Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-07 / 81. szám

Y.VUL ÉVFOLYAM- 91. SZÁM.

KHinUjSPfó

3

llferdiícttók Gyárfás llcm€rnck a Mntetffjogl vitában monfloft műm

Jk. halálbfinlelésről csak mini a rablógyilkosokkal szem* ken alkalmazotty esetleges bfinlelésről beszéli s egyébként ■s esnie amint egyéni véleményéről

(Bucureşti, április 5.) Turnovszki Sándor oradeai ügyvéd, aki zavaros politikai maltjáról ismeretes, azt állítja az „Adeverul“-ban: kérdést intézett Gyárfás Elemér szenátorhoz, hogyan foglalt állást a halálbüntetés bevezetése mellett a parlamentben? Gyárfás Elemér — Turnovszki szerint — kijelentette, hogy a szenátusban saját véleményét fejtette ki & hogy Deák Ferenc is ilyen nézetet vallott. Turnovszki nincs megelégedve Gyárfás állítólagos válaszával és felidézi, hogy a magyar parlamentben 1843-ban Beölthy Lajos, Beze- rédy István, Pálóczy László, Szentkirályi Mó- rio és Szemere Bertalan egytől-egyig a halál- büntetés ellen foglaltak állást. Gyárfás Elemér nagy hibát követett el, — Írja az Ade- verul — amikor egy demokrata államban, ahol már nyolcvan éve szünetel a halálbüntetés, annak újbóli bevezetését kérte.

Gyárfás Elemér szenátorral beszélgetett fővárosi munkatársunk az Adeverul-han megjelent cikkről. Gyárfás szenátor a következőket mondja:

— Jellemző arra a magtartásra és mentalitásra, melyet a Magyar Párt és minden becsületes magyar törekvés ellenfelei követnek s az a mód, ahogy a halálbüntetés kérdését bizonyos irányzatú sajtóorgánumok ellenem és közvetve a párt ellen kiélezik.

— Oradean semmiféle újságíróval nem hesséltem erről a dologról. De minthogy éppen Oradeára utazva, ott hallottam, hogy az egyik szélsőséges lap, mint „akasztófa-szállitót“ aposztrofált, szükségesnek tartottam ezt a harcmodort a nyilvánosság előtt elmondott beszédemben megvilágítani, rámutatva arra, hogy közvéleményünk nincsen kellőképpen tájékoztatva parlamenti működésünkről, mert technikai okok miatt még a hozzánk közelálló lapok is csak legfeljebb kivonatosan közölhetik érdemleges felszólalásainkat.

—. így a büntető törvénykönyvvel kapcsolatban elmondottam, hogy ennek három rendelkezése ellen szólaltam fel a részletes vitánál, éspedig: a nemzetközi panaszjogot érintő ama intézkedés ellen, mely az állam megsérté sének minősíti és három évi börtönnel bünteti azt, aki bár valódi, de as államra nézve káros híreket terjeszt, továbbá az ellen, hogy mellék- büntetésként jogi személyek feloszlatása és vagyonuk elkobzása legyen kimondható és végül, a felekezeti és nemzetiség ellen izgató szakasznál.

— E három felszólalásom közül egyedül a legelsőt ismertette, kizárólag csak a Keleti TJjság. Elmondtam továbbá, hogy ugyancsak a büntető törvénykönyv tárgyalása alkalmával, az általános vitában részletesen ismertettem a törvénykönyv rendszerét és egyes intézkedéseit összehasonlítottam a nálunk még ma is érvényben, levő Csemegi-féle magyar büntető törvénykönyvvel.

—. Az összehasonlítás rendjén került szóba

igen sok más fontos probléma közt — az is, hogy a román büntető törvénykönyv nem ismeri a halálbüntetést. Kifejtettem, hogy ez sokat vitatott kérdés, amelyről könyvtárakat írtak már össze, amelyre vonatkozólag azonSzótár-óriás: ?.ţow

Dr. CHERESTESIU

i kötete

félvászonkötésben román-magyar rész, 1100 lap, JKfl t0>

300 tel helyett ....................... 13« lőj.

magyar-román rész, 2000 lap, Qftfl laí két kötet, 600 lej helyett ««« IBJ* Román nyelvtan. 200 lap. 100 /I E í0j

lej helyett........ ... — ............. **'*'

Együtt a négy kötet, 3300 lap, 495*- (ej.

Postán utánvéttel portómentesen.

Kérje a nyelv- és szó. I EDAfiFÍ0! t Ír könyvek Jegyzékét BiEV* HUE CLltJ

ban én egyénileg azt a Deák Ferenc által is idézett francia mondást tartom helytállónak, hogy a halálbüntetés eltörlését a gyilkos uraknak kellene elkezdeniök s rámutattam arra, hogy nálunk, ahol alig telik el nap, amikor valamilyen borzalmas rablógyilkosságról ne számolna be a sajtó, gondolkozni lehetne e kérdés fölött, hozzátéve nyomban, hogy természetesen ez alkotmánymódosítást igényelne, amiről esidőszerint szó sem lehet.

— Leszögezem tehát, hogy tisztán elméleti

alapon és érintőleg jeleztem ezt az egyéni felfogásomat, hangsúlyozva, hogy kizárólag csak gyilkosokkal szemben látom indokoltnak ezt a végső eszközt.

— Természetes, hogy ez a kijelentésem, melyet változatlanul fenntartok, semmiféle formában sem kötelezi a Magyar Pártot. Mindenesetre nagyon szomorú, hogy gyakorlati jelentőségű, a román közvéleményben is visszhangot keltő és igen sokszor konkrét eredményekre vezető felszólalásunkat a sajtó bizonyos része célzatosan elhallgatja. Mikor azonban több ’hónap alatt számtalan kérdésben elmondott hosszabb beszédeinkben találnak egy mellék- mondatot, mellyel népünknek irántunk való rokonszenvét megingatni vélik, azt heteken keresztül mindenféle formában ismertetik és harsogják.

— Csodálkozom, hogy az a Turnovszki kritizál, aki Kun Béla idején, Budapesten (ahol pedig akkoriban ugyancsak nem fukarkodtak a halálositéletek meghozásában) exponált politikai szerepet töltött beGy. L.

Váratlanul letartóztatták a szlovák nemzeti párt főtitkárát

Hat évi börtönbüntetését próbaidőre felfüggesztették s most minden indokolás nélkül letartóztatták

(Prága, április 5.) Turócszentmártonban a szlovák nemzeti párt főtitkárának, Stass Flóriánnak lakásán csütörtök délután rendőrök és detektívek jelentek meg. Házkutatást tartottak, majd letartóztatták és a .törvényszéki fogházba szállították a főtitkárt. Stass Flóriánt nemrégiben hat és félévi börtönre ítélte a törvényszék egy népgyülésen elmondott beszéde miatt. A törvényszék háromévi próbaidőre felfüggesztette az Ítélet végrehajtását és most, hogy a választások közelednek, mégis letartóztatták Stass Flóriánt, hogy megkezdje büntetése kitöltését. Szlovenszkóban óriási feltűnést és megütközést keltett az önkényes eljárás.

A belügyminiszter cáfolja, hogy meg aharnáh szüntetni

Turdamegyét

Gál Miklós közbenjárására a belügyminiszter a cáfolatot megsürgöny fizta a turáni prefektusnak — Rendkívüli közgyűlést tartott a turdai ügyvédi kamara

(Turda, április 5.) Jelentettük, hogy a városi törvényszék második tanácsát miniszteri határozattal takarékossági szempontból megszüntették. A városi ügyvédkar először egynapos sztrájkba lépett, majd dr. Batiu Augustin kamarai dékán vezetésével küldöttség utazott a fővárosba dr. Pop Valér igazságügyminiszterhez, akitől a rendelkezés visszavonását kérték. A bizottság üres kézzel tért haza, mert az igazságügyminiszter nem tett komoly Ígéretet. Most aztán megjelent a kormányhatározat, amely a turdai törvényszék második tanácsát megszünteti s igy az a helyzet állott elő, hogy az eddig is túlságosan elfoglalt tizenkét személyből álló birói kart, ötre apasztották, ötön pedig semmi körülmények között nem fogják tudni elvégezni azt a munkát, amit eddig tizenketten végeztek, .

Aprilis 3-án a törvényszék egyik tanácstermében a turdai ügyvédek rendkívüli közgyűlést tartottak, amelyen az a vélemény alakult ki, hogy a törvényszék második tanácsának megszüntetése csak előjátéka annak a messzemenő tervnek, amelyet a kormány az uj közigazgatási törvény elkészítése rendjén Tur dame gyével szemben készül keresztülvinni. Nem más ez, minthogy . feloszlatnák a megyét és Alba-Iulia székhellyel Alba-megyéhez csatolják. Bár érv szól ez ellen a terv ellen, a lakosságot mégis érthető izgalomban tartja annak lehetősége, hogy Turda elesik a megyei székhelytől s az egész megyét Alba- megyéhez csatolják.

Az ügyvédi kar felkérte a jelenlevő dr, Gál HVÍiklós képviselőt, hogy a megye román parlamentereivel keressen összeköttetést és szerezzenek pontos értesülést a kormány további szándékáról, hogy a turdai ügyvédi kamara a tények megismerése után határozhasson további magatartásáról. Dr. Gál Miklós máris felutazott a fővárosba s a parlamentben interpellációt jelentett be. A turdai ügyvédek most feszült érdeklődéssel várják a fejleményeket.

A belügyminiszter cáfolja a feloszlatás hírét.

(Bucureşti, április 5.) A Bucurestibe érkezett Gál Miklós képviselő megjelent a belügyminisztériumban, ahol kategórikusan megcáfolták a feloszlatásról szóló híreket^ és táviratilag értesítették erről a turdamegyei prefekturát is.

— Földig égett két gyár s néhány más épület a fővárosban. A fővárosi Obor nevű városrészben pénteken reggel a Plava-faáru- gyár géptermében tűz ütött ki. Néhány másodperc alatt a lángok elborították az egész épületet és átterjedtek a szomszédos Ionescu- féle bútorgyárra is, majd az egész városrészt fenyegették. A tűzoltók emberfölötti munkája és óvatossága dacára, a tűz felgyújtotta Stefan és G. Ionescu szomszédok házait is. Úgy a két gyár, mint a házak földig égtek. A helyszínen megjelent a fővárosi rendőrprefektus is. A vizsgálat szerint valószínűleg gyújtogatás történt és a Plava-gyár tulajdonosainak valamelyik ellensége lehet a gonosztevő.