Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-29 / 146. szám

I 9 4 1.. J V H 1 L S 29 iFlnita la c 99 Ma est« meg felgyulladna’ a rivaldáik fé­nyei a szamospaifi kfezinM./an, aztán el­némul ez a nagyon erősen szivünkhöz nőtt épület, mint ünnepi zsolozsma után a templom. Mert templom után bizony sokszor újból áhítatra bujt meg itt a lélek s nem puszta szórakozásra, mint szánk árokban szokás. Húsz esztendeig adott hajlékot a drá­ga, zengő magyar szónak, busz esztendeig ta­núskodott arról, hogy ebben a városban a színház nem pusztán színház, hanem vannak kivételes esetek — s ez a húsz esztendő az volt életünkben, — amikor maga az élet. Igen. maga a magyar élet bujt itt meg az üldöztetés és megaláztatás dől s ezt nem egyszer erez­nünk is kellett a rabbá lett Erdély földjén. És alak a színpadról szóltak, azok kicsit min­dig papok, sőt apostolok voltak. Állítattál és félve kellett kiejteni a szót ebben a házban, hogy eljuthasson azért mégis lélektó'l-lélokig, vigasztalónak, szórakoztatónak egyaránt. ■Ránk bán páthosza, Tiborc panasza az mind. mind a miónk volt s mind szilünkig át d. Itt értettük meg és itt becsültük fel neun egy forró & forrongó estén, hogy mit jelent még­is, megalázottan, ólnyamotian és megesufol- ton, esakazértds magyarnak lenni. A hivatalos hatalom szeme megakadhatott színeken, ruhán, szalagon, de azt a fényt, önfeledt könnyet, ami arcunkra kívánkozott ilyenkor, bizony .soha nem érthette meg. Azt, hogy mi van MP® sírni való. amikor Bánk bán beszél s Tiborc panaszkodik... A titkot csak mi értet- I ik, elnyomott magyarok s csak mi is '.adtuk megérteni, mint elszánt összeesküvők, színé­szek és közönség... Mert inti, színészek és közönség1 egyek fc ifj^laszthntntlanok voltunk ebiun a szinház­S i, s azért volt ez nem csupán színházi ;já- olc helye, hanem kissé templom is és n.a- jfyojiis élet. Hányszor végigröpült ezalatt a fújsz év alatt a Városon: . — Ma este nem fiigedik a hatóságok ját­szani a társulatot... Valami nqi a dprabban, amine a cenzor csak most jött rá. Most az Wflkó poreben... Valami van. ami veszélyes, üijni nyugta!anito a közrendre, tehát elmarad Hz előadás... Aztán árrá is emlékezünk, ho<ry voltaik ték, amikor nJlicr tel fegyverzett renöor- és ertiidfirjárőr cirkált a smnliáz körül, mert hátba meg1 is. De fölösleges volt az óvintéz-kn- nem voltunik lazadók még ezert som, emebben és elszántakban ma- swA- % estéken színészeink nem maszkot. Nem voltak kirá- lypk á jkiyíjmok, császárok és rabszolgák, íéhS ürfdilp liajáptéku bankdirektorok sem. i.€. i’.fii núi^t. n^^ţnia«âgqţ;és szomoi-e--ágr.i i'élt ;.jelentés nélkül is ff felvonás vé- peh.vpva...'. , ^J["-á|y<aíh«®t.JJagy hittel hittük, hogy az ör- ezen a színpadon ki- *J0(^i5®r^i^plr<^t,lils:yszcr vége-ér s a mi hi- uteköu 'g t pokol kapui sem győzedelmes­f.vv V­**tfrfhjdjŞ"ttí ele jtbetcţlm őszön ivedig hifiink jţ^JoTj^fgâ .Ţatţ,.. U.jirngó Örömmel. elcsttá- kicsorduló könnyével és márro- rsvid ítl-qnk M őszi taansiitósben és vártuk (tf fe^^v.liló magyw honvéd Csapate- t* wwmosparti színház állott neg- Wjitóf'Wél'dWÍázpthin az őszi veiőfénvten. ■HHm ««V dnjyjhbfl terved Egyetlen viga. .te* tulip., nz a «Uvgp jiWfehér r:'.'d zászló feíhr^iiiieí^howlckv^án 'tengett, kötélként IW|t,#.}Wirt Whár kezek elteltek rajta. nWfoMizWÖk magyar városból kihuivnlkndö tVfrdáh «W» a nekünk annyira szent épüMon pihlteljif^b^ut sokninlen ós mindenki he- jrţf- iQvh^.^iisnmosparii színház nem töltött Wn*?a bf/yWva;ást magyar kisebbségi] életiink- fffS, e-^Hzwyvjra semmi hiutódás és csufság &-M dsţff-f4M'i rajta e/nkber. a napokban, de HlW -ídzte a rábízott szellemet, mc® érd te. És ezért van úgy, 'W^aW<%W«% inkább szivünkhöz nőtt a sza­mo4?acÖnljiz­mi.lW5 .belekben a vádlottak padján ült WiflS s HWo-parti szinbáz művészi gárdája, uhud .a közón-égc. Valaki azzahrvjdolta meg. >joS*cZWidkettÖ művészien™.,. Hiába hoztam tTeíi^édc!|nül mindazt, amit c rövid hasban is elmondtam, azt mondták rá: . »— Qpö _ a igaza *<- Önök nem tudják, mi «T igazi színház,., j J^flljyit piondtak és nem tájiig És én »esi. KOűdtaan akkor többe-, csupán ezt; , ,m+. De tudjuk, mi az erdélyi magyar élet s «aga az élet minden emberi és magyar vo­natkozásában s ha ezt látjuk majd az uj szin- hâzţan is, magunkat látjuk igazolva. A ra­gaszkodást pedig, amely mindtuvnyinnkban megnyilvánul színészeink és szinbiniflk iránt nőre. Jabecsiilu-i. hanem megbecsülni fed), mer1 «nélkül nincs itt szinbáz, nincs itt élet. * * ,1 ...... . . ­Mi pedig ebaráml kolunk ma este a san- i sparti szintiébe., utoljára gyulánk ki ma 8 este & fények, amelyek busz esztendő sotélüé- | . gében szinte estéről-estére világítottak Hetlan és sötét kisebbségi sorsunkban. És azokból a szavaikból, amelyek elhangzanak itt majd utol­jára, szavakra és jelenetekre fogunk emlékezni régi-regi szorongó estékről- Szmtgyörgyi Pista bácsitól kezdve mindenki elvonul előt­tünk újból, aki egyszer ide költözött s innen csak aj temetőbe... Hívek voltak hozzánk s hűtlenséggel minket sem vádolhatnak még .a holtak sem. Magyarok voltunk, magyarok ma­radtunk s azok is leszünk mind az idők vé gézeiéig. Korok cs színházak életében lehet határkő, de ebben az egyben soha, A szamosparti színház ajtaja bezárul szí­nész és néző mögött,. Éttel is* elmúlt.és nagy a csönd a színház körül. Csak a színház hónaljában lévő kispadon ül még két alak. Sötét van. Arcukat nem lehet kihámozni a homály fátvolából, csak emlékező szavaik árulják el, hogy színész és közönség pihent le még néhány pillanatra emlékezni egy hősi és harcos korszakról. Ne zavarjuk emlékezésüket s ne szóljunk bele. Bűn volna. Mert ha igaz is lenne a vád, hogy ők nem tudják, mi az igazi színész, egyet tudnak; Magyarnak lenni! Tudja az innen kilépő és jegyezze meg a díszes hajlékba beköltöző. Ezt pedig nem ■ vádul ás nem érdemül kívánjuk 'megemlíteni, csupán emlékül és emlékeztetőül... bíró János  ienqéiszevnü asszony KOLOZSVÁR. június 28. Junius 2S-én volt Kuncz Aladár halálának tizedik évfordulója. Tiz esztendeje annak, hogy egy borongás nyári napon megjött a szomorú liir; nincs többé, elment közülünk a legdrágább, leg­melegebb s/ivü harát. Sírva járt a fójváros... Mert Knncz Aladárnak néni volt ellensége. Aki csak egyszer közeiébe került, aki meg­érezte a belőle sugárzó szereteket, az mind­végig híve maradt. Volt valami varázs a lé­nyében, amivel örökre bárkit magához tudott- láncolni, Kuncz Aladárról, az Íróról nem lehet újat mondani? „Fekete kolostora“—val örökre be- i rfti a nevét az irodal!omtörté«.e*be. De Kuncz ,,IJadi“-ról az emberré'; annyi édes történet kering! Hiszen rövid élete o5y.an gazdag volt szeretetheti és derűben, V. * .' ...4 1914-bem törlént, közvetlenül a ü'Vrfcáborn kitörése elött_ Mint Iskolás lányka Budapes­ten laktam még pedig ugyanabban a i>enz.ió- ban, anK'Ijdkben Kuncz Aladár-. Dadi esinos, selymes barna haju fiatalember volt, szép harna szemére!, írói hírnevével — már ak­kor is jónevii novellistája voit. a ,.Nyugat­nak — és főleg kedvességével nagy sikereket könyvelhetett el a szépnem körében Ostro­molták is telefonon, levelekben, Dadi a hu­szonötévesek fölétiyestégéveV oJvasat'auui tépte össze, a leveleket 1e<aga:l*ii<<a magát ?, telefonhivásol^ga, — valószínű |<-g azért is. hogy megmutassa nekünk: niennyire unja az ostromot •nd •>! tia( — No várj csak, — gondoltam magamban, és elhatároztam, jnegviccclem Dadit, .. . Ebédutáni békés hangulat a penzióban, Kuiip^ Aladár a feketekávéját kavarhatja. Én .azon a cimen, hogy ledőlök, elvonultam a tetwaspgtól. Aztán gyorsan ki a szemben lévő $i«yţereshez. fölhívtam telefonon a pen­zió^ Kuncz Aladárt kérteip,,s hagy Dadi ae lagasjütassa |c magát, hozzátettem: „Mond- jált-meg, hogy egy Ismeretlen tisztelője ké­reti“, . fo;-szil, In j^m^Úny pillanat múlva .T<fjpyé/i dpi* Dadi kí^Jcjnes hangja. Affektáit hangon, kissé ide- genes kiejtéssel beszéltem. V, V-, Bocsásson meg kedves Mester, hogy za- Hmdom. nem ,,fair“ dolog, amit csi- ngluk. Byen lelki excurse-okat nem szoktam <y>gedélyezni magamnak. De. nem tehet róla! Még most Is hatása alatt vagyok a novellá­jának, amit a „Nyug»t“-hgn olvastam. És aztán ... a múltkor a Vígszínházban belete­kintettem meleg, barna szemébe ... Egészen közel állott hozzám,. . Éreznie kellet a „Fleur d'Amour" Illatát, De X^ersze, egy nagy- ember hogyan is vehetne észre. ygy magam­fajta szürke verebet. Mert én nem vagyok szép, kedves Barátom, őszintén megmondom, ne#n vagyok szép! Voivjs a hajain, de nem keilumetlenül tángoió, hanem sötéten, bron- zoştm vörösük. Bőröm hptphér és icllpntétben ay többi vörö-yel, ngm áá^giepitenek ej s»ep- lök, olyan a teintem, mint a márvány. -Vor npsuhn sem klasszikusak. Kedves kis orrom van. szép fogsorom. Hogy nagyon ápoSt va­gyok, az csak természetes! Talán az egye­düli szép rajtam tengerszinü, csodálatos zöld szemem. Mondom, igazán nem vagyok szép­ség! Dadi hangja csupa izgalom — Adjon 'alkalmat a megismerkedésre, — kér]e) — Nem. kedves! Ez* ne kívánja. Nem le­het! Maradjak én meg a maga ..tengerszemü asszony ának“. Különben is csak néhány na­pig maradunk Budapesten. Aztán fölszed­jük vitorlánkat, Paris, London, Madrid Niz­za, Konstantinápoly . . . Bizony örökös kó­borlás a sorsa a maga tengerszemü asszo­ny áuak. — Miért? Talán artistanő? — Mon Dícii! Dehogy ri! Kedvtelésből uta­zunk. Az uramnak van néhány- fölösleges milliója. — De én találkozni akarok magával! Én is szerelem a szén utakat. .-. Pár hét múlva in­dulok Parisba. Mennyi közös témánk lenne! És milyen szép volna, ha egy párisi bisztró­ba,« találkoznánk. . .. csak úgy diákosan. . . és maga nagyon tetszik nekem,,, — Ó hiszen nem is ú nier' — De ismerem! Máris ismerem! De jobban, egészen meg akarom ismerni! — Isten vele! Dadi hangja, ijedtté vált:. I— Várjon még! Holnap ilyenkor hívjon föl Újból! , — Jó! Ennyit megígérhetek Good by, ked­ves! Egy pillanat alatt otthon voltam. Hajamat kissé felborzoltain és álmos arccal kimentem az ebédlőbe. Dadinak sugárzott az arca. — No, te kis taknyos, — szólt hozzám — beszéltem egy asszonnyal Végié egy kultur- lény! Ettől tanulhattok, ti kis csirkék Mi­csoda műveltség, micsoda raffinéria! És szép.... — Láttad? — kérdem gúnyosan — Igen, csaknem láttam. Éreztem a hang­ján, hogy vörös és azt, hogy gyönyörű. Csali egy szép nő tehet ilyen magabiztos. Délután lementem a közeli virágüzletbe. Sok pénzem nem volt. azért hosszas keresgé­lés után a legolcsóbbat, egy cserép páfrányt küldettem „tengerszemü asszony“ aláírással. Este Dadi még jobban ragyogott. — Ti persze a csirkeeszetekkel küldtetek volna díszes virágot, ami ké* napig ordít « aztán a szemétbe kerül. Milyen Jyjlturára vall egy ilyen zöld növényinek az ajándékozása! Ami mindig üde és szép! Hiába, a kultúrának is van gyerekszobája! .. . Másnap az ebédhez feltűnő pontossággal érkezett Kuncz A la Jár. Óráját többször elő­vette cs látható izgalommal várt valamire. Éi is elvonultam ,.aludni“. Teiefonbeszélgete- sünkben még melegebb és még pözosabb vol­tam. Közben Dadi Budára köüözött. Meglátott a várban egy vadszőlövel befuttatott bájos kis szobát és nem tudott ellenállni. Átment né­hány hétre nyaralni. De ebédre hűségesen át­BUDAPEST, Vili. RÁKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekves. * Korszeiü kényelem Eq\jág\?as szotdí 6 —F-tőI 12-- P-iq Kétágas szobák 9•— P-tőI 18‘— P-iq fl visszacsatolt terü­leten lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. F.lism?rtei kiváló konyha. Polgári árak járt. Talán a penzió jő kosztja csalogatta, ta­lán a tengerszemü asszony telefonbeszélgeté­sei, .. Meri azok állandósultak^ , Egy, erie jókedvű társaságunk alakult. Mu­latni akartunk. Gyorsan taxiba vágtuk ma­gunkat és átmentünk Budára Dadiért, Nem leltük otthon. Kis cédulát hagytam az aszta­lon. amelyre a szokott ferdített szálkás be­tűkkel irtem: „Itt járt a tengerszemü asz- szony-.“ Másnap föfduiva jött Dadi az ebédhez. — Az éjszaka nálam járt a tengerszem ü asszony. És én, hülye, nem voltam otthon! Kétségbeejtő! Pillanatig arra gondoltam, hogy leleplezem mag;‘.ni. De nem, éreztem gonoszság lenne. P* eg bp.gy*am ábrándjaiban. Később is, itt Kolozsváron többször emlegette «ekem a ten­gerszemü asszonyt: — Azt az asszonyt tudtam volna szeret­ni! . . . •. Egy illúzióval gazdagabban halt meg ‘•zegény! SZ SZAPPANYOS GABRIELLA Kolozsvár Díj. sz. kte város nolgárraestere Sz.: 122890/1941. III. ü. o. Verseiíyíár^ya^ásí Mrdetsraéssy 1 A 11.500/1941. Ip. M, rendelet értelmében p Magyar SEcnt Koronához yisszacaatolt ke­leti cs. erdélyi, országrészek területére, korlá- lozctt nyilvános versenytárgyalást hirdetek s Kolozsvár tbj." sz, kir. város pc'gánnesteri hi­vatalit részére ezükráge* 6CîX> ürméter tűzifa szállítására. ' A közszálütás költségei szabály,»sejóién hl*, íositva vannak. 2. Ajánlattevő tartozik ajánlatához csatolni az elfogadott ajánlati külön feltételeket 2 ta nu előtt, aláírva és yanuzva, 3. Ennek a liczsráilitásnali a feltételei, te­kintetében a jajén hirdetményben. felsoTolt kikötéseken kívül a Kqzszűllitnsi Szabályzat rendelkezései, a -ni kir. ipar ügyi miniszter ur által kiadott, és érvényben jövő általános részletes és különleges ajánlati . feltételek, valamint a Kolozsvár tbj. szab. kir. város Hivatalos Lapjában a ..Hivatalos hudetérek" cimü rovat élén minden év január és Julius havában az első szépítem — amennyiben a módosítás szüksége merülne fel, Időközben is — közölt, illetőleg a Kolozsvár, thj. szab. kir. város. Hivatalos Lapja szeri:v'T.Iütegében *0 fillér áron bcszevrzhctö ajánlati feltételek kikötései érvényére!: 4. Ezt a közszál!itást esetleg megosztva fo­gom kiadni fentartom magamnak továbbá a jogot, hogy versenytárgyalás eredményétől függetlenül a szállítás vállalatba adásá.tól iJ dokolás nélkül elálhasrak, 5. Az ajánlatot a rendelkezésre bocsátendo ajánlati űrlapnak és mellel: lel cinek telhat £- háláséval a jelen hirdetményben, valamint az ezt kiegészítő és fentebb említett többi fel­tételekben foglaltak értelmében olykép kelj szövegelni hogy az aján-'tt és melléklete! n szerződés minden adatát s feltételét tartal­mazzák, 6. Az ajánlatnak a következő mellékletekéi kell tartalmaznia: költségvetés, iparengedély esetleg cégbejegyzés 2 százalékos bánatpénz letételét igazoló nyugta, OTI., MAJ3I igazolás eset, 7. Az ajánlattevő tartozik ajánlatához a szállítandó anyagokból mintát csatolni. 8. Az ajánlati és költségvetési űrlap, a fel­tételek a megrendelő hivatal helyi- ege ben (Polgármesteri hivatal, III. ügyosztály I. kér. Mátyás kir. tér 2, sz. I, era. 32. ajtószam akit: a hivatalos órák .alatt megtekinthetők és dij talanul megszerezhetők, 8. A közszállitássai kapcsolatban felmerül- hető kérdésekre a szükséges felvilágosítások az előző bekezdésben említett hivatalos he­lyiségben nyerhetők, 10. A megfelelően elkészített ajánlatokat sértetlen borítékban elhelyezve, pecséttel le* zárva a megrendelő hivatalnál. Polgármesteri hivata], Iktató I. kér. Mátyás király-tér 1, sz, fsz. 44. ajtószám alatt 1941. évi ju!iu3 hó IS. napján délelőtt »—10 óra közötti időben sze­mélyesen vagy megbízott utján kell benyúj­tani. A benyújtott ajánlatok ugyanaznap dél­előtt 11. órakor ugyanebben a hivatalos he­lyiségben kerülnek nyilvános felbontásra. 11, Azt az .ajánlatot, amelyet az ajánlatie/ó nem a kijelölt helyen és a kijelölt • idő tea: nyújtja be vagy pedig nem a megá|’?.p:(ótt feltételek és előírások értelmében készíti el a Közszállitási Szabályzat idevonatkozó rendel kezései szerint figyelembe venni nem leket, Kolozsvár, 1941. junius 23. Vásárhelyi s k polgávm:-'«« h A kiadvány hiteléül: Kvár, 1941. VI. 27. J. Olvashatatlan aláírás s. hív. vezető. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom