Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-28 / 71. szám

194 1- MAHCIVS28 Keíkti Ursita A magyar politika a megbékélés, összeforrás és szabadság politikája Teleki Pál gróf miniszterelnök nagy beszédet mondott Szatmármegye köz­gyűlésén — „Ha nem engedhetjük meg a széthúzás és torzsalkodás luxusát" Szatmúrnémeti, március 27. (MTI.) A Ka­matért részekkel kiegészült teljes Szatmárvár- megye csütörtökön délelőtt ünnepélyes kere­tek között tartotta meg alakuló törvényható­sági közgyűlését, amelyen résztvettés felszó­lalt Teleki Pál gr. miniszterelnök. Az alakuló közgyűlés a Pannonia-szálló nagytermében folyt le. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség. Streicher Andor alispán megnyitó beszédé, ben hálát adott a Gondviselésnek azért, hogy F'zatmárvármegye egész területe felszabadult. A köszönet hangján emlékezett meg a baráti nagy német birodalom és Olaszország táino- gatásóról, a kormányzó bölcs államvezfetcsé- ről és Teleki Pál gr. miniszterelnök és kor­mánya munkásságáról, amellyel lehetővé let­tek a keleti és erdélyi országrészek visszaté­rését. A közgyűlés tagjai hosszasan ünnepellek Horthy Miklós kormányzót és Teleki Tál gróf miniszterelnököt. Ezután Közönyt Zsiginond vármegyei fő. jegyző felolvasta a törvényhatósági bizottsá­gi tagok kincvezé-éről leérkezett belügymi­niszteri rendeletet. A kinevezett kélszáztiz uj tag között első helyen szerepel Teleki Pál gr. miniszterelnök, akinek a vármegye területén ősi családi birtoka van és fiatalabb éveiben, mint jogszigorló a megye szolgáltában állt. Ezután Kölcsey Ferenc főispán mondotta el székfoglaló beszédét, amelyet a törvényható­sági bizottság tagjai nagy tetszéssel és taps­sal fogadtak, majd Teleki Pál gr. minisztér- elnök állt fel és többek között ezeket „mon­dotta : nem fogtok fel és nem tudok úgy érezni a szentistváni birodalomba visszatért nem ma­gyar ajknakkal szemben, hogy azt mondom. nemzetiség, én ugyanolyan honfitársakat lá­tok bennük, mint a többiekben és közülük a hazatért épp úgy a nemzethez tartozik, mert — A közvéleménynek fei . kell ismernie azt a nagy feladatot, ami ma nagy magyar feladat: soknyelvű országot mindenki iránt méltányossággal és igazságossággal ka má­nyozni. Kormányozni pedig csak olyas) ha­jót lehet, amelyik nem. esik szét, Neru sza­bad, hogy mindenki — bármilyen legyen is a felfogása — a ma."a helyén saját poli­tikát csináljon magának. Ezt lián2-’ilyóz­nom kell itt, mert mi si>sc hallunk arra. letkében meg van ez az egység. Csak az nem tért vissza, akinek ez a haza uj és azt kérem még, a magyarok között se legyen senki, aki ezt a tnai helyzetet újnak látja, mert mi folytatjuk azt, amit ezer éven át tettunk. hogy mindenki a masa módja szerint gya­korolja a hazafiságot. és mert tulkomoly időket élünk, semhogy a szét­húzás és torzsalkodás luxusát megenged­hessük magunknak. Remélem, el fognak jönni a könnyebb idők is Magyarországra, amikor szivünk szerint és jó ősi szokás szerint ismét — vereked­hetünk. Adja Isten, hogy ez minél hamti>- rább bekövetkezhessek. Tibornak július végéig tanulmányi. Nyíri István és Török András képvise­lőknek pedig betegszabadságot engedé­lyezett. •Ismerhette az elnök a budapesti királyi ügyészség átiratát Kovarcz Emil & Grober Lajos elitéléséről. Közölte, hogy az állandó összeférhetetlenségi bizottság ügyükben az első tárgyalási határnapot április 25-re tűzte ki. Vitéz Zerinváry Szilárd a mentelmi bizott­ság jelentéseit terjesztette be több képviselő mentelmi ügyében. Wirth Károly cs Grober Lajos jogerős szabadságvesztési büntetésé­nek végrehajtásáról érkezett megkeresés tárgyalására kimondták a sürgősséget. Inántsy-Papp Elemér, a pénzügyi bízott ság előadója beterjesztette a magyar—német adóügyi pótegyezmény részletes tárgyalásá­ról szóló bizottsági jelentést, majd Rndocsay László igazságügyminiszter beterjesztette a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ennek tárgyalására is kimondták a sürgősséget. Ezután Goal Csaba, Lili János és Maiok esti Mátyás bejelentették mentelmi joguk megsértését. Gaál Csaba előadta, hogy már­cius 21-én a Csaba Kulturális és Társadalmi Egyesület helyiségében megjelent Pás-kánJv János miniszteri osztálvtaná -soS, miniszteri biztos és közölte a belügyminiszter végzését. Az egyesület ellen vizsgálatot rendelt el a belügyminiszter és ennek időtartamára az egyesület működését fefüggesztette. Gaál Csaba bejelentette, hogy őt ott megmotozták és ezzel megsértették mentelmi jogát. Ha- -onló bejelentést tett ugyanebben az ügyben Lull János is. Matolcsv Mátyás bejelentette, hogy most vasárnap Farmos köaségben a háza előtt csendőrök álltak és nem engedték he hozzá vendégeit. Ezzel megsértették men­telmi jogát. Az utóbbi bejelentés alatt a nyilaskeresztes párt yIdáién nagy vihar tá­madt. Az elnök sok képviselőt rendre utasí­tott. Maitolesy Mátyást a mentelmi bizottság elé utasították. folytatjuk azt a politikát, amely ezer éven á+ jellemezte a nemzetet. Ez a politika a megbékiilés. az összeforrás és a szabadság politikája. A szabadság sohasem jelentette azt, hogy az egyik elnyomja a másikat, a szabadság mindig mindenkinek egyforma szabadsága volt, Nálunk a nemzet sohasem jelentett fajt, a nemzeti érzés sohasem je­lentett magyarosPást. nem jelentett, magyarosítást nyelvben, de jelentett — miután a magyar volt a politikai összefoglaló — magyar nemzeti érzést,. A miniszterelnök beszéde-— Ne méltóztassának szerénytelenségnek venni — kezdte beszédét a miniszterelnök, hogy most itt felszólalok, de a főispán ur és az alispán ur többizben aposztrofálta szemé­lyemet. Első sorban a leghálásabb sz.ivvel köszönetét mondok szavaikért és azért a me­leg szeretettrt, amellyel, fogadtak. — Talán nem is szólaltam volna fel.abban az egy minőségemben, ami idehozott- ide tar­tozásom minősegében. Ez az. első, ami miatt idejöttem. De jöttem két másik minőségem­ben. Egyik miniszterelnöki minőségem, a másik, hogy úgy mondjam, az igazmondó magyar emberé, akinek sok mindentől, sokak számára meg kell mondania az igazat. — Azért jöttem miniszterelnöki minősé­gemben is ide, hogy részt vegyek az össze- forrott megyének közgyűlésén, résztvegyek és ezzel magam is szolgál jani es dokumentál jani az osszefoírásnak és azoknak a feladatoknak u szükségességéi, amelyeket a kényszerű ha­táron innen és túl megtanultunk. Ex az ösz- szeíorrás a visszatéri országrészek és a tria­noni ország között nem mindenben ment könnyen. Bár-milyen rövid volt az idő. ezek az idők súlyosak és gazdagok voltak esemé­nyekben. A mi vármegyénk egyike ama két nagy vármegyének, amely kicsiben az egész ország sorsát, feladatát tükrözi vissza, A mi vármegyénk Bihar mellett egyike ama két vármegyének, amelynek elől kell járnia ,az összeforrás munkájában és példát kell mu­tatnia az országnak. Az összetartozás szálai ezen a megyén belül valóban erősek és hála Istennek, még sokan élünk abból a nemze­dékből, amely az együvétartozás érzését hordja magában és a megye egységes életét ismeri. í <■ i V — A főispán ur is komoly -zavakkal mu­tatott rá a feladatokra. A nemzetiségi kér- I dések ma a megyét, az országot, és a vilá­got is egyaránt érdeklik Ha én magyart i mondok, akkor ez alatt Magyarország min- • den lakóját értem, mert nálunk a nemzet nem jelent soha nemzetiséget, nálunk a nem­zetnek nem volt nemzetiségérzése. Mi hazafi- ; ságnak neveztük azt az érzést, amit a haza — mindenkinek otthona és mindegyikünknek hazája — bennünk közösen és együttesen keltett. Mi azt az embert, aki hazájának mi­voltát tökéletesen átérezte, hazafinak nevez­tük. amikor magyarul beszéltünk és nem volt szükségünk ujjonnan alkotott „nemzettest­vér“ és hasonló kifejezésekre, amelyeket nem ismert ez a nemzet sohasem. Nemzet alatt tn* mindig azoknak az összeségét értettük, akik ezt az érzést — a hazafiság érzését — maga- sabbrendiien, azaz országosan érezték át, A nemeihez tartozott és tartozik mindenki, aki hazafi, akit áthat az összes hazafiaknak, a nemzetnek egysége és ezt a közös munkát folytatni akarja, nemcsak vasárnap, amikor ünnepelünk, nemcsak a maga hivatásában, hanem egész életében is. Soha másképpen Ha kívülről jön veszély, azzal mindig szembe lehet nézni, belülről is szembe lehet néz­ni a veszélyekkel, hiszen az országok sok mindenen mennek keresztül belsőleg is. a politikának sok mindenféle eseményein és forgandőságain, de kell, hogy mindig erős maradjon a nemzet belső lelki egyensúlya, önmagában való bizalma. Nézzünk szét. é> vegyünk példát, mert van egy pár nemzet, amelyről i>é!dát lehet ven­ni. Sokszor igazán széuyrnlern magrinat, hogy panaszkodunk, pedig sok vonatkozás­ban jobban élünk, mint akárhány ország. Nem vagyunk még elltnál’ók és bátrvk eb­ben a vonatkozásban és lelkileg nem be csüliük azt, hogy ezeresztendös állandó ér­tékeink vannak, ezeresztendös felfogásunk van arról, hogy mi a nemzet, S nem csak felfogásunk van erről, hanem ezer eszímdőn keresztül szolgáltuk is ezt a felfogást és fenntartottuk a> nemzetet. Mindent, amit bárhonnan átvettünk, a magunk magyar ké­pére és hasonlatosságára formáltunk és át- alakitotluk azokat az intézményeket, ame­lyek korszakokon keresztül védték szabad­ságunkat és ezzel boldogságunkat. — Ma az emberek nagyon is a jelennek élnek. Innen, Szatraár megyéből hangzott’ el az a megállapítás, ‘amely ezt a tulajdon­ságot, ezt a jelen után való szaladgálást ta­lálóan jellemzi; 1833-ba-. áll Kölcsey napló­jában a következő: ^Korszellem — ez ogv valóságos parvenü“. Azt hiszem, megyénk körül még lehet tanulni 1833-ból is és ta­lán irányt mutatnak ezek a szavak ma is e megyének és ez országnak is. Legyünk tehát bátrak anyagiakban és lelkiekben, bátran merjünk magyarok lenni és akkor i ez a nemzet nagyobb és erősebb lesz és nagyobb és erősebb lesz az ország is. Ne várjuk a sültgalambot, sem belülről, sem kívülről, csak a magunk leike hozhatja meg j az ország gyarapodását, mert az ország 1 gyarapodása — ezt mint a földrajz művelő- 1 je is mondhatom — nem területekből áll j egyedül, hanem főként és legfőbbként abból j a lélekből, amely eltölti. Egy nemzet, mely | Budapest, március 27. (MTI.) A kép­viselőház mai ülése iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. A képviselők közül igen sokan jelentek meg. Tasnády Nagy András elnök nyitotta meg az ülést. Kegyelítes szavakkal em­lékezett meg Borbély György elhunytá- ról. Emlékét a Ház jegyzőkönyvében örökítik meg. Közölte, hogy a miniszter­nek az utóbbi két. esztendőben olyan hihe­tetlen és bámulatos szerencséje volt, mint nekünk és amilyen a világtörténelemben alig ismétlődik meg, becsii'je meg és töltse ki lelki tartalommal azt, arait a történelem horgán dós ága könnyű módon — majdnem azt mondom tülkön«yen hozott neki, mert csak igy fogja megtartani­A miniszterelnök végül köszöneté: mon­dott a főispánnak, hogy alkalmat adott ar­ra, hogy ezek«1) a szívből és mély hazafias aggodalomból fakadó szavakat elmondhatta saját megyéjének közgyűlésén, de egyúttal az ország felé. A miniszterelnök nagj tetszéssel foga­dót^ beszéde után a közgyűlés letárgyalta a napirendén szereplő pont okait. Ezután a miniszterelnök a Pannónia szálló éttermé­ben mintegy 200 terítékes közebéden vett részt. Több felszólaló me mg szavakkal üd­vözölte a miniszterelnököt, aki az üdvözlé­seket rövid beszédben köszönte meg. Teleki Pál gróf miniszterelnök és kísére­te délután 4 órakor a Lel motorossal visz- szantazott Budapestre. elnöktől átirat érkezett a kivételes hata­lomnak május 1-től kezdődően további négy hónapra való meghosszabbításáról, majd ismertette a [elsöház elnökének átiratát a felsőházban legutóbb elfoga­dott törvényjavaslatokról. Salkovszky lenő felvidéki képviselő a Ház elnöké, hez intézett levélben lemondott képvi­selői megbízatására. A Ház Eckhardt Ezután az elnök napirendi indítványára a Ház úgy határozott, hogy legközelebb holnap délelőtt 10 órakor ül össze. Az ülés napi rend- f jére tűznek több mentelmi jelentést és a ' miniszterelnök átiratát a kivételes hatalomnak további meghosszabbításáról. A mai ülés há­romnegyed 1 órakor ért véget . Mcgyar-jugoszlóv gazdasági tárgyalások Beigrádban BUDAPEST, mórc. 27. (MTI.) Nicki Alfréd rendkívüli követ meghatalma­zott miniszter néhány függőben lévő gazdasági kérdésnek a jugoszláv kor­mánnyal való megbeszélés céljából Belgrádba utazott­Két ügyben ítél kezelt a kolozsvári büntető- törvényszék Kolozsvár, műre, 27. Csütörtökön tárgyalta a bümtetőtörvényszek. dr. Szabó-tanácsa Bindácz Károly MÂVAUT gépkocsivezető bűnügyét, Bindácz 1941 január 21-én Kolons, vár határában az országúton elütötte kocsi­jával l’asali István kolozsvári espészmestert. Az áldozat még a helyszínien kiszenvedett s Bindáczot gondatlanságból okozott ember, ölés miatt vonták felelősségre. A főtárgya­láson bebizonyosodott — mint az akkori hely. szini vizsgálat során is, — hogy Paeaüi ittas volt s igy a szerencsétlenségért valójában nemcsak a kocsivczetöt terheli a felelősség. Bindácz Károlyt 3 hónapi fogházra Méltók, de az Ítéletet 3 évi próbeidó're fetfüggesztet. ték. Ugyancsak csütörtökön ítélkezett a bíró­ság Kovács Zoltán és Kovács Miklós vasuta­sok ügyében. A vasutasok 1941 január 19.én a koiozskarai állomáson egymásba eresztet­tek két tehervonatot. Feletteseiktől megkap­ták az utasítást a váltó átállítására, ezt azon ban nem tették meg s igy a két szerelvény erősen megrongálódott. Kovács Zoltánt 4 ha. vl, Kovács Miklóst pedig 2 havi fogházra és szolgálatukból azonnali clbocsájtásra ítélték \ Itormany a Is «véle!®« hat a^onri négy hónapra ▼aló meghosz- szabbiftását kéri Mentelmi ügyeket tárgyalt a képviselőit í : EGYETEm rnozíró SZOmBflTI KEZDETTEL PUSZTAI SZÉL HUnYflDY SfínDOR közismert színmüvének filmváltozata, főszerepekben: Lázár Mária, Kiss Ferenc, Jávor Puf, Srefeczby Zita mfl UT0L3flRfl OKOS MAMA RAGYOGÓ11UH?3 AT É K A Az orszáa (lenzete kel élünk — ma az egész világ nehézségek­kel küzd — de ha nekem gondjaim is van­nak, azokig sohasem a külső események, vagy a külső behatások okozzák. A. nemzet belső ereje — ennek az erőnek gyarapodá­sa. vagy senyvedése az egyetlen, ami engem igazán komolyan érdekel, ami igazár ko­moly örömöt, vagy szomorúságot okoz. — Rá kell mutatnom arra. hol áll ma a nemzet -— folytatta ezután a miniszter­elnök — nem azért, liogv a kormányzat nehézségeit igazoljam, vagy magyarázzam. Kormányzati nehézségek mindig lesznek bármilyen kormány áll a nemzet élén és bárkij vezeti is azt. Nem is kormányzat'ne hézségekről, hanem az ország nehéz hely­zetéről kell. hogy beszéljek. Elég nehéz idő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom