Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-25 / 46. szám
19 41. f EBRL4R 25 JfCutBTI tfrsJfGk AZ ERDÉLYI WUGDIJRE^DELET A Budapesti Közlöny folyó hó 22-iki számában megjelent & m. kir. minisztérium 1200—1941 M. E. számú rendelete az erdélyi területen élő volt magyar, illetőleg volt román közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok, valamint a m. kir. honvédség és m. kir. csendőrség volt tagjai, úgyszintén ezek özvegyei és árvái ellátásának szabályozása tárgyában. A rendelet főbb pontjai a következők: Ellátmányra jogosultak azok az egyéb, általános feltételeknek megfelelő személyek, akiknek lakhelyük a visszatér,-. területen volt 1940. évi augusztus hó 30. napján vagy pzt közvetlenül megelőző. 3 hónapon belül, vaia. mint azok is, akik a visszacsatolt területről 1940. évi augusztus hó 30. napját megelőző időben Magyarország területére távozott. Az állandó lakás tényét, az illetékes községi elöljáróság igazolja. Az ellátmány nyújtásának másik feltétele a magyar állampolgárság, melyet 1943. évi december hó 31-ig kell hiteltérdemlően igazolni. Az ellátás megállapitására irányuló kérelmet 1941. évi április hó 30. napjáig kell előterjeszteni. Ezeket az űrlapokat az illetékes községi elöljáróságnál lehet beszerezni A posta szolgálatában állott személyek pedig az illetékes postahivatalnál szerezhetik be ezeket az űrlapokat. A községi elöljárósághoz, illetőleg a m. kir. postahivatalhoz kell benyújtani az űrlapokon megjelölt okmányokkal együtt az ellátás iránti kérvényeket. Ellátásra jogosult közszolgálati alkalma, zottuak (ill. özvegynek és árvának) az tekinthető, aki olyan magyar vagy román közszolgálatban álló, amely szolgálat a hatályos magyar jogszabályok szerint állami szolgálatnak tekinthetők. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a ni. kir. államvasutak, illetve a román államvasutak szolgálatában állott; alkalmazottak és hozzátartozóik; az állami vas-, acél. és gépgyárak, állami kőszénbányásaat kötelékébe tartozó személyek, továbbá a társadalombiztosítás körében alkalmazottak ás hozzátartozóik, továbbá az egyházak lelkészei és hozzátartozóik. Ezekre vonatkozólag külön rendelet fog intézkedni. Az ellátás megállapítását meg lehet tagadni, ha valakirőt megállapítást nyer, hogy az ellátásra méltatlanná vált. A méltatlanságot egy 3 tagból álló állandó bizottság állapítja meg. E bizottság határozata ellen 8 napon belül felebbezéssel lehet élni az illetékes miniszterhez, aki végérvényesen határoz. A beszámítható szolgálati idő kérdésében úgy intézkedik a rendelet, hogy ily időnek számit az 1921 julius hó 26. napjáig magyar közszolgálati kötelékben és az 1921. évi julius hó 26. napját követő időben román köz- szolgálati kötelékben eltöltött beszámítható idő, valamint az 1940. évi augusztus hó 30. napja után magyar köszolgálatban töltött idő. Fontos rendelkezés az, hogy az annakidején a hüségesküt megtagadó közalkalmazottaknál az 1921. évi julius hó 26. napjától 1929. évi december hó 31. napjáig terjedő idő, tényleges szolgálatban töltött időnek kell tekinteni. A volt magyar közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok nyugdijának megállapi. tásakor a nyugdij alapjául azt. a beszámítható javadalmazást kell venni, amelyben az illető az 1921. évi julius hó 26. napja előtt, mint magyar közszolgálati alkalmazott a tényleges szolgálatban utoljára tartozott, il. letőleg, ha nyugdíjban részesült, amely szerint, a nyugdija meg volt állapítva. A volt román közszolgálati alkalmazottak nyugdijának megállapításánál a beszámítható java- dalmazás megállapitása céljából fizetési osztályba ás fizetési fokozatba kell besorolni az érdekelteket. A besorolásnál irányadó a rendelethez mellékelt és az iskolai végzettséget tekintetbe vevő á) táblázat. Végkielégítésre az a személy jogosult, aki a hatályos magyar jogszabályok sza int erre igényt, tarthat és végkielégítést még nem kapott. Az özvegyi nyugdijaknál az elhalt férj beszámítható javadalmazása alapulvétele mellett állapítják meg az ellátás nagyságát. A nevelési járulék kérdésében a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. Ezek az irányadók a lakáspénz megállapításánál is, valamint a családi pótléknál is. A vármegyéket és városokat terhelő ellátmányok kifizetését is magára vállalta átmenetileg az államkincstár. Romániának a trianoni békeszerződés előtti területéről 1940. évi december hó közötti időben beköltözött volt magyar, illetve volt román alkalmazottnak, vagy nyugdijainak joga van az ellátásra. Külön fejezet intézkedik azokról, akik a magyarság érdekében kifejtett munkásságukkal különös elismerésre méltó érdemeket szereztek. Ily esetben a fél kérelmére a ki. nevezést megelőző időben szabad pályán töltött idő egy része, legfeljebb azonban 20 év a nyugdíjba beszámítható szolgálati időhöz hozzá fog számíttatni. A fenti csoportba tartozó ama volt magyar, illetve volt román közszolgálati alkalmazottaknál, akiket állásukból magyarságuk miatt ellátással, vagy ellátás nélkül elbocsátottak: az 1921. évi julius hó 26. napja és az 1940. évi augusztus hó 30. napja között tényleges szolgálatban nem töltött időt, vagy annak egy részét] szolgálati időnek lehet számítani. Mindkét esetben a fél kérelmére «zámitják be ezt a szolgálatban nem töltött időt. Vitás kérdésekben a pénzügyminiszter határoz. A m. kir. honvédség kam. kir. eesndőr- ség hivatásos tagjainak ellátásáról külön fe. jezet intézkedik, melynek elvei azonosak a rendelet első részének elveivel. Ma csak országos érdekek vannak — mondotta Szegeden TeteUi Pál gróf miniszterelnök Az ország megnagyobbodása lehetővé teszi a vizszabályozás gyökeres megoldását — Magyarország ma jobban élr mint bármelyik más európai állam Budapest, február 24. Teleki Pál gróf miniszterelnök vasárnap Szegeden a Magyar Élet Pártjának gyűlésén beszédet mondott s ebben a szegedi és alföldi különleges problémák mellett nagyjelentőségű megállapításokat tett az ország általános helyzetéről is. — Ma ebben az országban helyi érdekek nincsenek — mondotta többek között a miniszterelnök — csak országos érdekek. Vonat- koofc e». v/ ország részein most pusztító árvizek körül felmerülő kérdésekre is. Miért van rajtunk a viz? Két okból. Az egyik az, hogy az elmúlt 22 óv alatt senki sem kotorta folyóinkat. A folyók forrásvidékein mindenki vágta az erdőt, sem az oláhokat, sem a tótokat, sem a cseheket nem érdekelték azok a vidékek, ahova ezek a folyók folynak. De vau még egy másik ok is és ez az, hogy mindenki csak a maga dolgát nézte és kicsinyben cs nagyban is egyik a másikra eresztette a vizet, tehát egymásra, a városok, a megyék, a viztársulatok és a barázdás szomszédok. Ennek az állapotnak most vége lesz. Mi a vízgazdálkodásban helyi érdeket többé nem ismerünk. Ezt a kérdést országosan oldjuk meg, mert csak országosan lehet eredményesen megoldani. így mindenki érdekét védjük, a helyi érdekeket is jobban, mintha a helyi érdeket 'védenénk már a meginduláskor. Az ország egyetlen természetes vizi terület, amelynek részei ma szét vannak vagdosva, nincsenek összefogva. A Duna—Tisza közén külön dunai és külön tiszai érdekek vannak. Ennek is meg kell szűnnie, különösen azért mert itt nemcsak belvizek és nemcsak árvizek vannak. Mi meg akarunk szabadulni a veszedelemtől, a víztől, amely azonban más viszonylatban nagyon hasznos, mert hajózni lehet rajta, halat tenyészhetünk, öntözhetünk vele és termékennyé tehetjük földünket különösen az Alföldön. Nincs az öntözés szempontjából nehezebben megoldható terület, mint Magyarország, mert itt nem kell folyton öntözni, mint más vizte- len területen, tehát a befektetés nem hozza meg annyira kamatát. Csak néha van szükség öntözésre. A vizet le kell vezetni. Termelésünket tehát nem tudjuk másként emelni, csak úgy, 'ha az- öntözést és aß öntöző vizeknek esetleges szükséges levezetését is országosan rendezzük. Ha az említett 22 esztendő mulasztásáról beszélek, nem kivánok vele. vádolni. Elsősorban a nemzetközi helyzet volt a hibás és az, hogy a vizek felső folyása nem a mi kezünkben volt. Tavalyelőtt óta a helyzet megváltozott. Kárpátaljával visszakerültek a Tisza forrásvidékének azok a részei, ahol a legtöbb csapadék esett. Az ősz óta a Maros forrásvídéke is a kezünkben van. Tehát a Szamos és a Feketekőrös kivételével mindazok a folyók, amelyek az ország keleti részét árvizeikkel esetleg veszélyeztetik. Ma tehát már lelset észszerű tervet készíteni és észszerűen végrehajtani a magunk otthonában. A belvíz kérdés, az ármentesités, a folyószabályozás, a hajózás, az öntözés, vagy akár a sik vidéken, akár az újonnan visszakerült magyar vidéken a völgyzárógátak felállításának kérdése, sőt még az igy keletkezett vizi erőkérdése egységes tervezet szerint oldható meg. Nincs külön dunai, szolnoki, szegedi, vagy kalocsai kérdés. Gyökeresen kell megoldani a vizek kérdését Ez természetesen csak egy kézben megy, óz állam kezében és az állam vezetésével. Természetes, hogy pénz kell rá. De a pénz előteremtésében is tanult a világ és tanultunk mi is. Aid hallotta, vagy olvasta a pénzügyminiszter urnák a gazdasági élet irányítására vonatkozó legutóbbi beszédét, látás egy országnak ennyi feladatot kellett volna sajátmagának megoldania. Az eddigiekben azonban, azt hiszem,, megmutattuk, hogy a feladatok megoldása fokozatosan és megfelelő gyorsasággal halad és pz biztosítékul szolgál arra, hogy a vízi kérdéseket is gyökeresen megoldjuk. JEg yeiem Mozgó szerdMr ímsy periier ! 711 AUVI A IHQ ÍJ „HflliAbOS TflUflSZ" és „HflZfl3ÁRÓ ZjlLMn I LrVJUü LÉLtEK“ szerzőjének legújabb filmje: K. E T F O G O LY gémj nyomán, físzerep.: BAJOR GIZI “"Sí PAULA WESSELY EGY ÉLETEN AT hatja, hogy sokkal több pénzt forgatunk ma, mint régen. E mellett vannak még más olyan munkák is, amelyek szintén nagy pénzösz- szegeket igényelnek: a visszatért területek felszerelése, azok kapcsolatba helyezése a trianoni országrészekkel, a hadsereg továbbfejlesztése, a mai európai háború tapasztalatai alapján, si\ Hiszen a háború alatt kipróbálnak fegyvereket, fegyvernemeket és ezek közül sok dolog, amit valaki ma beszerez, két év múlva már ócskavas lesz. Reméljük, az európai háború nem fog soká tartani, mert nem igen lenne módunkban felszerelésünket cserélgetni. Alig volt még kor. szak, messzire visszatekintve, amikor egyszerre ennyi feladat tornyosult volna elénk Nem fegyverrel folytatunk harcot — hála Istennek — és ezért élünk ebben az országban ma jobban, mint,, úgy hiszem, az európai országoknak talán nem is nagyobb része, majdnem azt mondhatnám összessége- Nem tudnék egyhamar országot mondani, amely ben jobban élnének, mint nálunk. Adjunk hálát az Úristennek, hogy szerencsénk és kedvező körülmények igy tették lehetővé. Beszéde további részében megemlít ette, hogy magasabbrendü érdekek tették szükségessé, hogy Varga miniszter a soproni mandátumot fogadja el, imajd azt hangoztatta, hogy csak úgy szolgáljuk helyesen az ország érdekeit, ha minél kevesebbet beszélünk, de annál többet teszünk. — Kettős oka volt annak — folytatta., hogy ma Szegedre jöttem. Az egyik, hogy azt hangoztassam, hogy a mi párt-unikra igen nagy feladat; vár. Meggyőződésem szerint a párt nagyon megerősödött. Az utóbbi időben jelentős volt ez az erősödés és mint Miskolcon is mondottam, megállapítható, hogy a koimány és jómagam iránt is erősödött a bizalom. Ennek talán az az oka, hogy az emberek ma mátr nem a tömeg hatása alatt vaunak, hanem egyre inkább kezdik megbecsülni a komoly épit-őmunkát. A másik pedig, amit itt különösen szóvá akarok tenni, Szegednek az a magatartása, amellyel fogadta Varga Józsefnek egy más nemzeti pozícióba való állítását. Szeged helyesen ismerte fel a helyzetet, almi nem azt jelenti, hogy Varga József most elszakad Szegedtől, hanem az.t, hogy a város egyik fia egy másik fontos hely betöltését vállalta. Példa- adásra ma nagy szükség van, mert az ország ügyeit jó példával, nem pedig szép szavakkal kell irányítani. A miniszterelnök hatalmas lelkesedéssel fogadott beszéde után, Varga József miniszter mondott nagyobb beszédet az ország nyersanyaggazdálkodásáról, majd foglalkozott szegedi main’ urnáról való lemondásával. Kijelentette, hogy ez a munka a !«mondás lényegesebb változással nem j|ár, mert továbbá is kötelességének tekinti, hogy dolgozzék a város érdekében. Kizárólag áriéi van szó, hogy őrhelyét a nap városából ál- telte a hűség városába. Szegedet azonban nem hagyja el. Újabb kinevezések bofozsvármegye tiszti« karában Kolozsvár, február 24. lnczédy-)oks- man Ödön, Kolozs-vármegye és Kolozsvár főispánja február 22-én kelt rendeletében Csornay Jenő dr., vármegyei másod főjegyzőt Kolozs-vármegye, Ha- vasy Béla szolgabírót a bânfţyhunyadi járás, Nánay László dr., vármegyei aljegyzőt az egeres» járás, Bihart) Gyula szoígabirót a hidalmási járás, br. Apor Péter szolgabiró főispán» titkárt a ko- I ozs-borsai járás, Széky Miklós dr., szoígabirót pedig a kolozsvári járás tűzrendészet! felügyelőjévé nevezte ki. Ugyanakkor Búzás Lajos dr., bán. ffyhunyadi ügyvédet vármegyei tiszteletbeli ügyésszé nevezte ki. Az alispáni hivataltól nyert értesülés szerint a belügyminisztérium Kopenetz Lajos dr.-t a kölozs-borsai járás m. kir tiszti orvosává nevezte ki. Elkészült Marosvásárhely ezévi költségvetése Marosvásárhely, február 24. Hosszú hetek munkája után a város pénzügyi osztálya elkészült Marosvásárhely uj költségvetésének összeállításával. Az uj költségvetést azonban egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, Májay Ferenc dr. polgármester felvilágosítása szerint a költségvetés keretében csupán a legszükségesebb karbantartási, illetve javítási munkálatok költségeit irányozták elő. Tehát nincs szó arról, hogy a költségvetés keretében nagyszabású beruházási munkálatokat, építkezéseket végrehajtson a város. Ami a beruházási munkálatok költségeit, ha ilyenek az idén lesznek, hitelügyletekből fedezik. Elsősorban természetesen a vízszolgáltatás rendezése jöhet szóba. Ez most Marosvásárhely legégetőbb kérdése! Ennek megoldására, súlyos összegekre van szükség. A megoldandó kérdések között szerepel az utcák rendbehozatala is. A román uralom alatt keveset törődtek az utcák karbantartásával s bizony ezért siralmas állapotban vannak a* úttestek. \ Fulura felárral 'revei áV a |eles?e»jes velőmaqva'iaS BUDAPEST, febr. 24. (MTI.) A földművelésügyi miniszter felhívja azoknak az 60 holdon felüli gazdáknak figyelmét, akik tavaszi vetésre alkalmas árpa. zab és tengeri vető. mag felesleggel rendelkeznek, hogy a Futura minőségi feláron átveszi felesleges vetőmag, vukat Az érdekelt gazdák a íentemiitett vetőmagból megajánlás esetén küldjenek fél kilogram mennyiségű mintát a Futura központjához, vagy hely-szerinti kirendeltségé. htm.
