Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-18 / 136. szám

A Tásárfási Lonyvelr, a dpőelSátás és pelrólenm kérdése adni. Lehet, hogy ma is különbözik pártunk tagjainak felfogása bizonyos mértékben a konaervati vabb vagy ha­ladóbb irány tekintetében. Lehetnek kisebb különbségek személyes megíté­lésekben is. De a kisebbségi éleit közös élmények és küzdelmei alatt a kiala­kulóban lévő egységes társadalomban nem az egymástól elválasztó elemeket láttam meg. hanem azt, ami mindnyá­junkat összekapcsol — hogy mindnyá­jan magyarok vagyunk. Mi. akiknek az elnyomás éveiben minden vágya a visszatérés és minden gondolata, min­den magyar együvé tartozása volt, most is eítől áthatva megtaláltuk pár­tunkban is az egységet és a nagy ma­gyar egység gondolatában kívánjuk pártunkkal az ország érdekét szol­gálni. Gróf Teleki Béla beszédét a Ház minden oMaíán ünnepléssel fogadták. Szinyey Merse Jenő a lel nők ezután beje­lentette, hogy Kölcsey István indítványt ter­jesztett r" amely szerint a kőzetté tás érde­keit veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartalmá­ra az ülés idejét napi 8 órában állapítsák meg. Az indítványról a Ház legközelebbi ülé­sén vita nélkül fog határozni. Ezután áttértek a napirend tárgyalására. A közellátás érdekeit veszélyeztető cselek­mények büntetéséről szóló törvényjavaslat el­ső szónoka Meskó Zoltán volt, akii b suttogj propagandával kapcsolatban a legerélyesobb intézkedéseket sürgette. A javaslatot elfo­gadta. Ezután Hómon Bálint valló#- és közokta­tásügyi miniszter nyújtotta be törvényjavas­latát a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsí­téséről és a bolgár—magyar kulturális egyez­mény becikkelyezéséről. Kossuth Pál sürgette a tervgazdálkodást és az irányított termelés megteremtését. Hangoz­tatta, liogy a kormánynak őrködnie kell a békés légkör megmaradásán és meg kell aka­dályoznia, hogy az ország egyes helyein de­magógia üsse fed a fejét és egyik társadalmi osztályt kijátsszák a másik ellen. Pontosnak tartja a kisembereknek hitellel és elsőrendű munkaeszközökkeJ való ellátását. Felvetette azt az eszmét, hogy a szaktudás fejlesztése érdekében minden községben gazdasági tan folyamokat kellene létesíteni. A javaslatot el­fogadja. Piukovich József nézete szerint először a termelést kellene irányítani, megszervezni és azután büntető azíamkciókat hozni. A sertés- gazdálkodás szerinte nem helyes alapokon nyugszik, mert intézése túlságosam sok kézben van. Attól tart, hogy ez a javaslat nem tud javítani a közellátás nehézségein. A javasla­tot nem fogadja el. Ezután Laky Dezső közellátási miniszter válaszolt a vita sarán elhangzottakra. Mivel többoldalról aat hallotta, hogy aggodalmak vannak abban, a tekintetbe«, hogy a javaslat a termelés érdekeit nem biztosítja kellőképen, azt indítványoz!1», hogy a javaslat szövegé'1 pótezöveggel egészítsék ki, amely már ok első pontban kihangsúlyozza, hogy a termelés ren­tabilitásának biztositásót is szem előtt kell tartani. A miniszter ezután foglalkozott azokkal a nehézségekkel, amelyek működésének hat hó­napján keresztül elébe tornyosultak. Az az ügykör, amelyet be kell töltenie, négy nagy részre oszlik: Az első a közélelmezési ügykör, amelynek vitelére külön hivatalt szerveztek. A második a Kereskedelmi Hivatal, amely csak legújabban kapcsolódott bele a közigazgatás­ból a harmadik aa árkormánybiztosság és a negyedik az az intézmény, amelyet a legegy­PÁLYAZATI HIRDETMÉNY A marosvásárhelyi cukorrépa és maros forda vármegyei szója-bab termelők egye sütete titkári állásra pályázatot hirdet. Pályázhatnak legalább közepi ’.ólai i: ' zetíségfei bíró, gépimi tudó magy.v állampolgárok. Gazdasági fol-őbb iskola végzettek előnyben részesülnek. A titkár fizetése havi Egyszázötvc: (150) pengő. Kötelessége a fenn ti két egyesület iroda' nninikálatainak elvégzése. A beérkezett pályázatok felett, a két egyesület együttes Igazgatósága szabadon dönt. Pályázati kérések f. hó 20-áig az egy -ületek Gecse Dániel u. 39. sz. alatti híva íaloe helyiségébe adhatók be. ERDÉLYI ELEMÉR ügyvezető elnök. A vásárlási Irfmyvecőkékfeel feapcsofetba.n megállatpitotta. hogy a vásárlási könyvek be­hozatala tisztán és kizárólag azt a célt szol­gálta, hogy ha már Magyarországon nem le­hetett egész sereg cikket korlátlan memnyi- ségbbn forgalomba hozni, akkor legalább gá­tat vessenek egy gyakran tapasztalt hisztériá­nak, amelyet a lakosság egy vagy másik ré­szénél lehetett észlelni és amely az áruk fel­vásárlásában nyilvánult meg. A vásárlási könyvekkel kajiesolatbau emelt ama kifogá­sokra, hogy a, könyvek a nagyobb családok szükségleteinek kielégitésére talán elegendő­ek, megái la prtotfca, hogy utólag történhetik m'ég olyan intézkedés, amely ilyen esetekben megrövidíti a vásárlási könyvecske időtarta­mát, másfelől a magánosok vásárlási időtarta­mét meghosszabbítja. Az a meggyőződése egyébként, hogy a* vásárlási könyvek helyes beosztással három hónapig egy családnak mindenféle igényét kielégíthetik. A vásárlási könyveikkel minden bizonnyal elértük azt, hogy elejét vettük a túlzott és féktelen vá­sárlási kedvnek, mert gond lesz arra utólag, hogy ezt a könyvet, a hatóságok meg is vizs- gálbíssák és a sziiksésrhoz mérten más intéz­kedésekhez ilyen formám az alapot megvessék. A miniszter ezután a cipőellátás kérdésével foglalkozott. Rámutatott arra., hogy Magyar- ország a cipőkhöz szükséges anyagok tekinte­téiben nem volt önálló, hiszen hőrsriiteéglotiink legnagyobb részét Délamerikából hoztuk be. A háború végéig le kel mondanunk arról, hogy külföldről bőrt tudunk behozni. Helyes volt a kormány intézkedése, amikor ebbe a kérdésbe belenyúlt és iparkodott a talpbőrt azok számára biztosítani, akik arra legelső­sorban tarthatnak igényt. Elsősorban azoknak kell utalványt adni, akik a közszolgálati érde­kében olyan munkát végeznek., hogy bőrtalpú cipőre szükségük van, másodsorban az ipar­ban, mezőgazdaságban foglalkoztatottak szá­mára, harm adsorban a gyermekek számára, de sem talpbőr, sem felsőbőr nem áll olyan mértékben rendelkezésre, hogy belátható időn belül a feszültség megszűnésére számíthat­nánk. Folynak a munkálatok, hogy a hiányzó marhabőr helyébe sertésbőrt állítsunk. Ez a disznóbőr nem lesz ugyan teljesen egyenérté­kű a marha bőrrel, de 80—90 százalékban megközelíti. Igen nehéz probléma a petróleuméi! át ás megoldása. A jegyrendsser nem. tett volna itt alkalmas. Fejkvóták szerint adták lri a külön­böző községekben a petróleumot. Meg kell állapi tani, hogy a kormány min­den lépését mélységes szociális érzület hatja át. Amikor elrendelték, hogy a szappant nem engedik nmgánháztai t ás okban nagyobb meny­nyiségben tárolni, akkor is a kisembereket igyekeztek támogatni szappanszükségletük biztositásában. A Hsztellátás kérdéseivel fog- lulko'vn, rámutatott a miniszter arra, hogy az a gabonamennyiség, amely tavaly rendel­kezésre állt, siralmasan kevés volt és nagyon gondosan kellett szétosztani. A nehézségeket növelte tavaly az összesen mintegy hat hóna­pig tartó mozgósítás és Északerdély milliói­nak ellátása is reánk hárult. Feltétlenül szükséges, hogif a földművelő lakosság meg­kapja azt a lisztmennyiséget, amely az erős munkát igénylő foglalkozás folytán szüksé­ges. Ha felemelték volna a falusi lakosság ellátására számított Usztmennyiségel, akkor éhínség lett volna az országban A városi la­kosság lisztellátása sokkal kevesebb, mint a falusié. A sertés és zeárproblőmáról szólva a mi­niszter megemlítette, hogy a tavasszal mu­tatkozó zsirhiányt csak úgy tudtuk áthidalni, hogy fel állítottuk a sertésforgalmi irodát és ezen át a körfogyasztásra kerülő sertéseknek a számát minden országban a 1 gntóbbi há­lom év átlagának megfelelően állapították meg. Ezután az árszínvonalról beszélt. Megálla­pította. hogy az árkormánybiztosságnak fel­tétlenül nagy érdeme az, hogy 1939 szeptem­ber 1. óta az árszínvonal csak csekély mér­tékben változott meg. Ezután megállapította, hogy az alatt a hat hónap aiiatt, mióta a. közellát ásügyi minisz­térium megalakult, kétségtelenül jelentékeny eredményeket értek el. Tudatában van an­nak, hogy ezt a munkát nem tehet tökélete­sen elvégezni. Számolni kell azzal is, hogy a következő esztendőben a problémák soka­sodnak, de bízik abban, hogy mégis biztosí­tani lehet majd azt a célt, ami tulaj donkéo- pen a közellátás érdekeit veszélyeztető cselek raéuyek büntetéséről szóló javaslat alapja volt. Reméli azonban, hogy azokat a szigorú rendszabályokat, amelyeket a törvény alapján alkalmazni lehet, minél ritkábban, kell foga­natosítani. A miniszter több, mint másfélórás fejtege­téseit a Ház minden oldalán tetszéssel fo­gadták. Ezután a Ház az elnök javaslatára elhatározta, hogy legközelebbi ülését csü­törtök délelőtt 10 órakor tartja. Az ülés há­romnegyed 2 órakor ért véget. I 94 1. JJUN1VS ia — A zsidókérdés európai probléma, azt majd a háború végén fonják nemzetközi utón tt tengelyhatalmak megoldani. Mindaz, ázni addig történik, csak átmeneti intézkedés. A kormány belátta hogy a háború végéig it tenni kell valamit a zsidóság visszaszorítása érdekében, ezért nyújtotta most be a házas­sági törvény módosítását is, amely elejéd veszi a további vérkeveredésnek. A nemzetiségi kérdés tekintetében hangsú­lyozta az államtitkár, hogy ilfagyorország « területi visszacsatolások következtében nem vált nemzetiségi állammá, mint ahogy mon­dani szokták, hanem megmaradt továbbra is nemzeti államnak Nemzetiségi államban kü­lönböző nemzetiségek egyenlő arányban vesz­nek részt a kormányzásban, Magyarországon azonban történelmi jogainál, ősiségéncl, kul­túrájánál és hősiességénél fogva a magyar nemzet az uralkodó nemzet. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem. hogy együtt élnek velünk idegenajku polgárok és Magyarország ezekkel a szent- istváni gondolat jegyében aka/r együttműköd­ni és a keresztény kisebbségnek életlehetősé­get biztosítani. Kenyér-fejnJagiailt \ felemeléséi térték a kolozsvári munkások Kolozsvár, junius 17. A közellátási nehéz­ségekre való tekintettel —: mint már megír­tuk — Keledy Tibor dir. polgármester az elsőrendű élelmi cikkeik arányos szétosztásának biztosítása érdekében, korlátozta a kenyér napi fejadagját. A rendelet alapján a pékek és kereskedők egy-egy személynek 30 deka kenyeret szolgálhatnak ki naponként, • A kenyérfogyasztás korlátozásával kapcso­latban az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának mumkásszafcosztálya kedden délelőtt emlékira­tot nyújtott át Keledy Tibor dr. polgármes­ternek és ebben kérte a nehéz fizikai munká­sok részére a kenyér napi fejadagjának 20 dekával való felemelését. Az emlékirat han­goztatja. hogy a nehéz fizikai munkát végző embereknek nagyobb kalóriamennyiségre van szükségük és ezt a fejkvóta-megkülönböztetést a nyugati államokban is mindenütt megteszik. A fizikai munkásoknak 30 deka nlaipi kenyér- adag nem elegendő. Emellett a táplálkozás mellett kellő erővel és ütemben nem folytat­hatják munkájukat. Nemzeti és közérdek, hogy a munkásság kettő módon táplálkozzék. A rendelet kívánt módosításához az emlék- iratban azt indítványozza a mmkásszakosz- tály vezetősége, hogy a nagyobb kenyéradagra jogosult munkások részére a gyárak és ipari üzemek adjanak igazolványt, amely adtán a vásárlási könyvhöz csatolva, bizonyítaná a nagyobb kenyéradagra való jogosultságot. , szónokot kéri kölcsön a Magyar Elet Pártja máramarosi gyű­léseire az Erdélyi Párttól Mikó Imre dr. országgyűlési képviselő hatásos románnyelvü beszé­deket intézett a máramarosmeqyei románsághoz Móranuerosssiget, junius 17. A Magyar Élet Pártja szombaton és vasárnap Marama- ros. megyében, Técsőn és Máramarosszigeten nagysikerű gyűléseket tartott s a gyűléseknek különös érdekességet kölcsönzött az a körül­mény, hogy a Magyar Élet Pártja kérésére az Erdélyi Párt román szónoknak kölcsön­adta dr. Miké Imre országgyűlési képviselőt, az Erdélyi Párt országos politikai főtitkárát. Mikó dr. Antal István igazságügyi államtit­kár és Padányi-Gulyás Jenő, a téesői szüle­tésű MÉP képviselő nagy tetszéssel fogadott beszédei után hosszabb rámán beszédben szólt a nagy töm egekben felvonult román hallga­tósághoz Mikó Imre dr. beszéde Mikó Imre dr. kifejtette, hogy ő az egye­düli a népgviilésen, aki nem tagja a Magyar Élet Pártjának, hanem az Erdélyi Pártnak, amely a megboldogult gróf Teleki Pál mi­niszterelnök kívánságára hagyta ki szervezési területéből Máramaxos-megyét, tekintettel annak különleges nemzetiségi viszonyaira. * Elmondotta Mikó dr. nagy * érdeklődést mu- | tató román közönségének, hogy ö a román ^ nyelvet kisebbségi sorsban tanulta meg, de nem akarja elfelejteni most sem, amikor többségi sorsba kerültünk, hiszen csak úgy érthetjük meg egymást, ha egymás nyelvét és kultúráját megismerjük. Mi nem kívánjuk az itteni románságot nemzetiségéből és vallásá­ból kiforgatni. Azok, akik a mára>narosi ha­gyományokat nem tisztelték, nem mi voltunk, hanem a regátiak, akik it máramarosi görög katolikus^’: ’; ■ mindenáron ortodoxokká pró- ­balták áttériteni. — Mi azt akarjuk, — mondotta Mikó dr.,, — hogy legyetek jó románok, ragaszkodja­tok nyelvetekhez és vallásotokhoz, de ugyan­akkor elvárjuk, hogy a magyar államnak is lojális állampolgárai legyetek. Ne felejtsétek, hogy ti másfajta románok vagytok, mint a többiek, mert a máramarosi románságnak az ottani magyai-sággal közös hagyományai van­nak. Középapsa községben őrzik Rákóczi Ferencnek a zászlaját, amely alatt együtt g küzdöttek a labancok ellen a románok és a magyarok. A román és magyar nép óriási német és szláv tömb közé van beékelve. Ezért meg kell találniok a magyar Szent Korona keretében az együttműködést, meri az érde­keink közösek és csak közösen fogunk tudni boldogulni. Ali tőitek csak azt kérjük, hogy legyetek hűek a ti máramarosi tradícióitok­hoz é= kövessétek azokat a férfiakat, kik Ma­gyarország sorsát ilyen nehéz háborús idő­ben annyi bölcsességgel irá nyitották és meg­tudták őrizni itt a békét. Mikó dr, beszédét oly nagy lelkesedéssel fogadták, hogy azt a színházba bele nem férő többszáz főnyi tömeg előtt is meg kellett is­mételnie a Polgári Kör termében Székely Ákos Országgyűlési képviselő és Jurea Flavius főispán lelkes felszólalásai fe­jezték be a gyűlést. , Antal István igazságügyi áJlamtitkár — a zsidókérdésről Antal István igazságügyi államtitkár a gyűlésen a zsidó,ás a nemzetiségi kérdésről a l.V. "tk- 'őkrt mondta: A vadászat uf rendje Erdélyben A hivatalos lap keddi száma közűi az er­délyi és keleti országrészen a vadászat gya­korlását szabályozó kormányrendelet végre­hajtása tárgyában kiadott földművelésügyi miniszteri rendeletét A rendelet, részletesen előírja azokat a kötelezettségeket, amelyeket a vad védelme és gondozása tekintetében a vadászatra jogosult teljesítem tartozik. így szarvas, dámvad és őzállományu vadászterü­leten október 15-től, foglyos és fácános te­rületeken pedig november l-től gondoskodni kell a vadak téli etetéséről, 4000 kai, holdan- kint hivatásos vadőrt kell alkalmazni. Fő­vadakra és a rendeletben felsorolt más vadra csak a földművelésügyi miniszter által meg­állapított lelövési korlátozással lehet vadászni. Az elejtett, vadakról — a vadászati felügyelő­nek történő bemutatás végett — a vadászatra jogosultnak kimutatást kell vezetni. Részle­tesen megállapítja a rendelet azokat a mő- dokai, amelyeknek alkalmazásával vadászni tilos. Az önálló vadászterület fogalmának meg határozása mellett — amelynek alsó határa 200. havasi jeUeeii területeken 2000 kát. hold — a rendelet községi tulajdonban levő és nem önálló vadászterületet képező egyéb ingatlanok vadászati jogának együttes ha­szonbérbeadását írja elő. A bérbeadás — egyes kivételektől eltekintve — csupán árve­résen történhetik. Vadászati jog csak olyan személyeknek adható haszonbérbe, s árverés során vételi ajánlatot csak az tehet, akinek a törvényhatóság első tisztviselője engedélyt ad. Ha vadásztársaság kiván területet bérel­ni, úgy az előbbi engedélyt minden agyé* tagra vonatkozóan kell kémi Külföldi ál- lamj>olgár vadászterületet csak a földműve­lésügyi miniszter cngedSkjével bérelhet. A folyó évi május 28. napja után kötött va­dászati haszonbérleti szerződéseket a föld­művelésügyi miniszter hagyja jóvá. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS • ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK I keao fanetá&m Jawasotes safteáé­Worii. hogy a vezetése alatt álló tisztriseláj kart. vegyél fel a köttriatvieplők »arab«. ezerabbeai ipari kcaeJlábía hívafcaí twwe fotr- Mhatna &sae. Mindezek tevékenysége rendin-’ vül szerteágazó. Megemlítette, hogy a követ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom