Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

19 4 1. MARC 1 U $ 1 Meghalt Osváth Gyula volt bankigazgató Megrendítő gyászhir érkezett a „Ke­leti Uiság“-hoz: Osváth Gyula, volt bankigazgató, aki éveken át lapunk ki- adóhivatalának tisztviselője volt, csü­törtök délután 4 órakor, 59 éves korá­ban, szivszélhüdésben meghalt. Osváth Gyula becsül el ességében, sze- retetreinéltóságában és egész habitusú­ban jellegzetes magyar úriember volt, aki mindig és mindenütt csak híveket és barátokét szerzett magának. Har mine éven keresztül állott, mint igaz­gató, a Csákigorbói Takarékpénztár R- T- élén, a konverzió azonban, mint any- nyi sok más pénzintézetet, ezt a bankot is tönkretette s Osváth Gyula, deresedő fejjél, ként/1 elen volt más elhelyezke­dés után nézni. Kolozsvárra költözött családjával s csakhamar elhelyezkedett a >, Keleti Újság“ kiadóhivatalában. Tisztviselői működése alatt egyaránt megnyerte kartársainak s a szerkesztő­ség tagjainak szeretetét. Röviddel ez­előtt, miét egy négy hónapja, mint pénztáros, a Magyar Belga Textilipari R. T.-nél helyezkedett el, de már nem sokáig tudott örülni a kedvezően meg­változott életkörülményeknek... Fokozza a haláleset tragikumát, hogy Osváth Gyula eúy héttel ezelőtt kisérte édesanyját utolsó útjára. Környezeté­ből senkisem gondolta, hogy ilyen há­mor követi a sírba... A .,Keleti Újság“ nemcsak a lelkiis­meretes, hü és megbízható tisztviselőt, hanem az igaz magyar embert is gyá­szolja Osváth Gyulában. A román irn- périum idején megadással, de bizakodó lélekkel hordozta a kisebbségi sors ke­resőjét s aanihor elérkezett a várva- várt felszabadulás, alig volt valaki boldogabb nála-,. Halálát, feleségén kívül, akivel 35 évig élt boldog, harmónikus házaséle­tet. növelt leánykája, rokonsága, bará­tainak és tisztelőinek nagy serege gyár szolja. Temetése vasárnap délután 3 órakor lesz a köztemető halottas kápol­nájából. A juqosz'óviat V jdas-ígban kétszázezer hold áll viz alatt Belgrad, február 28. (MTI.) Amíg az or­szág' csaknem minden vidékéről egyre újabb jelentések érkeznek â folyók áradásáról, úti­dig a Vajdaságban a vadvizek pusztítása óriási méreteket ölt. Jelenleg 200.000 kamasz trális hold termőföldet borítanak a vadvizek. Eddigi megállapítások szerint a kár az 50 millió dinárt is meghaladja. Uj Erdélyi Párt-tagozatok alakultak Kolozsvár, február 28. Február 23-án Bul­la Mihály ref. lelkész elnöklete alatt köz­gyűlést tartott Egeres község' magyarsága és egyhangú lelkesedéssel kimondta az Erdélyi Párt ege res i községi tagozatának megalaku­lását és megválasztotta a tisztikart, amely a következő: Elnök: BalLa Mihály ref. lei- kesz, alelnökök: Mikla Mihály és Göigényi Lázsió, pártvezető titkár Kréméi- Gju'a, pénztárnok: Pégen István. Választmányi ta­gok: Magyarossi György, Tamás Ferenc, Vakkon Béla, Molnár Gyula, Kovács János, Péntek János, Szálkai György, Gergely Már­ton, Vineze József, Vincze György, Haoóz József, Varga József, Nagy Antal. Gáspárik Antal, Lándgráf Béla, Szántó András és Császár Miklós. A kolozsborsai járásban február 22-éu há­rom községi tagozata alakult meg az Erdélyi Pártnak. Doboka községben a tisztikar a következő: Elnök: Papp Árpád, ref. lelkész, alclnók: Petkes Sándor gazda, titkár: Papp István m. tisztviselő Magyarderzse községben elnök: dr. Mik- lóssy József földbirtokos, alelnök: Köpeczy József gazdálkodó, titkár: Ferenc Dezső ig. tanító. A választmány tagjai: Babos Márton, id Czégeni Miklós, Hmt/házi Imre, László Miklós és Török József. Női csoport elnöke: Miklóssy Ilona, alelnöke 0 tol tics Katalin, titkár: Sipos Róza, a népművelési szakosz­tály vezetője pedig Lajtár Rózsa, Magyarköblös községben az elnök: Csá­kány Miklós ref. lelkész, alelnök: Tóth .An­drás gazdálkodó, titkár: Pethő Miklós ig. ta­nító. Választmányi tagok: Antal Gyula, Bá­lint MiklÓ6, Dénes Szilárd- Hatházi Ferenc, Péterffy Miklós, Tóth Albert.. Erdély magyarságához! Romba dőlt virágzó falvak, zugó ára­dat által elöntött szántóföldek sze­rencsétlen árvízkárosultjainak ezrei­ért emelte fel szavát Főméltóságu Kormányzó Urunk és ennek a felhí­vásnak Erdély minden emberséges ér­zésű fia szivéig kell hatolnia. Ismerjük jól az erdélyi magyarság nehéz anyagi helyzetét, de jól ismer­jük az erdélyi magyar lelket is, mely a kisebbségi sors mélypontján tudta és merte vállalni a tűz martalékává lett bukovinai magyar falunak: Jó- zseffalvának felépítését. Akkor az elnyomó hatalommal szemben kellett bebizonyítani, hogy az erdélyi magyarság testvéri össze­tartását a legsötétebb elnyomás stm tudja megtörni. Most az édes hazának, Kormányzó Urunknak és hajba jutott testvéreinknek kiHI bebizonyítanunk, hogy hü és hálás fiák, alattvalók cs testvérek vagyunk. Az Erdélyi Párt kötél ességszer iien vállalja a gyűjtés erdélyrészi meg­szervezését és kéri az erdélyi magyar­ság minden egyes tagját: legyen az áldozathozatalban méltó azokhoz. akik 22 év kitartó áldozathozatalával küzdöttek felszabadításunkért s akik otthonukat, családjukat s szorgos munkájukat otthagyva boldogan jöt­tek, hogy elhozhassák nekünk a leg­nagyobb kincset: szabadságunkat. Adományokat elfogad és hírlapikig nyugtáz az Erdélyi Párt országos köx- pont ja (Kolozsvár, Egyetem u. S) és minden vármegyei szervezetének iro­dája, valamint a visszacsatolt terüle­teken megjelenő magyar napilapok szerkesztősége és kiadóhivatala. Az Erdélyi Párt vezetősége. * Az Erdélyi l'árt országos központjához be. érkezett első adományok a következők: Erdélyi Párt országos központ ja 2000 P. Albrecht Dezső országgy képviselő 100 „ Nylrő József főszerkesztő 50 Dr. Mik,', Imre országgy képviselő 50 „ Dr. Hart ha Ignác országgy. képv. 50 ,, Dr Tusa Gábor országgy. képv. .200 „ Dr. Páll György főtitkár 50 (j Szalay Miklós bankigazgató 50 „ Bodor Bertalan bankigazgató 50 Összesen: 2600 P. Me(ffţall XIfons voll spanyol Király CIvenötéves körében, szivgyengeség végzett az exuraiKodóval Pénteken délelőtt gyászhirt röpítettek szét a rádióleadó állomások hullá­mai: XIII. Alfonz, volt spanyol király rövid hetegeskedés után 55 éves korá­ban Rómában meghalt. Az exuralkodó szívbajban szenvedett s halálát sziv­gyengeség okozta. A világsajtó már napok óta tele volt az exkirály beteges- kedéséről szóló hitekkel s a jelentések legutóbb már azt közölték, hogy XIII. Alfonz állapota válságosra fordult. A volt spanyol király türelmes megadással viselte betegségét s bár közérzete állandóan rosszabbodott, feltűnően érdeklő­dött a világpolitikai események iránt, sőt nemrégiben még a Duce rádió utján közvetített beszédét is végighallgatta. Amikor az olasz király és császár né­hány nappal ezelőtt felkereste, XIII. Alfonz annyira erőt vett magán, hogy fel­kelt ágyából s a magas vendéget állva fogadta. Az utóbbi napokban állapota egyie losszabbodott s a jelentésekből már sejteni lehetett, hogy feltartóztatha­tatlanul közeledik a vég... Halálával a huszadik századbeli Európa egyik leg­jellegzetesebb alakja tiint el a történelem színpadáról. Xíll. Alfonz élete, uralkodása és lemondása XIII. Alfonz a tavasszal töltötte vol­na be életének 55-ik évét. 1886 május 17 én született, mint XII. Alfonz és Már'a Krisztina királyné fia. Posthumus gyermek volt. atyja, Alfonz világrajöve­tele előtt, 1885 november 25-én halt meg s igv édesanyja nemcsak a gyer­mek nevelését vette kézbe, hanem a kor- mónvzás' is. arra az időre, amíg a trón­örökös kiskorú volt. 1902 május 17-én nagybetűvé nyilvánították s elfoglalta a trónt. Négy évvel később, 1906-ban nőül vette Viktória angol királynő uno­káját. Battenberg Viktoria Eugénia. rö­viden Ena hercegnőt. Házasságából négy gyermek született, közülök ma csal: Jaime herceg és Beatrix hercegnő vannak életben. Legidősebb fia, aki meszaliánszai folytán sűrűn szerepelt a világsajtóban, mint emlékezetes, a kö­zelmúltban Amerikában halálos gépko­csiszerencsétlenség áldozatául esett. XIII. Alfonz uralkodásának idejére a spanyol történelem sok nevezetes ese­ménye esett. Nagy része volt ugyan abbén, hogy Spanyolország megőrizte semlegességét a világháborúban, azok a vereségek azonban, amelyeket Spa­nyolország az 1921-es marokkói hadjá­ratban szenvedett. Primo di Rivera ka­tonai diktatúrájához vezettek. A király­ság ellenségei a diktatúráért Alfonzot tették felelőssé. Az uralkodónak Primo di Riverát csak 1930 elején sikerült le­mondásra kényszerítenie, XIII. Alfonz a diktatúra bukása után Spanyolorszá­got az alkotmányos monarchiához igye­kezett visszavezetni, de hasztalanul, mer! az 1931. április 11-én lezajlott községi választások a köztársasági pár­ti kt-ak adtak többséget. Ekkor követ­kezett be a nagy sorsfordulat XIII. Al- foi.z életében: elhagyta Spanyolországot és Franciaországba költözött, ahol már elöíően elhelyezték nagyértékü ingó va­gyoni'. Az utóbbi években Olaszország­ban élt s onnan figyelte Spanyolország helvzetének alakulását. Néhány héttel c-ze’öft formálisan is lemondott a trón­ról fia javára. Nem maradhat ki XIII. Alfonz élet­történetéből az sem, hogy többször kö­vetük el merényletet ellene, de a Gond­viselés folytán minden esetben sikerült komolyabb következmények nélkül meg­menekülnie. Az első merényletet éppen esküveje napján követték el ellene, de élete azután is nem egyszer forgott ve­szedelemben. XIII. Alfonz többször megfordult Magyarországon is. Egyike volt egyé­ként korunk legsűrűbben fényképezett egyéniségének. Az exkirály halottas ágyánál A Ştefani ügynökség római jelentése szerint XIII, Alfonz halála pillanatában Era királyné, Asturia hercege, Segovia hercege és Torlonia hercegasszonya tar­tózkodtak az elhunyt exkirály ágya kö­rül. Kevéssel ezután a Grand Hotelbe érkezett a piemonti, bergamoi és a pis- tiai herceg. Valamennyien kegyelettel járultak XIII. Alfonz halottaságyához. KEDVEZŐ EREDMÉNNYEL VÉGZŐD TEK A NÉMET—JUGOSZLÁV GAZDA­SÁGI TÁRGYALÁSOK Ptlgrúd, február 28. (Avala) A német bi­rodalmi közellátási miniszter Belgrádiban folytatott megbeszélései mindkét félre nézve kedvez'" eredménnyel befejeződtek. (MTI.) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Az uj zsidórendelet Fontos állomáshoz érkezett el az a politi­ka, amely a gazdasági életben törvényes ren­delkezésekkel igyekszik a keresztény magyar fensőbbségét kivívni és tartósan biztosítani. A kormány most megjelent rendeleté, amely a napokban foglalkoztatta a 36-os országos bizottságot, a zsidótörvény miatt elbocsátott alkalmazottak végkielégítése és esetleges nyugdija tekintetében tartalmaz igazán mélyreszántó és az elmúlt évtizedek jogalko­tásának szellemétől erősen különböző intéz­kedéseket,. A rendelet lényege röviden az, hogy a zsidótörvény miatt elbocsátott alkal­mazottaknak a törvényes mértéknél nagyobb végkielégítést, illetve nyugdijat fizetni nem szabad. Ha ez mégis megtörténnék, úgy a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága hatá­rozattal kötelezheti az elbocsátott, alkalma­zottat a túlzott összeg visszafizetésére, illet­ve az ilyen összegeket és járandóságokat a törvényes rendelkezéseknek megfelelő nagy­ságúra mérsékelheti. Az intézkedés vissza­ható erejű, tehát az ilyen címén már eddig eszközölt kifizetéseket is revizió alá lehet venni. Nem vonatkozik azonban a rendelet a kisebb fizetésű alkalmazottakra. A rendelet vitathatatlanul mélyen bele­nyúl a magángazdálkodásba,'sőt a magán­jogba is. A súlyos rendelkezéseknek azonban súlyos okai vannak. így mindenekelőtt az, hogy tömegesen előfordultak olyan esetek, amelyek veszedelmes voltuk miatt már a leg. nagyobb mértékben veszélyeztették a közér­deket. Elbocsátott alkalmazottaknak teljesen indokolatlanul tobbszaßezres „végkielégítése­ket“ fizettek s ezzel hatalmas tőkéket von­tak el a vállalatoktól, mondanunk sem kell, hogy szerény állásban lévők érthetetlenül magas nyugdíjhoz jutottak s ezáltal kellett a vállalatoknak olyan nagy terheket visel­niük, amelyek súlyosan megakadályozták azokat igazi feladataik elvégzésében. Az in. tézkedéSf., tehát nem csupán azért, kellett fo­ganatosítani, hogy ilyenféle manipulációkkal ne lehessen a virágzó vállalatok tömegét csalárd módon tönkretenni s ezáltal néhány nemkívánatos elem kedvéért az országot sze- gényiteni. A rendeletet természetesen nagy ée erős vita előzte meg. Szemére vetették a kor­mánynak és a bizottsági tárgyalásokon azt képviselő Antal István államtitkárnak, bogy „az intézkedésnek nincs jogalapja“ és hogy „ellenkezik jogrendszerünkkel“ .. .Cso­dálatos módon arról nem beszéltek és nem írtak cikkeket a liberális érdekek szószólói, hogy történtek-e visszaélések és hogy ezek­nek milyen következményei lehetnek az egész társadalom, valamint, a nemzetgazda­sági helyzet szempontjából. És amint a bal­oldal mindenről beszélt, csak éppen azokról a tünetekről nem, amelyek a személyes és szigorú intézkedést szükségessé tették, ugyanúgy kitért a zsidórendelet tárgyalása elől a szélsőjobboldal is. Képviselői távol tar­tották magukat íz üléstől, komoly kritika, de még csak ko Terelés sem hangzott el so­raikból. Mintha már a zsidókérdés rendezése sem érdekelné őket ... Az ország koz /élemén*, ének az a túlnyomó többsége, amely magát jobboldalinak vallja és bizonyára az igazi jobboldalhoz tartozik is, megelégedéssel fogadja az uj keimány- rendeletet, amelyből azt látja, hogy a Teleki, kormány következtésen ragaszkodik a zsi­dókérdés törvényes rendezéséhez. De látja a közvélemény azt is, hogy egyre nagyobb sza­kadék mutatkozik a hangzatos politikai frá­zisok és a tettek között. Márpedig a magyar ember jobban szereti a tetteket, mint a szó­beszédet • Mntcius 15-én tartják közgyűlésüket a Sajiókamara főosztályai Budapest, február 28. (MOT.) Az Orszá­gos Magyar Sajtókamara főosztályai már­cius 15-én tartják közgyűlésüket. Kie^éqilően fognak mecp oldódni Bu'qáría revíziós igényei is Budapest, február 28. A "berlini sajtókon­ferencián ajrra a kérdésre, hogy Németország milyen álláspontot foglal el Bulgária reví­ziós igényei tekintetében, különösein az Égei- tengeri kijárást illetően, o német kormány szóvivője kijelentette, hogy ha a revíziós kér­dések so-rra intézhetők el békés utón az egyes államok között, úgy ez a kérdés is kielégítő megoldásra fog vezetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom