Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-15 / 110. szám
19 41. M A J t/ S J5 Méricz Zsigmond beszél: „Erdély mindig példamutató volt... Egy hónapol fölt Erdélyben az „Erdély" trilógia írója TOrnden este 9 órától éjjel 2 óráig A MIRES BUDAPESTI SZÓRAKOZÓHELY w I SZENZÁCIÓS MŰSOR! TANC! « RAGYOGÓ SAHGHAY-GIRL Directrfce: La <BeUa Novotha bchmpest, wortht mmbás-át ec Kolozsvár, május 14. A pályaudvar fefce- téllik a tömegtől. Utasok, várakozók lepik be s legtöbbjük a budapesti gyorsra vár. Még néhány perc s befut. Már ugrálnak is le a vonatról az emberek, csak Móricz Zsig- mondot nem látjuk sehol... Itt válunk rá félórája már. A diákok idegesen szaladnak végig a hosszú kocsisor mellett s kutatják, keresik. Ott áll az utolsóelőtti kocsinál s némán néz a füstös, szürke pályaudvar épületére, ügy néz maga elé, •mint ahogyan a gazda áll a vetése végén, olyan ünnepélyesenA diákok képviselője elébe lép s üdvözli a kolozsvári magyar diákok nevében, ükkor kapja fel fejét s azt kérdi: — Na, hát mind meg vagytok?... Kérdésekkel ostromoljuk már is. — Hogy utazott s hosszú volt-e az ut? — Bizony, „rögös“ volt az utazás — — mondja s hosszú volt a 62 év. Mert én azóta utazom. Az ember mindig utazik... De jó. hogy újból eljuthat olyan tájakra, amelyek erősen szivéhez nőttek. Erdély, Kolozsvár.-. Már ott a pályaudvaron „bejelentettem magam“ Móricz Zsigmondnál, hogy csütörtök esti előadása előtt megbeszél tessem. — Délután. 6 órakor, valamelyik kávé- ] házban. — mondta. — Most éhes vagyok s erősen fáradt. Ahogyan megindul i kijárat felé, az emberek felismerik s innen is, onnan is hüle- dező, halk csodálkozás hallatszik: —• Jé! Itt van Móricz Zsigmond... Felismeri a rendőr, a kalauz s szalutál neki. Igen, erre büszke Móricz Zsigmond: mindenütt felismerik, mert ismerik. „Tanultam Kelemen tanár úrtól“ Mivel úgy volt, hogy előbb a Méhkas Diákszövetkezetet látogatja meg a kávéház előtt, liát ott kerestem. Ott is volt. És nemsokára belépett Kelemen Lajos tanár ur is s már folyik is közöttük a szó. Tolnay Lajosról beszélnek, akit Móricz Zsigmond ina a legnagyobb magyar írónak tart, holott évtizedekkel ezelőtt irt egy csomó elbeszélést és regényt is. Tolnay Lajos erdélyi ember volt s Marosvásárhelyen református pap. Már ott Írogatott s azért kellett elmennie Marosvásárhelyről, mert kifigurázta a kisváros polgárait. — Én láttam azt a beadványt is, — mondja Kelemen tanár ur — amelyben 500 marosvásárhelyi református polgár Tolnay azonnali elcsapatását kérte. Többek között az állott a beadványban, hogy: „Az úrvacsorái bort nem becsüli meg, mert amikor úrvacsora osztás után azt kérdezte tőle a harangozó, hogy mit csináljon a maradék borral, Tolnay tiszteletes ur azt mondta neki, hogy igya meg...“ Ezen jót derül az arca Móricz Zsigmond. nak, de Kelemen professzor még derűsebb dolgokat is mesél Tolnay Lajosról s mesélne talán reggelig is, ha a boltot nem kellene bezárni. Innen mentünk irt a Belvárosi kávéházba, A holnapi előadásomban, a magyar sorskér- tlésekben is ő róluk fogok beszélni. Róluk, ameddig élek... A kávéházi ablakon betűz a búcsúzó nap s Móricz Zsigmond elrévedezve néz Mátyás érc alakjára. — Nem volt időm még szétnézni a városban s nem tudom, mennyit változott, amióta utoljára láttam. Vápádról jövök. Nagyvárad nem változott semmit kétszáz év óta! Nem változott az arca, mert állandóan változik, soha nem alakulhat ki s nem vehet fel egy nyugodt formát. Ideges orr;a város, soha nem lesz neki törzsökös közössége. Fajok és tájak ütközőpontja. Még el kell mondanom egy élményemet Váradról. Mostanig soha nem voltam a várban, de már megírtam a Tündérkert-ben s most lemértem minden zegét-zugát. A méretei pontosan egyeznek az én álmom várával. Hát ezért is állíthatom, hogy Várad nem változott semmit századok óta. Megint hallgat. Ül a kávéházi asztalnál és mégis ugv ül, mint egy komoly presbiter a tnnplonisz&ben. Istenes, ős-magyar nyugalommal. Vastag bajszán ésavarint egyet s mondja: — Nem vagyok derülátó, de jóváró vagyok. Mindenki megtalálja a maga helyét egyszer az uj magyar életben, csak türelem, sokkal több türelem. — Erdély mennyiben járulhat ehhez hozzá? — teszem fel a kérdést. Ismer-e külön „erdélyi szellem“-et? Mit tanult Erdélytől, mint iró? „Erdély még rejteget Talmnft.." — Erdély mindig példamutató volt magyar, ságban. Legyen az most is és ezután is. Hogy van-e Erdélynek külön szelleme?... Nem tudom. Azért jöttem most ide, hogy kitapogassam. És, hogy mát tanultam Erdélytől? Hát sok mindent, de nem eleget. Éreztem & tudom, még rejteget valamit számomra s azt még jó volna megtanulni. — Félti-e az embert? A mă emberét. Sok mindenen megy keresztül és kibirja-e az iramot ? — Igen, csakugyan most forr az uj embertípus. A magyar is. A történelem gyúrja, ' innálja s ón hiszem, bogy az unokáink mar ez az uj embertípus lesz. C-ak ügyelni kell rájuk, hogy jól fejlődjenek, jól formálódjunk. Látja ez sokban függ az íróktól is. .I.~ iró szerepe soha nem colt felelősségteljesebb, lint éppen ma, mert nem csak a mának ir, hanem a holnapért. Az uj holnapért. A magyar iró az uj magyar holnapért... — Az erdélyi írókat ismeri-e szerkesztő ur? — Hmm, hirtelenében ivem is tudom.... Azt hiszem ők eléggé ismernek engem,... Hát csak megismerjük egymást lassacskán. Most már több mád van rá. * Még tanakodom magammal, hegy mit kérdjek, amikor azt mondja Móricz Zsigmond: — Színházba is meghittek, de nem tudom, hogy elérek-e. Megyek is mindjárt, mert túró-puliszkát főzettem vacsorára s még kihűl, !megmered. Már pedig a puliszka agy jó ha friss, meleg. Ró f(““]eanelte MACDONALD és Nelson Eddy filmje, az „UÍHOLD" Sl“ ROYAL-bo. A Metro e filmjével magasabbrendü művészi élvezetet nyújt a kényes igényli publikumnak! Naponta jegyelővétel Kolozsvár uj rendőrfőkapitányhelyettese átvette hivatalát  kolozsvárikereskedelmi és iparkamara tanácsadó bizottságának tagjai Budapest, májas 14. A Magyar Távirata Iroda jelenti: A kereskedelem- ás közlekedés- ügyi miniszter a 9180/1940. M. E. számú rendelet 3. szakasza állapján a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarában alakítandó tanácsadó bizottság tagjaivá a következő kereskedőket és ivarosokat nevezte ki: A bizottság iparosztákjának kolozsvári tagjai: Rácz Mihály építész, felsőházi tag, Ri- manóezy Kálmán gyárigazgató, Szolwoky Gyula gyárigkiiZgató, Prezenszky Béla sütőmester, Gaál Z-igmond dr. gyárigazgató, Demeter Ferenc ipartestületi elnök, Uray Sándor asztalosmester, Uraim Antal fodrászmesier, Róthy József hentes- és mészárosmester, Zabolái Pál eipészmestér, Komjáthszeghy IÎRţjos vendéglős, Ninian Lajos dr. építőmester. A bizottság kereskedelmi osztályának kolozsvári tagjai: Szakáts Lajos dr. füszerfae- reskedő. Sál lak Dezső fiiszernagykeredíedő, Bodor Bertalan vezérigazgató, primőr Pálffy László igazgató, Platsintár Lukács feKVncran kereskedő, Pál Elemár műszaki kert küäo, Schuster Viktor diszmmárukereskedő, Ifj. Szele Márton kereskedelmi ügynök, Poszler László bőrnngykereskedő, Muntyán Gyula temetkezési intézet tulajdonos, László Endre bankigazgató, Elekes Béla, e Szövetsz szövetkezeti központ igazgatója. Kolossmegyéből a bizottság tagjai: Baiuna Viktor bányaigwzgató, (Egere-), Boehis János kalapos mester és Ilosvay Árpád bőrkereskedő (Bánffyhnnyad). Szolnokdobokamlegyéből: Szilágyi Ferenc timármester és Szabó Lajos vaskereskedő (Dós), Szót« Béla villa- mosmii-igazgató és Ájám Jenő nyers borkereskedő (Szamosujvár). Besztereenaszód-megyé- bői, Bányai László szabómester, Marosán József szabómester, Beke Ödön fakereskedő, országgyűlési képviselő és Wollmann Gusztáv bőrkereskedő (Beszterce), Szilágymegyébdl: Diószeghy Sándor vendéglős. Kincses Károly vaskereskedő (Zilah), Józsa Sándor ktallapos- mester, Barna András bőrkereskedő (Szilágy- somlyó) és Hulíka Károly füszerkeresfeedő (Tae-nád.) Kelemen B<-ía szerdán elutazott Budapestre Kolozsvár, május 14. Hollósy-Kuthy Lajos, Kolozsvár uj rendőrfőkapitányhelyettese szerdán átvette hivatalát, Hollósy-Kuthy Lajos vasárnap érkezett Kolozsvárra és kedden fogadta a rendőrtisztikar bemutatkozó, illetve tisztelgő látogatását. Kelemen Béla, aid a felszabadulás óta állott a rendőrkapitányság élén, szerdán már el is utazott Budapestre, hogy elfoglalja uj munkahelyét a budapesti vidéki-főkapitányságon. A távozó rendőrfőkapitányhelyettest számos volt munkatársa és barátja kísérte ki a pályaudvarra. Kelemen Béla megindultam péti búcsút mind annyinktól és e várostól is, ahova ittlétén'-!.' nehéz munkában eltöltött 8 hónapnak éjjele-nappala füsté. Kimondották Wirth Károly képviselői mandátumának magszünését Budapest, május 14. (MTI) A képviselőház összeférhetetlenségi bizottsága szerdán délelőtt Mezey Lajos elnöklésével ülést tartott, s ezen letárgyalta Wirth Károlynak, a m. kir. Kurta által bűntett miatt szabadságvesztésre és politikai jogai felfüggesztésére történt elitélése következtében keletkezett összeférhetetlenségi ügyét. Boér Ágoston előadó ismertetése után a bizottság egyhangú határozattal kimondta, hogy Wirth Károly országgyűlési "képviselő megbízatását a Kúria jogerős Ítéletétől kezdődő joghatály- Iyal, vagyis 1941. május 31. napjával megszűntnek nyilvánítja. Fizetési pótlékot kaptak a köztisztviselők és magán- alkalmazottak Fiatal Írók, diákok kisérik s alighogy leülünk, megkezdem a vallatást“: ' — Azt mondta szerkesztő ur, hogy tanulni jött Erdélybe, milyen „tantárgyak“ érdeklik? i— Minden. Erdély maga. És latja, már I meg is kezdtem a tanulást. Jelen lehetett, I amikor tanultam Kelemen tanár űrtől. Itt I csak néhány napig maradok, aztán megyek I le Marosvásárhelyre Tolnay I-ajos nyomát i kutatni Egy hónapot szerelnék Erdélyben I tölteni — folytatja, — mert Erdély trilo- i giáját tovább Írom. Most dolgozom Bethlen : Gábor fejedelem második házasságának re- * gényén. Bejárom az egész felszabadult Er. <• délyt, le egészen Zágonig, a magyar világ j végéig... 4 Az ii j trilógia Aztán arról beszél, hogy még dolgozik egy regényen most. Ez is trilógia lesz. Első része Rózsa Sándorról szól. — Rózsa Sándorról? A haramiáról? — kíváncsiskodik valaki. — Róla. Csakhogy ő nem volt haramia. Jobbágy volt, aki megunta sorsát és volt mersze fellázadni ellene. Regénye a jobbágyság utolsó korszaka, az 1848 előtti koré. Aztán a folytatásokban, a másik két kötetben tovább folytatom a jobbágysors megírását. Húsz éve gyűjtöm e müvemhez az adatokat s ma k találok éppen elég belevenni valót. Kolozsvár, május 14. A hivatalos top csütörtöki száma közli a kormánynak a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményed, továbbá a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási dijai felemelése tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet 1941. május 1-től a tényleges alkalmazottak («időszerűit! járó fizetését átlagban 5.5 százalékkal felemeli, továbbá az említett alkalmazottak részére 50 százalékkal felemeli a feleség után eddig járt családi pótlékot. A nagyobb osaládu alkalmazottaknál pedig már a harmadik gyermek után megadják azt a magasabb összegű családi pótlékot, amely eddig esőik' a negyedik és négyen felüli gyermekek után járt. A fizetésemelésnél figyelemmel volt tehát a kormány a családvédelmi szempontokra és intézkedése a nagyobb családit kis alkalmazottak anyagi helyzetét fokozott mértékben javítja. A rendelet a nyugellátásokat 7 százalékkal emeli ée így a nyugellátásoknál még mindig fennálló csökkentések lényegesen enyhülnek. Fontos családvédelmi intézkedések A családi pótlék felemelése mellett további jelentős családvédelmi rendelkezéseket is tartalmaz a rendelet. így kimondja, hegy az igényjogosultak a rendes tényleges katonai szolgálatra bevonult gyermek után is megtarhjtic a családi pótlékot (nevelési járulékot) mindaddig, amig a gyermek a katonai szolgálat alatt a tényleges altiszti rendfokozatot el nem éri. Ilyen rendelkezés az is. hogy az árvákat megillető nevelési járulék összege a családi pótlék összegénél kisebb nem lehet, továbbá az, hogy a nyugdíjasok örökbe fogadott gyermekei is részesülhetnek a jövőben nevelési járulékban. Az 1941. évi május hóra járó különbözeteket a junius havi járandóságokkal együtt fizetik ki. A magánalkalmazottak 8 százalékos fizetés pótlékot kaptak A Budapesti Közlöny május 14-i száma közli a minisztériumnak 3.620/1941. M. E. sz rendeletét. A rendelet hatálya alá tartozó azok a magánalkalimazottalk (tisztviselők, stb.) és gazdatisztek, akiknek fizetése az évi 6.000 pengői nem haladja meg, az eddigi fizetési pótlékukon felül további 8 százalékos fizetési pótlékot, azok az alkalmazottak pedig, akiknek fizetése évi 6.000 pengőnél több, de a 12,000 pengőt nem haladja meg, az eddigi fizetési pótlékukon félül további 480 pengő fizetési pótlékot kapnak. Az évi 12.000 pengő 12.480 pengő között mozgó fizetésű alkalmazottak fizetését évi 12.480.— pengőre kell kiegészíteni. Az újabb fizetési pótlók a rendelet értelmében a május 1 napjától kezdve teljesített szolgálatért jár. Megkönnyítik a székelyföldi ásványvizek szállítását Kolozsvár, május 14. A székelyföldi gazdag ásvány és gyógyvízforrások vizeinek minél szélesebb körű fogyasztó piacokon szükségelt értékesítése érdekében ae Erdólyrészi Gazdasági Tanács számos ízben javaslatokat tett a gazdasági élet illetékes vezető tényezőinél. A Tanács legutóbbi ülésén újólag tüzetesen foglalkozott a székely gyógyvizek értékesítésének ügyével és szállitásügyi szakértőinek javaslata alapján kedvezményesebb díjszabás alkalmazására vonatkozólag tett előterjesztést az Államvasat igazgatóságának. A szállítási tarifa kérdésén kívül a gyakorlati megvalósítás stádiuma előtt álíl a borvizpa 1 atkáknak székely fuvarosok utján való eljuttatása is a besztercei vasútvonalig. Ennek a technikai szállítási megoldásnak kézbevétele iránt az IBUSZ-ou kívül az erdólyrészi szövetkezetek körében is állandó érdeklődés mutatkozik, sőt annak gondolata is fölmerült, hogy a székely ásványvizek értékesítésében a Hamgyta. szervezetek is bekapcsolódjanak. A visszatért területek fürdő és gyógyforrás tulajdonjogának folyamatban lévő rendezése után kétségtelenül egyre szélesedő kereseti lehetőségek nyílnak a székelyföldi negnzatgaodasiág munkásai számár».
