Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-22 / 116. szám

1941. M a J V S 22 Argentína lálfa Buenos Aires, május 21. '(^Europa Sonder­dienst“) Minél inkább sodródik Észak.Ame- rika az európai háború feléj annál jobban érezhető Délamerikában, hogy ez a földrész nemcsak, hogy nem akar hallani semmilyen háborús beavatkozási politikáról. hanem egyenesen egyre jobban távolodik el az Egyesült Államoktól és magától fiszak-Ame- rikától. Mint egykor, a pánamerikai kon. gresszus idején, úgy most is a legnagyobb délamerikai állam: Argentina a szószólója a déiamirikai államoknak, valamint az egész déli kontinensnek. Ezzel összefüggésben nagy feltűnést keltett a ,,Criterio“, igen elterjedt katolikus lap egyik cikke, melynek szerzője Monsenor Gus­tave J. Frances chi, Argentína egyik leghíre­sebb férfiúja. Franceschi kijelentéseinek an. nál is inkább kell jelentőséget tulajdoníta­nunk. mert a cikk szerzője ellenfele a totali­täres államrendszereknek. A cikk álláspontja abból a tényből indul ki hogy az Egyesült Államok gyorsan köze. lednek a háború felé ás igen könnyen meg­történhetik. hogy az amerikai szárazföld összes népei pánamerikai szolidáritásának jelszavával sikerül a kontinens népeit hábo­rúba kergetni. Franceschi megállapítja, hogy igen nagyok az ellentétek Észak és Déj kö. zött és ezek az ellentétek nem csupán vallá­siak .Mi az Egyesült Államok szemében ál­talában , délamerikaiak“ (southamericans) vagyunk — állapítja meg Monseuor Fran. ceschi. — ami azt jelenti, hogy alacsonyabb- rendü fajok vagyunk az északamerikai sze­mében, aki elnökeinket és forradalmainkat szabadon kíkarikaturázza. Az északamerikai filmek 95 százaléka, melyek délamerikai tár. gyat dolgoznak fel, nem egyebek, mint po­foncsapások arcunkon. Ezzel szemben az ar­gentínai nép Véleménye az, hogy az észak, amerikai felhőkarcolókból hiányzik minden költőiesség és Argentínának az Unió nem je­lent egyebet pénzügyi inváziónál. így nem is csoda ha nincs meg a ,baráti“ megnyilatko­zások őszintesége. „Minket egyébként nem is köt egy sikon haladó gazdasági érdek az Unióhoz — álla. pitja meg tovább az argentínai iró. — Az északiak azon ürüggyel látnak el minket kölcsönökkel, hogy helyre ken állítani a ke­reskedelmi csere egyensúlyát. E kölcsönök azonban rövidesen mindig eszközökké válnak s céljuk csak az, hogy minket az északi ko­losszus bankjainál minél jobban e|adósibsa. nak. Ha nem kellene nekik a mi gazdasá­gunk, sohasem gondolnának arra, hogy ba­jájukból kisegítsenek. Os<ak meg kell nézni, hogyan bánnak el Chilével, Peruval és Ku. bával, hogy megértsük, mennyire kéj.) óva. kodnunk bizonyos titkos erők befészkelődése ellen, mely már egy bizonyos „gazdasági ötö­dik oszlopot“ jelent országunkban is.“ A cikk Írója többek közt részletesen fog­lalkozik a kontinentális gazdasági kérdések, kel is és a következőiket jegyzi meg: ,,Az egyetlen kötelék, mely még bizonyos szolidaritást teremt Ibero-Amerika és az Unió között, — a függetlenség többé-kevésbé közös doktrínája. Azonban mégis nagy kü­lönbséget kell észlelnünk az északamerikai és az argentínai szabadság-fogalmak között. A pánamerikai eszme szolgálatában megte­remtett szervezetek nem tudják elnyomni azt a tompa ellenséges érzületet mely a li­mai és havannai kongresszusokon megnyll. vánujt. Ezeknél az interkontinentális kap­csolatoknál kétségkívül megállapítható az őszinteség hiánya. Az ajkak itt sem mondták meg, amit a szivek éreztek." Amerika háborús beavatkozására kitérve Franceschi a következőket írja cikkében: ,,Megengedhetjük-e magunknak erkölcsi, leg. hogy a pánamerikai eszmére hivatkozva — melynek kis értékét az előbb láttuk — el­lenséges magatartást tanúsítsunk egyszer a tengelyhatalmakkal szemben? En úgy látom, hogy sem Németország, sem Olaszországnak nincs szándékában, hogy a háborút az Egye­sült Államokba exportálják. Washington Angliának is szövetségese, amikor a de­mokrata testvériséget hozza fel ürügyül, a valójában azonban ennek a szövetségnek a faji azonosság és a közös szellemi magatar. tás az ajapja.“ Franceschi megállapítja ugyanakkor, hogy Argentina és a tengeJy- áRaniok közt semmiféle viszály-kérdés sem áJi fenn. Ugyancsak semmiképp sem lehetne bebizonyítani, hogy Németország Argentínát megtámadná, miután leverte Angliát, A cikkíró végül is azt a következtetést vonja le az amerikai helyzetről, hogy őt nem ellenséges érzület vezeti az Egyesült Álla­mok vagy Anglia ellen, hanem csupán Ar­gentína méltóságának és szabadságának gon­dolata. Az .amerikanizmus“ elégtelen alap ar/a, hogy az Egyesült Államok oldalán Ar­gentina belépjen a háborúba, mely lépés ál­tal Argentinia jelenét és jövőjét nagy koc­kázatnak tennék ki. Kormányzó Ur is megjeleni a magyar sajtó nagysikerű ünnepi estién Budapest, május 21. (MOT,)' Az Országos Magyar Sajtókamara a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete fenuáJtásának 60 éves jubileuma alkalmából a Magyar Müve. lődés Házában szerdán ünnepi sajtóestet ren­dezett, amelyen vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is megjelent felesége és menye társaságában. Ott volt Bárdossy László miniszterelnökkel az élén a kormány több tagja és a közélet sok más kitűnősége. Amint a Kormányzó Ur elfoglalta helyét a nézőtéren, az Operaház zenekara a Himnuszt játszotta. A nemzeti imádság elhangzása után Gáspár Jenő igazgató-főtitkár, aki a bemondó szerepét töltötte be, lépett a füg­göny elé ée bejelentette az első számot. Her. cz*g Ferencnek erre az alkalomra irt prolő. gusát olvasta fel Kiss Ferenc a Nemzeti Színház örökös tagja és abban a nagy iró az ünnepély megrendezésének körülményeit és annak célját irta meg. Hódolattal emlékezett meg az ország kormányzójáról, akit a Váro­si Színház közönsége helyérój felállva hosszú perceken keresztül lelkesen ünnepelt. Ezután következtek a műsor egyes számai, közöttük Nyirö Józsefnek, a kitűnő irónaik, lapunk fe­lelős szerkesztőjének ,,Az apa“ cimü remek novellája, N3'irö Józsefet felolvasása végén a közönség lelkesen megtapsolta. A Kormány­zó végig ott maradt az ünnepi sajtóestén és távozásakor ismét hosszasan ünnepelték. ..A Kárpál-medencében a magyar népei illeti merj a vezefőszerep“ Székesfehérvár május 21, (MTI.) Székes­fehérvár törvényhatósági bizottsága szerdán iktatta be a főispáni méltóságba Csitáry Emil dr.t, a város volt polgármesterét. Csitáry Emil dr. eskütétele és székfoglaló beszéde után Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott beszédet. Visszapillantást vetett az elmúlt két évtizedre, majd hangoz, tatta, hogy a Kárpát.medencében, a magyar élettérben a magyar népet Illeti meg a vezető szerep. Varga miniszier magtele inii a felrobbantott bácskai hidakat ZOMBOB, május 21. (MTI.) Varga József dr. a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­nisztérium vezetésével megbizott Iparügyi miniszter körutat tesz a visszafoglalt Bácská­ban és megtekinti a szerbek által felrobban­tott hidakat a Ferenc csatornán és több más kisebb felrobbantott hidat. A felrobbantott hidak száma 81. Ezek helyreállítási költsége mintegy 20—22 millió pengő. Ebben az öez. szegben a nagy dunai és tiszai hidaknak csupán a romeltakarítási költségei vannak benne, mig e I. -lak teljes helyreállítása kö- riHbeMil ugyancsak 20—22 millió pengőt igé­nyel. A kereskedelem és közlekedésügyi mi­nisztérium hídépítési osztálya már kidolgoz­ta a tervezetet a hidak helyreállítására. Horvát határmegállapitó bizottság érkezik Budapestre BUDAPEST, május 21. A „Magyarország“ e. lap értesülései szerint a jövő héten bor. vát küldöttség érkezik Budapestre abból a óéiból, hogy a határmegállapitás részleteit a miagyar kiküldöttekkel letárgyalja. A tár­gyalások csupán néhány napot vesznek igénybe, mert az anyagot már kölcsönösen előkészítették. (MTI.) Churchill ellen bőszéinek a londoni ózó* helyek népszónokai Lisszabon, május 21. (DNB.) Az angol munkáspárt egyik tagja, aki a napokban ér­kézért Londonból Lisszabonba, portugál njság. Írók előtt kijelentette, hogy a német légi erő. nek London ellen intézett legutóbbi nagyará­nyú támadásai a lakosság körében mély levert. téget idéztek elő. Egyre több esetben fordult elő”, hogy az óvóhelyeken Churchill politikája ellen beszélő népszónokok nagy tetszésre ta­láltak. (MTI.) Feloszlott a sziviai angol konzulátus Damaszkusz, május 21. (Reuter.) A színai angol konzulátus a francia hatóságok intézke­déseinek megfelelően bezárta kapuit. A kon­zulátus személyzete mult szombaton hagyta el a fővárost. Az angoloknak azt tanácsolták, hagyják el az országot és menjenek Indiába vagy Délafrikába. A fontosabb damaszkuszi angol vállalatok feifügeerterték működésűket. (MTI.) KINEVEZTEK LJUBJ AN A-T ABT OMAN Y FŐBIZTOSÁT Róma, május 21. (Ştefani.) Királyi rende­lettel Emilio Graziolit nevezték ki Ljubjana- tartomány főbiztosává. (MTI.) LEGÚJABB SPORTHÍREK AZ OLASZ—MAGYAR DUNA-KUPA TENISZVIADAL SORRENDJE Budapest, május 21, Az olasz teniszváloga­tott csapat tagjai szerdán megérkeztek Bu­dapestre, hogy résztvegyenek a pénteken kezdődő olasz-magyar tenisz Duna-kupa mérkőzésen, amelynek sorrendje: pénteken a Romanoni—Szigeti, Cuce]li—Asboth egyes mérkőzésekre, szombaton a péntek este ki­jelölendő versenyzők részvételével a páros mérkőzésre, vasárnap pedig a Cucelli—Szi­geti és a Romanoni—Asboth egyes mérkőzé­sekre kerül sor. A magyar párost előrelátha­tólag Asboth—Gábory alkotja mert ennél jobb kettőst ma nem lehet kiállítani. Itt em­lítjük meg, hogy a női magyar temiszváloga. tott beutazási engedély hiánya miatt 26-án kei útra és a 23_ra kitűzött versenyt 30-án kezdi meg. Az USA megszakiloffa a diplomáciai viszony! Franciaországgal (?) BERLIN, május 21. (MTI.) Német illetékes helyen kijelentették, nincs Vichyből szár. mazó hivatalos jelentés arról, hogy az Észak amerikai Államok megszakította diplomáciai viszonyát Franciaországgal. Berlinben csupán amerikai ügynökségek jelentéseiből értesülitek amerikai francia diplomáciai viszony áUitólagos megszakításáról. Franciaország ítészül a De Gaulle fiiveí által elragaflott gyár malterul etek visszaszerzésére VIOHY, május 21. (MTI.) Az a leg utóbbi Hava.s-OFI jelentéé, amely kife­li, hogy „Franciaország szamára kétségtelenül eljött az óra. hogy újra meg­találja birodalmi totalitását Afrikában és rendezze a széthúzás ügyét“, to­vábbá Dentz tábornok, Szíria főbiztosának kijelentése, hogy országuk védel­mének biztosítására készen áll az erőszakra erőszakkal válaszolni, bizonylt­ja, hogy Franciaország erősen készül a De Gaulle hivei által elragadott gyarmatterületek visszaszerzésére és a közelkeleti jogainak biztosítására. Hatalmas beavatkozás-e 'enes gyűlést rendeznek az Egyesült Államokban NEWYORK, május 21. (Ştefani.) Az America First szervezet védnöksége alatt pén­teken nagyszabású beavatkozás ellenes gyűlést rendeznek. A gyűlés két szónoka Lindbergh ezredes és Wheeler szenátor lesz, (MTI.) Kemény harcot vívnak a német ejtőernyősök Kréta védelmezőivel BERLIN, május 21. (MTI.) Jól értesült ném'ot körökből származó hírek szerűit a Kré­ta szigetének elfoglalására indított nagyarányú némát hadműveletek tervszerűen haladnak előre. Szerdán a kora reggeltől kezdve sűrű egymásutánban értek földet a szigeten a né- met ejtőernyős osztagok és most már kemény harcban állnak a sziget védelmezőivel. Német irányadó körökben hangoztatják, hogy a hadműveletek kedvezően haladnak előre. Azzal a rágalommal kapcsolatban, amelyet Churchill hangoztatott, hogy a németek állí­tólag ujzélandi egyenruhába öltözve ugrottak ki repülőgépeikből, német politikai körökben rámutatnak arra, hogy ha az angolok a német ejtőernyős katonákkal a nemzetközi jog el­lenére járnának el, német részről a legsúlyosabb nvegtosdő intézkedésekhez fognak folya­modni és minden kivégzett német katonáért tízszeres elégtételt vesznek. Arról, hogy a gö­rög király Kréta szigetén tartózkodik-e vagy már elmenekült, Berlinben nem tudnak felvi­lágosítást adni. Német irányadó helyen ráinu tatnak arra, hogy mihelyt a krétai hadmüve. léitek határozott eredménnyel járnak, hivatalos jelentésben ismertetik a harcok állását.. Ma van a r> 'met-ola(*z „acélmerTÖákés“ évfordulója RÓMA, május 21. (Ştefanii) Római politi. kai körökben kiemelik, hogy mlo csütörtökön van az acélszerződés, vagyis a némtet—olasz szövetség évfordulója. Németország és Olasz­ország tanúságot tesz ezen az évfordulón a Zágráb, május 21. (Ştefani,) As uj füg­getlen horvát állam szerdán tartót la Zágráb­ban első nagy nemzeti gyűlését. A gyűlésen Pavelics államfő beesődet mondott. A gyülás, a Szent. Márk téren folyt le. A teret ebből az alkalomból feldisaiteitteík. Az ünnepségre az. ország minden részéből küldöttségek jöttek és a nagygyűlésen Olaszország és Németország diplomáciai képviselői is megjelentek. Pave­lics, Kvaternik tábornok és több magaeraaga személyiség társaságában jelont meg a téren. A tömeg hatalmas lelkesedéssel fogadta. Beszédében rámutatott arra, hogy a horvát függetlenség kivívása azoknak ar áldozatok­nak köszönhető, amelyeket a horvátok hoztak a szerb elnyomókkal szemben, A független Wvmetatt a Lapkiadó Réuvénvtáraaaáo körforgárgévfa v** világ eid*t, hogy egyeítrtbe t&tttotM mini abban a kérdésben, hogy a háborút miképpen fejezzék be, műid, a 'jövendő Eunópa újjászer­vezésében, (MTI.) horvát állam naţbyobb. mmt valaha volt. Az ország belső helyzetéről beszélve, kijelentette, hogy az egyéni érdekek polMikájái felszámol­ták és az uj állam jelszava a horvát hagyo­mányok, a szövetséges államok példájának megfelelően a rend és a munka. Horvátország királyának megkoronázása a horvát állam szu­verenitásának jelképe lesz. Ezután kitért az ország közigazgatásának megszervezésére, majd hangsúlyozta Horvátország tisztán föld­művelő jellegét és azt, hegy a* ország gazda­sági élete a földművelésen fog alapulni. Beszédéi az egybegyűltek nagy éljenzéssel fogadták és a tömeg lelkesen éltette Mussoli­nit és Hitlert. (MTI.) A független horvát állam megtartotta Zágrábban első nemzetgyűlését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom