Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-06 / 79. szám

941. 4PR1£!S ©

fii

Örményei magyar lözélelben

Érdekes "is figyelemreméltó kifnyv jelent meg a napokban, Cime: „Bazai örmények a nemzet szolgálatában.“ Szerzője

llovhcmesian Eghia dr. gödöllői ügyvéd. A dm mér utal a tartalomra, amelyet öntudat és izzó magyar érzés hevít át. Ismertetésére visszatérünk s addig is szemelvényként adjuk a könyv egyik érdekes fejezetét:

A magyarországi örménység ismertetése előtt csupán azért futottam végig az idegenben élő örmény szórványokon és csak azért tettem ezekre egy rövid szempillantást, hogy az olvasó ezekből is megállapíthassa’ hogy az örménység a maga letelepedési' helyen, u.j hazája érdekeinek szolgálatában és annak nem zeti küzdelmeiben fenntartás nélkül rés-t vesz. Sehol és sohasem hat jelenlétével a nemzeti érzésre és felfogásra bomlasztóan, nem destrnál, hanem ellenkezőleg építő és alkotó munkát végez. Nem marad mindvégig lelkileg idegem hanem az őt befogadó nemzettel együtt küzd, azzal együtt szenved, kínlódik és boldogul.

Szükségesnek tartottam az örmény szórványoknak idegen települési helyein lefolyt életének rövid ismertetését, annak kidomboritása céljából, hogy az örménységmek a közpályákon való

szereplése mennyire figyelemreméltó. Még feltűnőbb a katonai pályákon tanúsított magatartása és az a tény, hogy az őt befogadó nemzet függetlenségi mozgalmaiban- szabadságharcában és háborúiban mindig aktív részt vett és az őt befogadó nép ügyével teljesen azonosította magát Nem a böraeépiile- tet sajátította kd, magának, de mindenütt adott kitűnő katonákat, politikusokat, Írókat, bírákat hírneves orvosokat és kiváló ügyvédeket, számarányát mesz- sze meghaladó számban országgyűlési képviselőket. Népbiztosokat, politikai megbízottakat és terrorfiukat azonban hiába keresünk közöttük.

Dr. Hermann Antal, a kolozsvári Egyetem volt etnológus tanára az örménység jellemzése során a következőket írja: >,A legmagyarabb elem, a legértékesebb honi népfaj az örménység.“ (Armenia XX. évfolyam, 2 füzet, 43. old.)

Dr. Á védik Félix a budapesti büntetőtörvényszék másodelnöke: „A magyar örménység múltja és történeti jelentősége“ cimü füzetében a következőket írja; „Legválságosabb percekben, midőn az egyes népelemek — sajátságos érdekeiktől vezettetve — az általános zavart javukra akarta kihasználni, az örmény szilárdan és tántorithatat lanul állott a jog és a törvényesség mellett.“

Az „ezeregy templom" földjétől — Erdélyig

Ami, Ararat tartomány főhelye, a X. században a városok királynője. A XI. században georgiaiak, görögök, perasák szeldsuk-törökök, tatárok rohanták meg ezt a várost. 1319-ben hatalmas földárén gés pusztította és ennek dacára még szá zadokon át versengtek a népek e város birtokáért.

A feljegyzések szerint az erdélyi örmények Ani városból költöztek el és jöttek át európai tájakra. Ez a tudat élt a magyarhoni örménységben kétszázötven évvel ezelőtt is és ez a tudat él bennük ma is. Oly erős ez az apáról- fiuia szállott hagyomány, hogy annak mögötte csak a szinvalóság állhat. Igen is, az erdélyi örmények Ani városának, Bagratida (Bagratuni) örmény királyi ház fővárosának és annak közvetlen környékének voltak lakói, onnan indultak el hatszáz évvel ezelőtt és töröktatár. lengyel és oláh területeken keresztül jutottak Erdély területére.

Az egykori leírások szerint Ani-ban ezeregv templom volt. Igaz- hogy „hazai u meg“ azaz ezeregy az örmény nyelvjárásban egyúttal nagyon sokat is jelent, de a megmaradt romokból és várfalakból megállapítható, hogy annak a városnak százezernél is több lakosa lehetett, templomainak, szentélyeinek szánta pedte legalább is megközelítette az ezret. A várfalak mentén templomok és kápolnák követik egymást,

I. Gag'ik király által felépített székes- egyház homlokzata és falai ma is szilárdan állanak és restaurálhatok.

Ani város romjai évezredes dokumentumai annak, hogy ott jómódú, gazdag nép, de egyúttal vallásos nép lakba- 3 tott. A sok szentélyt az örmény nép ősi keresztény hitéből fakadó mély vallásossága állította fel és az ezeregy templom, az oltárok sokasága azt a vallásosságot csak mélyítette és fokozta. A magyarországi örménység- amikor Anit elhagyni kényszerült, magával vitte ezt a vallásos érzelmet és a keresztény ősi hit, ami már akkor több mint egy évezredre tekinthetett vissza, kisérte őt Krim vidékére, Moldovába, Lengyelországba és tette elviselhetővé a sok üldöztetést és szenvedést vándoroljam. Ezzel a vallásos hittel jöttek a magyarországi örmények elődei Erdélybe is.

A letelepülési helyükön legelső dolguk volt a felépítendő templom helyének kijelölése, amint Franz Werfel „Musa — dagli negyven napjáéban is Mtísa daghra felvonult örmények első dolga volt az oltár összeácsol ása, a szén tély felállítása.

Erdélybe jutva az elődeink az Egek Urának rövidesen oly házakat emeltek- amelyek bárhol is beillenének székes- egyházaknak. A szamosnjvári örmény katolikus plébániatemplom méreteivel, művészi vonalaival és kincseivel nem

egy-kétezer hívőt enged sejtetni maga körül, hanem tízezreknek, püspöki szék helynek is díszére válhat. Áll ez Erzsébetváros kéttornyú, hatalmas plébánia- templomára is és a1 szebb templomolt közé tartozik a várszerüen körülépitett gyergyószentmiklósi templom is. A szamosnjvári örménység 3—4000-nél több plébániatemplomán kívül még három templomban imádkoztak az örmény katolikus hivek, Erzsébetvárosban pedig három az örmény katolikus templomok s-záma.

Mintha az Ararat tövében egykoron virágzó Ani folytatódott volna Szamosit j várt és a többi örmény letelepülési he lyeken, mintha az ani-i templomok és kápolnák költöztek volna tömjén illatukkal Erdély berkeibe híveikkel együtt! A magyar örménység mélységes vallásosságát megérthetjük, ha Aniból indulunk ki és együtt tesszük meg az Ani—Erdély vándorutat.

Évezredes néma kövek hirdetik Ani egykori nagyságát és gazdagságát. Pazar épületek és paloták állottak ott valamikor. Az örmény irredentizmus jellegzetes propaganda képe az ani-i romok között ülő és bánkódó Armenia, amit Keleten az örménység ünnepélyei alkalmával élőképekben is be szoktak mutatni- Fiatal örmény anya siratja Armenia múltját, martyr halált halt fiait. Ami fogalom az örménység előtt, Ani jelenti a nagy nemzeti múltat, a fü ggetlenséget és nemzeti jólétet,

Strzygowsky József a bécsi egyetem rendes tanára az armeniai építkezés tanulmányozása során bámulattal nézi Ani romjait és müvében azokat úgy jellemzi, hogy valóságos „FreUicht-Mu- seum“-nak nevezi. Ebből a gazdag városból a magyarhoni örménység nem ta risznyával a hátán, nem koldusbottal a kezében, nem kiéhezetten, még kevésbbé zsákmányra éhesen jött, hanem sok arannyal és vagyontérő kincsekkel.

Ani a sirági járásban volt. Sir ág Armenia legtermékenyebb járása volt- Ma is a keleten élő örmények között a következő közmondás él: „Ha neked olyan j, torkod van, mint Sara-nak> a mi kam- f ráink mégsem Sir ág kamrái“. Ezt mond f ják a költekező embernek. Sara, az j egyik Haygazian családbeli királyfi \ voit, aki szerette a jólétet, evés-ivást, I miért is atyja az ő részére megfelelő j termékeny tartományt jelölt ki és ez a i Sirág' tartomány volt.

Ilyen vidékről, ezekről a helyekről 3 jöttek el a magyar-örmények. Áz Ani , vidéki lakosság szine-java lehetett az, i amely ilyen hosszú és költséges útra j indult. Erre a magukkal hozott vagyonból, családi kincsekből is lehet következtetni, de különösen következtetni lehet több magyarörmény család családnevéből is- ami nemest, vezért, elöljárót, fejedelmet, nagyurat stb. jelent. Az ottani nemesség és annak kísérő sze mélyzete jött Aniból Erdély felé. Mer- za Gyula szerint is a kivándorolt és végre Erdélyben letelepült örmények előkelő származását — keleti szokás szerint — azok családnevei is bizonyítják és igy hivatkozik Amira, Aján, Az- bej, Ávák, Avedik, Csausz, Goto ve. Melik- Merza, Sahin stb. nevekre.

A hazai örménység nem kér, nem óhajt egyebet, mint azt, hogy őt ne nézzék és ne tartsák másnak, mint ami. Jakab Elek Erdély történetírója irta: „Sokat foglalkoztam erdős kis hazám történetével, sok maradt meg emlékemben. De több szépet, tanulságosat és érdeklőt nem igen láttam, mint örmáay származású testvéreink életéből..

Rendelet a gumiabroncsok eiidegenitéséoek és felhasználásának

korlátozásáról

Hogyan tttubályozzólc a gépférmnvek Itcí »oli forgalomban való használatai ? Befejező közlemény

Kolozsvár, április 5. A „Keleti Újság“ legutóbbi számában megkezdik a gumia-b- rotaesolt elidegenítésének és felhasználásának, valamint a gépjármüvek közúti forgalomba való korlátozása , tárgyában kiadott rendelet közlését. A rendelet befejező részét alább közöljük:

6. 5A m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszter az 5. 5-ban erailitett tárcaközi bizottság javaslata alapján megtiltja a D) csoportba tartozó gépjármüveknek közúti forgalomban való használatát. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek erre vonatkozó határozatában megszabott időponton túl a gépjármüvet a közúti forgalomban nem szabad használni. Az illetékes gépjármű-kerületi rendőrhatóság köteles a gépjárómünek a forgalmi engedélyét és rendszámtábláját haladéktalanul bevonni.

A m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszter jogosult minden nemű közhasználatú gépjárőmüvállalat és géperejű bérkocsi vállalat üzemét — az engedélyokirat, illetőleg a>z iparengedély felvételeire való tekintet nélkül — korlátozni.

A jelen szakasz alapján elrendelt korlátozáséig térítés nem jár.

7. 5.

A m. kir. kereskedelem, és közlekedésügyi miniszter az 5. 5--ba említett tárcaközi bizottság javaslata alapján elrendelheti a D) csoportba tartozó gépjármüvek összes gumiabroncsainak — ideértve a tártál ékbakancsokat is — térítés ellenéiben való beszolgáltatását.

A m. kirgşxereskede'lem- és közlekedésügyi niniszter a, tárcaközi bizottság javaslata alapján elrendelheti a C) csoportba tartozó gépjármüvek gumiabroncsainak térítés elVásároltunk a Baross Szövetség* tagfiainál!

Viiéz Porkoláb Györqyné

PAPLAN SS

lepedő, ágylepedő, párnahuzat, gyapjú és fla- nelltakaró, toll. Budapest, IV., Veres Pálné-u.8

Korreld

csrIío»

divaföií»**Y*

Gál! DER-sói

W/. Erztfbet-tíSrüt 4-1. alt. Tel. 130-854

HIRDESSEN A „KELETI ÚJSÁGBAN*

UTORT

HETES! ÉS TÁRSÁTÓL« Budapest,

Uh, Vilmos csdszár-ut 53. modern és kész stílbútorokban dús vdlaszfék, saját, vag\; adott tervek szerint is készülnek

lenében való beszolgáltatását is. kivéve a gépjármű kerekei számának megfelelő számú gumiabroncsot; és még egy tartalékabror,- esot; elrendelheti végül az olyan gumiabroncsnak a beszolgáltatáséj-, is, amelynek tula.jdonosu nem rendelkezik forgalomban lévő gépjártrmüvel. ,,

A térítés összegét a m. kir. kereskedelem, és közlekedésügyi és honvédelmi miniszter egy-egy kiküldöttjéből, valamint az árellenőrzés országos kormánybiztosának egy képviselőjéből alakult bizottság javaslata alapján a m. kir. kereskedelem- és. közlekedésügyi miniszter állapítja meg.

Az igénybevett gumiabroncsot a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által meghatározott időben, és helyen kell beszolgáltatni.

8.5.

Az, aki külföldről gumiabroncsom hoz be, jogosult a behozott miehnyiség felét a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter engedélyével a 2. 5-ban említett A) és B) csoporton felül a C) csoportba sorolt gépjármüvek számára is felhasználni.9.5.

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az:

a) «ki .gumiabroncsot a m. k-ir. koré-ke delem- és közlekedésügyi miniszter .engedélye nélkül elidegenít vagy beszerez, kölesön ad vagy kölcsön vesz, avagy a jelen rendelet hatálybalépésekor fennállott rendeltetéstől elterö célra felhasznál;

b) aki a gumiabroncs kiutalása iránt benyújtott kérelemben valótlan adatot ír he;

c) aki a 6. 5- alapján kiadott rendelkezésnek nem tesz eleget;

d) aki a 7. 5-ban említett beszolgáltatás! kötelezettségének az erre megszabott módon. és időben nem tesz eleget.

A pénzbüntetésre atz 1928 :X. t.-c. rendelkezései az irányadók; a pénzbüntetés leg- ' magasabb összege azonban nyoeezer pengőA pénzbüntetés átváltoztatására és a kihágás elévülésére az 1939. II. t. c. 212.

5-ának 4.) és 5.) bekezdésében foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást,

Az első bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott esetben az igénybevett gumiabroncsok elkobzása is kimondható. Hu az említett pontokban megállapított, kihágást gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkező személy követi el, nevezettől a gépjárművezetői igazolványt vissza kell vonni.

A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség- működési területén pedig a m. kir. rendőrségnek, mint, rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t. c. 59. ( a 1-) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempíwit- jábéü szakminiszternek a m. kir. kér- A deliem és közlekedésügyi miniszteri- kell,:«! inteni.

10. 5.

A jelen re üdéiét rendelkezései nem vonatkoznak :

1. a m. kir. honvédség gépjármüveire, valamint a m. kir. honvédség által Igényim vei i

gépjármüvekre, az igénybevétel idődnél:

.....

alatt;

2. a kerékpárokra.

11. 5.

A jelen rendelet kihirdetése napján lé] hatályba.

A jelen rendelet a honvédelmi ‘miniszterrel és a netán érdekelt többi miniszterrel 'egyetértve a m. kir. kereskedelem és közlekedés - ügyi miniszter hajítja végire.

Az egyes anyagkészletek zár alá vételéről szóló és a 330/1941. M. E. számú rendelettel módosított 4.570/1940. M. E. számú rendelet a IV. számú melléklet második résarWk 477—-483-ig terjedő sorszámok alatt felsorolt gumiabroncsok tekintetében, valamin^ az iparügyi miniszternek e gumiabroncsok forgalmát, és felihasználását szabályozó mi- delkezései — különösen az 50.625/1939'. Tp. M. számú rendelet 3-5. 5-®i és a 31.600/ -940 Ip. M, számú rendelet — hatályukat vesztik.

— Eltűnt egy 14 éves kolozsvári kifutó fiú. Mátyás János né Papfalvi uf 24. szám alatti lakos jelentette a rendőrkapitányság' nyomozó osztályán, hogy Zoltán nevű 14 éves fia napokkal ezelőtt eltávozott otthonról s azóta nem adott hirt magáról. AJki tud hollétéről, jelenítse a rendőrfőfcapítányságouí

T