Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-27 / 144. szám
19 4 u J l> M 1 lJ S 27 Japán iprényf fart a veíefésre Ke8efáz»iában Berlin, junius 26. ..Európa Sonderdienst“ Japán igényét Kelctáz-ia vezetésére a uralt év saeptember; háxomhataimi egyezmény még jobban megerősítette és kidomborította. A japán feudális agrárán« ni korszerű ipari állal' - má történt céltudatos átállítása az utóbbi két nemzetek alatt, valamint Japán gazdasági 'in- talmi tényezővé való kifejlődése — alkotják alapját ennek a hatalmi igényiek. Japán ugyanis az pgyedii,: k !--tázsiai ország, amelynek ez a hatalmas átszervezés sikerült. Japán azonban nem követte el azt a hibát, mint Anglia: az iparosítást nem mezőgazdasága terhére hajtotta végre. A 383.000 négyzetkilométer kiterjedésű, tehát F országnál kisebb Japán még most is abban a helyzetben van. hogy saját erejéből táplálja 73 milliós lakosságát és ha az élelmi, szerelosztás a mai háborús időkVu r ampái viszonyok mellett szerényebbé vált, mégis kielégíti ee ottani igényeket. A japán uj rend kifejezőjének, a yen-blokknak felépítését nem akadályozhatja meg, sem az amerikaiak által támasztott igény, sem a japán áruk vámjának felemelése és behozatali korlátozása Ausztráliában. Azt, hogy Japán gazdasági vezetői arányé nem uj keletű, mutatja a Mandzsukéban alkalmazott céltudatos tőkebefektetési politika is. amely 1932 óta az ország iparának felét önállóan felépítette és igy azt a yen-blokk első oszlopává tette. A japánok szerint Kína és Japán közötti konfliktus is ennek a gazda-ági törekvésnek egyik kifejezője. Ugyancsak igy kel1 tekintenünk a Japán beavatkozását az Indokína—Thaiföld közötti viszályba is: a „me- kongi béke“ Japán javára gazdasági jóvátételt jelentett, mig Thaiföld Nyugattkaimbod- zsával kimondott rozstermelő területhez jutott, amely az önellátáson felül további kontingenseket boesájthat a thaiföldi kivitel ren- delkczésére. Indokína is egyre erőseblten- jtfecriiáSSk be •lapán gazdasági érdekkörébe, amfc iäfoih a kereskedelmi szerződésből, amely ennie’ős gumini mellett nagyobb rizsszálIitimányolcat ig eK- ir s amelynek kiindulási pontja Kambedzsa Indokína tartomány délkehti része. V k'11 hangsúlyozni azt sem. hogy Japán tov*' b: fáradozásai, amelyek Kele'ázsia szűk-v letelnek fedezését célozzák, cg a keletázsiai japán terjeszkedésnek és araiak a célkitűzésnek, amelynek alapgondolata hogy a kelefázsiai tért egyre szarosabban von ja magához, és igy megszabadítsa mind ezt. mind saját magát az. .Angliával és az Unióval fennálló függő helyzettől. Hogy mennyire nagy horderejű ez a japán igyekezet akkor, amik- r az angol—amerikai vélemény szerint .Tanául g- .'••! nv, -- révén el kellene téríteni útjáról, -— igazolja a japán fővezérkar sajtófőnökének, fi: aki:- kapitánynak rádióbeszéde is, amely szerint Japán keletáasiaj gazdasági politikájával megtalálja az utat, hogy bátram szembenézhet a csendes óceáni tér eljövendő válságával. A. U. IISsasa A román városvezetőd fői követei kártérítést a nagyváradi színház volt titkára Nagyvárad, junius 26. A Magyar Tudósító jelenti: Érdekes perben mond legközelebb Ítéletet a nagyváradi törvényszék. Halmai János volt színházi titkár perrel támadta meg még 1934-ben Nagyvárad városának román vezetőségét, mert intézkedéseikkel lehetetlenné tették a színház, magyar előadásait és ezzel érzékeny károkat okoztak a színháznak, illetve a színház titkárának A tanúkihallgatások során megállapították, hogy a román sáros vezetőség a legképtelenebb mesterkedésekkel igyekezett megakadályozni a magyar előadásokat. Negulescu ny. tábornok, volt alpolgármester kivont karddal üldözte a színházba« Parlagi Lajos művészeti i gazgatót, aki szembe mert szállani a rosszindulatai román rendelkezésekkel. Előfordult, hogy a színháztól megvonták a villany szolgáltatást. Di)etáns és műkedvelő, úgyszintén iskolai előadások céljaira adták ki többizben a színházat hogy ezzel is megakadályozzák a magyar előadásokat. A román uralom alatt a város vezetősége mindent elkövetett, hogy az Ítélethozatalt mégakadályozza annak elle- • éré hogy a bíróság a volt szinházi titkár kárát megállapította. Most a magyar törvényszék tárgyalásra tűzte ki az ügyet és a ízekéitől vélemény meghallgatása után dönt a perben. A város vezetőségének több román tagja Nagyváradon él. VALAHOL A KELETI HADSZÍNTÉREN “. Pillantás az orosz állások elleni támadás, ból visszatért hires német zuhanóbombázók ra BUDAPEST, junius 26. (MTI.) A magyar királyi honvédelmi minisztérium a hatósági légoltalmi szervezetek számára foganatosított enyhített légoltalmi készültségnek szigorított készültséggé való átváltoztatáséit rendelte el. Ennek értelmében a lakóházakban és a házcsoportokban a riasztó ügyeletes szolgálatot további intézkedésig alkalmazni kell. A riasztó ügyeleteseknek állandóan olyan helyen kell tartózkod- niok. ahol, a hatósági riasztó jelzéseket félreérthetetlenül megh állhatják. EGYETEM MOZtí« Szombaton, junius 28-án MINDEN EDDIGIT FELÜLMÚLÓ LÁTVÁNY! 1!0£DWAY MELODY 1940 káprázatos kiállítású, egyedülálló a maga nemében ez a tökéletes mü. — Főszereplők: Eleanor Powell, Fred Astaire, George Murphy A Metró-Filmgyár legszebb filmje! Ma, DR. KILDARE TITKA utoljára: Huszonkét év után Elkészült Kolozsvár első magyar költségvetése A város vezetőségének mindenre kiterjedő gondoskodását tanúsítják a költségvetés tételei Kolozsvár, junius 26. Kolozsvár törvény. luit ó-ági bizottsága megalakulása után julius 4-ikén tartja első közgyűlését a városháza "tanácstermében. A törvényhatósági bizottság gyűlésére már szétkűldötték a meghívókat és ezzel egyidőben a bizottság tagjai megkapták a költségvetés kinyoinatott példányait, liogy alkalmuk legyen az előirányzott tételekkel kapcsolatban észrevételeiket megtenni. Az első magyar költségvetés Az első magyar költségvetés* a városi számvevőség a legmesszebbmenő takarékossági sorsban elszegényített lakosság telierbirókú- pesséyének mérlegelésével állította össze. A feladat igen nehéz volt, mert 22 év mulasz; fásait, hibáit kellett jóvátenni a költségvetés keretein belül, ha a múlt bűneit egyáltalában orvosolni lehet... A költségvetés számadatai rendszeres pro. gramba foglalják a város 1941, évi közigaz. gatási, közegészségügyi, közoktatási, kulturális, szegényügyi és népjóléti, közélelmezési, városfejlesztési és vagyomgazgaiási feladatait, a feladatok végrehajtásával felmerülő kiadásait és a kiadások fedezetéül szolgáló bevételeit. Kétinilliópeiigüs hiány A költségvetés bevételi és kiadási p’őirány. zatainak mérlegelése alapján meg lehet állapítani, hogy a ,büdzsé" hiánnyal sárul. A háztartási költségvetés 5,648-86*1 pengős szükségletével szemben a bevételi tétel 3,699.286 pengőt, mutat. A hiány tehát 1.949.579 pengő. Ezt az összeg« t jrátadóbol teremti elő a vá- t ros vezetősége. A pótadót valószínűleg 75 i szazaaeKoan rúgja megaiuapivazu a oeiugy- miniszter. , Az idei pótadó kulcsa megfeM a békebeli évek szintjének, sőt azok alatt mozog. A legnagyobb pótadót — 120 százalékot — világháború utolsó három évében vetették ki. A legkisebb 6b százalék volt. Mire fordítja a város a* adózók pénzét? A varos adózó polgárait joggal érdekli, hogy mire fordítja a város vezetősége a bevett összegeket? A költségvetés számoszlopaiban pontos feleletet kapunk erre a kérdésre. A megszállás alatt megszoktuk, a költségvetésben felületesen megjelölt, gyanús rendeltetésű kiadást tételek szerepeltek. Az el3Ő magyar költség- vetés számoszlopaiban minden fillér rendeltetése pontosan meg van jelölve. A számoszlopokból megtudjuk, hogy a város vezetősége általános igazgatásra 2,064,187 pengőt, közegészségügyre 954.611 pengőt, közoktatás közművelődés és vallás alapjaira 442,650 pengőt szegényiigy és népjóiét felkarolására 460.500 pengőt városépítésre 1,148.150 pengőt, vagy on igazgatásra 308.710 pengőt, hí tel ügy re 25.619 pengőt irányozott elő Ezeknek az előirányzatoknak összesítése jelenti a költségvetés végösszegét A számadatokból megragadja a figyelmet, hogy milyen nagy összeget emészt fel az általános igazgatás. Eblie.iv a tételben összesítve van ugyanis a közigazgatás előirányzata mellett a mezörendészetr a tűzrendészet a katonaügy és az adókezelés szükséglete Is. Jelentős tételt állított be a város vezetősége a varoséi- 1 ősre is Ebből az összegből váröSrd szabályozásra 257.500. sétányok, ligetek, fai-d ültetvények létesítésére 60.000, utak, műtárgyak, gyalogjárók építésére, illetőleg javitá— sara 015.000 árvédelmire 81.650, közvilágításra 124.000, a városi kavicsbánya üzemhetártó-ára 10,000 pengőt fordítanak. A számszerű adatokból fogalmat lehet alkotni arról a hatalmas munkáról, amelyet a város vezetősége még ebben az évben megin dít a város külső képének megjavítása érdekében! Kibővítik a lüéoltó-laktanyá< Az általános igazgatás tételeiből megtudjuk, hogy még az idén sor kerül a tűzoltólaktanya kibővítésére. Erre a célra a város vezetősége 140.000 pengőt irányzott e|ö. A közegészségügyi előirányzatban 20.000 pengőt folyásit a város a Zöldkeresztes-mozgalom céljaira és 10,000 pengőt tiidő_ és nemibeteg- gondozók fenntartására. A városi óvódák fen- tartása ebben az évben 20.780 pengőbe kerül. A csecsemő-otthonok kiadásaihoz 2000, a fe- • ckezetek által fenkartofct napközi otthonok támogatására 2000 pengővel járul hozzá a város. A gyermekek nyara itatására 6000 pengő szerepel az előirányzatban, A városi temető rendezése és adminisztrálása 31.250 pengőt igényel, a háziszemétíuva- rozás és kéményseprés pedig 188 :’00 pengőt. Igen jelentős tétel a köztisztasági szolgálat költségelőirányzata. Hivatali szűk.- sietek, munkabérek, munkaeszközök, fogatok beszerzése és pótlása, utcai szemétkosarak beszerzése összesen '317,400 pengőt igényel. Segélyt kapnak a román egyházak is A megszállás éveiben a román város vezetőség hosszú időn át megvonta a magyar egyházaktól a segély folyósítását. Az uj költségvetésben a város vezetősége ennek ellenére nem hagyta ki a román egyházakat sem. Az egyházak számarányuk alapján kapnak városi segélyt. A felekezeti elemi iskolák támogatására 40.000 pengőt irányoztak elő. Ezt az összeget az összes felekezetek között, arányszám alapján, osztják szét. A kolozsvári Nemzeti Szinház ebben az évben 30.000 pengős támogatást kap a várostól művészi célkitűzéseinek megvalósitására. A város vezetősége gondoskodik a költség- vetésben az egyesületekről is. Az egyesületek támogatására 20.000 pengőt irányzott elő. Az Erdélyi Muzeum Egyesület külön 5000 pengő segélyt kap a várostól. A testnevelési alaphoz 35,000 pengővel járul hozzá Kolozsvár polgársága. A szociális gondozás költségei Súlyos terhet jelent a városnak a szegény- gondozás és a munkaképtelen emberek segélyezése is. A Magyar Norma utján a város vezetősége 50.000 pengo't folyósít a munka- képtelen szegények részére. A szegények ingyen temetése, gyógyszerellátása, lakbérsegélye, valamint a szegény gyermekek ruha és lábbelisegélye, karácsonyi szeretetcsomagjal, tűzifa- és élelmiszersegély összesen 180.500 pengőt tesznek ki. Különös gondot fordít a város a sokgyermekes családok segélyezésért», a nyomorék gyermekek neveltetésére is. A napközi otthonok fentartása 25.000 pengőt igényel. Tervbevette a város vezetősége egy gyermekjátszótér létesitér«t. Erre a célra 10.000 pengőt irányozott elő. * Néhány figyelmetkeltő adatot ragadtunk ki csupán a költségvetés szempontjaiból. Az adatok ékesen bizonyítják, hogy a város vezetősége helyesen gazdálkodik a közvagyonnal. Oda juttat belőle, ahol szükség mutatkozik és minden igyekvése arra irányul, hogy ezt a várost széppé és virágzóvá tégy«. .. V- LKifliinIVAlt a kolozsvári piacról a zsidó árusokat KOLOZSVÁR, junius 26. A város első. fokú iparhatósága az 1150/941. M. E. & a 17.291/941. K. K. M. rendelet alapján megvonta az iparjogot a zsidó piaci árusoktól. Az intézkedés alapján élelmiszert, ruházati cikkeket és egyéb szükségleti tárgyakat, julius elseje után zsidók nem árusíthatnak a kolozsvári piacokon. A vonatkozó miniszteri rendeletet már több városban végrehajtották. Az elsők kő- zött volt Pestvármegye, amelynek vezetősége száműzte a piacokról a zsidó kereskedőket. A visszatért erdélyi részekről elsőnek Szakmar érvényesítette a rendeletet, amely után most Kolozsvár „zsidótlanitotta“ piacait.. A zsidó piaci élelmiszerkereskedőknek Kolozsvárott julius elsejéig kell felszámolni, ok, mig a ruházati cikkeket és egyéb szükségleti tárgyakat árusító zsidó piaci árusoknak julius 15-éig készletüket kiárusitaniok-
