Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-11 / 58. szám

JSjgg____ 194 1. MAKC1VS II Az Erdélyi Párt várospo'ilikai szakosztálya közvellen kapcsolato­kat teremt a város vezetőségével A nagyfontosságu vasárnapi érfekez'et megválasztotta a szakosztály vezetőségét és megvitatta Kolozsvár po.gjr- ságának várospolitikai sérelmeit Katosartir, m&rcîi» 10. Komoly érdek­lődés mól lett tartotta meg alakuló ülé— sőt vasárnap délelőtt az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának várospolitikai szak_ osztálya dr. Kovács András elnöklete alatt. Az elnök tartalmas beszédben ismer, tette a várospolitikai szakosztály nagyvonalú célkitűzéseit, amely a város vezetőségének kíván szolgálatára áliani, bogy Erdélyt minél rövidebb idő alatt méltó színvonalára fejlesz szék. A szakosztály elnöksége előterjesztést tett, hogy a tagokat behívás utján újabb szakemberekkel gyarapítsák s a névsort Sz. Jakab Géza titkár előterjesztette. A szakasz, tály alakuló közgyűlése egyhangúlag az aláb. bi kolozsvári polgárok megválasztását és meg hívását határozta el az Erdélyi Párt város­politikai szakosztályába: Balázs István, Babits József, Bodor Berta­lan, Bartha Ignác dr., Bernád Ágoston dr., gróf Bethlen László, Demény Andor, Demeter Ferenc, Deák Ferenc, Osekey István dr., Qsiky Sándor, Erszényes Sámuel dr.. Géléi József dr., Guráth Béla, Gönczy Lajos, Hintz György dr„ Jakner József, Járosi Andor, Kelemen Lajos, Lehőcz József, lengyel Al­bert, öváiy Elemér dr,, Onofray István, Rácz Mihály, Sapak Dezső, Somodi András dr., Somodi István dr., Szakáts Lajos dr., Szilágyi András, Zágoni.Szabó Mihály, Tor. day Mihály, Török Bálint, Tusa Gábor dr., Warga László Vita Sándor, Bálint József, Botár István, László De^ö, Wer ess Ernő, Mikó Imre dr., Botos János, Dunky Jenő, Venczel Antal, Fülöp Elemér, vitéz Biró Gyula dr., Koronka István dr., Szopós Sán­dor, Placelntár Lukács, Poszler László dr., Alexy Pál, Papszt Gyula, Babosák Gerő, András István, Merza Lajo6, Terhes Gyula, Pohl Béla, Müller Géza, Deák Ferenc idb., Mátrai János, Olajos Domokos, Egyed Sán­dor, Egyed Lajos, Lám István dr., Flegler Sándor, Uram Antal, Gyarmathy Miklós, He­gedűs Gyűl», Bartol is István, Frezensaky Béla, Kézdy János, Szabó Ferenc. Ezután az elnökség előterjesztésére dr. Kovács And kas elnök az alelnöki tisztségekre Pohl Béla műszaki tanácsost. Olajos Domo­kos főszerkesztőt és Szilágyi András földész- gazdát választotta meg egyhangú lelkesedés­sel, egyben megerősítette az intézőbizottság által megválasztott elnökségi vezetőket is. A szakosztály ezután elhatározta, hogy az egyes várospolitikai kérdések előkészítésére áe intézésére szak-előadókat választ, akik munkatársaikat maguk jelölik ki. Ebben az értelemben a költségvetési ügyeik szakelő. adójává dr. Somodi András igazgatót., a köz­üzemi és közlekedésügyi szakelőadóvá Deák Ferencet, közegészségügyi szakelőadóvá dr. Koronka István orvost, városfejlesztési ügyek szakelőadójává pedig Szopó« Sándor festő, művész-tanárt választották meg. A válasz­tások megejttee után az elnök megalakult, nők jelentette ki a várospolitikai szakosztály tisztikarát. Új építkezési szaMlyremteletre van szükség Fob) Béla műszaki tanácsos ismertette ez. után az építkezési szabályrendelet előkészí­tésének fontosságát. A város szabályozásának terve fél kell ölelje a vízügyi kérdések ren­dezését is. Szóvá tette a városi vilia-nytelep hidegszamooi részének helyzetét, majd ezzel kapcsolatoson a Szamosnak Gyalu és Ko. lozsvár között 60 méteres esését uj erőmüte. }op létesítésére ajánlotta, amely 15 millió ki. jowattórát termelhetne évenként, A köz. egészségügy kérdéseivel függ össze a városi csatornarendszer rendezése is. Óta jós Domokos hozzászólása után a ko­lozsvári Háztulajdonosok Szövetségének kép. viseletében Botos János főtitkár mutatott rá a háztulajdonosok történelmi és ncmzetpoii. tikal jelentőségére a város életében, A ma­gyar adórendszer a háztulajdonosokra érzé­keny közterheket ró, holott a román uralom a kolozsvári háztulajdonokat erősen legyen­gítette, anyagilag, az ingatlanok Jövedelme, •/őségé erősen csökkent. Meg kell találni a középutat a kérdésben. Egyed Sándor. Pohl Béla, Tu&a Gábor dr, képviselő hozzászólásai után Olajom Domokos főszerkesztő az ingat­lanok tulajdonjogának revíziójával kapcsola­tos kormányrendelet gyakorlati alkalmazású nak fontosságára mutatott rá. Indítványozta, hogy ez ügyben a szakosztály külön küldjön ki külön bizottságot a kérdés forgalmazá­sára. fonltii Mihály a közép!kwiések nemzetpo­litikai fontosságára hívta fel a közfigyelmet a MussolinLuti egykori halpiacán épülő uj munkás-negyed létesítésével kapcsolatosan. Kifejtette továbbá, hogy a légvédelmi óvóhely építkezések elrendelése nem ró korántsem oly nagy terhet a háztulajdonosokra, mint hogy a költség 50 százalékát adóba tudja be az állam. Városi sérelmek sorozata A kolozsvári kereskedő-társadalom kíván- a ágainak Lehőcz József, a Baross Szövetség elnöke adott kifejezést. Felhívta a közfigyel­met, hogy amig a monostori gazdák ma is alig fizetnek valami vlzdíjat, a régi rendszer érvényben lévő Intézkedései szerint a hóstáti magyar földészgázdákat még műidig magas taksák nyomorítják. Az iparengedélyek ki­adásának eljárása során szükséges a nem­zeti érdekek érvényesítése. A strohmann- rendszer eflhar&poaáaát csakis Így lehet meg­akadályozni. A városi értékvám adó körül­belül 50,000 pengőt hoz a városnak, de egye­dül csak Kolozsváron kell fizetni ezt a légi román örökséget: az anyaországban nem tér. hetik véle a kereskedőtársadaJmat, Eziiány- ban sürgős intézkedésre van szükség. A köz­lekedés kérdéseinek során az autőbuszközle- kedés elégtelenségeire és rendszertelenségeire mutatott rá. Az üzletbérek frontján is cse­lekvésre van szükség, mert egyes közületek éppen túlhajtott bérpolitikájukkal teszik le. hetővé, hogy Erdély fővárosának főterén a kereskedelem visszanyerhesse keresztény és magyar jellegét. A kereskedők áruellátásá­nak ügyét ia külön ajánlotta a szakosztály figyelmébe, mert egyes spekulánsok titokban felárral operálnak és kijátsszák a rend-ele­teket. Mi fáj a kisiparosoknak? A kolozsvári magyar kisiparosság képvise­letében Demeter Ferenc ipartestületi elnök szólalt fel & csatlakozott a Lehőcz József ál. Kolozsvár, március 10. Markos, hófehérbe öltözött pékiegény hajlik a zsák fölé. Kioldja a zsák száját s a durva zsák vászon függőn ve mögül előaranylik a kukoricaliszt. TJgy Híjuk körül a kukorica-lisztes zsákot, minit valami hiifsséget. A péküzem tulajdonosa belemar kol a lisztbe. Átcsurgatja az ujjain. összehú­zott szemmel nézi a kezeiből a'láömtlő aranv sárga zuhatagatof. —• Nézze, milyen szép finom őrlés. Közben megkezdik a mérést, A törvény ál­tal (.leírt hiányban keverik a búzaliszthez a kukoricalisztet s aztán megkezdődik a keverés ás dagasztás. A világháború óta most sütnél, először kukoricaliszttel kevert, kenyeret Ko vasváron . — A mostani kenyér egészen más lesz, mint a világháborús időkből ismeretes úgynevezett ..kukoricakenyér“ — mondja a pék. — A liszt minősége, őrlési módja és n keverési arány egészen más; úgyhogy a mai kukorica* liszttel kevert bucakenvér sokkal jobb ,s itta alig érezhetően üt el az eddig fogyasztott ke. nyer 1 sétát. Pompás ize van a kukoricáké nyernek! Hétfőn kora reggel ismét meglátogattuk 2 1 dk üzemet. Éppen abban a pillanatban vették ki a kemencéből a kész kenyereket. Az egyik segéd hatalmas kést vesz elő s felvágja az egyiket.... A párolgó kenyér szine alig üt el valamivel az eddigi kenyér -színétől. Enyhe, sárgás színe, van ugyan, de ez alig látsz!k Amint eléggé a kenyér kihűlt, megkostóljuk Szinte egyszerre állapítjuk meg:- Tompos ize van! A közönség nyugodt lehet. A kukoricaliszt tel kevert kenyér ize talán még- jobb mint az t&! előterjesztett- SH.ita sokhoz. ~A kisiparosság panaszát tolmácsolta a villanyárak magassá­ga miatt, majd sz, iparengedélyek felülvizsgá­lásának szükségességét hangoztatta. Ezután a városi közegészségügyi dijak és illetékrenr’.. szerek súlyossága ellen sor»!"hatott fel áda tokát. Hasson oda az Erdélyi Párt ezekben a kérdésekben, hogy az amugyis hszegénye­dett kolozsvári kisiparosságot a régi rezsim magyarellenes intézkedéseinek fenntartásá­val ne tegyék további próbára indokolatla­nul. Számos hozzászólás után dr. Csekey István egyetemi tanár fejtegette a közigazgatási el­járások és intézmények jövőbeli szerepét nomzetpolitikai ős gyakorlati értelemben. Rámutatott a kinevezendő. városi törvény ha­tósági képviselőtestület szakbizottságainak jelentőségére a felsorolt sérelmekkel kapcso­latosain. A kormányzati szempontok általá- . «osságban épp úgy érvényesülnek majd a ma gyarság javára, mint a közigazgatási politi­kában. Időre és türelemre van szükség, — mondotta Csekey professzor — és a kérdése*, melyek'ma foglalkoztatják a város polgársá­gát, megoldást nyernek maguktól, az »semé u ? r k logika ja folytán. Kovács András dr. elnök köszönetét mon- d< it a felszólalók értékes előadásaiért, majd a város gazdatársadalmának nevében Szilá­gyi András hóstáti földéssgazda tette szóvá derék földeszeink 'legelősérelmeit és a faellátási 'hiányaival küzködő gazdák kívánságait. Sza- lay Miklós bankigazgató szakkérdéseket tett SZÓ'.’á, egyben a városi népfürdő hiányának népegészségügyi jelentőségét fejtegette. A várospolitikai szakosztály elhatározta, hegy a kinevezés előtt álló városi törvényható tét-ági bizottságok megalakulásáig és azt I>5 votőleg is meg fogja keresni a közvetlen kap­csolatot Kolozsvár város agilis vezetőségével és helyi ismereteivel támogatni fogja a város vezetőségének munkáját. Egyben arra is gond ja lesz, hogy minden egyes időszerű kérdés­ben a polgárság szempontjait az illetékes té­nyezőkig megismertesse és minden egyes vá raspolittka’ vonatkozású kérdésben tigv a tör­vényhatósági bizottság tagjainak, — mint a városi közigazgatás vezotőegyóniségeinek ren­delkezésére állva az anyagot előkészíti a reá. Es helyzetnek raegfelelőleg, továbbá az Erdé­lyi Párt szervei utján eljár, hogy a felmerülő teendők a város polgái-ságának legjobb érde­kű szi ntit kerüljenek megvalósításra. A szak osztály alakuló ülése a szakosztályi elaökség. :«?’« a -/ükségf- felhatalmazásokat erre vonat­kozóing megadta. • ddtsr ismert egységes kenyéré. A pékmester clégÁíeften dörzsöli a kezét. — Azt. hiszem a közönség is meg lesz elé­gedve , lessék nézni, ‘milyen szép omlós, puha a kényéi\ Megnyugtatjuk : Kolozsvár lakossága tisztában van azzal, hogy a jelenlegi helyzet­ben nem kívánhat hófehér kenyeret s még sokkal nagyobb áldozatokra fe hajlandó, mint arra, hogy kukoricaliszttel kevert kenyeret "gyék. Mit vom] az orvos? Felkerestük az egyik ismert kolozsvári szak­orvost tv, megkérdeztük tőle, hogy milyen ha­tással vau az egészségre a kukorica liszttel ke­veri kenyér. Az orvos a következőket mondja, — A kukoricaliszttel kevert, kenyér tápláló, könnyen emészthető és egészséges. Semmiféle hátránya sincsen az eddig fogyasztott, kényéi­ről szemben. Tápértéke nemhogy kisebb len­ne, hanem b< nyos mértékben még nagyobb is Olyan tápanyagok varrnak benne, amelyek u régéül' h‘sziláit, erősen kiszitált bnaliszt- ből hiányoztak, így például értékes vitaminok varnak a kukoricalisztben. El kell osztatnom egy tévhitei, — mond ja ezután ..- urai erősen tartja magái a kö­zönség körében. Sokan azt. hiszik, hogy a ku­koricaliszt okozod a peUagrát, Ezek a tájé­kozatlanok abból indulnak ki, hogy olyan vi­dékeken, ahol rendszeresen fogyaszUmak ku­koricalisztet, gyakori a pellagra. A kukorica- lisztnek azonban semmi köze a pelta,grához. Ez a betegség a teljes egyoldalú táplálkozás következtében Up fel. A peUagrát tehát nem azért kapja meg valalci, mert, pulcoricalisztet fogyaszt, hanem, azért, mert, táplálkozási rend­jéből egyéb, elengedhetetlenül fontos táp­íparválla átok gyarak ílgyelméte. I Az lpartórvényben előír', I az Iparfe’ügyelőség által I? • * • ossz e állított* üzemi munkarend és ennek függeléke kiadásunkban megjelen L és könyvkereskedésünk ■ ben (Ko!oz8vér Mátyás I király-tér 8. sz.) kapható I Minerva Irrdatoii és Kyoirdai Miiint zet P.-T, | anyagok" hiányoznak. Hozzá fűzhetem még azt is, hogy a kukoi loaMszttel táplálkozó né­pek kevésbbé ismerik példáid a gyamarmoa* megbetegedéseket és az érelmeszesedést, A háziasszony tanácsai Eg.v szakácsanüvészeiben jártas erdélyi ha ziasszony a kukoricaliszt felhasználásával kap csokiban értékes tanácsokat adottí — Néni kell megijedni a laukoiuealiszittői. Adhatok nehány gyakorlati tanácsot. Mi er­délyi háziasszonyok tudjuk, hogy a buza- és a kukoricalisztet nyersen, tehát őrlésnél és 'szitáidénál nem szabad összevegyülni- A két, liszt erjedési pontja nem azonos, Hn össze­dagasztjuk azokat, a búzaliszt hamarabb er­jed, a mdlSUszt visszamarad s a kenyér la pos és nehéz lesz. Ha pedig megvárjuk, amig a hukanetdiszt is megkel, addig a bnsaMsz1 meg savon y 0 dik. — Ali tehát a teendő? — kérdezzük: — Nőm nagy dolog az egész. Előbb egy Iáiba beleszitáljuk a kukoricalisztet, forró víz­zel leöntjük, betakarjuk és meleg helyen álda­ni hagyjuk. Közben megkel a búzaliszt­ből készült kovász. Amikor a kukorica- liszt, testmelegre hül, összedagasztjuk a két tésztát. Így aztán pompás kenyeret kapunk. A közönség megelégedéssé! fogadta az uj kenyér fajtát Végezetül ellátogattunk egy kenyeresboltba. A faliszekrényekben hatalmas kenyereik hever­tek. Édes kenyérillat töltötte be a levegőt. Am-int kiürült az üzlet, megkérdeztük a ke­reskedőt, hogyan fogadta a közönség az u;i fajta kenyeret. __A forgalomban semmiféle változást som tapasztaltam. Rendes vevőim most is a meg. szokott mennyiséget, vásár lilák. Sok m ósor' sem vették a változást. Általában elmondha­tom, hogy a közönség nyugodtan, megértőén fogadta a kukoricás kenyeret. Persze akadtak elégedetlenkedők fe, de azt hiszem ilyen nótő- rius elégedetlenek mindig ős mindenütt vau­nak. * •Nincsen tehát baj mindennapi kenyerünk­kel. Az orvos szerint táblálóbb, egészségesebb s a háziasszonyok sem ijednek meg tőle. Hoz­zátehetjük még art is, hogy ka ez a kenyér feketébb is, mint, amit az elmúlt két évtized­ben ettünk, mégis édesebb, mert — magyar. (n. e.) Nagyarányú hitelek nyújtásival segíti a kor­mányzat a kisi páross ágot Budapest, március 10. A kormányzat esz­tendők óta következetesen arra törekszik, hogy a magyar kézmüipa ross ágnak megfelelő hitellel álljon rendelkezésére. A klsiparo-1 mnnikiavállalását elsősorban azokkal a hitel­műveletekkel igyekszik megkönnyíteni, ame­lyeket a kormány az Iparosok Országos Köz­ponti Hitelszövetkezetén (IOKSZ) keresztül indított meg. Az IOKSZ 1989-ben 14,961.000 pengőt bocsájtott rendelkezésre és a tavalyi összeg is eléri a 15 miUió pengőt. Külön hi­telművelet keretében gondoskodtak arról, hogy a kis. és középipari vállalkozó hosz- szabb lejáratú kölcsönhöz is juthasson- E hi­telművelet két millió pengős kerettel műkő dik. . tó/ Az említett hitel igénybevételét bankszerü fedezethez kötötték. Tekintettel azonban ar­ra, hogy van a kisiparosságnak olyan sze­gény rétege, amely bankszerü fedezetet nyúj­tani nem tud és a kölcsönök visszafizetései legfeljebb becsületességével és egyéni szór gatmával tudja biztosítani, fedezet nélkül’ kisipari hitelműveletet is szervezett n kor máimat. A hitelműveletek céljára már két millió 500 ezer pengő áll rendelkezésre. Ed­dig 131 város és község kapcsolódott bele az akcióba. Az erdélyi területek visszacsatolása után újabb 500.000 pengővel emelték a kere­tet, úgyhogy az ország területén hozzájut­hatnak a kisiparosok fedezetnélküli kölcsön höz. A külön hitel szolgálja a gazdasági fej­lődést, a több és jobb termelés céljait. (MTI.) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLMMENEINEK fOV'fö .rf»»««44'8' STUDIUM KŰItYBESBOIiT Bpest, 117. Kecskemétí-u. 8 FEliUIli4aOSntíSOKKflti KÉSZ.-ÉGGEL SZOUSflb! Bemutatkozón a kukoricakeuyét! Hogyan vélekedik az uí kenyérről a pék, az orvos, a háziasszony es a közönség?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom