Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-06 / 79. szám
194 1. A P n 1 £ 1 S Sikiódy Lőrinc, n széteely szoterdszmiirósz Budapest, április; 5. A kőbányai Százados- «teában van a müvésztelep. Rács« kapán át k»D a tágas kertbe belépni s ott pompáé szobrot hirdetik, hogy művészek laknak a telepein, A telep a főváros tulajdona. Otthont ad a Budapesten éló' tehetséges müveteknek. Hamar meglelem, akit keresek. Az előszoba» jtóa nagybetűs fölirás: ditrói Sikiódy Lőrinc, szobrász. Két_három kopogtatás és bent vagyok a barátságos, meleg szobácskábán. A müvésztelep festői, szobrászai ilyen kedves kis lakásokban élnek. Apró előszoba, derűs, világos eaoba, mellette fürdőszoba és hatalmas műterem. Távol a nagyváros zajától, magukba vonulva dolgozhatnak, alkothatnak Isten kiválasztottjai. Szinte irigység fog el. — Istenem, jő is ez a falusias hangulat, aiz ablakok kertre nyílnak, nem szürke házsorokra, — milyen szép lehet itt nyáron. Sikiódy Lőrinc az első pillanatban egyáltalán nem eHenállliatat.lan, sőt még kedvesnek sem látszik. Mint minden székelyben, benne is megvan a humorérzék, de ez is ijsak akkor nyilatkozik meg, ha az emberrel egy kissé már megbarátkozott. Első benyomásom, hogy rendkívül szófukar, — minţim arannyal mérné minden szavát — & nagyon, zárkózott. Úgynevezett Krisztus fej, amit még jobban kihangsúlyoz hegyes szakálla- Átható, fürkésző, só't gyanakvó szeme, — ez már nem Krisztusé, ez már Sikiódyé. Bizalmai Lan. Pedig a riportot nem kellett kierőszakolnom, szívesen ráállt. De nála nehezebb interjú-alannyal még sohasem volt dolgom. Valósággal ki kellett vájnom a szavakat, — szerepet cseréltünk, — nekem kellett vésővel és kalapáccsal kivésnem belőle minden egyes szót. „Rideg ember“ — állapítom meg. De csak addig' nézem annak, aanig ki nem tárul a műterem ajtaja, „EZEREGYÉJSZAKA“ KINCSEI A műterem t-elidesteli szobrokkal. Soha ennyi szobrot, soha ennyi szép szobrot egy A sasegény harakáson nem láttam. A szegény földi landó azt sem tudja, hova tekintsen. Legelőbb is magamban bocsánatot kérek a művésztől Aki ezt a szenvedő Krisztust mintázta), annak lelke van. Mert Krisztus t'eje nem» a megszokott, bosszantóan ápolt, a keresztfa; is szépnek maradt istenember. Nem „tejbe mártott rózsa,“, — (ahogy szegény Dsida Jenő szép Krisztus versében énekelte). Ennek a Krisztusnak minden fájdalom kijutott, kin torzítja él vonásait. A Nagy Keresztrefeszitett bronzszobrát a tihanyi hegytetőn állitották föl IV. Károly király emlékére. Általában Sikiódy Lőrincnek két iőtéraája van: a vallás és a mélyen átérzett hazafiasság. Több Krisztus szobor között- rengeteg a hcfei emlékmű, húsznál több díszíti Magyarország különböző városainak tereit. A falon dombormű. Háborús jelenetet ábrázol, annak mondén borzalmával. Ez a soproni katonai reáliskola hősi emléktáblája. Sok a síremlék. Ezek között leghíresebb és legmonumentálisabb Katona József síremléke a kecskeméti temetőben. Ennek ;» sroborcsoportozatnak legpompásabb mellékalakját: Petur bánt bronzba is kiöntötte és közelebbről Kolozsváron kerül kiállításra. Az ülő, állót makacsul tenyerébe támasztó Petur arcán népe minden elégedetlensége, dacos kranoksága. Radics Bélát, a hires cigányprímást áűló alakban örökítette meg, kezében a „hegedű szárazfájá“-vaL Egy elhunyt földbirtokos kriptájának bejáratához két oldalról kéj, domborművel, mintázott: az egyik magyar ruhás parasztlány, a másik gatyás parasztlegény. Megikapóan szép mindkettő, magyar minden poreiknjában. Az egyik állványon gr. Bethlen István elegáns alakja. A volt miniszterelnököt vadé Nzrohálbaii ábrázolja, padkával, mellette vadászkutyája. Amott szeli dareu öregasx- isrony: a művész édesanyja. Most van készülőben SztranyavKzky Sándornak, a képviselőhöz egykori elnökének mellszobra. Ezt a képviselőhöz rendelte meg a múzeumának. Meghatóan élethü „Székely bucsus“-a. Igán, ilyent- láttunk Csiksomlyón, éppen ilyent. A most elhunyt Balázs Árpád halotti maszkja az élet múlandóságait és a művészet örökké, valóságát hirdeti. Kimegyünk a kőfaragóhoz. Itt készül a művész uj, hatalmas saobormüve. A Tisza Kálmán téren fogják fölállítani: „Ipar és mezőgazdaság“ a címe. Magassága tizenkét méter lesz és Magyarország első kőszobrásza, Derzsi Gergely vési ki hitess.?,fi mészkőből. HOGYAN jutott az ér AZ ÓCEÁNBA? Megpróbálok beszélgetést kezdeni Sikiódy Lőrinocel. Nehezen megy. Egy-két szóval felel, azzal se sokat mond. A végén mégis valamennyire bcienieiegszik. — Hogyan lett a kis székely faluból kiinduló legénykéből Magyarország legelső «zob rászmüvécze ? — Sok munkával. Már gyermekkoromban szobrász akartam lenni. Szüleim nemcsak, hogy nem ellenezték, de biztattak. És nekem nem kellett sok biztatás. — Hol született? — Borszéken. Aztán Ditrón éltünk, ahol édesapámnak Iris birtoka volt, birája is volt a falunak. Szekelyudvarlieäyen elvégeztem az agyagipaíri szakiskolát. Utána •fölkerültem Budapestre az iparművészeti iskolába. A következő állomás Paris volt . . . Na akar miég valamit tudni? — teszi hozzá, mert mondom, a hihetetlen szorgalmú szobrász ugyancsak takarékoskodik a mondatokkal. Mosolyogva válaszolok:-—De még mennyire 1 Még sokat: Nehéz volt idáig jutni? jjTezsnttrsMti Budapesti bevásárlási forrás Szeretettel várjuk erdélyi testvéreinket Nái táska s Unom höfárufeülflnlegességek Rosenstein-nél itásriRoiáon. Budapest, IV7„ flpponyi-ter 5 Aloi divafuMoxisá^ok, gsöngsök, övék, gallérok, szabóhelféhek Flesdi és Fischer-nél Budapest, 117., Deák Ferenc-ucca 17 szám. Halkan fölsóhajt. — Nagyon nehéz volt! Nagy volt mindig a tülekedés. Meg az a sok anyagi gond! Pillanatnyi csönd után tovább faggatom. — Hány dijat kapott? — Sokat Csak a Műcsarnoktól tizennyolcat. A legnagyobb volt a hetvenezer pengős dij. Az egészet elnyelte a munkáin, befektetésre ment el. — Mikor járt utoljára otthon. Erdélyben? — Most ősszel. Októbert és novembert otthon töltöttem. Ott mintáztam meg az „Erdei famunkás“-t. Most van kiállítva a Műcsarnokban. Esterházy herceg vette meg. — Hozzákezdene mégegysaer az élethez? -ékkor hogyan élne? — Mégegyszer végigcsinálnék mindent. Szivesen kezdeném élőiről. — Mik a tervei? Csodálkozva tekint iám. — Arra a két évre. ami még haltra van? — ??? — Két év múlva meghalok. Most hatvannégy éves vagyok és mi nem élűnk soká. Sokat éltem és — teszi hozzá- mosolyogva — tönkre tesznek a nők. Tudom, két év múlva meghalok . . . Addig meg szeretnék még' dolgozni. Még csinálni egy pár jé dolgot. — Mi lett volna, ha at Gondviselés nem áldja meg tehetsegei? Rövid a felelet: — Naplopő. SZ. SZAPPANYOS GABRIELLA A Nagybányai Festők . Társasága NüffifS'dnya, március 30. A nagybányai festőtelep megalakulásáról már sokat Írtak az újságok. Hol-lósy Simon, Réthi István Fe- wiiczy Károly, Thomm János, Iványi-Grün- wald Béla és még egy sereg külföldi festő nagybányai honfoglalása majd mindenki dőlt ismert. Ellenben kevesen isimerik a nagybányai festőiskola életének azt a részletét, amely a román uralom alatt viharzott le. A festőiskolát egészen 19‘27-ig Thorma János vezette s akkor a vezetést átadta az 1911 október 22-én szabályszerűen megalakult Nagybányai Festő Társaságnak. A Társaság Mikola Andrást és Krizsán Jánost bízta meg a továbbá vezetéssel, aikik nagyjában hábori- láő nélkül nyolc évig vezették az iskolát. Ekkor megindult ellenük a románság hajsza je,. A festőiskola kisebbségi növendékei mellett többszáz román növendék is kiképzést nyert s igy nemzeti szempontokból nein tárna dirid- ták egyelőre az iskolát, tehát más kifogáso- icat kerestek. Kifogásolták a tanítási rendszert, az iskolák Msfokiu látogatottságát, holott egyik állifás sem fedte a tényeket. Igaz ugyan, hogy a festőiskola- az utóbbi időben szőkébb keretpk között dolgozott, de viszont ennek is m állaim volt az oka: megvonta a bukaresti és jasi iskolák növendékeitől a szub- venciót és ezek a növendékek igy neu» látogathatták a< festőiskolát. Vígul k a város megoldotta a gordiuszi csomót olyanformám, hogy egyszerűen elvette a festőiskoláit s annak vezetését Manu Ghe. orghe lieeumi rajz és szépírás tanárra bízta. A város ezután a Festők Társaságába kötött BUDAPEST, Vili. RÁKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * Kkényelem SZÁLLÓ Eqvdqvas szobák 6*— P-töT 12'— F-ig Kétáagas szobák <•)•— P-től 18‘—P-ig fi visszacsatolt területen lakó kedves vendégelnek szoba- árkedvezmény Elismerten kiváló konyha. Polgári árak brie, de itt eredménytelen®!, müvei a Társaság elismert jogi személy volt. Mawu erre egy román társaságot alakított a „Hagybányai Képzőművészeti Egyesület“ amen. Ennek eleinte négy román tagja volt, de később a magyar művészekéi; is magokhoz szívták különböző eszközök segítségével, csapén Mikola, Krizsán, Kriaodnné és Steveuszky maradt távol aa uj alakulattól, A román vezetőség alá került festőiskola lassan züllésnek indult. Igaz ugyan, hogy az állam a román vezetőséggel sem volt bőkezűbb, de az iskola lezülleeztése a román vezetők hibája volt. Napirenden voltak a veszekedések, amelyek a tertlegeseégig fajultak. Az uj román fedőalnkulatbaii ugyancsak hasonló volt a helyzet, a tagok követelték Marni Iemondrísát, mire ez, a román rendőrség segítségével tartotta meg továbbra az elnöki székét. Ezalatt a régi magyar festotáiöa-ság eredménytelenül hu ivóit a román táím adások ellen, írtig végül Mifeola András elnökletével ti lést tartott. Az ülés úgy döntött, hogy megszünteti a 26 éve működő festőtársaságot az állandó román támadások nyomán keletkezeti feszült légkör miatt. Ezzel megszűnt Nagybánya legrégibb, legjellegzetesebb művészi intézménye. Az nj képzőművészeti egyesületnek tagad- hatatlanul voltak magyar tagjai, természete- azonban, hogy a festőtelep elrománositását tartotta legfontosabb feladatának. Ezért természetesen nem tudta kiharcolni a művész- pártoló közönség osztatlan rokonszenvét bár mindent megpróbáltak, hogy lendületes mun bájukkal meggyőzzék a köerönséget.Az eredmény egy hirtetenébeai összevágott kollektiv ldálHiás lett. Csakhogy őzen művészi szhivo- naln képek mellett olyanok is helyet kaptak, amelyek sehogy sem feleltek meg a követelményeknek. Az uj alakulatba be nean lépett nagybányai művészek, Thornia János és a többi fogalommá vált nagybányai művész nem kapott helyet a kiállításon, amivel bizonyára nem emlitett művészeket, hanem a kiállítást érte veszteség. Az uj társaság ezután a kiállítás után állandó viazálykodás közepette folytatta munkáját, anélkül, hogy csak megközelíteni tudta volna a régi magyar Festők Társaságát. Az áldatlan állapotnak végül i- a bécsi döntés .vetett vérét és uj hriyzet elé állította a Festők Társaságát és az egész nagybányai művészet ügyét. Az nj szervező munka még nem indult meg. A tennivalók igen sok külső körülménytől függőek. Az nj festőiskola, a fetőtelep a közeljövőben várnak döntést. Ha ez megtörtént, megindul, — ezúttal remélhetőleg nyugalmasabb körülmények között a munka, amely újra arra a magaslatra emeli i Nagybányai Festők Társaságát, amely alapitói, működése és múltja után megilleti. b. MÁRCIUSI DALIAM Csóktatan évéken átvonszojt életem ima számon-kér és számadásra kósr. maradj hát így velem, míg mámoros »zeniem vágy-szikrát szőré, buja szádra né* Ilyenkor, március kezdetén. — bár Bus bohóskodásra mozdtél benn a vér — béklyóz a béna jfib s az első fény-nyaláb magányos ágyra hall, bn hajnal ér. Magányos egyre — mind, pedig most, íme, kämt a tű, a nap, a föld szeretkezik S egy szürke kis veréb ifi éppen az elóbb úgy remegett, mint lány, ha vetkezik így könnyebb vallanom: rügy bontó hajnalon pénzért — virág nyílt nékem is elég, mégsem vagyok levert, hogy szám a esők-kehrtyt ős férfi-jusson nem ízlelte még. Tavaszi hajnalon könnyes kacaj-dalom mindig csak ez már, mássá nem lehet. ,. Tavaszi f űz-csikók — most hulló szűzi osófc pászmái, — fedjétek be letkemet! .,, FÜLttt* JÓZSEF Heller Eri^ «Ir, professzor előaJása s»/ ifélőVáblia aliszf érmében Kolozsvár, április 5. Abban az előad ásso roizatban, amelynek keretében a Ferenc József Tudományegyetem jogi karának tanárai a Kolozsvárott működő bíróságok felkérésére előadások tartására véllnlkoatak, folyó hé 4-én, pénteken d. u. 6 órakor a királyi ítélőtábla dísztermében volt a második előadás. Heller Erik dr. professzor az utolsó két évtized magyar anyagi büntetőjogi törvényjavaslatairól beszélt. A törvényhozás j alkotásait négy csoportba osztva mutatta be, azon az alapon, hogy azok részben ai büntetőjog természetes továbbfejlődésének, részben a politikai vagy a napi eseményekkel összefüggésben felmerült, szükségleteknek, részben pedig a világnézet át alakuliisáiiak köszönhetik létrejöve- telüket. Különösen ikiemelte azt, hogy a magyar büntető törvényhozás nem ment ugyan keresztül olyan forradalmi átalakuláson, amelyen ugyanabban az időben más törvényhozások keresztülmentek, mindamel- lett a világnézetnek egy lassú átalakulása tapasztalhaifó. Ezt az átalakulást az jellemzi, hogy az individualista felfogás mind job ban átengedi a teret, az universalistmisim k. Ez leginkább a sértett védelmének erélyesebb felkarolásában áll, a kevésbbé kíméletet érdemlő bűnős emberekkel szemben. — KÉRELEM. Román Ítélet- elöl hosszra évekkel ezelőtt az anyaországba menekült író kéri lapunik utján a nemes szivii magyar társadalma T miután most betegen tért haza és övéit már nem találta életben, hogy segítsék őt ruházathoz, mert a legßzomo rubb helyzetbe jutott és megfelelő polgári ruha hiányában képtelen rtbe- lyezlkedni. Az adományokat 1’ tv utca 3 sz. alá, Molnár titka• cl ivén lehel leadni.
