Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-11 / 58. szám
19 4 1. M 4R C IU $ li Sb „Maqynr ©s magyar Lözolf n^ncs és nem lelt©! foltoza — Mondotta Székesfehérváron Homan Bálint miniszter \ zsidókérdés megoldásának időpontját a kormány hivatott meghatározni Székesfehérvár, márc. 10. (MTI.) Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap megjelent és nagy beszédet mondott a MÉP fehérmegyei választmányi nagygyűlésén. — Annak a korszaknak — mondotta— mikor a nemzet érdekeit meg akarja védeni, többfelé kell tekinteni. A Teleki-kormány világos állásfoglalást vett át Gömbös Gyula után Magyarország részéről Csáky István gróf utján indult meg a kéz. deményezés a szomszédos bátor és erős jugoszláv néphez való közeledésre. Amióta Teleki Pál vette át a kormányt, a külpolitikában csupán egy irányban mutatkozott nehézség: délkeleti vonatkozásban. ahol a közös elhatározással létrejött döntést néni kívánják teljes következetességgel vállalni, mint ahogyan mi te“szük. Mi teljesítjük a bécsi döntésből folyó kötelezettségünket, mert ez nekünk becsületbeli kötelességünk barátainkkal szemben. Ha egy másik fél nem teljesiti, • mellett nem állhatunk meg tétlenül Bizunk abban, hogy a nehézségeket békés utón sikerül eltüntetni. Nagy nemzeti üg.v, ami szoros ka|>cso|at- han áll a külpolitikával: a nemzetiségi kérdés. A területvisszacsatolásokkal a nemzetiségi lakosság száma megszaporodott és mi a nemzetiségi kérdésben a régi magyar hagyományoknak megfelelően a türelem és meg értés álláspontjára helyezkedünk. Hangoztatta, hogy a beolvadás történelmi folyamat. Senkit erőszakosan nem lehet megfosztani nemzetiségétől és népi érzésétől. A magyarság tisztán és kizáróan természetes folyamat utján szívott fel magába igen sok népelemet. Teleki Pál többször kifejtette, hogy mindenkinek joga van nemzetiségéhez, ha a hazának hűséges polgára. Másfelől a mi jogainkat Sem adjuk fel és nem tűrjük el, hogy bárki magyart ne magyarnak mondjon és a magyart eltéríteni igyekezzék a magyar nemzeti közösségtől A beolvadással kapcsolatban sokat beszélnek disszimilációs folyamatról. Állítólag a magyarság köréből kiválnak egyesek és származás alapján más nemzetiségücknek mondják magukat. Az ilyenek csak váljanak ki Aki disszimilál, nem volt soha sem magyar. Sokat vitatkoznak ma olyan kérdésekről, amelyekkel mindenkinek tisztában kc|l lennie. Mi a nép, mi a faj. mi a nemzet, mi a magyar, mi a magyarság, mi a nemzet hivatása? A feladat pedig egyszerű. Magyar faj igen is van, csakhogy egy faj, mint minden történelmi alany, a történelem folyamán változik, átalakul és fejlődik. Vannak, akik osztályozzák a magyarokat s azt mondják, van nak magyarok, magyarabhak és vannak leg- magyarabbak, vannak törzsökösök, kevertek, beolvadta!:, asszimiláltak. A törzsökös eszmét különösen azok szeretik hirdetni, akik a beolvadásban még az első nemzedékijén élnek. Az igazi törzsökös magyar, akár mágnás, akár régi nemesi családból származik, akár egyszerű paraszt gazda, nem beszél igy, az mindig csak az érzést keresi és nézi. Magyar és magyar között nincs és nem lehet fokozat. Az egyetlen feltétel az, hogy magyarnak érezze és vallja magát A magyarság mai alakjában, mely már felvetette mind azokat az elemeket, amelyek a történelem folyamán a magyarságba szívódtak, zárt egység, amelyet megbontani történelmi bűn magával a magyarsággal szemben. Aki nem tud a zárt magyar szellemi egységbe beilleszkedni, nem lehet jó magyar. Itt van a nyitja az egész zsidókérdésnek. Ezt nem valami véres hajlam vetette fel, hanem kizárólag azért került a magyar politikai érdeklődés kö"é’>"ontjába, mert már évszázadokkal ezelőtt is több Ízben, Szent László és Könyves Kálmán királyaink korában is, az arany bulla idején. Nagy' Lajos uralkodása alatt, a mohácsi vész előtt, bebizonyosodott hogy a zsidóság nem tudott tökéletesen beleilleszkedni más népi közösségbe. Ezért lépnek a népek velük szemben a kirekesztés álláspontjára Korunk irányító eszméiről l»oszé|t ezután Höman miniszter. A közösségi gondolat, a társadalmi rétegek egymáshoz közelebb hozása, gazdasági megerősítése, a szociális viszonyok javítása, a forma helyett a lényeg keresése, a mostani kor jellemzői. Ezek a gondolatok hatják át. a magyar politikát és alkotó részei a szegedi gondolatnak is, mely ZZ évvel ezelőtt Horthy Miklóssá] indult e| diadalmas útjára. A Hóman miniszter beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a gyűlés résztvevői, * Baján Reményi-Schne||er Lajos pénzügyminiszter beszélt a kormánypárt választmáNagyvárad, március 10. Kövér Gusztáv országgyűlési képviselő a felszabadult Nagyvárad városházán nagy érde- kességü előadást tartott. Mindenekelőtt megköszönte azokat a meleg szavakat, amelyekkel Hlatky Endre főispán őt köszöntötte. A kitűnő előadó előadásának során lelkes szavakkal emlékezett meg arról az önzetlen munkáról, amelyet a kisebbségi sors évtizedei alatt Bethlen György gróf kifejtett. Kijelentette, hogy nem csak mint a Magyar Párt elnöke szállt síkra elveiért, hanem csakugyan minden esetben ö volt az, aki a Genfhez intézett petíciókat nevével szignálta s igy a kockázatot egyetemlegesen vállalta. Hiába vonul ma vissza Bethlen György gróf a vele együtt küzdő magyarok szi. véből senki sem tudja nevét kitörölni. Az előadó az előadásnak tulajdonképpeni lényegére, a Népszövetségre tért át Elmondotta, hogyan süllyesztette el a Népszövetség főtitkársága a jogos sérelmeket abban a hiszem- ben, hogy ezáltal a világháború gyözöiAz érvényben lévő társadalombiztosítási törvény értelmében az iparban alkalmazott munkavállalók keresetük nagyságára való tekintet nélkül biztosításra kötelezettek. A tisztviselők, művezetők, kereskedösegédek és ezekhez hasonló állásban lévő, rendszerint havi fizetéses munkavállalók azonban csak akkor kötelezettek betegségi biztosításra, ha előre kikötött havi javadalmazásuk a 300 pengőt meg nem haladja, az öregségi biztosítás kötelezettsége pedig csak akkor terjed ki reájuk, ha havi javadalmazásuk 500 pengőnél nem több. Mikor a hétszázalékos fizetés, és béremelés megtörtént, szakkörökben nyomban rá. mutattak arra hogy ezzel egyidejűleg a társadalombiztosító intézetek biztosítási érték. nyi ülésén. Hangoztatta az ország háláját nagy barátaink, a tengelyhatalmak iránt azért, hogy az ország megnagyobbodásának kérdését vártaién eszközökkel sikerült megoldani Hisszük — mondotta — hogy tovább ie békében dolgozhatunk. Foglalkozott a zsidókérdéssel a megoldás időpontját azonban — mint a helyzet teljes ismerője — a kormány szabja meg. Zsindely Ferenc államtitkár Komáromban mondott beszédet: A háborús idők nagy próbatételt jelentenek a magyarság számára is - mondotta többek között — s igy mindenkinek fokozott felelősségtudattal kell helyét n«egá|lania. A kormánypárt az ország egyetlen jelentős pártja és igy a vezetés kötelezettsége reit hárul. nek zsákmányát mindörökre biztosítja. Az előadó nagy elismeréssel emlékezett meg Balogh Arthur egyetemi tanárról, a magyar kisebbség állandó jogi képviselőjéről, aki mintegy negyvenszer tette meg a genfi utat s akit mindenki Európa legnagyobb kisebbségi szakértőjeként ismert. Az előadó ezután szemelvényt olvasott fel abból a kísérő iratból, amelyet annakidején a nagyváradi rendőrkvesz- tor küldött a kolozsvári hadbírósághoz Kövér Gusztáv fogságának súlyosbítása érdekében. Kövér Gusztáv ugyanis azt hangoztatta, hogy küszöbön áll a revízió és a háborút sem lehet elkerülni. Erre a jóslásra emlékezve, az előadó ismét jóslásba bocsájtkozott és hangoztatta, hogy ezt a háborút is béke követi majd. amikor a mai ellenfelek kezetfog- nak egymással. Végül az erdélyi magyar egység további fennmaradásának fontosságát hangoztatta. A magas színvonalú előadást a termek zsúfolásig megtöltött: közönsége nagy tetszéssel fogadta. határait is meg kel) változtatni, mivei különben sokam kiesnének a biztosítási kötelezettségből. A belügyminiszter rendeletileg felhatalmazást kapott az értékhatárok módosítására és most készül el az errevonatkozó rendelettervezet, A belügyminiszter rendelettervezetének részleteit most ismertetjük. A leglényegesebb rendelkezés az, hogy a biztosítási értékha. tárt a betegségi biztosítási ágazatban az eddigi 300 pengőről 400 pengőre emeli fel. Az öregségi ágazatban pedig 500 pengőről 600 pengőre történik az értékhatár felemelése. Emel az emeléssel a magán alkalmazottak újabb rétegei kapcsolódnak be a társadalombiztosításba. Á lelki tényezők nemzetfenntartó fontossága Nyíregyháza, márc. 10. A kormánypárt sza- boícsmegyei választmányának ülésén Nyáregyházán Kadocsay László dr. igazságügyminiszter a lelki tényezők nemzetfenntartó fontosságáról beszélt. Elsőrendű feladat a mai időkben a nemzet nevelése és a társadalom megszervezése Erre elsősorban a Magyar Élct Pártja hivatott, de barátjául tekint j minden más pártot, amely alkotmányos irtom igazán a nemzet javát tudja szolgálni Criási felháborodást keltettek az országban a ír.ült év őszén leleplezett összeesküvések és a közvélemény egyértelműen fordult szembe azokkal. akik bűnös gondolatokkal nem áfallrttak merényletet tervezni a kormányzó ellen, aki Isten után a megcsonkított országért a legnagyobb jót tette. Ezeknél a szavaknál az ülés résztvevői felállva percekig ünnepelték a Kormányzó Urunkat, Az igazságügyminiszter ezután azzal az állítással szemben, hogy a kormány munka- ritmusa lassú, hangsúlyozta, hogy az építés mindig lassabban megy a rombolásnál. A Háznak tartósnak kell lennie és a kAmány ilyen építő munkát folytat. ‘Szociális téren a kormány töbl>et tett néhány év alatt mint amennyi azelőtt ölt esztendőben történt. A közfogyasztási korlátozások kérdésénél meg kell gondonunk, hogy körülöttünk háború folyik. Végű] kérte a megjelenteket, hogy minden magyar minél széleseb körben hangoztassa az együttes nemzeti kötelességvállalás szük- só- -égét. rMWOt m MathA hözli 0 nagvérdemü közönséggel, hogy Az egyelem íviozyo a soha nem tapasztalt érdeklődésre való tekintettel az ELNÉMULT HARANGOK egész (léten műsoron marad!! fl filmet kizárólag az Egyetem mozgóban vetitik. más mozgóban nem látható. Jegyelővétel: mindennap délelőtt 11—1 óra között Bethlen György gróf és Balogh Arthur dr. kisebbségpolitikai érdemeit méltatta Kövei Gusztáv dr. nagyváradi előadásában A magasabb fizetésű magántisztvise> tőkre is kiterjesztik a kötelező társ*« da forrt biztosítási tagságot Megalakult a* Erdélyi Part Csíkszeredái tagozata Csíkszereda, március 10. Az Erdélyi Part Csíkszeredái tagozata mintegy ezer ember jelenlétében tartotta meg vasárnap lelkeshangn- latu alakuló gyűlését. A Vigadó nagytermében lezajlott zászlóbontáson megjelentek a vármegye vezető egyéniségei, az ipar és a kereskedelem vezetői s általában a megy°i társadalom minden rétege. A gyűlést Daragics Félix dr. a váiveu tagozat megszór rezesével megbízott elnök nyitót ta meg. — Első gondolatunk — mondottá többek között — az Egek Ura és Kormányzó Urunk, vitéz nagybányai Horthy Miklós felé száll, akinek jóvoltából ezt a napot megértük. Hálával emlékezett meg ezután gróf Teleki Pál miniszterelnökről és a tragikus körülmények között elhalt Csáky riiiügyjnuiiszterről. Az alakuló, gyűlés közönsége egyperces feíal- állással hódolt a nemrég eik-:,: űzött .nagy magyar államférfi emlékezetének. A továbbiak során dr. />••,., p - . római katolikus esperes szólalt fel, majd Kovács Károly dr. mondott beszédet a magyar kisebbség 22 éves küzdelmeiről. Ezután jelölő bizottságot küldtek ki. amely a következő tisztikart jelölte. Elnök: dr. Daragics Fétix, alelnökök: Holló Gábor, Bakcsy Károly és Péter Ferenc, titkár: Albert István, pénztárnok Domokos Sándor, ellenőr: Gáspár Gábor és Karácsonyi János. Ügyészek: Gáli An-, tal és Csedő János. Daragics Félix dr. székfoglaló beszédében hangoztatta, hogy az Erdélyi-Párt nem poli. tikai párt, hanem népi szervezet és azon belül nem szabad felekezeti ellentéteknek felmerülniük. Kolumban József dr., a megyei tagozat szervezésével megbízott elnök, az Erdélyi Párt történelmi szerepéről beszélt. —- Az Erdélyi Pártnak — hangoztatta, — az a célja, hogy anyagi és szellemi. javainkkal, de ha kell, fegyverrel visszaszerezzük a határokon túl maradt 1 millió magyart. A továbbiak során kijelentette, hogy bár Csikország szegény s pénzzel nem tudja támogatni az árvízkárosultakat, de fája vau s ezért azt javasolta, hogy építsenek fel az Alföldön egy székely falut, hogy ott a székely élniakarási hirdesse. A közgyűlés, amelyen a jelölő bizottság által megalakított tisztikart egyhangúlag megválasztottnak tekintették, lelkes hangulatban árt véget. Vitaülést rendeznek március W ikén a kolozsvári jogászok Kolozsvár, március 10. A kolozsvári jogászok március 12-én d. u. 6 órakor a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Aulájában (Központi egyetem H. emelet) vitaülést tartanak. Az ülés tárgya a jogegysége- sités kérdéséről február 5-én megkezdett vita folytatása. Hozzászólnak: Dr. Tury Sándor Kórjaiéi, egyetemi tanár, Dr. Farkas Béla kir. Ítélő táblai tanácselnök, Dr. Balás P. Elemér- ogyetemi tanár, Dr. Mikó Imre ügyvéd, or-i szággyülési képviselő, Dr. Polcz Radó ügyvéd, Dr. Baráthy Zoltán kir. ügyész,, valamint azok, akik az ülés előtt, vagy az ülés folyamán felszólalásra jelentkeznek A vita-ülésen való megjelenés díjtalan és azon érdeklődőket szívesen látnak. Jobb vízben beverni át ©ASPIRIN |»éft o litas«* ftnom portó ||?M üobletKJk o gyomron gybr. Bobban jutnak dMgysjerre kérők fnek .a JierveJetbe é* igy főbb pti gv ormbb fejtenek ki
