Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-25 / 46. szám

Hatalmas érdeklődés mellett alakult meq Szatmárnémetiben az Erdélyi Párt városi és megyei tagozata Imre «%*. rs Albrecht Oeviő dir« mitfjyeeabáivia beszédekben ismerlellék a párt cSiliilöiésell MfiezxmiFr&jra  mák falvi falufőiskola MAKPALVA, február 24. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy a ma- rostordamegyei Makfaloa községben megnyílt a népfőiskola, mégpedig a „ Wesselényi-kollégium " épületében. Ezt az iskolát Wesselényi Miklós 106 évvel ezelőtt alapította és adta a székelyeknek. Célja az volt, hogy az elemi iskolát már kijárt székely ifjaknak legyen hol tovább tanulniok. Ezt a hi­vatásét töltötte be az iskola a kiegyezi stg. Akkor aztán a tanfelügyelőség, nem tudván, hogy a messzeföldön hires Wesselényi-kollégiumot hogyan minő­sítse, miután jellegénél fogva sem gim­názium, sem polgári nem voltt lesül­lyesztette elemi iskolává. De még ez­után is mindig több volt, mint egyszerű falusi elemi iskola, mert mindig voltak olyan tanítói, mint Felméri Mihály, akik nemzedékek hosszú sorát nevelték és oktatták az életre. Február 16-án megnyíltak kapui a Wcsselényi-kollé ' unnak, hogy az is­kola újra vissza apja eredeti hivatását. A Nyarad, a Kiikiillö mentén, a Be­kecs. a Hargita alján elterülő székely községek: Fetsősó falva, Alsósófalva. Sóvárad, Kibéd, Küsmőd, Geges, Atos- falva, Szentistván, Erdöszentgyörgy, Nyárádszentanna. Szentgerlice. Akos- falva, szekéren hozták el fiaikat a mak- falvi falu-főiskolába, hogy tovább ta­nuljanak s az apákhoz és nagyapákhoz méltók legyenek, mert mint egyik szé­kely atyafi idézte: „Elvesz az a nép, amely tudomány nélkül való." A 36 beiratkozott székely ifjú a /06 esztendős Wesselényi-iskola zászlaja alatt vonult fel a falu-főiskolából a tem­plomba A megnyitón, — amint már jelentet­tük — megjelent Thotdalaghi Mihály gróf főispán és Veégh László főszolga­bíró. Az előkelőségeket a templom előtt Bálint Árpád községi jegyző fogadta és üdvözölte. Az istentiszteleten Fülöp Ferenc egyházmegyei főjegyző olvasott Bibliát és imádkozott, majd Pálffy Ká­roly ákosfalvi lelkész, országgyűlési képviselő hirdetett igét s vázolta a falu­főiskola célját és munkarendjét. Imád­ságában^ Isten áldását kérte országunk­ra, a Kormányzó Vrra, a magyar kor­mányra, a falu-főiskolára. Az istentisz­teleten közreműködött a helybeli dalár­da és a fúvós zenekar. Az istentisztelet után a makfalvi re­formátus lelkész üdvözölte a főispánt és a főszolgabírót, a falu-főiskola hallga­tóit a 106 éves Wesselényi-kollé.iium nevében s kérte Tholdalaghi főispánt a főiskola megnyitására. A főispán nagy­hatású beszédben mutatott rá arra, hogy csak annak a tudásnak van értéke, amely lelki és erkölcsi erőkkel párosul. Ennek a tudásnak a megszerzésére hív­ta fel az ifjak figyelmét és nyitotta meg a makfalvi falu-főiskolát a 106 eszten­dős Wesselényi-iskolában. A megnyitás után a főispán és kísé­rete megtekintette az iskolát és a latot, tak alapján a legnagyobb megelégedésé­nek adott kifejezést az iskola rendezőjé­nek. Pálffy Károly képviselőnek, aki fáradtságot nem ismerő munkáját szé­kely népünk felkarolására szentelte• SZOLNOKNÁL KIÖNTÖTT A TISZA Szolnok, február 24, (MTI) A Tissa va­sárnap reggel Szolnoknál kilépett medréből és elöntötte a Móriéiig etet, valamint a szán. dói rétet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Zagyva is igen megáradt. Szolnoktól három kilométernyire északra 3000 katasztrális hold van viz alatt. A. védőmunkálatok folynak. MAROSVÁSÁRHELY repülőgéppel. A Magyar Légiforgalmi Rt. bel- és külföldi iratai télen is közlekedne «, ke világos tás. V^IYAS KIRÁLY TÉR 7 !SZ. TELEFON: 3 5 — 96: Kolozsvár, február 24. Hataluwe érdeklő­dés mellett tartotta meg február 23-ikam, va­sárnap délelőtt Szatmárnémetiben a Városi Színházban alakuló közgyűlését az Erdélyi Párt szafmármegyei tagozata.. A Városi Szín­házat zsúfolásig megtöltötte Szatmárnémeti magyarsága, iparostársadalma és középosztá­lya. Megjelentek Nagykároly, Nagybánya, 8 zinérvdralja, OmbSd és a környező falvak kiküldöttei is. Jelen voltak az ülésen Kölcsey Ferenc dr. főispán, Ember Géza és Figus Al­bert, szatmári országgyűlési képviselők, AU hreeth Dezső és Mikő Imre dr. képviselők, az Erdélyi Párt országos központjának ki­küldöttei, továbbá Boros -Jenő ref. esperes. Csőka László polgármester, Svmczer Béla földbirtokos, Cs. Károhn István, az EMGE ombódi kisgazda alelnöke és még számosán a polgári és ipanostánsadaJom előkelőségei közük Miéri volt szüksége* »% Erdélyi Párt megalakítása? Az alakuló közgyűlés a magyar Hiszekegy eléneklésével kezdődött. Ezt köwtőleg Ember Géza, az Erdélyi Párt parlamentă csoportjá­nak elnöke üdvözölte a megjelenteket és át­adta a szót Mikő Imre dr.-nak, aki a megala. kuldsről és a párt eddigi működéséről szá­molt be. Beszéde során, elmondotta, hogy a Mik,6 Imre dt. ezután ismertette a párt programunjánnk fontosabb alap elveit.. Hang­súlyozta, hogy az Erdélyi Párt erős független Magyaror­szágot akar. Minden erejével szorgalmaz­za a honvédség fejlesztését. Figyelmét a határokon kívüli magyarság sorsára irá­nyítja és legfőbb célja az, hoogy a családdá alakult nemzeti közösség negvalősulhassan. Nemzeti vagyonnak tekinti a földet és a tőkét, ApoVni kívánja a felekezetközi bé­két, mert példát akar mutatni az anyaor­szágnak is. A nemzetiségi kérdésben pedig az Erdélyben■ élő különböző nemzetiségek- kel a lékés együttélést szorgalmúién. Végül beszámolt a Párt eddigi működésé­nek eredményéről. Felemlítette, hogy a tiszt­viselői és a nyvgdiikérdés megoldása az Er­délyi Párt közbenjárásának köszönhető. Be­jelentette, hogy kolozsvári központtal föld­hitelintézet alakul, amely különösen az irmros- fvágot látja, majd ©1 megtelő forgó+okó/pl. Zárószava illan utalt arra, hogy Szatmár Ugyan nem Erdély, de a huszonkét éves kö­zös sors a Partiumot, amely mindig a legke­letibb Magyarország és á legnyugaMbb Er­dély volt és mint ilyen bid is volt Magyaror­szág és Erdély között, összekovácsolta 'Er. délivel. Egyetlen barázdát sCm?... Mikő Imre dr. ntán Albrecht Dezső mon dotta el hosszabb beszédét, amelyet azzal kezdett, hogy félévvel ezelőtt Tataru dr., ak­kori román királyi helytartó és Strat állom- titkár Szamáron jártak s ott kijelentették, hogy egyetlen barázdát sem adnak vissza Magyarországnak. — Nem egy barázdát adtak dt — mondot­ta — ellenben a bécsi döntés lekanyaritott Erdélyből egy hatalmas területet és az a ba­rázda, amelyet igy a történelem erőitől vont ■magyar eke meghozott, őszi szántásnak éppen elegendőt Beszéde további során hangsúlyozta, hogy a legelső feladat Erdély gazdasági feleme­lése. A kisebbségi sorsban élő erdélyi ma. gyarságban két alapgondolat rögződött meg: a mult tisztelete és a modem szociális szel­lem. Sokan voltak, akik az erdélyi szellemet különbözőképpen értelmezték. Egyesek sze­rint csak a hagyománytisztelet az, amit meg kell tartani. Mások viszont úgy vélték, hogy csak a modern szociális szellem az, amelyet az erdélyi gondolat képvisel, pedig a két alapgondolat különválaszthatatlan. Ezért az első feladat az egység és fegyelem megőrzé­se mindaddig, amíg a nehéz időket átvészel, hetjük s aztán, alkalmazhatjuk majd az uj szociális szellemet, amely az átmentett orszá­got belsőleg is egységessé teszi. Nem tesz az Erdélyi Párt könnyelmű ígé­reteket, csak híveket akar szerezni magának és boldog, hogy vállalhatja az áldozatot és e munkát egy uj Magyarország felépítéséért. A tisztikarok: Albrecht Dezső beszéde ntán Ember Géza országgyűlési képviselő bejelentette, hogy a jelölő bizottság megejtette a jelölést fe a kö­képviselői behívások után áss ftrdélyi csoport, az elé a választás elé került, hogy vagy be­olvad valamely pártba, vagy szétoszlik a kü­lönböző pártok között; vagy pedig önálló par­lamenti csoportot alkot. Az anyaországi pár­tokban vatló elhelyezkedés nem bizonyult vol­na helytó megoldásnak, mert Erdély szegé­nyen tért vissza. Az első feladat tehát a gaz­dasági felemelés, amely után bekövetke.zhetik a teljes bekapcsolódás. A másik megoldás, hogy mindenki lóri jen be abba a pártba, aho­vá akar, az erdélyi csoport elvetette, mert ez az egység jelentette volna és azt, hogy az erdélyi képviselők szembe kerüllek volna egymással. így a lényeg lekerült volna n napirendről s ezért az erdélyi csoport a hamiadik megoldás: az önálló parlamenti tö­mörülés megalkotását választotta. Az erdéhfi csoport ma a magyar parlamentnek a kor. mánnpdrt után a második legnagyobb cso­portja. Az Erdélyi Párt ©létrehívását az tette szükségessé, hogy a honvédség bevonulása után az egyes magyar pártok megkezdették a visszatért területeken a szervezkedést. Az Er. délig Párt, parlamenti csoportja tehát, hogy a kisebbségi sors alatt megszervezett egysé­get tovább is biztosítsa, HetrekeUette magát a pártot. vetkező tisztikart ajánlja megválasztásra: Szatmárnémeti sz. kir. város tagozati tiszti­kara: Megye és városi tagozat közös elnöke: Boros Jenő ref. esperes, városi tagozat ügye. elnöke: Tereli József dr. ügyvéd, városi ta­gozat alelnökei: Jakab Árpád, Kondor Ge- déotiu id. Szűcs Kálmán és Vajda Péter Városi főtitkár: Némedy Gábor lapszerkesz­tő, Közös pénztáritok: Banner Antal dr. Ellenőrök a megyei és városi tagozatra: ifj. Figur Albert és Frankó János. Városa tago­zat ügyészei: Mák István dr., Martha József dr. Jelöltek ezenkívül 116 tagból álló inté­zőbizottságot fa; Szatmár vármegye _ tagozati tisztikara: 'Megye és városi tagozat közös elnöke: Boros Jenő ref., esperes, ügyvezető elnök: Svaiczer Béla, alelnökök: Oláh Sándor (Nagybánya), Verner Jenő dr. (Kakszentmárton), Bik- falvy Ferenc (Berend), Fiacskó Károly (Ombod), főtitkár: Ambrázy Pál dr. (Szat­márnémeti), ügyvezető titkár: Némedy Gá. bar (Szatmárnémeti). Pénztámok: Banner Antal dx. . (Szatmárnémeti). Ellenőrök: Horváth György dr. (Pálfalva), Gulya Géza (Apa), ügyészek: Vdradi János (Nagyká­roly), Kamenszky Viktor dr. (Szinérváral- ja), Bagossy Sándor dr. (Nagybánya). Já. rási. és városi elnökök: Ajtay Nagy Gábor dr. (Nagybánya), Spácsai Árpád (Felsőbá­nya), Tóth Zoltán dr. (Nagykároly), Bö­szörményi Károly dr. (szatmári járás), Pa. polczy László dr. (színérváraljai járás), Oláh Sándor (nagybányai járás), felvinci Takács Sándor dr. (nagysomkuti járás), Mets Gyula dr. (erdődi járás), Dohy Albert dr. (nagykárolyi járás), Puy Géza (avasi járás), Thoroczkay Sándor (kápolriok-mo- nosstori járás). Jelöltek ezenkívül hatvan intézőbizottsági tagot fa. A közgyűlés a névsor felolvasása után mind a városi, 'mind a megyei tagozati tiszti­kart egyhangúlag megválasztotta. A választás után Boros Jenő ref. esperes elnök megköszönte a közgyűlés bizalmát és kijelentette, hogy programot nem ad, mert az amugysem lehetne más, mint az, amit az Erdélyi Párt központja által kiküldött Al. brecht Dezső és Miliő Imre dr. képviselők már ismertettek, A cél: mint a múltban, úgy a jövőben is az egység megőrzése. Este a Pannonia szálló fttermében társas vacsora volt, amelyen Boros Jenő ref. espe­res felköszöntötte a Kormányzó Urat és üdvözölte a megjelenteket. Ezt követőleg a vidéki kiküldöttek egymásután felajánlották csatlakozásukkal egyidejűleg közreműködé­süket a párt naggyáiejlesztéee érdekében. (—y. —r.) Mega lakúit az Erdélyi Párt jegenyei tagozata Kolozsvár, febr. 24. Február hó 20-án Jegenye községben az Erdélyi Párt megtartotta alakuló taggyűlését és ugyanakkor megválasztotta a párt Je­genye községi tagozatának tisztikarát. Elnök: Palkó Antal ácsmester, alelnö­kök: Szöcs Antal és Palkó József Máté. 194 I. FEBUV 4U 25 Titkár. Ferenc János Albert Pénztár- nok: Palkó Antal. Választmányi tagok Juhász Gyula, Palkó János, Juhász 1st ván, Kerekes József. Tyukodi István Ferenc Antal, Palkó Antal csonka, Cse me Ferenc, Konrád Márton, Fábián Já­nos és Ferenc Albert. Az uiabb jótétemény Az édesanya szeretőiével és a családfő mindenre kiterjedő gondoskodásával ölelte magáihoz a felszabadult erdélyi országrésze­ket a magyar állam. Az ősi földre visszaté rő magyar honvéd kakastollas csendőr a megbonthatatlan magyar rend, nyugalom és munka hírvivője volt s a nyomukban megin­duló közigazgatás a megértő gyorsaság, a méltányos fegyelmezettség ezernyi jelével állt teljes mértékben a felszabadult terül« tek sok szenvedésen, 3ok nyomorúságon, ke­resztülment népe mellé. Minden intézkedést, minden rendeletet átmelegített a testvéri összefogás mélyen átérzet* öröme s már az első gesztusok egyike volt a pénzátvál ás előnyös megállapítása. Ez volt az első se­gítség. hiszen ha a pengő és a lej tényleges értéke alapján történt volna a kicserélés, igen súlyos helyzetbe sodródott volna a fel szabadult területek népe. De ezt az első szeretetteljes intézkedést követte sok más. amelyeket most 3zinte meg, koronáz az erdélyi nvugdijrendelet. A 3u. daresti Közlöny szombati száma közölte a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen volt közszolgálati nyugdíjasok és hozzátar hozóik ellátásának szabályozására vonatkozó kormányrendeletet. Ez' a rendelet érinti az állam, vármegyei, városi és községi nyugdí­jasokat, a felekezetek nyugdíjas tanerőit, valamint mindezek özvegyeit és árváit. Egé­szen páratlanul bőkezű és méltányos ez a kormányrendelet. A lényege az, hcyy a ina gyár állam ellátást biztosit, mindazoknak, akik 1940 augusztus SO-án a felszabadult országrészek állandó lakosai voltak, vagy azelőtt e területekről költöztek be az anya­országba. Méltányos a rendelkezés minden pontja, mert hiszen megfelelő juttatást ad azok ré­szére is, akik egyáltalában nem. vagy csak a Boila-törvény alapján részesültek nyugdíj­ban. De nyugdijat kapnak azok is, akik a megszállás ideje alatt a magyarság érdeké­ben különös elismerésre meló érdemeket sze­reztek. Az erdélyi nyurtjrendelet nem ismer fele. kezeli és nemzetiségi különbséget. A magyar állam elismer minden szerzett jogot s azt akarja, hogy a visszatért területeken necsak a magyarok, hanem minden egyes lakos va lóban felszabadulásnak érezze a főhat&lom változóját. Természetes azonban hogy amig általában az egyenlő elbánás elve érvényesül a nyugdiji'éi'dés rendezésében, a magyar kormány különös ©ordot. fordít, azokra a vé­reinkre, akik’ a két évtizedes rabsáv alatt bátran vallották magyarságukat, vállalva ennek minden kemény és gyakran emberte­len hátrányát. Ez a nyugdijrendelet nemcsak a jogok érvényességét biztosítja, de érdeme­ket is jutalmaz. Lehetetlen ezzel kapcsolatban elhallgatni azt a hatalmas és gyors munkát, amellyel az illetékes minisztérium az* a nagy problé­mát megoldotta. Ezrekről és ezrekről van itt szó, generális intézkedések és egyéni szempontok figyelembevételével kellett a nyugdíjellátást biztosítani s a tények bizo. nyitiák, hogy a nyugdijak folyósítása za. vartalau gyorsasággal történik. Mé’táayos, gyors ép jó. ivaz munkát végeztek itt az ál­lami hatóságok s a felszabadult területek népe nemcsak hálával és köszönettel, de el ismeréssel és tisztelettel fogadja ezt a mun­kát, két évtized után e vonatkozásban 1« visszahozta Európa régi rendjét, a régi ma. gyár rendet, a meggyötört keleti é« erdélyi országrészekbe. — SZÉLHÁMOSOK JÎLNK VISSZA A VA­KOK JTBVCVEL> A Vakok Kolozsvárt M. Klr, Hl Intézete a következők közlésére kérte fel lapunkat: A vakok kolozsvári In­tézete igazgatóságának tudomására jutott, hogy lelkiismeretlen egyének selejtes áruik értékesítésénél házalásaik során, a vakok műhelyeire hivatkoznak. Tekintettel arra, hogy a magyarországi vak-gyamoOték közös megállapodásuk érteimében a vakok íorga, lombahozott árait ügynökökkel nem terjen. ♦jk, felhívjuk a közönség figyelmet, hogy ha tudomást szerez hasonló esetről, azonnal je­lentse a rendőrségen. JÓ ÁRU ÉS JŐ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK 4* Erdélyi Párt célkitűzései

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom