Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-06 / 80. szám

2 Hi Tatai»* jelenté* A délutáni órákban hivatalos közleményt; adtak ki Prágában Eden és Benes találkozá­sáról. A nyilatkozat szövege a következő: — Eden és Benes beszélgetéseik során megállapították, hogy az angol és lengyel kormány célkitűzései megegyeznek abban a tekintetben, hogy mindketten meg akarják oltalmazni a békét. A két kormány álláspontja abban is találkozik, hogy mindketten válto­zatlanul a Népszövetségre alapozzák politi­kájukat. A németek előre megegyeztek a lengyelekkel Berlinből jelentik: A német diplomácia lá­zas érdeklődéssel figyelte Edén föpecsétőr var­sói tárgyalásait. Németországnak rendkívül nagy érdekei fűződtek a tárgyalásokhoz s a berlini lapok kiváncsiaD találgatták, vájjon kitart-e Lengyelország Németország mellett. Lengyelország visszautasító magatartásának és szinte érthetetlenül kifejtett nagy energiá­jának, mellyel ellenszegült a keleti-egyez- meny tervének, a berlini lapok szerint abban keresendő az oka, hogy Pilsudszky tábornagy és Beck külügyminiszter Göring varsói látoga­tása alkalmával és később Lengyelország ber­lini követe utján, ígéretet tettek Németországnak arra, hogy semmi körülmények között sem csatlakoznak a keleti-paktumhoz. Ez a magatartás egy vonalban halad Lengyel- ország érdekeivel is, mert a berlini lengyel követ hangoztatta Neurath és Hitler előtt, hogy a meglevő megállapodások nagyobb biz­tonságot nyújtanak Lengyelország számára, mint a keleti-egyezmény mai tervezete. A két állam megegyezett abban, hogy egyöntetűen cs határozottan utasítják vissza a ke­leti-paktum francia megfogalmazását, de nem zárkóznak el olyan uj és általános egyezmény elől, mely a kívánt biztonság meg­adása mellett egyik országot sem rántja bele ok nélkül és érdekeitől távol álló vállalkozá­sokba. Azokat a válaszokat, melyeket Edén föpecsétőr Varsóban kapott, Berlin és Varsó kö­zösen mondták. Ez a német-lengyel megállapodás eredmé­nyezte, hogy Legyelország fővárosából üres kézzel engedték útnak Eden lordot. A berlini sajtó érdekes fejtegetése szerint igy lett döntő esemény Eden varsói látogatása és igy került a helyzet kulcsa Lengyelország kezébe. Berlin meg van győződve arról, hogy Lengyelország továbbra is kitart a közös ál­láspont mellett. Az európai hatalmakat ma, már főképpen a keleti és általános európai egyezmény problémái foglalkoztatják. A né­met védkötelezettség elrendelésével, mely meg­másíthatatlan és befejezett tény, inkább csak a látszat kedvéért foglalkoznak. Varsóban csak s incs riportokat írnak Londonból jelentik: Az angol sajtó egyön­tetűen szögezi le, hogy londoni körökben nem vártak különösebb eredményt Edén varsói ut- jától. A londoni diplomácia meg volt győződve arról, hogy Lengyelország nem járul hozzá a Régvárt fontos müvek: Kastner; Magyar—olasz szótár, 422 1 kötve 330 — let Olasz—magyar (426 lap), kötve ........ 330'— lej Pauler Ákos: Bevezetés a filozófiába,Hl,kiadás 211'— le; Ciaperéde: Gyermekpszichológia ...................132'— lej Rachmanova: 1. Szerelem, cseka. halál, II. Házasság. Ili Bécsi tejesasszony. Propaganda kiadás, kötetje ............. 84 — lej ti E Pl II #5 JE'nái. I Postán, utánvéttel Kérjen ***■■ fc Cluj I teljes újdonság-jegyzéket. KutnUjsm 5EVili. eVTOlY'AM, Sfíít­Maga ellen vétkezik ■.. Banca Iliescu 3. A. Cluj aki nem újítja meg idejében sorsjegyét, vagy nem vásárol legalább a második osztály húzása előtt!! * izgatja az olasz közvéleményt is. A római la­pok különösen azt találgatják, hogy a Stre- zaban találkozó hatalmak végérvényesen le akarják-e tárgyalni a világpolitika legfonto­sabb problémáit, vagy csak előkészitik azt a megoldást, melynek április 15-én, a Népszövetség rendkí­vüli tanácsülésének tárgyalásán kell létrejön­nie. Az olasz sajtó szerint Franciaország min­denképpen ellenezni fogja a végső döntést, mert attól tart, hogy a hármas értekezleten Anglia és Olaszország magatartása következ­tében olyan határozatokat hozna, melyek nem felelnének meg a francia kívánságnak. Akár­miképpen történik is azonban, annyi bizonyos, hogy a strezai konferencia fontos események színhelye lesz. Mussolini teljesen nj béketervet ter­jeszt a háromhatalmi értekezlet elé s ez az uj elgondolás ugyanazokra az alapokra épült, melyekre az olasz-magyar-osztrák szö­vetségi szerződést alapozták. Mussolini elgon­dolása szerint addig nem lehet egyezmények megkötésére gondolni, amig nem sikerült visz-' szaállitani Európában az általános és kölcsö­nös bizalmat. Ezért valamennyi állammal nyi­latkozatot kell aláíratni, amelyben mindegyik kötelezi magát, hogy poli­tikai és gazdasági tárgyalásokat kezd a többi államokkal. Mindez nem volna egyéb, mint a római egyez­mény kiszélesítése. ÎK.YES WIE STER 1000 UJ RECEPTJE Hatalmas kötet, díszes visz önkötésben 3 LEPAGE Vúj. Kérje az új könyvek teljes jegyzékét. keleti-egyezmény francia elgondolásához. Mindennek ellenére mégis hasznos dolog volt ez az utazás is, mert hozzájárult a fogalmak tisztázásához. Beavatott forrásból származó hírek szerint a varsói tanácskozások második napján már nem is kerültek szóba általános nemzetközi kérdések s a tárgyaló felek tisztán angol-lengyel keres­kedelmi kérdések megbeszélésére szorítkoztak. A varsói lapok sem írnak érdemben a tárgya­lásokról, hanem megelégszenek a színes ripor­tokkal. A lengyel sajtó érdekes részleteket, közöl Eden és Pilsudszky találkozásáról. Ezek sze­rint Pilsudszky teljes katonai díszben fogadta az angol államférfit, majd szokásához hiven, csapán olyan dolgokról kezdett beszél­getni, melyeknek semmi köze sem volt a politikához. Majd váratlanul Edenhez fordult és megkér­dezte: — ön résztvett a világháborúban? Mikor Eden igennel válaszolt, Pilsudszky ezt mondta: — Akkor minden rendben van. Biztos va­gyok benne, hogy megértjük egymást. És ezzel rátértek a megbeszélni valókra. Mussolini uj icrvet visz Strezaha Eómából jelentik: Miután Eden lord ti­zenkét napig tartó diplomáciai körútja véget ért, a világ figyelme fokozott érdeklődéssel fordul Streza felé. A strezai értekezlet erősen Magyarországot be akarják vonni a francia tervekbe Párisból jelentik: A budapesti Uj Nemzedék párisi levelezője érdekes jelentésben számol be arról, hogy francia politikai körökben milyen szemszögből nézik Magyarország szerepét. E szerint a franciák most mindenképpen be akarják kapcsolni Magyarországot a közép- európai tervükbe s ezt kívánatosnak tartja a francia nagyvezérkar is. Csehszlovákia és Né­metország közötti esetleges ellenséges állapot esetére elgondolt eddigi terveket módositan- dóknak tartják, részben Lengyelország hatá­rozott magatartása, részben pedig az orosz szovjet iránt megnyilatkozó katonai bizalmat­lanság miatt. A strezai konferencián állítólag - a franciák fogják felvetni az egyenjogúság értelmében való javaslatot Magyarország számára s ezt Mussolinival készítették volna elő. Ausztria már megtette a lépéseket Bécsből jelentik: Politikai körökben nagy feltűnést keltett a Schuschnigg kancellár el­nöklete alatt tartott minisztertanács határo­zata, mely igy hangzik: — Ausztria teljes egyenjogúsága a mai európai politikai helyzetből önként követke­zik, magától értetődik és minden másirányu tárgyalásnak előfeltétele. Ausztria már meg­tette a szükséges lépéseket az osztrák védkö- telezetíség megvalósulásának érdekében. Beavatott körökből kiszivárgott értesülés szerint az uj osztrák hadsereg két részből fog állani: egy állandó és egy „folyton megújuló“ részből. Az állandó rész négyezer tisztből, négyezer altisztből és tizennégyezer sorkato­nából állana. Ez első rész mellett megtarta­nák a Heimwehr négyezer tisztjét és hétezer főnyi legénységét. A kötelező katonai szolgá­lati idő két év lesz. A hadsereget csak két hadtestparancsnokság alá helyezik, az egyik­nek székhelye Becs, a másiknak Salzburg lesz. Az úgynevezett „folyton megújuló" rész is csak 30—35 ezer főnyi seregből állana, de ezt a behívásokkal és elbocsátásokkal folyton őse rélnék úgy, hogy a rendesen kiképzett nagy tartalék állana rendelkezésre. Két «.'v’g az ísláüólia Zarin apja! a Ecegyellen fitt (Diciosanmartín, április 4.) Két évvel ez- ezelőtt Chendul-Mare községben Sütő János 85 éves gazda birtokviszályból kifolyólag össze­különbözött fiával, ki embertelen módon állt bosszút öreg édesapján- Sütő Mihály bezárta apját az istállóba a lovak és tehenek közé, ahonnan két évig egyetlen percre sem engedte ki. A szerencsétleu öregember csak annyi enni­valót kapott, hogy éppen éhen ne halljon, az istálló bűzétől pedig annyira megbetegedett, hogy beszélőképességét is elvesztette. Két évig szenvedett Sütő János a barmok között az is­tállóban. Az állati sors annyira felőrölte egész­ségét, hogy néhány nappal ezelőtt meghalt. A faluban suttogni kezdtek az öregember haláláról. Sokat beszéltek Sütő Mihály kegyet­len bosszújáról s ezek a hangok csakhamar el­jutottak a csendőrségig is. Most folyik a vizs gálát, amely hivatva lesz kideríteni, hogy Sütő j Mihály halálát mi okozta és a kegyetlen fiút í előzetes letartóztatásba helyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom