Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

£ZezmrBÍS’fsy£ri i y 4 /. M K t i t > i‘ Az amerikai knfoini szakértí'k a beavatkozás ellen Anglia már látja, hogy egyedül nem tud megállani a hatalmas és a maga igazi életjogaiért küzdő ellenféllel szemben. Bullát volt párisi angol nagykövet már említett s kétségtelenül a'Fehér Ház részéről sugalmazott rá­dióbeszédében, amellyel Anglia érdekei mellett Hooseveltet is támogatni igye­kezett, az angol-szász népek elsőbbsé­gének és összefogásának szükségességét hangoztatta. Minden tovább nélkül ki­jelentette, hogy lehetetlen a megegye­zéses béke és a teljes döntés kierősza­kolásáig kell folytatni a háborút. Az­zal rémjtgette az amerikaiakat, hogy az angol hajóhad megsemmisülése ese­tén nagyon is valószínű lenne, a nyu­gati félgömb ellenséges elözönlése. Egészen másképpen beszélnek azon­ban az amerikai katonai szakértők. Csikágóhan egy ünnepi ebéden a-bank­világ száznegyven előkelő személyisége jeleríf meg s a szövetséges tartalékban- I kok efeyik képviselője nagy beszédet I mondott a fegyverkezési terv követkéz- I tében az Egyesült Államokra váró gaz- ! dasági kötelezettségekről. Hirtelen szó­lásra emelkedett Dawet tábornok és emelt hangon kijelentette, hogy jobb lenne, ha Washington annak a kérdés­nek szentelne több figyelmet, — ami valamennyi között a legfontosabb — hogy hogynn tartsa távol az Egyesült Államokat a háborútól. Csodálatos, hogy ezt a nagy kérdést milyen közö­nyösen szemlélik a fővárosban­Az amerikai szenátus már tizedik napja tárgyalja a segítség-törvényt. Csütörtökön Tafft köztársasági szená­tor azzal vádolta meg Hooseveltet, hogy nyomást gyakorol a házra a javaslat megszavazása érdekében. Közben a képviselőház mdsfclmilliárd dolláros külön költségvetést szavazott meg az amerikai hadsereg fölszerelé­sére. Az Egyesült Államok fokoyódó gyor sasággal erősiti meg Grönlandot és Alaszkát. Grönlandon légi támaszpon­tokat létesítenek, mivel ezen az utón északi kerülővel akarják eljuttatni Angliába az amerikai repülőgépeket. lilióla faltnak románok K ofoiSTaroii ? Ke’emen lajcs eőodása a Szociális Tanfolyamon Kolozsvár, február 28. A Magyar Vörös Kereszt és Kolozsvár város szociális tanfo­lyamán pénteken délután Kelemen Lajos, a kiváló történész tartott hatalmas érdeklődés, sei kísért, előadást Kolozsvár történetéről. A hatalmas felkészültségű tudós előadá­sában ismertette Kolozsvár történetét, kul. turâlîs és szociális fontosságát a magyar ha­zában, amelynek a város nagy veszedelmek idején sokszor végvára volt. Kolozsvár már a psehistorikus korban emberi település volt. Az első biztos nyomok azonban esak a rómaiak után maradtak. Mu. nicipiuma, középpontja volt az egész északi Erdélynek. A római város a mai Ővár terü­letén épült és lett a város középpontja is. A római városnak azonban épp római lako­sa nem volt. Csupán néhány római főtiszt, viselő telepedett itt meg, a katonaság a Hispániái, macedón és más provinciákból ke­rült ide. A népvándorláskor a római fő. tisztviselők az elhagyott provinciából és ter­mészetesen Napoca castruraból is kivándorol­tak. A continuitas elvét tehát semmiféle eszközzel, még ásatással sem lehet bizonyi. tani — csupán a 16-ik századtól. A rómaiak kivonulása után Erdélyben először a magya­rok alkotnak államot. Nyugatról vonulnak Kolozsvár felé honfoglaló őseink s a váróé területére Szent István előtt értek. A IX. század tájékán a Kövespadnnk nevezett vá. rosrészen alkotnak első telepet. Ezek már keresztények, amit sírjaik bizonyítottak: hiányoznak a lovak a sírokból. A magyarság első foglalásai nem húzódtak sokkal mé­lyebbre Kolozsvártól g Anonymus csak ezt a részt nevezi Erdélynek. A város mai ne­vét valószínűleg első várispánjáról kapta, akit valamilyen Kolozsnak nevezhettek. Más elmélet szerint a zárt római várról, rlus-ttV nevezhették el szlávból eredő változattal Ko- lozs-\&.mak. Sokkal valószínűbb, hogy a szlávok változtatták el a magyar várispán nevét Colm-nak, amit a románok használtak azután Cluj-ként. A telep hamarosan fej. lődni kezdett g a Szent László sírjánál tör­ténő istenítéleteknél már szerepelnek a ko lozsvári jobbágyok. A tatárjárás elpusztította a várost s csak hosszabb idő után kezd ismét fejlődni. A város lakosságát ezidőlájt a hospcsel: és a szászok alkotják. A hospesek magyar föld­művesek, akik a * áros szélén telepedtől le, a szászok iparosok lévén, a központba köl­tőiek. 131Ö-ban Károly Róbert városi kiváltsá­gokat adományoz a telepnek. A vásár artás joga és a vámmentesség kifejleszti az ipari életei és Erdély központjává teszi. Hálából a királytól kapott kiváltságokért a város ha­talmas templom építését veszi tervoe. Mint­hogy a templomot közmunkával építették és az ilyen munka nem hárított senkire külö. nősebb terheket, a templom nagysága azt bizonyltja, hogy a városnak nagyszámú la­kossága volt. 1349-ben a Szent Mihály .tem­plom már annyira készen állott, hogy búcsút indítottak a berendezés anyagi fedezésére. A Szent Mihály-tempkmi mellett azelőtt meg. volt a Szent Jakah-templom s az a kuruc háborúk végén, 1095-ben pusztult el. Nagj Lajos király 1377.ben a mai címert ajándé­kozza a városnak. Mivel a város kereskedelmi és ipari kö­zéppont volt, a rablók igen sokszor kifosz­tották a közeli telepekre és városokba árut vivő kereskedőket. Az ut védelmére Nagy Lajos király 20 román családot telepitett. Ezek voltak az első Kolozsvár.környéki ro­mánok. Zsigmond király egyrészt, hogy a városok­ban leljen erős segítőtársat az elhatalmaso­dott nemességgel szemben, másrészt mivel ■mér közeledett a török, 1405-ben rent1-létben kötelezte a városokat s ezek között. Ko’ozs- várt is, hogy a várost vegye körül fallal. Ezek a megerősítést kötelező okmányok meg­voltak a város levéltárában mult tv szeptem­beréig. Akkor a románok mmden más ok mányokkal együtt ezeket magukkal hurcolták. Ml A KOLVf wsoüu hatása perce'? alatt (elenfhezi't, bdrmifven Idradtság, kimsrflttsíq, e- verfség eseteihez Ingben rrosoe'ttus és minta „EH <E" trogíria, Kolozsvár A 2000 méter hosszú falak megépítése ter­mészetesen hosszabb időt vett igénybe. A mai Farkas-utca felőli rész sokára készüli el s- nevét arról kapta, hogy hideg telek idején olt farkasok jöttek a városba. A vár köria- lait a megmaradt falrészekről mindenki kö­vetkeztetheti. Négy kaputornya, 20-nál több bástyája volt a hatalmas várfalnak. A XV. és a XVI. század első fölében ax iparosodással megindul a gazdasági feji idős. Töbh mint 50 céh van és ontja a mestermun­kákat. A kolozsvári ötvösök egész Európában híresek. A XV/, század folyamán a mtqya- rok és szászok egyenlő számarányban lakják a várost, ezután pedig a magyarok m'vri na­gyobb és nagyobb tért hódítanak. A refor­mációkor a város lakosságának nagyobb ré­sze Luthert követi, miutált pedig Dávd Fe­renc, a népszerű plébános reformatus hitre, tér, a lakosság is követi. 1568-tól a város át­tér az unitárius hitre és a Szent Mihály tem­plom unitárius templommá lesz. Később a re­formátus fejedelmek a reformátusokat segí­tik, majd a katolikus fejedelmek a katholi- knsoknak biztosítják a többséget. Apafi Mihály idejében a város bun vattás­nak indult. Mind magyarabb, de egyre sze­gényebb lett. A török szintén kivette részét a pusztításból. Következik a Habsburg ura­lom. Azt két szóval lehet jellemezni: kizsák­mányolás és beszállásolás. Rákóczi szabad­ságharcában az egyébbként labanc Kői izsvár háromszor cserél gazdát. Az 1718- 18-as években a pestis elpusztítja a lakosság felét A szegénységet hozó Mária Terézia uralko­dása utón megerősödik gazdaságilag a város, folyton fejlődik egészen a világháború«». Az ezután következő 22 esztendőről felesleg«* be­szélni. A tudós professzor ezután statisztikai táb­lázatot adott Kolozsvár külömböző évekbeli lakosságának a számáról. 1720-ban 5--6000, 1790-ben 11,000, 1855-ben 16,000, 1891 ben 32,000, 1910-ben 60,808, 1930-ban 98,555 la­kossá volt Kolozsvárnak. Ma, bár körülbelül 12,000 román távozott el, mégis 100,000 la­kosa lehet. Befejezésül a kiváló történész ismertette * „Kis Athén“-nek nevezett Kolozsvár kultur- viszonyait. Kolozsvár már a középkortó'- fog­va iskolaváros. A kitűnő, tanulságos, hatalmas felkészült- ségre való élvezetes előadást a nagy közön­ség hálás tapssal köszönte. Hat íparfelügyelői kerületet szerveznek Erdélyben Budapestről jelentik: Erdély visszacsatoló sóval a gazdasági és szociálpolitikai feladatok ezen a területen az iparfelügyelői hálózatuk kibővítését tették szükségessé. A kormányzat hat uj ipar felügyelői kerületet szervez meg Nagyváradon, Szatmárnémetiben. Máramaro/- szigeten, Marosvásárhelyt, Csíkszeredán és Kolozsvárott. A kolozsvári ipari fel ügvel őség székhelye Kolozsvár és területe: Kolozs, Besz­terce Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék. E szerint a visszacsatolt országrészen a világ háború előtti helyzettel szemben csak Dósén nem létesítettek most iparfel ügyelőseget. Vi­A* ifusőci esinréie cyfini fog Garmisch-Partenkirchen, febr. 29. (DNB.) Hess Rudolf, a Führer helyettese beszédet intézett az európai ifjúsághoz. Beszéde ele­jén örömének ml ott kifejezést, hogy ilyen sok nemzet válogatott ifjúságát üdvözölheti. Rámutatott arra, hogy az 1936. évi olimpiai bajnokságon bebizonyosodott, hogy a népek belső erejét kifejezésre lehet juttatni a békés játékokban is. Hangoztatta, hogy meg van szont Csíkszeredán a háború előtt nem ve* iparfelügyelőség. A Csíkszeredái ipar felügye­lőség létesítése azért vált szükségessé, mert a város, illetve a megye az uj határame/oná« következtében külön’eges szerepet nyert, s gyakorlati szcmpentból nem nélkülözheti ez iparügyi szerv központi beállítását. Az emlí­tett uj kerületekben az illetékes hiva'alok megszervezésének munkálatait már befejez­ték, Ezekkel a megnagyobbodott országban most 23 ipari felügyelőség keretében végzik az iparügyi felügyelők sokirányú tevékenysé­güket. győződve arról, hogy a most folyó háború erős, hosszú békére vezet. E béke nemcsak Németországnak és a baráti Olaszországnak szabja meg hosszú időre a sorsát, hanem a sok szomszédos, baráti népeknek is. A most folyó háborúban — mondotta, — nemcsak a tengelyhatalmak érdekeiről van szó. A győ­zelem, amit kivívunk, a megujhodó, bizto­sabb, igazságosabb alapokra helyezett Euró­pa egyesített érdekeit fogja szolgálni, évi börtönre ítélte a hoiwld- térvényszék láowarcz Emiit Budapest, február 28.' (MTI.) A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék az 1941. évi február hó 27-én hozott ítéletében Kowarcz Emil nyugállományú őrnagyot, országgyűlési képviselőt bűnösnek mondotta ki az 1921. évi III. t.-c. 1, §-ának 2. bekezdő, ébe és a 2. §. 2. bekezdésének első tétele szerint mi­nősülő, az állami és társadalmi rend erő­szakos felforgatására irányuló bűntettben és ezért őt 2 évi börtönre, mint febiinte és- re és 6 évi hivatalvesztésre és politikai jo­gai gyakorlásának ugyanilyen tartamú feL függesstésóre, valamint lefokozására, aint mellékbüntetésre ítélte. Kowarcz Emil e bűntettet az által követte el, hogy mint a nemzeti szocialista magyar párt — Hungárista mozgalom — elnevezésű politikai párt szervezkedésének és mozgal­mának tevékeny résztvevője, e mozgalommal összefüggően és annak céljára Budapesten 1939. évi február hó 3-án a Dohány-utcai zsinagógából távozó emberek ellen Kenye­res Jenő és társai által véghezvitt és S2 egyén sérülését okozó kézigráuáUncrényiet elkövetéséről előzetesen tudott, Négyórás beszédben liEfnSt ozof 1 WiieeSer n segilséglőrTény eNen Elleniéi Japán és Vccliy közölt Neivyork. február 28. (DNB.) Wheeler szenátor a demokráciáknak és Anglia megsegítését célzó törvényjavas­lat ellenfeleinek vezetője pénteken í órás beszédet mondott. Mint előbbi nyilatkozataiban, ebben a beszédben is azt állította Wheeler, hogy a törvényjavaslat károsan befo­lyásolja az Egyesült Államok fegyver­kezését. Rooseveltet felhatalmazza arra, hogy az Egyesült Államokat bevigye a háborúba és diktátori hatalmat ad az elnök kezébe. Wheeler szerint a tör­vényjavaslat ellenzői az amerikai nép túlnyomó iöbbségének nevében beszél­nek. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, az Egyesült Államok kongresszusát tra­gikus bábszínházzá alacsonyitják le. Wheeler állítása szerint az amerikai közönség hozzáintézett leveleiben túl­nyomó részükben a törvényjavaslat el­len foglal állást. Az Isten sem követel­hetne nagyobb hatalmat az emberiség felett, mint amilyent a törvény ad Rooseveknek — mondotta. Wilkievel kapcsolatban Wheeler kijelentette, hogy Wilkie a köztársasági pártban a trójai faló szerepét tolta be. (MTI.) Ameiika naqy ha:ó'e»ei von össze a Csendes-c c=?ánon Eye republikánus szenátor emlékiratot tett közzé, amely szerint az Egyesült illámon esendestengeri kikötőjében állítólag meglehe­tősen sok osapatszállitó hajót vonlak össze. Az lemne * feladatuk, hogy amerikai katona­ságot szállítanak a távolkeleti harctérre. Több «Mpatszállitmánynak eredetileg állítólag már február 28-án el kellett volna indulnia. A hadsereg nemrég nyolc vagy biz tengeralatt­járó hajót vásárolt erre a célra, E hajók most valószínűleg útban vannak a csendestmg/n kikötök felé. Nye kijelentette, hogy nem ne­vezheti meg ennek a f elUln óstkeltő emlékirat­nak a szerzőjét, azonban véleménye szerint teljesen szavahihető az értesülés. A hadügyminisztériumban kijelentették, hogy az emlékirat adatai nem felelnek meg a valóságunk. A legutóbbi hónapokban nagy tömeg hadianyagot halmoztak fel, hogy Alaszkába vigyék. A csendestengeri kikötők­ben történt hajóösszevonás csupán azt a eélt szolgálja, hogy lehetővé tegye e hadianyag szállátását. (MTI.) Sok gondot okoznak az amerikai kormány­nak az egyre erősebb sztrájkmozgalmak. A bu- fallói Betlehem acélgyárban csütörtökön ko­molyabb összeütközés volt a rendőrség és a sztrájkollak között. Többen mrgsebc.-iiltek. Több hajógyár munkása is abbahagyta a munkát í ' , 146 CCO fenne ery nap a*etf BERLIN, február 28. (Német Távirati Iroda ) Német harci repülőgépek csütörtö­kön 28, összesen 146.000 tonnát kitevő ellen­séges hajót sülyeszte.tek el illetve rongál ak meg. A már említett 10 000 tonnás, 4000 ton. nás. 4500 tonnás és 2000—3000 tonnás gő­zösökön kívül egy 1000 tonnás kereskedelmi hajót Skócia partjai közelében, egy 4000 tonnás gőzöst pedig Ismichtől keletre sü. Ijesztettek el. Az utóbbit repülőink igen ala­csonyan szállva támadtak meg és három biz­tos találattal küldték a tenger fenekére. Harvich közelében egy 3000 tonnás hajót fel­gyújtottak és Southand On Shea+ól keletre egy hajókaraván ellen in czett támadás so­rán két 2000—2000 tonnás gőzöst, szintén súlyos találattal értek. Ezeken kivül egy 5000 tonnás nagy kereskedelmi hajót oly súlyosan megrongál ak, hogy elsülyedésével számolni kell. (MTI i A távol Keleten bonyolódik a helyzet. A német távirati iroda jelentése szerint, hogy a Japán részről Sziám és francia Indokína vi szályában eJőterjesztett japán javaslat fölött az érdekelt feleknek záros határidőn belül döntmiök kell. A francia-indokínai bókekül- döttség felkereste a japán külügyminisztériu­mot és tájékoztatta a vichy-i kormány felfo­gása felől. Ez a felfogás azonban egyáltalá­ban nem egyezik meg a japán közvetítő ja­vaslattal, sőt olyan nagy különbségek vaihiak. hogy Japán nem fogadhatja el a franc.ia ál­láspontot. Épenezért Japán intézkedéseket tett francia-Indokínában lévő állampolgárai elszállítására és utasította a bangkogi és a saigoni kikötőben horgonyzó hajóit, hogy áll­janak készen a japánok elszállítására. Ugyanakkor az Egyesült Államok azokat a tisztjeit, akiknek vissza kellett volna térniük a távol Keletről az Egyesült Államokba, uta­sította, hogy a fenyegető távolkeleti helyzet miatt maradjanak a Fülöp-szigeteken.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom