Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-24 / 117. szám

PARLAMENT 5 A Sscombaí 194i. május 24. MAi TELJES HETI RAPiO-MUSOH* #raiilléi ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 8.10, NE- GYED ÉV RE 8, FÉL ÉVRE 10, EGÉSZ ÉVRE 38 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 78148. HUSZONNEGYEDIK ÉVF OLY AM 117. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ R * 8 Z T fi N Y T A R S A S A G I • I e I < i kiadó: w Feleli* •ierk«atl(: Dr. SOMODI ANDRIS * NYÍRÓ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL K NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAI-U. 5. SZ TELEFON: 15-08 — POSTAFTOK: 71 SE. KÉZIRATOKAT ' NEM ADUNK VISSZA HATALMAS VESZTESÉGEKET SZENVEDETT AZ ANGOL KERESKEDELMI ÉS HADITENGERÉSZET A görög exkirály Kairóba menekült Ciprusról, amelyet az angolok kiürítenek Darlan tengernagy szózatot intézett a francia néphez Roosevelt csak a jövő hét keddjén mondja el üzene!ét az amerikai törvényhozáshoz Kréta fővárosába bevonultak a németek Tombol a harc a Földközi längeren A Földközi tengeren teljes erővel folynak a tengelyhatalmak Anglia el­leni hadműveletei és bár a hivatalos jelentések még csak néhány részlet- eredményt közöltek, már is megálla­pítható, hogy Anglia Földközi-tengeri uralma a legkomolyabb erőpróba előtt áll. Az égés* világ figyelme Kréta szi­gete felé irányul. Ismeretes, hogy a szigetet a? angolok rendkívül megerő­sítették, ami érthető is, mert a sziget a Földközi-tengeri helyzet egyik kulcs- pontja. A németek kedden kezdték meg a sziget elleni ostromokat, az egész ed­digi hadjárat legnehezebb hadművele­tét, — amely talán előjátéka, főpróbá­ja az angol szigetország ellen elkövet­kező nagy támadásnál és megvalósítót ták jelentékeny haderejük eljuttatá­sát egy jólvédett ellenséges szigetre. Ezzel egyidejűleg és vele összefüg­gésben a német légi haderő hatalmas támadást indított és rendkívül súlyos csapást mért a Földközi tengeri angol hajóhadra is. Az eddigi jelentések szerint a német zuhanó bombázók megrongáltak egy csatahajót, elsü- lyeszteitek négy cirkálót, egy tenger­alattjárót és több torpedórombolót és súlyosan megrongáltak több más nagy tonna tartalmú hadihajót. Ezek az angol hajók minden vaiószinüség szerint Kréta szigetének védelmére és az igyekvő német szállító hajók leküz­désére vonultak fel. Az események jelentősége óriási fon­tosságú. ' nómetes: győztek a krétai harcokban A Kréta szigetén vívott harcokról hiva­talos német jelentést még n©m adtak ki, jól értesültek szerint azonban a német csapatok fí foglalták Heraikliont, Kréta fővárosát. Érdekes, hogy a krétai hadműveletekről *<>bb részletet közölnek a-z angol hírforrások, mint a tengelyhatalmak jelentései. A Times például beismeri, hogy az angol hadvezető­ség kénytelen volt vadászrepülőgépeit visz. szavonni Krétáról, ami azt jelenti, hogy a sziget, légitere teljesen a német haderő bir­tokában van. A Times azzal indokolja az angol elhatározást, hogy Kréta és az egyip­tomi repülőterep közötti távolság nagysága miatt rém tudnak a krétai angol csapatok segítségére hatalmas légi erőket bocsajtan:, annál kevésbbé, mivel a szigeten csak kevés, kezdetleges és állandóan ellenséges támadá­suknak kitett repülőtér van. A valóság az, hogy a német ejtőernyősök akmerő támadásukkal elfoglalták a krétai repülőtereket és lehetetlenné tették az angol légierők tevékenységét. Churchill angol miniszterelnök csütörtö­kön este beismert annyit, hogy a németek helyi sikereket értek el Kréta szigeten, de azzal biztatta hallgatóit, hogy a helyzet az angol erők kezében van. Azt közölte azon­ban, hogy Kréta fővárosának több épületét a németek megszállották. György volt görög király a görög kor­mány tagjaival együtt az ostromlott Kréta szigetéről Egyiptomba menekült és pedig olyan gyorsan, hogy országából hozott hol­mijainak csak egy részét vihette magával. Hírek szerint a volt görög király hamaro­san Egyiptomból is távozni készül. A közel Kelet, tehát veszedelmes lett a menekülő uralkodók részére. Hire jáír, hogy a Palesz­tinában tartózkodó volt szerb király is elő- készületeket, tett az elutazásra. Utjának cél­ja ismeretlen. Cyprus sem biztos hely Az angolok már előre sejtik, hogy Kréta elfoglalása után sor kerül többi Földközi- tengeri támaszpontjaik felszámolására is és ezért megkezdték Cyprus szigetének kiürí­tését. Tobruk sem tarthatja magát sokáig Hatalmas harcok folynak Északafnkában Sóllrun és Tobruk körül is. A Ştefani ügy­nökség közli, hogy a tobruki angol csapató_ kát a német és olasz erők teljesen körülzár­ták és mindjobban szűkítik a gip'irüt az erőd körül. Az elmúlt napokban ismét megroha­mozták a védelmi övezetet. A tüzérség fede­zete alatt az utászok és a gyalogosok égé. szén az angol hadállásokig jutottak. El­vágták a drótakadályokat, felszedték az ak­namezőket & védtelenné tettek egész sor ktis- erődöt. A brit haditengerészet nagy erőfeszi, téseket tesz az utánpótlás biztosítására és ez magyarázza meg a hosszú angol ellenállást. A kikötőt eltorlaezolják az elsüllyesztett ha­jók roncsai. Az erődöket módszeresen rom­bolja a támadás, úgy, hogy Tobruk már nem sofeáág tarthatja magát. Irakban k hátrálnak az angolok Az iraki haderők is eredményesen harcol­nak az angolok ellen. A Habbamyah-!ná) kö. rütaárt angol erőket egyre súlyosabb tárna, (lások érik. Falu ja h mellett az irakiak meg. futamitották az angol csapatokat, a déli harcvonalon az iraki haderő a csatlakozó törzsek közreműködésével szorosabbra vonta az ellenség körüli gyűrűt. A repülők gépfegy. vertüzzel árasztják el az angol kézben levő repülőtereket és sok ellenséges gépet pusztí­tottak el, Szíriában egyre nagyobb méreteket ölt az Irak megsegítésére irányuló mozgalom. Da­maszkusziján a segélybizottság tagjai kör­rendeletben fordultak a város lakosságához. Aleppóban hölgyválasztmány alakult, s ez pénzadományokat gyűjt Irak érdekében. Az egyik lap felhívást intézett a aáriatakfacc, hogy támogassák Irak arab népét, s.mety a szabadságért és a függetlenségért harcol. Egy másik lap azt írja, hogy Palesztina az első arab ország, amely készül megsegíteni lrákot a közös ellenség ellen. Az angolok, akik a szabadság védelmezőinek mondják magukat, elnyomással igyekszenek elfojtani Palesztina szabadságát. A palesztinai arabok fel akarják szabadítani hazájukat a cionista ...» - i alól Az A! Ilshar cáfolja azokat az angol állításokat, amelyek szerint a druzok Anglia oldalára álltak. Ellenkezőleg, a druzok a legmelegebb érzelmeket táplálják Irak irá. nyában. (MTI.) Achen e| Attassi volt sziriai államelnök va_ Jamennyi újságban felhívást tett közzé, amelyben kijelenti, hogy ai arab világ nem hagy fel a legfőbb célja megvalósítására in­dított szent harcával, ezért valamennyi arab­nak Irak segítségére kell sietnie, A beiruti sajtó Annámból származó jelen­tése szerint Transjordáni fővárosában olyan intézkedéseket tettek, amelyek a kivételes ál­lapotra emlékeztetnek. A rendőrség rendki. vül szigorúan jár el a külföldiekkel és külö nősen a nem transjordániai származású ara. bokkai szemben. A tilos övezetek a városban jelentős mértékben megnehezítik a közleke­dést. (MTI.) Törökország Németország fegyverbarátja Az angolok Földközi-tengeri helyzetének rosszabbá dósával Törökország számára egy-1 re szükségesebbé válik az állásfoglalás. A Neue Züricher Zeitung ankarai külön: tudósítójának értesülése szerint Papén né­met nagykövet török mértékadó személyi­séggel való megbeszélés során kijelentette, hogy Berlinből való visszatérése óta Német­országnak semmi oka sincs arra, hogy meg­változtassa Törökországgal szemben folyta­tott politikáját. A lap közli Papennefc az alábbi érdekes nyilatkozatát: — A tölök államférfiak kétségtelenül fel­ismerték, — mondotta Papén — hogy Né­metországnak nincsenek háborús szándékai Törökországgal szemben. Németország ellen­ségei ugyan azt hiresztelték a bulgáriai ese­mények, majd pedig a görögországi akció után, hogy Németország most már Törökor­szág ellen fordul. Németország Törökor­szágban háborús fegyvertárs ált látja és a régi fegyveibarátság többet jelent, mint sok rögtönzött megállapodás. Majd, ha Ameri- ka felismeri Németország és Olaszország szándékait, be fogja látni a jelenlegi hábo­rú folytatásának céltalanságát. A közelke- leti eseményekkel kapcsolatban kiemelte még, hogy Németország természetesen ro­konszenvez az arabokkal és segíteni akar nekik. „Franciaországi jövendője a most folyó tárgya-ásóktól függ !u Darlan tengernagy, francia helyet­tes miniszterelnök visszaérkezett Vi- ehybe és pénteken délben égy órakor a francia rádióban beszédet mondott s beszédében ismertette a Führerrel folytatott megbeszéléseit. — A Kancellár — mondotta Darlan — nem szólított fel, hogy kiszolgáltas­suk neki hajóhadnnkat. Mindenki tud­ja és az angolok .jobban tadják, mint bárki más. hogy a hajóhadat senkinek sem szolgáltatnánk ki. A Kancellár nem követelt tőlem semmiféle gyar­mati területet. Azt 6em követelte, hogy Angliának hadat üzenjünk. Miért kel­lett volna ezt tennie? Németország, amely egyedül vonult be a háborúba, abban a helyzetben érzi magát, hogy egyedül fejezi be azt bármilyen koalí­cióval szemben. — A megbeszélés egyetlen pillanatá­ban sem volt szó a francia felségjog feladásáról. Franciaország teljesen szabadon választhatja az utat, ame­lyen elindul. Francia or.-/-ágtól magától függ .jelene és jövője. Olyan békét fog kapni, amilyet szerez magának. Az eu­rópai szervezet keretében azt a helyet foglalja el, amelyet maga készít elő magának. Emlékezzetek erva, hisz ki* zonyos emberek úgy látszik elfelejtik, hogy Franciaország történelmének legsúlyosabb vereségét szenvedte. Eu­rópai területének háromötöde meg­szállás alatt áll és 1.5 millió emberünk vaoi fogságban. E vereségünket a múltban elkövetett hibáink okozták. — A Tábornagyot leírhatatlan sze­rencsétlenség után szólították arra. hogy kezébe vegye az ország sorsat és ő tisztességes fegyverszünetet kért. A győztes 1P40 júniusában elutasíthatta volna a fegyverszünetet, porrá zúzha­tott volna bennünket és Franciaorszá­got letörölhette volna a világ térképé­ről. De nem tette. Figyeljenek n.ost pontosan szavaimra: — Franciaország jövője a szó szoros élteimében a folytatandó tárgyalás k kimenetelétől függ. Franciaország szempontjából arról van szó, hogy vé laszon az élet és a halál között. A Tá­bornagy és a kormány az életet válasz- tóttá. A ti kötelességetek pontosan ez: kövessétek a Tábornagyot. Támogas­sátok minden erőtökkel, mint ahogy én támogatom a nemzeti megújulás ér­dekében lolytatott munkájában. Gon­dolataitokban és cselekedeteitekben titeket épp úgy, mini a Tábornagyot

Next

/
Oldalképek
Tartalom