Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-18 / 136. szám

194 1. JVHIVS 18 Gróf Teleki Béla nagyszabású beszédben jelentette be a parlamentben az Erdélyi Párt II R' r , r w Rí ■ - ■« r ■ _ megalakulását es célkitűzéséit közellátási miniszter részletesen ismertette az ország ellátási kérdéseit Laki/ Budapest, jtmius 17. (MTI.) A Képviselő­ház keddi ülését 10 órakor nyitotta meg Szi- wyey Merse Jmő alelnök. Napirend előtt gróf Teleki Béla. az Erdélyi Párt országos el­nöke bejelentette az Erdélyi Párt országos megalakulását én ismertette a párt célkitűzé­seit és programját. Gróf Telelei Béla beszéde Budapest, jun. 17. A képviselőház kedd délelőtti üléséu napirend előtt gróf Te­leki Béla, az Erdélyi Párt elnöke az alábbi beszédben jelentette be az Er­délyi Párt megalakulását és ismertette annak célkitűzéseit: — Az Erdélyi Párt szervezési mmi- • kái a május 28-án tartott központi ala­kuló nagygyűléssel betetőzést nyertek. Mint megválasztott elnök kötelessé­gemnek tartom pártom irányát és kö­zelebbi céljait pár szóval ismertetni. Elsősorban eloszlatni szeretném azt az itt-ott felmerülő félreértést, hogy re­gionális párt vagyunk. Mi huszonkét- évés megszállás és elnyomás után min- denekfelett az összanagyarsággal való elszakíthatatlan összetartozást, a ma­gyar egység és egy erős, korszerű Ma­gyarország kiépítésének szükségessé­gét érezzük. De Erdély köztudomású­lag nemzetiségi terület és mivel tud­juk, hogy a nemzetiségek politikailag mindig egységesek szoktak lenni, kü­lönös fontossága van annak, hogy ez­zel a nemzetiséggel szemben politikai - lag egységes és ne megosztott magyar­ság álljon. Ezt az Erdélyi Pártban tartottuk leginkább megvalósítható­nak. Magyarország erős várának ke­leti bástyáját romba döntötték. És mi elsősorban ezt a bástyát akarjuk me­gint felépíteni, hogy újból teljesíthes­se feladatát az ezeréves vár védelmé­ben. Ez azonban csak egy része fel­adatunknak. A szervesen összetartozó összmagyarság egyik részének ügyét sem lehet anélkül szolgálni, hogy ne irányuljon figyelmünk állandóan a nagy magyar kérdésekre, az egyete­mes magyar élet kialakulására. Ennek javára akarjuk kisebbségi életünk ta­pasztalatait és meglátásait felhasz­nálni — annak a kisebbségi életnek, melyben nem állott a magyarság fölött és mögött a magyar államhatalom, igy tehát a tiszta valóságra levetkőztetve mutatkoztak a nemzeti és társadalmi kérdéseink. Ezért értettük meg világo­san Teleki Pál nagy gondolafait. aki a társadalmi nevelésben és korszerű átalakulásban jelölte meg az utat a magyarság fejlődése felé. „A román uralom alatt Erdély gyarmati sorsra ütött" — Ezért támogattuk nagy halottunk. Teleki Pál politikáját és ezért támo­gatjuk Bárdossy László kormányai, amelyik Teleki elgondolását kívánja követni- Ez a támogatás nemcsak az uj miniszterelnök személyének szól, akinek az utolsó hal év alatti munkája annyira összeforrott Erdéllyel és aki kisebbségi sorsunkban a magyar ál­lam szimbóluma volt közöttünk. De szól ez annak az .orszá «gyarapító ál­lamvezetésnek, ami a mai nagy hábo­rú közepén csak akkor vezethet to­vábbi eredményekre, ha a nemzet min­den fia fegyelmezetten, nem pártérde­keket. hanem a nemzet jövőjét tartva szem előtt, azok mögé áll, akiket a sors ilven nehéz történelmi időkben az or­szág élére álljtott. Erdély mai helyze­te arra is kötelez, hogy a kormány­nyal bensőséges kapcsolatot teremt­sünk, Erdély magyarsága a kiegyezés utáni korban ellenzéki volt és ezzel is megérthető, hogy főként a székelység még annyi támogatásban sem része­sült, mint a kormányhü vegyes lakos­ságú területek. A román uralom hu­szonkét éve alatt pedig Erdély gyar­mati sorsra jutott s benne a magyar­ságot teljesen kifosztották anyagi lá­váiból. Erdély felemelését és az erdélyi magyarság uj honfoglalását csak úgy tudjuk keresztülvinni, ha nem politi­zálunk, hanem építkezünk. Ez pedig csak a kormány támogatásával lehet­séges. De az a tény, hogy a kormányt támogatjuk és a nemzeti egységet há­borús időben mindennél fontosabbnak tartjuk, nem jelenti azt. hogy a kor­szerű reformokat ne sürgetnők és ne követelnek azl, hogy a népi és szociá­lis magyarság megteremtése érdeké­ben minden reforraterv megvalósitas- sék, ami a háború alatt megvalósítha­tó. A hagyományos erdélyi szellem és kisebbségi somunk tapasztalatai arra köteleznek, hogy nemzeti életünk alap jának a magyar népet tekintsük és a társadalmi reformtik kérdésében mi mindig a haladás oldalán fogunk ál­lami. Programunkban részletesen leszö­geztük az összes kérdésekben álláspon­tunkat. Most csak a főbb vonásokban szeretném azt ismertetni, elsősorban Erdélyre vonatkozóan. • Mi a teendő a mezőgazdaság terén? A mezőgazdaság terén a fő cél ma a termelés fokozása és elsősorban menv- nyiségileg arra a színvonalra való emelése, amit földjeink minősége sze­rint sürgősen el kell érni és amitől még elég távol állunk. Ennek két fő- eszköze: először az egységes megszer­vezés. merj csak igv lesz a termelés irányítható. Egységes megszervezés, mely a kisgazdán kezdődik és a gazda körön, majd a/. érdekképviselet me­gyei és kerületi tei-vén keresztül az or­szágos' központig ér. A szétfő rgácso- lódó kis érdekképviseletek ezt lehet- lenné teszik. Másodszor a mezőgazda­sági szakoktatás iskolákban is, de most sürgősen elsősorban iskolánki- vüli népneveléssel, hogy mentöl széle­sebb réteg kaphassa meg a szükséges korszerű ismereteket. Természetesen a szakiskolákra js nagy szükségünk van. Lehetőleg mentői kevesebb iskola típust, mentői több -'skolával. Ma ^mindinkább képesítéshez kötjük a fog­lalkozások gyakorlását. Egvedül a me­zőgazdaság az, ahol szakismeret nél­kül legalább is a magángazdaságban mindenki tetszése szerint kontárkod- Ladik földbirtokán a nemzeti vagyon- han. Az általános oktatás ügye Következő nagy kérdésünk az általá­ros oktatás ügye. Hónian Bálint köz- oktatásügyi miniszter ur legutóbb tett erdélyi körútja alkalmával kitünően látta meg a teendőket ezen a téren és mi minden erőnkből támogatni fogjuk, hogy ezeket a legsürgősebben meg va­lósíthassa- Tökéletesen egyezik a mi el­képzelésünkkel az az elgondolása, hogy a különös jelentőséggel bíró iskotenki- vülii népnevelést meglévő társadalmi egyesületeinkre, az egységes irányítást pedig saját felügyelete alatt az ezen tár sadalmi egyesületek összefogásából ala kitott szervre óhajtja bízni. Nagy öröm niel hallottuk, hogy a nyolcosztályos elemi népiskoláknál falusi és városi iskolatípust kivannak megkülönböztet­ni. És ezt nem is tudjuk máskép elkép­zelni- minthogy a falusi iskola négy fel ső osztálya kizárólag- vagy főleg me­zőgazdasági oktatásból álljon. Az ok­tatás feladatkörébe vág az is, hogy a friss, elhaszn álba tat lan népi rétegből végezze állandóan a helyes szelekciót, az iparos és kereskedőréteg megterem­tésére, sőt, a hivatalnoki réteg a közép­osztály pótlására is, ahol egyedül a te­hetség protokciómcntesen legyen az irányadó. A hitvallásos iskolák nálunk egészen rendkívüli feladatot töltenek be. Tehát meg kell találni a módját an­nak, hogy az ezekben alkalmazott tan- szemdyzet az állami iskolákéval telje­sen azonos javadalmazást kaphasson. A szórványkérdés És ide kapcsolódik harmadik nagy kérdésünk a szórványügy. A miniszter ur az oktatás terén leszögezte az alap- elveket, hogy mjnden magyar gyermek a legkisebb szórványból is anyanyel­vűn való oktatásiban részesüljön. Ugyan ez* kérjük az elrománosodott magyar­jaink részére is. Ezeket, az elhagyottsá- gukban elrománosodott magyarjain kai vissza kell magyarosítani. Gondoskod­ni kell róla, hogy a szórványok gondo­zására minden vonalon, tehát lelkészek­ben, tanítókban és gazdasági szakem­berekben ezen kategóriák legjobbja áll­jon rendelkezésre, akik apostoli lelkese­déssel látják el hivatásukat. Meg kell teremteni az anyagi feltételeit, hogy ezt el is láthassák, hogy a költségtöbblet, ami a szétszórt és többnyire nehezen megközelíthető szórványok gyakori lá­togatásával jár, ne képezzen nehézséget. Az ott munkában eltöltött évek pedig ne életükből elveszett évek legyenek, ha nőm komoly érték, eíÖm’enetelükT és nySígddjukiiá] való leszámításra. A szórványokról gazdasági téren' is a legnagyobb mértékben gondoskodni kell és meg kell találni a módját, hogy a szórványügy egy kézben, egységes elgondolás szerint tegyen irányítható. „Nemzeti, keresztény életet akarunk“ A gazdasági élet minden vonalán, földbirtokban- iparban és kereskede­lemben nemzeti keresztény életet aka­runk. Aktiv keresztény szellemet a lé­nyegbemenő és nem látszatmegoldáso­kat. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a zsidó helyén keresztény üljön, hanem 'hogy magának a tőkének tevékenysé­gét "hassa át a nemzeti szolidaritás gon­dolata és ez a munkások helyzetének javításával és boldogulásával is szol­gálja- Erdélyben hatalmas iparosi tó munkára van szükség, ami az egész fel­szabadított területen fontos, de legin­kább a Sáékelyiöldön. Erdély termé­szeti kincseinek kiaknázásával ennek lehetősége adva van. A döntő sz©m- pont a létesítendő telephelyek megvá­lasztásánál, mindenütt a szociális ér­dek, a munkaalkalmak teremtése . kell hogv legyen, csak másodsorban jöhet a kommerciális szempont. Ebben várja a kormány erélyes irányítását. Fe! kell lendíteni a Székelyföld ra^dasági helyzetét Az egész Székelyfölddel gazdasági téren a legkomolyabban kell foglalkoz­ni. Sürgősen, a legnagyobb áldozattal is meg kell teremteni a vasúti hálóza­tot. Nemcsak a folyamatban lévő kiépí­tését az összekötő vasúti vonalnak, ha­mun Háromszék- és Udvarhelymegye teljes bekapcsolását is. A magyarság­nak a székely megyékben elő nagytö­mege tudjuk, hogy döntően befolyásol­ta Északerdély visszacsatolását. Ez ma gyarságunk egyik legét tékesebli eleme, amelyik szűk határai között elszapo­rodva alig találja meg megélhetése fel­tételeit. Ezért kell elsősorban ezen a te- , mieten iparosítani, mezőgazdaságát az állattenyésztésre átállítani, gondoskod­ni róla, hogv erdőik kihasználásának linden jövedelme a székely népnek jus son és ez az a kimet ith: tétlen tartalék, ahonnan a magyarságban meggyön­gült területek telepítésére meríteni kell. Mi szükséges a zavartalan építő munkához? Hogy ez a hatalmas épitő munka a felszabadított területen kellő ütemben folyhasson, ahhoz elengedhetetlen, seggel. Arra is szükség van, hogy_ a központi hivatalokat, a minisztériu­mokat is közelebb hozzuk az éleit reali­tásához. A hatásköröket jobban meg kell határozni és elkülöníteni. Ez még fokozottabban vonatkozik a társadal­mi szervekre. Minden ügynek legyen meg a felelős gazdája, de lehetőleg csak egy. Ne dolgozzanak azonos terü­leten párhuzamosan társadalmi szer­vezetek. melyek azonban sokszor ke­resztezik is egymás munkáját és eset­leg megbéníthatják azt. Társadalmi feladat az életet egyszerűbb formáihoz visszavinni é-s egyben a társadalmi ré­tegeket közelebb hozva egymáshoz a társadalmat egységesebbé tenni. A cimkórság megszüntetése is egyik esz­köze voln,a ennek. Az egész magvar életet szociálisabbá és népibbé kell tenni. Ez fogja az egységes társadal­mat é® ezzel .az egységes magyarság ügyét legjobban szolgálni. Éppen ezért Pártunk úgy a kisipa­ros. mint a munkáskérdéseknek igen nagy figyelmet kíván szentelni: kí­vánjuk az erdélyi kisiparos társada­lomnak helyes politikával vréó talpra­Ma, holnap és holnapután az idei évad legragyogóbb francia filmremeke: EGYETEK MOZGO Atei ax igaxságoí teeresi Fősz.: RAIMU é* JACQUELINE DLLUßAC. Csak 3 napig látható még. Fontos figyelmeztetés: A filmet csak 16 éven felüliek nézhetik meg URANIA frí01 Budai cukrászda MOZGO Ma utol jára; Előadások kezdete mindkét mozgóban hétköznap 5,7 és 9 órakor. Vasár és ünnepnapokon 3,5,7 és 9 órakor hogy amint a miniszterelnök ur is hangsúlyozta bemutatkozó beszédében, az egész magyar életet, a köz-szcllemet és rendszert korszerűbbé tegyük. Nem akarom a bürokrácia leegyszerüsi tű­sét említeni, amit minden illetékes számtalanszor hangoztatott és amit mindnyájan kívánunk. De hangsulyóz­ni szeretném a szükségességét az ön­álló tisztviselői hatáskörök bővítésé­nek, szoros kapcsolatban a legszigo­rúbban értelmezett tisztviselői felelős­állitásáf. Országosan modern, auto­nom, szakmabeli képviseletre van szükség, esetleg önálló kisipari kama­rákra. A kisiparosokat az egész vo­nalon hathatósan kell támogatni anyagellátással, közszál] ifá.ssal, a kisr ipari hitelrendszer és szövetkezések fejlesztésével, könnyebbé tétidével. A magyar tanoncoktatást magasabb ní­vóra emelve és az országot jobbam be­hálózva a tan oncot+honok intézményé­vel. Nemzeti alapra kell helyezni a munkásságot A munkásságot elsősorban az egész vonalon nemzeti alapra kell helyezni, üvegre magyar munkásokról van szó. Az uj szervezeteknek anyagi téren is biztosítania kell mindazt a munkás-, nak, amit a nemzetközi szociáldemo­krata szervezetekben megtalál. Fejlet­tebb munkaügyi jogszabály ok kelle­nek, munkakamarák és munkai el- iigyelöségek felállítása. A birtokpolitikai kérdésekre időrö- vidségért most nem térek ki, de lénye­ge mentői több önálló létalappal ren­delkező kisbirtok megteremtése az egye« vidékek sajátosságának megfe­lelően olyan birtoktipussal, mélynek népességeltartó ereje és termelőképes­sége a legnagyobb. Egyben a kisbirtok egészségtelen elaprózódásának meg­akadályozása az örökösödési jog re­formjával. Ezek kell, hogy az általános belső országépités gerincét képezzék. Pártunkkal foglalkozva felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e homogén az a párt, melynek tagjai a múltból külön­böző életszemléletet és társadalmi fel­fogást és igy más-más előitéleteket hoztak magukkal. Könnyen kitérhe­tünk a kérdés elől, ha más pártokra mutatnánk. Helyesebbnek látom azon­ban erre a kérdésre is nyílt feletetet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom