Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-27 / 144. szám

JZegjEffg Hfetafa 51 NYARALJON BALATON-NAL ÉS HÉVIZFUROON Felvilágosítást n^uji a ^ BALATONI IRODA flndrássg-ut 29. Telefon 225-407 és minden utazási iroda. Befejezés előli áüanalc a Lo^ozsYárS Nemzeti Szinliáz szervezési munLáialai Julius 2-lkán társulati gyűlés lesz, 11-ikén megkezdődnek a próbák Á legfőbb kötelesség A világtörténetem legnagyobb csatája dúl szomszédságunkban, A kontinens vezető kar­tonéi nagyhatalma, a baráti Németország megelégelte a bolsevista Oroszország vezetői­nek fondorked-5 ^1+, hűtlenségét és kétszínű játékát: a feg kuek adta át a szót s ez­zel megindult az európai civilizáció rohama a bolsevista hatalom ellen. Magyarország eb ben a válságos történelmi pillanatban követ­kezetes maradt és a többi tengelyhatalomhoz hasonlóan megszakította a diplomáciai ösz- szekiöttetést Szovjet-Oroszországga|. A ma­gyar közvélemény kormányunknak ezt a lé­pését annál is inkább megértéssel fogadja, mert Magyarország volt az első állam Euró­pában, amely annak idején szembe szállott a nemzetrombolyj kommunista törekvésekkel és később a kisebb államok közül elsőnek csat­lakozott a komin te ro-ellenes egyezményhez. Teljes megértés fogadja tehát Németország lépését a magyar közönség körében és az egész nemzetnek az a forró óhajtása kíséri a német fegyverehet, szabadítsák meg végre Európát a® örökös moezkovita fenyegetéstől. Amidőn a világtörténelem egyik legna­gyobb csatája zajlik, minden gondolkodó em­ber ösztönösen is azt kérdezi magától, hogy miképpen viselkedjék, mi az a magatartás, melyik az az erény, amely a háborúnak ezen a veszedelmes szakaszán az országot és az európai civilizációt átsegíti? A választ vilá­gosan és egyszerűen megadta a képviselőház egyik szónoka, amikor azt mondotta, hogy ,,ezek az idők nem alkalmasak arra, hogy egymás között politikai küzdelmeket folytas­sunk“ Nem a pártember és a politikus sza­va ez, hanem a magyar íelkiismereté, amely ma minden jószándéku és józan ember lel­kében hasonló módon szólal meg. A legfőbb kötelesség ma valóban az, hogy minden cse­lekedetűnkben a közös nagy család, a nem­zet érdekelt kövessük. Együgyű és bűnös ember az, aki azt hiszi, hogy a hazának, vagy a magyar népnek szolgálatot tehet az­által, ha a politika pillanatnyi szünetét és a belső békességet arra használja fel, hogy a kormányzatot gyengítse, bármelyik magyar testvérét viz alá nyomja, egyszóval bármi­lyen belső küzdelmet kezdeményez. Az ilyen pártütésnek és viszálykodásnak mindig csak a közös ellenség látja hasznát és az esemé­nyek, a történelem erkölcsi ereje végül is kérlelhetetlenül lesújt azokra, aldk ilyen rend kívüli időkben a nemzet egységének és belső békéjének megbontására törnek. Ami igaz politikai téren igaz gazdasági szempontból is. Mert egyik legfőbb köteles­ségünk az, hogy megőrizzük a belső terme­lés békéjét is, minden nehézség ellenére ket­tőzött erővel és áldozatkészséggel biztosítsuk a termelés folytonosságát és ezzel megfelel­jünk annak a fontos európai feladatnak, amelyet a gazdasági élet fegyvereivel kell teljesítenünk. A termelés különféle ügyes­bajos problémái, a vállalkozók és a dolgozók egymásközti viszonyának kérdései és a javak zavartalan elosztásához fűződő érdekek ma már nem egyéni problémák, hanem mind­nyájunk életébe vágó és az egész nemzet va­lamennyi tagját napi életében is egyformán érdeklő sorskérdések, amelyektől a minden­napi kenyér és gyermekeik sorsa függ. Itt te­hát el kell némulmia a politikai és gazdasági önzésnek. Mindenki a maga helyén a lehető legjobb munkateljesítménnyel fokozhatja a nemzet erejét, ellenállóképességét és ezzel biztosít­hatja az eljövendő igazságosabb béke boldog korszakát. Tudjuk, hogy ez a kötelesség so­kak szemében talán terhes, de e kötelesség elől kitérni a jövő és a mindennapi kenyér feláldozása nélkül nem lehet! « .......................... . ---- ­— TERMÉSZETJÁRÁS.» Az Erdélyi Kár­pát Egyesület vasárnap folyó hó 29-én für­déssel egybekötött gyalogos kirándulást ren­dez a következő útiránnyal: Dőná'h-ut. Víz­müvek. Indulás vasárnap reggel 8 órakor a Mátyásház elöl. Fürdésre alkalmatlan Idő esetén ntlránv: D6náth-ut, Hajtás völgy, Bácsitorok, Hója erdő. Vezeltő: Koválszky Károly. 6.í. s. kéiikönyv Ara P. 1.90. Tartalmazza; az OTI szolgáltatá­sait, kötelezettségeit és eljárásait. Ismerteti a fennálló törvények, a legújabb rendeleteket. Mmden munkaadónak és munkaválla ó- nak nélkülözhetetlen. Kapható . MIN RVA R. T. könyvosztályán. KOLOZSVÁR, junius 26. A sétatéri szín­házban, amely 22 énen keresztül oly sok aka­rásnak és hősies harcnak volt színhelye, va­sárnap este gyulnak fél utoljára a lámpák... Vasárnap este búcsúzik a kisebbségi időkben küldetést teljesített Magyar Színház, az egy­kori Thália-együttese a közönségtől, hogy a Hunyadi-téri díszes épületében a Nemzeti Színház megkezdhesse régvárt működését A vasárnap esti előadás egy hősies, események­kel telt korszak végére tesz pontot, a Nem­zeti Színházban meginduló évad pedig egy uj korszak hajnalát jelenti*. A Nemzeti Színház szervezési munkálatai a jelek szerint úgyszólván mér teljesen befe­jeződtek, csak néhány művész szerződtetése körül folynak még tárgyalások. Táray Ferenc igazgató befejezve budapesti szerződtetéseit, Táray Ferenc igazgató (E), Vitéz Tibor főrendező (E), Krétán Miklós oper&rendező (E), KenBssey Ferenc drámai rendező. Sza­bados Árpád drámai rendező (KMSz), Deésy Jenő (KMSz) és Fülöp Sándor (KMSz) operettreadezők, Vaszy Viktor operakarmes­ter, Endre Bek operakarmester, Sţefanidesz József (KMSz) operettkarm ester, Szita Osz­kár, Wuest Leó, Szabó Ica (KMSz) korrepe ti torok, Farkas Ferenc karigazgató, Örvössy Géza, (KMSz), Csengery Lajos (KMSz), Vass Mihály (KMSz) ügyelők, Szánthó Má­ria, Fass Mihályné sugórők, Varga Mátyás díszlettervező, szcenikai főfelügyelő, Ttajnay Sándor (KMSz) műszaki felügyelő, Tompa Miklós (E), Kömives Nagy Lajos (E) dra- maturgrendezők, Szabédi László dramaturg- titkár, Szabó Lajos igazgatósága titkár és Bérezi Mihály bérlet- és prop: ganda-titkár. Énekesnők: Végh Kató (E), Lufin Ottilia, Simonba Ilonka, Zsögön Lenike (E), Kncs- falvi Margit (E), Ferenc Anikó, Mészáros Erzsébet, Sándor Mária (E), Erdős Unna (E), Lőrincz Zsuzsi (E), Véry Eta, Páka Jolán (és operettprimadonm), Szende Bessy (és o pereit primadonna), Kőszegbe] Margit iE), Takács Paula (és operett primadonna), Balogh Margit. Állandó vendégek: Gyurkovits Mária ás Eissen Trén. , Énekesek: Járay Sándor hőstenor, Angyal Nagy Gyula lírai tenor, dr. Sándor István lírai tenor. Kishonthy József tenor buffo, Horváth .József bariton, Szanati József ba­riton, Horinkay György tenor, Szakadt/ Jó­zsef bariton, Vitéz Tibor (E) bassfoariton, Fehérpataky Ervin basszista, Virágos Mihály szerdán délután most már végleg Kolozs­várra érkezett. A színházi előadások, előkészítése jtdius 2-ikán délelőtt ti órakor kezdődik vitéz Háss Aladár dr. miniszteri biztos jelenlétében, ami- koris társulati gyűlés lesz á Nemzeti Színház­ban. Julms 11-ikén este már próbát tart « színház, a következő nap már megkezdődik a rendszeres rrmmka s ez ad majd választ azok­ra a vitákra és előzetes válomény-nt/ilvánitá- sokra, amelyek a Nemzeti Szinház megnyi­tása előtt elhangzottak... Alább közöljük egyébként a társulási művé­szeti személyzetének névsorát. Az erdélyi és erdélyi származásának neve mellé zárójelben „Eu-betűt tettünk, mig a KMSz rövidítés azt jelenti, hogy az illető a kolozsvári Magyar Színház tagja volt: bariton, BrCrán Miklós bariton. Állandó vendégek: Bilinszky Zagmond és Latzkó Imre. Színésznők: Krémcr Manói (KMSz) ope- rettprimadonna, Szende Mária szende. Sivó Mária hősnő. Versengi Ida hősnő, Havady Nagy Ilonka (KMSz) szende, Kiss Ilona (KMSz) fiatal hősnő, Hangay Mária, naiva, Ölvedy Zsófca naiva, Sasshegyi Erzsébet (E) társalgási színésznő, Rajnay Elli (KMSz), Czopán Flóri (KMSz), Hegyi Lili (KMSz) komikák, Kaszab Anna (E) hősnő, Benes Ilona (KMSz) amyaszinésznő, Kormos Márta társalgási, Tahi Anna Mária szubreft, Koldr Mária, Fülöp Kató fiatal hősnők. Sallay Kor­nélia jetlemszinésznő, Garami Jolán anyaszá- nésznő, Jatzleő Cia, Bázsa Éva (KMSz) szub- rettek, Bartha Maris (KMSz) segédszinésznő. Színészeik: Kamarás Gyula, Szécsi Ferenc, Bodő György (KMSz), Tóth Elek (KMSz), Réthely Ödön (KMSz), Görbe János, Gülácsi Albert (E), Turgonyi Pál, Csóka József (KMSz), Fülöp Sándor (KMSz), THtrói Bé­la (KMSz), Sághy István, Tompa Sándor (E), Borovszky Oszkár (KMSz), Lantos Bé­la (KMSz), Kcnessey Ferenc, Perényi János (KMSz), Senkálszky Endre (KMSz), Deésy Jenő (KMSz), Szakáts Miklós, Csengén Ala­dár (KMSz), Szentes Ferenc (KMSz), Dán­osé György (KMSz), Kozma Gyula (KMSz). Morawszky Román baletimester, Keresztes Katalin, Rimóczy Viola és Lehman Lotte szólótáncosnők. Czerminszky Kűri, Komá­romi Attila és Szaborai Zoltán szólótáncoeok. A társulathoz tartozik még a 18 tagú balett, az 52 tagú zenekar, a 24 tagú női és az ugyan­csak 24 tagú férfikar. 194 1. JVKÎZ/S 27 és a keményítő árát az árkormánybiztossá rr állapítja meg, annak a ki vállalómnak a szem előtt tartásával, hogy a székelyföldi burgonya- termesztők számításaikban ne csalódjanak. — A csikszentsimoni gyár termékeinek el­adási osztálya a kolozsvári szövetkezeti köz­pont kebelében működik, Elekes Béla vezető igazgató irányításával. — Gróf Bethlen László elnök urunk a trm- roevásárhelyi közgyűlésen beszámolt a baráti tejfeldolgozó üzem felállításáról is. Ez aa üzem előreláthatólag január-február havában kezdi meg termelését. A telep építési munká­latai most kezdődnek meg. A baráti üzem na­ponta 15 ezer Uter tej feldolgozására álkaU ■mas, s pasztőrözött tejet és sajtot fog eló- áfflitami. Az uj üzemmel kapcsolatos beruhá­zási költségek mintegy negyedmillió pengőre ragnak. — Ugyancsak „Szövetség“-veds. állítja M a kézdivásárhéhji juhgonwlya-gyüjtő és fel­dolgozó üzemet is, amely ezenkívül tehéntej feldolgozásával is foglalkozik majd. A beru­házások körülbelül 150 ezer pengőre ragnak. Ennek a telepnek az a reniMtetésé, hogy a kezdi járásban megindítsa a tehéntej -terme­lést és egyben feldolgozza a környező havasok jubbejtermelését. Ez az üzem napi 10.000 li­ter tej feldolgozására alkalmas. A feldolgo­zott tejtermékek egy részét export utján fogja értékesíteni. — Pár hét múlva adjuk át rondóltetésétMfc a csikfalvi sajt-gyárat, amély naponta 3—4 ezer liter tejet fog feldolgozni!. — A jövő évre vettük tervbe a gyergyó- szmtmiklósi sajtkészitő üzem felállítását, amely naponta hatezer liter tejet fog feldol­gozni. — Előrelíaladoit és sikerrel biztató tárgya­lások folynak a dési tejüzem felállítása érde­kében. Ez a telep vállalja majd Dós városá­nak tejellátását, s ezenkívül tejtermékek elő­állításával is foglalkozik. — Hasonló értelemben tárgyalunk a ssi- lúgysomlyói tejüzem felállitásáról is, amely szintén a jövő esztendő munkai érvébe tarto­zik. Ez az üzem az előzetes számítások sze­rint mintegy 300 ezer pengő befektetést igé­nyéi és naponta 15 ezer liter tejet fog fék dolgozm. Vaj gyártásra is berendezkedik. — Nemrégiben komoly forrná,ban napirend - re került a kolozsvári tejüzem felállításának kérdése is. Az illetékes szakértők, valamint » gazdasági és kereskedelmi érdekképviseletek — így az EMGE és a kolozsvári iparkamara komi ánybiztos-főtitkára — egyhangúlag azt az álláspontot foglalták él, hogy Kolozsvár korszerű tejei'látása csak Szövetségünk égisze alatt oldható meg gyakorlati módom. Ezen a téren azanhan mindaddig nőm. lehet elhatá­rozó lépést tenni, amíg megfelelő városi sza­bályrendelettel nem rendelkezünk. — fejezte be nyilatkozatát Elekes Béla vezető igazgató. Mi az igaxság a borganyzoll báJog- lemezeb ügyében ? Lapunk junius 25-iki számában „Három vagon horgonyzott bádoglemezt ástak el egy kolozsvári vállalat telkén“ címmel cikket kö- zülfcünk A cikkei kapcsolatosan az Unió Általános Szállítási Rt, annak közlésére kérte fed la­punkat hogy Gyufagyár-utca 3. szám alatti telepükre semmiféle hatósági közeg nem szállt ki, ott semmiféle horganyzott bádogle­mezt nem találtak és nem zároltak. Heller Károly nevű tisztviselője a vállalatnak soha sem volt. Deutsch Zoltán pedig tisztviselője a vállalatnak s nem tulajdonosa. Tény az, hogy a Gyufagyár-utca 3. szám alatti ház tulaj­donosa. ahol a vállalat bérelt helyiségei van­nak, tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt az ottiévő raktárakat horganyzott vaslemezzel fedette le s a visszamaradt, teljesem használhatatlan hulldékot elásatta a földbe, illetőleg vlzle- folyó aknákat töltött meg vele. Heller Ká- rolynak valamilyen módon tudomására jutott, hogy a földben néhányszáz kiló ilyen hulla­dék van elásva s engedélyt kért. hogy azt. kiáshassa. A hulladék eladását aztán közve­títette Csorna bádogos részére. Heller Károly a maga részéről annak köz­lését kéri. hogy a szóbanforgó nyersanyago­kat nem ő ásta el. hanem ő ásatta ki. A szó­banforgó hulladék a vonatkozó rendeli! alap ján nincs zárolva s nem felel meg a valóság­nak az az állítás sem, hogy az árusítást Hel­ler megbízottjai végezték volna. Az eladást Csorna József megbízásából ö közvetítette a kolozsvári Furnitura oégnek, amely az egész mennyiséget egytételben átvette s Így nem áll ’az, hogy azt „többnyire kolozsvári cégek- * nek adta el.“ Közli végül Heller, hogy a földből kiásott mennyiség nem volt három vagon s ezt a ha­tóságok nem kobozták ed. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Évi kétezer vagon burgonya feldolgozására rendezkedik be a csikszentsimoni szövetkezeti keményítőgyár Ötvenezer liter tejet dolgoznak fel naponta az uj erdélyi szövetkezeti tejüzemek Kolozsvár, junius 26. Országszerte nagy I feltűnést keltett az a gazdag szövetkezeti munkaterv, amelyet dr. Bethlen László gróf elnök terjesztett elő a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjának junius barma dikán, Marosvásárhelyem megtartott közgyűlésén. Ennek a mukatermek különösen a szövetkezeti üzemek felállítására vonatkozó részét kisérte általános érdeklőd«, mivel ezek­nek az üzemeknek az erdélyi termelő munkába való bekapcsolásával gazdáink tízezreinek megélhetési viszonyát tudjuk megjavíthatni. A szövetkezeti üzemek felállitásáról és ren­deltetéséről Elekes Béla, a „Szövetség“ vezető igazgatója munlmtársuniknak a következőkot mondotta: — A székelyföldi bő burgonyatermés évente mintegy kétezer vagon bnrgonyafelesleg érté­kesítésére1 • íját jelenti. Minden aszkäszel i arra kell törekednünk, bogy ezt a Mesleget biztosan és kedvező áron átvegyük ás meg­felelően feldolgozva értékesi tbessüik. A föld­művelésügyi kormány hathatós támogatása lehetővé tette, hogy felépítsük és rövidesem üzembe helyezzük csikazentsámoni burgonya- keményítő és burgonya-szörp gyárunkat. — A csikszentsimoni gyár építési munká­latai május elején kezdődtek meg s a® üzem előreláthatólag október elsején már megkezdi működését. A gyár napi bét vagon burgonya feldolgozására alkalmas, vagyis évente kere­ken kétezer vagon burgonyát dolgozhat fel keményítővé & szörppé. Uy módon mintegy 100—150 vagon keményítőt állítunk elő, mely­nek értékesítése a Futura keményitő-oeztályár i keresztül történik. — Ez a gyár r mAcrírfíf- szakmabeli üzem '(s- a: A burgonya átvételi árait Á művészeti személyzet névsora

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom