Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-29 / 146. szám

11 Vörös hadmozdulatok 1941 január 13-ikátó! BERLIN, junius 28. A német haderőpa- rancsnokság emlékirata német, felfogás sze­rint világos magyarázatot ad a Birodalom elleni szovjetorosz támadási szándék terv­szerű fejlődéséről. A szovjetorosz előkészü­let katonai oldalát, amelyet a szovjetunió in­tézkedéseivel a Birodalommal szemben íoga- nasitott, a német haderőfőparancsnokság ér­dekes felvilágosításokkal leplezi le. Berlin 1941 januárjától éber figyelemmel kisérte ezeket a fejleményeket. A német haderőpa­rancsnokság összefoglaló közleménye a janu- ár 13. és junius 20. közötti eseményeket hozza nyilvánosságra. 1. 1941 január: Provokáló berepülő sfk A külügyi hivatalhoz január 13-án jelen­tett első híradás egy szovjetorosz repülő­gépnek a határon át mélyen a Birodalom belsejébe történt berepülését regisztrálja és köeH, hogy a badorőparancsnokság az ellen- intézkedésektől ez esetben eltekint, de egy­szersmind bejelenti, hogy esetleges további, határsértésekről esetenként hirt ad. Március I- én január és februárban végrehajtott szovjetorosz határsértéseket jelentettek. Emellett a német haderőparancsnokság azon nézetének adott kifejezést, hogy ezek az esetek tudatos provokációk voltak. Közben a német lésihaderő a legmesszebbmenő tar­tózkodást tanuritotta. 2. Április.23 : A- vörös lé!b=>tt" ipívszerii akciója birodalmi Vfiil“’ ‘ lett. A német haderöfőparancsn&kság árui''s 23-án jelentette a külüavi hivatalnak. h'my a közben történt uj haté át-épülések szc í- pontjából azt a megállapítást kell levonnia hogy ezek „a szovjet légihaderő némát fü- ségteriilet. elleni tervszerű akciói“. A másik részen foganatosított csapatössstvonásrk el­lensúlyozására most német részről is továb bi kötelékeket .kellett biz!,sites eé'/útó? összpontosítani, mivel esetlegei: határúiéi densek veszélyével lehetett számolni. Május 6-án azt közölte a német haderőfő­parancsnokság, hogy a szovjetorosz katonák határséitései aggodalmat keltő méreteket öl­töttek. Néhány esetet, részletesen vázolt és az egyre szaporodó határsértésekkel kapcso­latban azt a következtetést vonta le belőlük, hogy a szovjet hadvezetöség minden rendel­kezésére álló eszközzel szisztématikusan vég­zi akcióit. A haderőfőparancsnokság a 'né­met határcsapatoknak általa elrendelt hatá­rozott tartózkodása ellenére annak megálla­pítására kényszerült, „hogy a feszültségi helyzet fokának megfelelően, amely most már fennáll, minden pillanatban nagyobb méretű fegyveres összecsapások keletkez­hetnek­3- Május 11: A vörös hadsereg usoz gósitáshoz hasonló intézkedései a ha táron. A német haderőföparancsnokság május II- én közölte a külügyi hivatallal, hogy a német határ előtt a szovjet csapatok szapo­rodása olyan méreteket öltött, amely na- gyobbszabásu orosz csapatkoncentráció lát­szatát kelti. Emellett mindig jobban kihang­súlyozza a szovjetorosz páncélos csapatok és légihaderő egyre növekvő gyakorlatozását. Ennek alapján a helyzetet úgy ítéli meg, hogy az orosz hadmozdulatok ezen mozgó­sításhoz hasonló megnyilatkozása praktikus értelemben véve, nem jelenthet mást, mint a német keleti határon előkészités alatt, álló nagyszabású orosz offenziva előkészítését. Fegyveres konfliktus veszélye nagyon közel­álló. A közben befejezés felé közeledő szov­jet felvonulás a vezetőségnek lehetőséget adott a támadás megkezdésének időpontját illetőleg. Megfelelő német, ellenintézkedések most már elkerülhetetlenek voltak. Június 8-án a német haderőfőparancsnok­ság egy listát nyújtott át a külügyi hivatal­nak, amelyben az év eleje óta végrehajtott orosz csapat, és repülőgéphatársértéscket sorolta fel, amely 41 esetben fordult elő. 4. Junius 11: A nagy orosz felvonu­lás bef edzése. , Egy junius 11-én keltezett híradás össze­foglaló képet ad a „vörös hadseregnek a Fekete tengertől a Keleti tengerig végrehaj­tott, nagy felvonulásáról“, amely az orosz csapatkoncentráció méreteit tökéletesen is­merteti. A balti térben és az orosz—román határon történt csapatösszevonás, amely né­met meggyőződés szerint arról tett bizony­ságot, hogy a balkánkonfliktusban Anglia melletti közbelépés határozottnak tekinthető, különös hangsúlyt, kapott. Egyebekben hírül adják, hogy 1939 szeptember 1-én 65 had­osztály állt Oroszország nyugati határán. Ez a szám 1939 november 28-án 106-ra emel. kedett. 10" ' uz 1-én 158-at tett. ki. A Birodalom katonai vezetősége szerint a vö­rös hadsereg felvonulása lényegében befeje­zettnek tekinthető. A helyzet ilyenirányú alakulása következ­tében a német, hadvezetőség arra kénysze­rült, hogy jelentős erőket összpontosítson a német keleti határon. Emellett kifejezetten hangsúlyozta, hogy a német csapatáthelye­zések közvetlenül és kizárólag a fenyegető szovjetorosz felvonulás miatt történtek. A német haderőföparancsnokság már említett jelentése végül megállapítja: „Mindezek a tények a szovjet hadseregtől Németország megsemmisítésére kitervelt intézkedéseivel kapcsolatban szükségszerűen arra a követ­keztetésre vezettek, hogy a Szovjetunió ké- saen áll a számára alkalmasnak látszó pil­lanatban Nagynémetország ellen ellensége­sen fellépni“. 5 Junius 2: Az első tüzpőrbru. A német haderőfőparancsnokságnak kül­ügyi hivatalhoz intézett junius 20 án kelte­zett utolsó jelentése a porosz határon szov- jetorosz határsértés következtében előállott« t&zpárhajról számol be és áttekintő képet ad a keletporosz terület ellen irányuló szov­jetorosz csapatkoncentrációról, amely egye­dül a Sirwaíki—Memel határsávban 27 had- osstályi' tett. ki. A Bialystok körüli hallás­ban összesen 30 divíziót, vontak össze, inig a Pripet mocsaraktól északra fekvő orosz repülctelepeken közel 2000 repülőgépet he­lyeztek el., Keletporoszországgai szomszédos területen az ország belseje felé további 10 tart álé!:gyaloghadosztályt összpontosítottak. A német haderőföparancsnokság az előre­haladott orosz előkészületekkel kapcsolatban végül a következő megállanitásra kénysze­rült: „Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy Szovjetoroszország a német—orosz paKtumat hónapok óta csupán biztosítéknak tekintette hogy Anglia iránti barátságának megfelelően zavartalanul folytathassa történelmének lég­ii agy óbb s zab ásu katonai felvonulását Né­metország ellen. A Birodalom biztosítása szükségessé tette, hogy ezt a. fenyegetést minden eszközzel semlegesítse.“ MÁLTAI CSENDÉLET. Ilyen pusztuló-* id?"rit elé ?. szüntelen német, és olasz légi­bombázás. Tud-e Ön szakszerűen borotválkozni ? A helyes borotvállroTÓs nerresok művészet, hanem 'udomány is. Amit a mikroszkóp mesél Kolozsvár, junius 28. Nem, az igazmondó tükör előtt sem segít semmiféle meglepetést színlelő „teremburáját“. Csak egyszer marad el a mindennapi keserves tortura és az a mintegy 12 ezer elpusztíthatatlan sörte sötét alvilági alakká varázsolja a különben jól ne­velt«'" hírének örvendő urat. Milyen gyivngy- éiete lehetett hajdani ősapánknak, amikor a szakáll még nem hagyománytiszt elő öreg- urat pártjetványe és máshogy fel nőm tűnő uracsok különcsége, harcira a férfiúi méltó­ság jele volt! Persze ez a sóhaj bizonyos határok között felel meg a történelmi té­nyeknek. A bronz-, sőt, kőkori borotvák kéz­zel foghatóan igazolják, hogy a borotválko­zás divatja cseppet sem mai keletű és nem is a kulturális fejlődés csúcsai felé Vorelevö emberiség vívmánya. De mindez lényegtelen. Akár tetszik, akár nem, bele kell nyűgödnuíik, hogy a szakállviselés pillanatilag nem divat. Ugyan k; tudna ma elképzelni mondjuk egy nemzetközi labdarugóviadalt, ahol a békés küzdelemben versengő nemzetek reprezentán­sai régimódi politikusokhoz illő korszakaitól, avagy szemgyönyörködtető kecskeszakállal hancuroznának a kapuk körül. Mennyit nő a szakáll naponként? Aki azt hiszi, hogy elég néha napján bo­rotválkozni, tudja meg, hogy a szakáll na­ponként 4—Ó tized millimétert nő. Ha. tehát a szervezet a szakállnövesztcsre , pazarolt energiát egyszer tréfából egy . szál játékos- szeszélyéből kiszemelt sörtére fordítaná, a kérdéses férfidisz máról-holnapra leggláfeb ütméteres hosszúsággal dicsekedne. A közfel­fogástól eltérői og a szőkéknek van a legsű­rűbb szakáliulc, a többiek szakálla egy hato­dával ritkább. A hiány pótlására ezzel szem 2 ben a fekete szakáll vastagabb és keményebb, j Hogy a gyakori borotválás a szakállt gyár- I sabb növésre Îngerii, közismert tapasztalat. 3 Annál kevésbbé ismert, hogy a fénynek is 3 megvan ez a hatása. Aki a szabadban, a he- 1 gyekben, vagy a sinmdrin tölti szabad ég'.', könnyen megfigyelhetne pedig, hogy gyakori nap fürdőzés idején gyakrabban káli vagy kellene borotválkozni. A pólanyagok korában a kísérletező tudó­sok sokszor örülnének, ha műanyagjuknak a szakádéhoz hasonló szilárdságot tudnának adni. Minthogy a szakái lnö veszt és ma már ritka-ág, vegyük szemléltető példánkat a haj­ról. A szakáll a hájnál is erősebb, ami te­hát a hajra igaz, annál inkább átl a szakád­ra is. A kínai haj-artiszták, akik hajuknál fogva felakasztva két másik embert is el­bírnák, még korántsem merítik ki a haj egész ellenálló képességét. A kísérletek kiderítették, hogy egy jól benőtt fej hajkoronája 25 kö­zepes súlyú ember alatt sem szakadna el. Azok, akiknek valaki, tegyük fel, harcias álettársnk — van mái' példa erre a világ­történelemben — már egyszer alaposan bele­kapaszkodott az üstökűkbe, ennek nagyon örülhetnek,, de a haj' szilárdsága annál több gondöt okoz a borotvakés- és pengegyáro­soknak. A pengegyárosok már eleve rájöttek arra, hogy csak a legeslegjobb acélt szabad hasz­nálni, ennek ellenére azonban a borotvapen­ge már az első alkalommal kicsorbul. Egy szál szakáll átvágásához ugyanis — ki hinné — négyzetmilliméterenként pontosan öt kg. súlynak megfelelő nyomásra van szükség. Természetesen mkiél finomabb a kés éle, an­nál kevesebb lesz a nyomás is. Még igy sem sikerül ..azonban,- akár a. ■ legg.ví'kóilojíabb és ennek m: gfclclóTeg a legbüszkébb kések-bo- rotválkozójának sem, egy árva . sörteszálat sein simán átvágnia.. A .mikroszkóp könyör­telenül kimutatja, hogy a szakállnak még mindig marad ideje bchatoln'i és igy a vá­gás minden esetben görbe, mint a török szablya. A magyarosan „zsilet’-nek becézett borotválószerkezet pengéje a szakállt egy­általában nem is vágja át, hanem csak be­vágja és egy darabon végighasitja, az elek­tromos száraz-borotválógép pedig, amelynek „körfűrésze“ ' perce nlínt 10 ezer fordulattal másfélmillió apró vágási ejt, mint a bambusz ] nádat valósággal feldarabolja T 1J9 4 1. J V H I V S 29 BORBÉLY A SIVATAGBAN. Az észak- afrikai hadszíntéren küzdő olasz ősapátok­nál készült ez a felvétel ......... --------­A borotválkozás hagyományai A régi derék borbél yniesferek ezekről a tit­kokról még mát sem tudták.-- a borotváló-' azonban a mögötte -rejlő mély titkokat : meg- . sejtve szinte ünnepélyes cselel-anénynek tekin­tették és a művészeinek kijáró elmélyedéssel gyakorolták. Minél népszerűbb lett azonban r nemes művelet, annál inkább veszendőbe men • tek az értékes örökségként áthagyományozol: „müfogások" is. Csak a borotváké«! dolgozó .utolsó mohikánok őrizték, még rr-dg cgyet- , mást az évezredek tapasztalata-ikból. Tudják, .hogy a jó borotva, értékes és ritka jószág, amely gondos ápolást érdemet, Tisztában .van­nak azzal is, hogy a tompán köszörül; késs A .könnyebben lehet vágni, mert nagyobb nyo. mást fejthet ki. És végül, ha á modern fiz:. kának a fémek kifáradásáról szóló, tételeiről •nem is hallottak, érzik, hogy a borotvát nem . szabod tuferőlteni. Ezért használ <* borbély is mindig több kést. A borotválkozás hagyományainak tehát még mindig vannak letéteményesei és fanati­kus hivei. De ha ezek elfogynának is, biztosít­hatjuk az aggódó ilmias lelkünket, hegy a bor­bélyok kitartanak. Ha a régi borotválkozási módszerek kihalnának is, a borotválás mód­szerei örökéletüek. Mert a kés sokkal mozgé­konyabb és — eiz a legnagyob titok, amely az önboTotvakésziilék hívei előtt mindvégig rejtve marad — lehetővé teszi a szakállnak az egye­dül helyes 45 fokos szögben való átvágását. A szakáll ugyanis minden várakozás ellenére nem merőlegesen nő ki a bőrből. Ezért vág az igényes borotválkozó a tükör előtt válogatott fintorokat. A hozzá nem értő talán öutet-szel- gésnek vagy színészi allűröknek minősiti ezt, valójában azonban csak a ser lék merőleges állapotba való hozása a cél. A legfontosabb azonban mégis csak a seriek fekvésének meg­felelő vágási irány és a. késnek kellő lapos vezetése. Mert a szőrök a 'gégefőig begyükkel lefelé néznek, onnan kezdve pedig már fel­felé. Ha tehát az ügyetlen - kontár az álltéi lefelé akarna borotválna, az él olyan kedve­zőtlen szögben érné a sertéket, hogy azonnal tompává válnék, ezenkívül pedig a szálakat nem is tőben vágná át. Ugyanez áll az ateó- és felsőajak vidékére is: mindig a szálak fék- ..vesével ellenkező irányban! így a felső ajak­részt oldalról ferdén, kívülről befelé kell szak­szerűen borotválni, az alsóajkat pedig alulról felfelé. Ez a racionális késtartás titka. Aki . ezt a szabályt szem előtt tartja, annak a borot­válkozás nem nyűg, hanem gyönyörűség lesz, féllett borotvakésének élettartamát pedig há- romszore-nn meghosszabbítja. I ÁRLESZÁLLÍTÁS! Teleky Pdl gróf: \ gdzdasáqi élet (ö!dra)%i alapfai. 1 2 vaskos kötet eqvbekötve 752 oldal, 38 F. helyett 14. - P. I Kapható: IUIÍIERI?fi Rt. könyv- osztályán, mátyás király-tár. JÓ ABU rík; ;c HIPÓÉTÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom