Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-28 / 71. szám
I íflíl. M4KCIIJŞ 28 Csodás hatása repcék alatt jelentkezik, bármilyen fáradtság. kimerültség, levertség rse- teiben. In (yen pros pebtus és minta »EITIKE* drogéria, Kolozsvár mi a m KÓLÁI együttműködésből folyó összes kérdésekben. A megbeszélés után Ribbentrop külügyminiszter szükkörü fogadást rendezett a japán vendág tiszteletére. A fogadáson megjelentek; a japán küldöttség tagjai, a japán követség képviselői és a’német külügyi hivatali vezető tisztviselői. Mateuoka japán külügyminiszter még útiján Berlin felé fogadta az olasz ajs ági rókát. A Popoli di Italia munkatársa azt kérdezte, hogyan foglalható össze Japán állás- foglalása Roosevelt elnök legutóbbi beszéde utón. Mateuoka igy válaszolt t „Nem hallottam az elnök beszédét mert abban az időpontban útban voltam Németország felé. Német barátaimtól hallottam, hogy az elnök a háromhatalmi egyezményt zseniális ős ördögi műnek mondja. 'Kijelenthetem, bogy az egyezmény valóban zseniális abban az értelemben, hogy korlá'ozni akarja a hálbonis tevékeuvség szintevét és uj igazságos bókét szándékszik teremteni, de ördögi lesz akkor, ha Roosevelt- részt akar venni a fegyveres konfliktusban és azt világháborúvá alakítja át. Ha Roosevelt ur nem akar belépni a háborúba, akkor a háromhatalmi egyezmény^ nem lehet Ördöginek nevezni. Mateuoka külügyminiszter ezután i»ng- sulyozta, hogy kormánya hiven kitart a há- romhatahui egyezményből fakadó kötelezettségei mellett. A továbbiakban baráti szavaikat intézett Olaszország felé. Hangoztatta, hogy Olaszország a japán ko* many teljes biz-nűmát és megbecsülését éivezi. Örömmel készül római útjára..' A török sajtó megállapító«! szerint Mateuoka külügynihűszter európai látogatóját felhasználva arra bogy Japán és Szovjetoroszorszáo között a viszonyt rendezze és megnemtámadási szerződést hozzon létre. Ankarában úgy vélik, hogy Mateuoka törekvése a legteljesebb támogatósra talál Németország részéről. Á Vezér fegadfo e íapén külügyminisztert A Führer csütörtökön délután 4 órakor az uj lean cpl| áriát,ép dolgozószobájában Kíb. bentrop birodalmi külügyminiszter jelenlétében fogadta Matsuolca japán ceáazári külügyminiszter* megbeszélésre. A magasrangu ja_ pán vendéget, akinek érkezését a Httler-ifju- s&g kürtjele adta hírül a Wilhelmfftraesen és u * i 'iiipiatzoft összegyűlt többezernyi tier lini |< ,kc-*u ünnepelte. Az uj kancellári» udvarán a tesiörszázad egyik szakasza tisztelgett a japán külügyminiszter előtt, a kancellária kapujában pedig dr. Meissner államira nisz-tei fogadta. (MTI.) Aki az épitőálWárnytél myanumf látta a magyar munkás lövőiét, mint a felsőház magasságából... ]^eiirieffors*ai<5 sctl$«bs;efn fe^«**f* el ílf»«jy**ror%arsíp rbqy szolcyáf ««fait . München, március 27.. (MTI.) Varga József dr, kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter csütörtökön reggel Berlinből Münchenbe érkezett, Esser volt államminiszter, az idegenforgalmi ügyek államtitkárának meghívására.. A pályaudvaron a szál önkoraiból kilépő minisztert elsőnek Esser áll audit kár üdvözölte. Varga miniszter délelőtt a kíséretében lévő urakkal koszorút helyozétt el a müncheni nemzeti szocialista vértanuk sírjára. Az emlékmű megkoszorúzása után a védőosztagos diszszázad elvonult a miniszter és kísérete «ott. Varga József miniszter és kísérete ezután-.látogatást tett Schwarz birodalmi vezetőnél, a Német Nemzeti Szocialista párt birodalmi kincstárnokánál a nemzeti szocialista párt, müncheni székhazában, majd a szomszédságban lévő Barna-házat tekintették meg, ahonnan a. nemzeti szocialista mozgalom kiindult. A Bama-liáz pompás termeinek megtekintése után déli fél 1 órakor Esser állam titkár 50 terítékes ebédet adott Varga miniszter 'és kísérete tiszteletére Az ebéden Esser államtitkár felköszöntőt mondott. Meleg szavakkal üdvözölte a mozgalom tő városában Varga minisztert és a társasága ban lévő magyar utókat. Megemlítette, hogy alig egy hete Münchenben üdvözölhették a magyar külügyminisztert, akinek látogatásakor mind német, miiül magyar hivatalos helyről gyönyörű beszédek hangzottak el a német—magyar barátságról. Es fí barátság kipróbált, vérrel pecsfltelték meg évszázadokon át, és kipróbált azért is, mert fűképp most, a legutóbbi időkben, bebizonyosodott, hogy Magyarország mindent megtesz és minden erejével Németország méUeU’-'áfi, ttébn- csak Németország mellett,, hanem a jobb jövőt kivonó és a jobb jövőjéért dolgozó Európa melletf. Eséek államtitkár hangoztatta a továbbiak során, hogy Németország soha sepr fogja elfelejteni Magyarországnak ne utóbbi, időben tett nagy szolgálaton, amelyekkel « Magyar .illatú vas utak Németországot támogatta. Ez ugyan nem tartozik szorosan ide mondotta az államtitkár —- de ezúttal is felhasználja az alkalmat, hegy köszönetét mondjon az éppen jelenlevő vitéz Horthy Istvánnak, a Magyar Államvasutak elnökének. • Varga miniszter müncheni tartózkodása ajkaimat nyújt arra, ■ hogy részletesen megbeszéljük a két ország gyúttranködését az idegenforgalom terén. Mej&íitduSt 8 tAined&Kl&sxalEafriBiábttii A hadműveletekről érkezeit hírek közül a német kereskedelmi háború újabb sikerei mellett nagyjelentőségű az a jelentés, hogy Északafcihában, a Nagysyrtis öböl partján német és olasz gépesített csapatok megtámadták. és elfoglalták El Eghtvát és kelet felé visszavetették az ellenséget. ügy látszik léhát, hogy « tengely elérkezettnek látja az időt Északafrikóban a támadás megindítására.- A svájci tápok élénken foglalkozunk a keletafrikai hadműveletekkel. Katonai -megfigyelők Véleménye alapján közlik, hogy a Kerennél é.s az Abesszíniában összevont olasz haderők igen jelentékenyek. Az olasz haderő áriási erőfeszítéseket készül tenni, hagy az angol támadást, feltartóztassa. Különösen a. Iiarrari frontazakaszon várhatók nehéz harcok. A hurrán olasz csapatok vezényletét maga az austai herceg vette át, A nemet légi érd egyre nagyobb «ikerrel folytatta a harcot a brit kereskedelmi hajók ctleu. Német harci repülőgépek szerda» arz Atlanti óceánon é* a Themse torkolatában mintegy 81.500 (unna ellenséges hajöteret 'süllyesztettek el 6000 tonnányi hajóteret pétiig súlyosan megrongáltak. Ezenkívül a Farrör szigetek közelében elsüllyesztettek két kereskedelmi hajót összesen 7000 tonna űrtartalommal. E*ze| szerdán összesen 38.500 tonna ellenséges kereskedelmi hajótér pusztult ej, A légi erő az Anglia körüli tengervl- déken mintegy 44 000 tonnát kitevő 10 hajót súlyosan megrongált, A Földközi tengeren német harci repülőgépek Krétától délre súlyosan eltaláltak egy ellenséges hajókaraván, hoz tartozó két nagyobb szállitóhajót. Dél Anglia felett végzett fegyveres felderítés során három korszerű gyártelepet is meg 8 támadtak. Kitalálták egy repülőgépgyár nagy szerelőcsarnokát, Egy déiangllal kikötő rgen intézett támadás következtében egy nagyobb «izemben rombolások és tüzek ketó öleitek. Egy német fe|dert+ő gép Ilél-Anglia felett öt brit vadászgéppel folytatott 'Cgt harcban le. lő+t két Hurricane mintájú ellenséges repülőgépet. A német gép — bár komoly sexiueite- \>t szenvedett — elérte hazai kikötőjét. Az ellenség sem az éjjel, sem nappa? nem repült német terület fölé; Két repülőgépet és egy zárolCggömbÖt vesztettek az angolok. Két német gép nem tért vissza támaszpontjára, (MTI.) Az ofasz föliadiszálJás közli, hogy a görög harctéren tüzérségi tevékenység foiyl Vattás zaiakulat óink támadták az ellenség tá. más;pontjait'. Két repülőgépe fc-'gyújtottak, többet -ulyosan megrongálták, Bombaveto ál-aituIrtaink támadták Fn v<v . ik'iiöljert'ti- dezéseit az ott horgonyzó hajókat. Kolozsvár, március 27. Borotvált arcú, fekete,- liátra.fésült' hajú, mosolygó férfi, egy szerű szürke ingben, sötét zakkóban, .szürke nadrágban és bakancsban. Ez Szabó János kőműves-munkás, felsőházi tag. A tavaszi nap belopakodik áz Erdélyi Párt központi irodája különszobájának ablakán & játékosan megbújik a velünk szemben ülő, magas méltóságot szerzett férfi hajában. Hogyan osztályozta a román kor mányzat a magyar munkassaiyot? — Mondjon valamit méttóságos uram, a magyar munkás múltbeli ée mai helyzetéről, — kezdjük rneg a beszélgetőst Mosolyog. — Nem vagyok méltóságos ur, meri agy vélem, ez a cim nem engem, hanem a sokat, szenvedett erdélyi magyar munkásságot illeti meg, — mondja és elgondolkozik. — A múltról ? Nos arról sok jót nem lehet mondani Mégis megkísérlem néhány' szóban, újra felidézni azokat az időket, amikor minden- lépésünkre figyeltek és mindert 'mozdulatunkba)! 0 megfelelő megbélyegzés alkalmazásának U- hét őségét keresték. — Megbélyegzés? —' igen. íía ueim tudná, a román kormány- salunk mindig az volt a törekvése, hogy s magyar munkássAa kóréhe különböző politikai áramlat-ókat- képviselő egyéneket csempész* szen be és -Ziel megbontsa az esetleg kialakulni készülő egységet. Egység tehát nem is alakulhatott ki, de kialakult két megbélyegző meghatározás, legalábbis a román kormányzat szemében megMlyeg'/őnok nyilvánított „kommunista“ ás „revizionista" meg. határozás. -J p-/ereszetekbe tömörült magyar . munkóssáaot az állambizlo-nsági szervek e két meghatározás szerint osztályozták' és ezt bigy« gycsziették neve mögé. Igaza tehát a ma gyár munkásnak rná,r eleve n«m lehetett. A ■vezetek ezt nem ts akarták, mert jórészt a kormányzat nevezte ki őket. és ezért nyűgöd tan néztek, hogy a magyar munkásság. szSt* tagoltan &z apró csoportokra osztottan .megbontsa «úját. erejét .eb. kiszolgáltassa magát a különböző államhatalmi célkitűzések aek. • —- A helyzet 'különösen a v%o felé vált egyre válságosából^ Akkor, amikor a román falum lakosság 'gyermekfeleslegeit as inori 1 ályán kezdetre 'jobb keresethez juttatni. Ekkor forgott a magyar ipari munkás a legnagyobb veszélyben, mert az elrománositó poétika sg, ík kinövéseként « magyar munkaadót arra kényszenlrtték, hogy dija,-Assat alkalmazzon román falusi gyermekek ; és ki- nitsa ki ókét a szakmára, A román kormányt ebbéli törekvésében a „bveslák" (céhek) vo* • /(’tői is »ámoga'lőK, akiknek kisebb gondjuk ■is nagyobb volt annál, semhogy a magyar ipán ínttrkás érdekeit nézték Volna A legutolsó időkben a romániai műnké ságot 'is igyákezt« k nemzeti alapokra helyezni s hogy ez különösen a magyarság -szempontjából mennyi veszélyt jelentett, talán nem is .kell bővebben Bangsttlyoznom „Magyarrá és nemzeti alapon állóvá kell tenni a munkást!" — A tud a jövőt illeti, — folytatta kérdé sünkre Szabó János felsőházi tag, — csak azt mondhatom, hogy« a legszebb reményekkel szemlélhetjük a fejlődés útját, anieiy adva van. Magyarrá és nemzeti alapokon- állóvá kell tenni n munkást. Ehhez azonban elsősorban az szükséges, hogy az értelmiségi elemek is bekapcsolódjanak a munkába. Az erdélyi és kelotmagyarországi munkás szaktudás szempontjából első helyen állott és ennek köszönhette, hogy a román kormányzat huszonkét éven át sem tudta teljesen megfojtani. Fiatalságánál azonban már hiányzott a nemzeti kuli ura és ezt a műveltséget most tanítás és nevetés által kell megadni, neki A fiatal keletiuagyai országi ús erdélyi magyar munkásnak meg kell ismernie Verooke, Sárospatak és a többi, a magyar nemzeti léttel szorosan összefüggő törté ne inii helyek jelentőségét. Meg kell ismernie Magyarországot a maga teljes berendezésével, amire eddig alkalma nem lehetett. Ezért szükséges az értelmiségi elemek közreműködése. A román uralom alatti elnyomatás idején ezekről senki sem beszélhetett, az ifjú munkásnak veszély nélkül. Ha az intcllektnollek felismerik a nevelés okvetlen fontosságát, kettős szolgálatot teljesítenek. Nemcsak, egy társadalmi osztályt nyernek meg maradéktalamil a hazának. hanem leomlásétjálc azokat a válaszfalakat. amelyek o munkásosztályt a magasabbaktól, tehát magyart a magyartól elválasztották, A tanítóknak azonban becsületeseknek keli lenr.iők és elsősorban is magyaroknak. Nincs . hehe a polilikui félrevezetéseknek és a kósza ígéreteknek. ígérni csak annyit szabad, atneny nyit meg is adhatnak a munkásnak, mert kü- lönlitn csak az elkeseredésre nyujtauak tápot, A kormány itt szép példával jár elől. Nem ismerem a kolozsvári viszonyokat, de Nagy. várnám például eddig a belügyi hatóságok jóvoltából már 600.000 pengőt fordítottak közmunkákra. Ez az Ösazcg a munkásnak * biztosította a mindennapit. Nagyváradon 7000 munkanéíküli/nk volt, ma már a számuk csak 1900, de remény van arra, hogy az ia a legkevesebbre fog csökkeni, mert a kormányzat nagyon .jói tudja a munkásság iránti kötele-, végét. Türelem és figyelem!- Természetes, hogy ezzel szemben a num-' kasnak Ls vannak kötelességei. Ezek: a türelem és a fegyelem. Türelmesen kell várni» soráénak jobbrafordulását, mert egyszerre megoldani mindent n-em lehat. A közmunkák- “ál a szakmunkás ne válogasson. Ha a mindennapit meg lehet keresni a közmunkán, ak- . kor foglalja el azt i munkaterepet, amely számára jut, mert Érré pában borzalmas háború pusztít és amikor a rendezésre sor kerül, a magyar munkáénak is megerősödve kell vészt kérnie az osztozkodásnál. A fegyelemre pedis: azért van szükség, mert az egységes vezetés Ic-graeyogóbb példája mutatja Német ország mm, hogy mit jelent, ha a vezér mögött, .egységes, fegyelmezett tömegek állanak. Az háttyi Pârf szerepe Kiér halt Morcsv^s^ihe'yön Étke! Ferenc unokáia MAB0SVÄSÄRHELY, műre. T/. Súlyos gyásza van a székely anyaváros társadalmi és zenei.életének: Hrnselmanné, Erkel Sarolta, a város zeneiskola nyugalmazott tanárnője, Erkel Ferenc, a hallhatatloM zeneszerző. unokája, hosszas szenvedés után 63 éves korában meghalt. Az elhunyt 28 éven át volt tanárnője a városi zeneiskolának, egészen addig, amig a románok el nem mozdították állásából. Az erdélyi zeneélet nagy halottjának. Marosvásárhely városa diezsirheb.jet adományozott. Temetése szombaton lesz. — A / Erdélyi Párt kolozsvári tagozata ninrt dl Irtotta fel kebelében a munkás-szak. osztályt. Mi a véleménye erről? — A legnagyobb örömmel értesültem a fél- ? elét rniiafó lépégről, mert az Erdélyi Párt, amehiet nem is politikai pártnak, hanem inkább magyar összefogási szervnek kell tekinteni, a leghivatottabb arra, hogy a magyar munkást a. visszacsatolt területen egységes táborba tömörítse. Az' Erdélyi Páli, amely a „mindent Erdélyért“' jelszót tűzte zászlajára, nagyon helyesen fogta meg- a munkáákérd&t és megvan a remény arra, hogy a felszabadult lelkű munkáétömecrek kebelén belül minden kisébb-nagyobb sérelmükre megfelelő orvoslatot találnak. ^ Alkalmazkodutek kell ;i '•zoHáldcrno kratáknak! — Még talán valamit a bürokráciáról és a szóéi álöiiiKib váci £ ról. — Nem lehet tagadni, hogy van bürokrácia de azok az aktatömegek, amelyek ehn*e- zést várva gyűlnek össze a hivatali asztalokon. mérj nem jelentik a bürokrácia rosszabb értelmét. Kell bizonyos átmeneti idő, amíg > minden (térdén ejiníéződhetik. Ezért kell a munkásnak türelmesnek lennie.. Ami pedig a szociáldemokráciát illeti csak azt mondhatom, hogy a szociáldemokrata vezetők az idők folyamán mindig megtalálták az alkatmazl odás utódját, nii g kell lalálniot. most is, amikor uj J Európa, iUetve. uj európai read tan kialakít- | lobau — Az utolsó napok 1 Nos azok nem v Ifak könnyűek, de azokat is átvészeltük. Nyolc napon ke-isztül, asztalokon aludva véd'ük az Építőmesterek Otthonát a kiraboltatás elől és ez sikerült. Amikor a Pémélláságu Ur bevonult Nagyváradra, engem) ért az a megtiszteltetés, hogy az ipát' munkásság »-’vében üdvözölhettem és később oz is,' hagy én képviselhetem társadalmi .osztályomat a felsőháziján, Hálás vagyok érte a sorsnak és igyekezem minden erővel, szorgalommal és állandó utazással tájékozást szerezni minden, a munkásságot érintő kórd&ről. hogy ahol lehet, ©tó kérésemmel segítsem elő a gyors intézkedést. Most Nagybányára utazom az ottani bánya- viszonyok és a munkásság helyzetének tanulmányozására. Meggyőződésem, — fejezte be a beszélgetést Szabó János, a kőmivcsböl felsőházi taggá tett magyar munkás, — furgg az anyagiakban leromlott, de erkölcsi ellenállásban megizmosodott erdélyi magyar mániásáéig a közeljövőben megtalálja azt a helyet, xmt 'yel becsük les szorgalommal, ture. lemmel és magyar hazaszeretettel kell ugyan kiküzdeaih, de crmelyet a 22 év szenvedései mWv " -rdfmrl.. MÁLNÁST TIVADAR Jo Áru és ió hird^lés^^^.r1 alapja a jo MUetüi suetae^
