonaexport:

Oroszország gabonakivitele ezertemnákba«»:

Év:

Rozs:

Buza:

Zab:1

Árpa:

1909—13

655.1

4238.8

1088.1

3718.1

1923

1195.0

333.0

219.0

103.0

1929

—

—

158.0

8.0

1931

1109.0

34,99.0

964.0

387.0

1935

45.0

704.0

588.0

156.0

1936

106.0

52-0

105.0

43.0

1937

214.0

846.0

220.0

6.0

Az ingadozások kétségtelenül az orosz gazdasági

és kiviteli

politika'

ellen be-:

■'■■mk,

amely képtelen volt

arra, hogy az orz

ágnak

1909—1913 1929—1931 1937—1938 1938—1939

Európa Oroszország Az egész világ

32.195

20.600

96.594

37.735

22.362

125.204

228.857

32.600

132.909

50.139

40.700

136.594

Oroszországban a búzatermelés kimondottan külterjes módon történik. Míg 1938—39-ben egész Európában csupán 31.155,000 hektárt vetettek búzával be, addig Oroszországnak 40.713.000 hektár buzavetése volt. Ilyenformán a kisebb európai területem termett több buza. Az átlagos hektáreredményeken látjuk legjobban azokat a lehetőségeket, amelyekkel az orosz mezőgazdaság tényleges belterjessé való tétele esetén számolni kell. 1938-ban például a német birodalom hekfáronkinti átlagos 22.4 métermázsás termésével, 10.7 métermázsa orosz termés állott szemben. Ez a szám azonországban az utóbbi években a rozs-termeié?" a búzatermelés javára állandóan csökkentették, Oroszország ennek ellenére mint rozsex- portőr továbbra is megtartotta első helyét.

A következő táblázatból világosam kitűnik,

egyenletes és kiegyensúlyozott gazdasági irányt biztosítson. A fennti számok egyúttal azt is bizonyítják, hogy az orosz föld olyan lehetőségeket rejt magában, amelyek észszerű vezetés mellett minden további nélkül valósággá válhatnak. (MN.)

R^nilexfék a Délvidéken a kisajátítóit ingatlanok helyzetét

BUDAPEST, julius 11. (MTI) A Buda. pesti Közlöny csütörtöki számában jelenik meg a minisztérium Ö.280—1941. M. E. számú rendelet», amely a visszafoglalt délvidéki területen végrehajtott földbirtokrendezéssel kapcsolatban intézkedik. Kimondja, hogy a jugoszláv földbirtokpolitikai jogszabály alapján kisajátított ingatlan tekintet nélkül arra, hogy időközben kinek a tulajdonába jutott, a magyar államra száll avégből, hogy megfelelő uj juttatással a földbirtok politikai jogszabályok végrehajtása során beállt egyenlőtlenséget és méltánytalanságot kiküszöböljék, valamint további földbirtokpolitikai célokat valósítsanak meg. Végül a földhözjuttat-ás lebonyolítását a miniszteri- um által kinevezendő kormánybiztosra ruházza a rendelet.

Ünnepélyes külsőségek közöli alaku’i

meg a kolozsvári kamata

közgyűlés résztvevői hódoiótávitatof küldtek a Kormányzó Urna» és táviratilag üdvözölték az igazságügyminisztert

ban már lényegesen nagyobb be 1909 és 1913 közötti 6.9 métermázsás átlagnál. A termelési átlagnak ez a gyenge javulása azonban semmiképpen sem volt elegendő arra, hogy a lakosság számának növekedésével, amely az 1914. évi 140 millió lélekről több mint 190 millió leiekre emelkedett, lépést tartson,

A világháború előtt az európai kontinens búzaszükségletének 70—94 százalékát szálli- totta Oroszország, amely az egész világ buza- küíkeresikedelmében 30 százalékkal volt részes.

Oroszország ezévi búzatermelése

Oroszország idei búzatermését kb. 33 millió tonnára lehet becsülni. Ennek természetesen legnagyobb része Ukrajnára esik. Szovjet- oroszország egyáltalán nem volt abban a helyzetben, hegy a világháború előtti Oroszország kiviteli átlagát elérje. Ennek okát az ország népességének állandó szaporodásán kivül elsősorban az állam területi veszteségeiben, valamint általános belpolitikai szempontokban kell keresni.

Oroszország, amely a világháború előtti időkben a világ második búzaexport állama volt, ma kénytelen, Az Egyesült Államok, Kanada, Argentína és Ausztrália mögött az ötödik hellyel beérni. Oroszországnak, mint gabonaexportőrnek, sohasem volt túlságosan jó hire. Néhány valóban megbízható cég mellett egész sereg olyan kereskedő akadt, tiki még attól sem riadt, vissza, hogy a nagyobb haszon kedvéért homokot keverjen a gabonába. A Szovjet ennek az állapotnak véget vetett és ae egész gabonakivitelből állami monopóliumot csinált.

Rozstermeíésben még mindig a szovjet vezet

Mmt rozs termelő állam, Oroszország máig is megtartotta első helyét. Az orosz rozs nagyobb része természetesen szintén Ukrajna ban terem. Az egész világ rozstermeléséből, amely 47.655.000 tonnát tesz, egyedül Európában 45.186.000 tonna terem, ebből Oroszországra kerek 20 millió tonna esik. A hevített terület itt sem áll a terméseredménnyei arányban, amennyiben az Oroszországban rozzsal bevetett 20.3 millió hektárral szem ben Európa többi részedben csupán 16.5 nn: lió hektár területen termeltek rozsot. OroszKolozsvdr, julius 17. A kolozsvári ügyvédi kamara ünnepélyes külsőségek között tartotta meg csütörtökön alakuló közgyűlését. A ki. rályi Ítélőtábla dísztermében délelőtt 10 órakor csaknem teljes számban összegyűltek a kamara kijelölt tagjai, hogy rés átvegyenek a román megszállás utáni első magyar ügyvédi kamara megalakulásán. A közgyűlésen megjelent Inczédy-Jóksman Ödön dr. főispán,

Gaal Elemér alispán, Mikó Imre dr. kir. törvényszéki elnök, Farsangh Endre dr. táb_ lai tanácselnök, Vásárhelyi László dr. pol- gámiesterhelyettes, Busa László dr., az egyetem jogikari dékánja, továbbá a budapesti ügyvédi kamara képviseletében Bátyha Zoltán dr. és vitéz Hódy János dr., a nagyvá. rodi kamara megbízásából pedig Czeglédy Miklós dr.

Mikó Imre dr. kir. törvényszéki elnök nyitotta meg a közgyűlést. Ismertette a kamara megalakításáról szóié, valamint a kamara tagjainak kijelöléséről szóló miniszterelnöki, - illetőleg igazságügyi miniszteri rendeletet, 1 majd megejtette q kijelölt tagok igazolásál. ^

Az alaki formaságok megtörténte után Poles Radó dr. korelnök elnöklőiével történt i meg a kamara megalakulása, Polcz Radó dr. mindenekelőtt meleg szavakkal emlékezett meg a törvényszék elnökének fáradtságot nem ismerő munkájáról, amellyel a kamara megalakulásának előkészületeit irányítottá, üdvözölte az alakuló közgyűlés vendégeit, a buda- pcsU és nagyváradi kamarák kiküldötteit, valamint a kamara képviselő-tagjait: Bartha Ignác dr.-t, Albrecht Dezső dr.-t, Mikó Imre dr.-t és Tusa Gábor dr.-t, aki tagja lett a képviselőház 36-os bizottságának is. Beszéde további részében kiemelte, hogy a most megalakuló kamara nem jogutóda az 1940-ben szétugrasstott román kamarának, se pedig az 1919-ben erőszakkal eltávolított magyar ügy. védi szervezetnek. Az uj kamarának az uj élet ütemének megfelelő, friss-szellemű testületnek kell lennie, amely mindenben szószóló_ ja, erős támasza lesz az ügyvédi kar érdekeinek.

Polcz Radó dr. korlenök ezután elrendelte a tisztikar megválasztását. Baróthy István

dr. elnöklésável szavazatszedő bizottságot küldött ki, amelynek tagjai: Fazakas János dr., Győry Barna dr., Brugovitzky József dr., Konnerth Arthur dr. és Wdlther Károly dr.

A megválasztott tisztikar

A titkos szavazás eredményét délután fél 2 órakor hirdette ki Baróthy István dr., a szavazatszedő bizottság elnöke. Eszerint a ka. mám élére a következő tisztikart választották meg:

Elnök; Sillay István dr., elnökhelyettes: Féterffy Jenő dr., titkár: Keresztes Zsigmond dr., ügyész: Györy Barna dr., pénztáros: Sínké István dr„ ellenőr: Dániel Elemér dr.

Választmányi tagok: Bernád Ágoston dr., Erszényes Samu dr.. Germán Traján dr., Fa- zakas János dr., Lukácsi József dr., Nagy László dr., Vargha Lajos dr.. Verzál Perene dr.. Gojuierth Arthur dr. (Beszterce). Mlhaias Mihály dr. (Beszterce), Nagy Jakab dr. (Dós). Wel+hor Károly dr, (Dós). Választmányi póttagok: Bulhuk Ernő dr, János Gáspár dr.. Berger G. Albert dr. (Beszterce). Mezei János dr. (Dés>.

Összeférhetetlenségi bizottság tagjai: övüry Elemér dr., Müller Hermann dr.. Somod! Isfc- vár dr. és Pávay Sándor dr. (Dót). Póttagok: Maxim Gyula dr és Kovács Sándor Antal dr.

Fegyelmi bizottsági tagok: Baróthy István dr.. Borbath Samu dr.. Eöry- István dr.. Bartha Ignác dr.. Zilahi Kiss Bálint dr., Polcz Radó dr.. Pop E. Viktor dr., Deutsok Géza dr.. AIzner Frigyes dr. (Beszterce), Ferezán Tivadar dr. (Beszterce), Pávay Sándor dr (Dós). Papp Bogdán dr. (Sznmosujvár). Póttagok: Asztalos Sándor dr., Gardó Endre dr , Baciu István dr.. Bad v ányi József dr.. Maca- vei András dr. (Szamosajvár), Lászlóffy István dr. (Szainosujvár).

A dósi kamara helyi bizottságába a következőket választották meg: Babcsák Jenő dr. (Bethlen), Lászlóffy István (Szamosujvár), Mezed János dr (Dós), Nagy Jakab dr, (Dés), Pávay Sándor dr. (Dé«). Papp Bogdán dr. (Szamosujvár). Topán József dr. (Magyarlápos), Weither Karoiy dr. (Dés). Póttagok: Anca György dr. (Dós), Boitor István dr.

19 4 1. J V C í V S 18

(Szsmosujvár). Szathmáry Sándor dr (Nagy- ilonda), Vályi Pá] (Bethlen),

A besztercei kamara helyi bizottságába a

következőket választották meg: AízneT Frigyes dr. (Beszterce), Berger Albert dr. (Beszterce). But+u László dr. (Beszterce), Connerth Arthur dr. (Beszterce), Dán Tudor dr. (Beszterce). Prall Mihály dr. (Beszterce), Pop Miklós dr. (Naszód), Lón gin Traján dr. (Óradna). Póttagok: Berge r Oszkár dr. (Beszterce), Fejezán Tivadar dr. (Beszterce), Patachi Oktávián dr. (Beszterce), Vermes Gyula dr. (Beszterce).

Az üdvözléseit

A választás eredményének kihirdetése után Polcz Radó dr. üdvözölte elsőnek az elnököt és az uj tisztikart. A tisztikar nevében SíUay István dr. elnök néhány keresetlen szóval megköszönte a bizalmat és Ígéretet tett, hogy minden erejével és tudásával a kari érdeket fogja szolgálni tisztségében. Az elnök javaslatára ezután a közgyűlés hódoló táviratot küldött ország gyarapító Kormányzó Urunk„ nah és üdvözlőtáviratot menesztett Radocsay László dr. igazságügyminiszterhez is.

Ezután Farsangh Endre dr. táblai tanácselnök az Ítélőtábla, törvényszék és a. járásbíróság nevében üdvözölte a kamara tisztikarát és elnökét. Az egyetem jogi kara névé. ben Buza László dr. dékán, a budapesti ügyvédi kamara nevében vitéz Hódy János, a nagyváradi kamara? nevében pedig Czeglédy Miklós dr. köszöntötte a megalakult kamarát.

Az alakuló közgyűlés végeztével a kamara vezetősége ünnepélyesen letette az esküt.

Ülést tartott az Erdélyi Párt

marosfordamea;yai fogazatának eínöki tan csa

Marosvásárhely, julius 17. Az Erdélyi Párt marostordamegyei tagozatának I elnöki tanácsa ülést tartott. Az ülésen megjelentek a járási tagozatok vezetői és az elnöki tanács csaknem teljes számban. Az elnöki tanácsülésen a szervezéssel kapcsolatos és több más fontos, a pártot érintő kérdést tárgyaltak le.

^ zsidótörvény megszegése miatt relénkén 500 oengő pénzbüntetésre ítéltek két kolozsvári kereskedő

Kolozsvár, julius 17. A kolozsvári rendőrkapitányság, mint elsőfokú rendőrbirőság csütörtökön nyilvános tárgyaláson súlyosan megbüntetett két kolozsvári kereskedőt a zsidótörvénnyel kapcsolatos kihágás miatt. Csizhegyi Andort., a „Harisnyakirály“ cég tulajdonosát azért büntették meg, mert 1941 április 1-én az értelmiségi munkakörben zsidó személyt alkalmazott és ezáltal a törvényben előirt arányszámot a keresztények rovására emelte. Tóth Kálmán kolozsvári kereskedőt azért büntette meg a remdörbiróság, mert zsidó alkalmazottjának anélkül, hogy kérész- j tény alkalmazottja fizetését felemelte volna, j nagyobb fizetést adott, A keresztény kereskedő ezzel a ténykedésével a vonatkozó rendelkezésekben megszabott arányt megszegte. Mindkét kereskedőt 10—10 napi elzárást helyettesítő 500—500 pengő pénzbírsággal sújtotta a rendőrbiróság. Az Ítélet nem jogerős.

Íj M. Kir. Ferenc József-Tudományegyetera Gazdasági Hivatala Kolozsvár.

1764/1941. gh. sz.

VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY

A m, kir. Ferenc József-Tudományegyetem gazdasági hivatala 1841. julius hp 1-töi 1941. december hó 31-ig terjedő időben szükséges üvegezési munkálatokra 1764/941. gh. szám alatt nyilvános versenytárgyalást hirdet. Az Írásbeli ajánlatok a gazdasági hivatalhoz címezve 1941. augusztus hó 12-én d. e. 11 óráig személyesen, vagy posta utján adhatók be. A beérkezett ajánlatok 1941. augusztus hő 12-én déli 12 órakor fognak felbontatni. A szállítási feltételeket tartalmazó nyomtatvány és ajánlati űrlapok a gazdasági hivataliban (Kolozsvár, Mikó u. 3. sz.) a hivatalos órák alatt díjtalanul kaphatók. A jelen versenytárgyalással kapcsolatos mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál a gazdasági hivatal (Kolozsvár, Mik^ u. 3. sz.) minden hétköznap d. e. 9-töl 1 óráig.

Kolozsvár, 1941 julius 11.

M.’kir. Ferenc József-Tudományegyetem Gazdasági Hivatala Kolozsvár,