Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-06 / 80. szám
Taxa portai* piAttt* ta tant«*: Ka MJW-tttr. :ípvi sei öház BUDA PEST V Szombat, 1995. április ß. — Ara 3 El 5fl setééi árak belföldön: Egéez cvro 800, félévre 100, negyedévre 300, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 68, félévre 35, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.60 pengő. Egye« számok az Eb tűz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTÍ LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. — 80. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENukjű. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Oa) Baren L Pop-uoca 6. szám. Telefon: 90S. —• Lovfictxa: ClnJ, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a sserkeestéság. m SoridAnté napok előtt A németek és lengelek előre mejfegyeztek abban, hosrj milyen válaszokat adnak az angol kormánynak — Berlinben nyiltan írnak a lapok e szövetségfszeru egyezségről — Mussolini uj tervet visz a strezai tanácskozás elé — Eden Prágából hazaérkezett — Ausztria megtette a lépéseket, Hogy bevezethesse az általános védkőtelezettséget — Magyarország szerepe 'Az angol államférfiak befejezték tájékozódó utazásaikat és tisztán látják az európai mai helyzetet, ami sürgős megoldás nagyszabású uj tervére vár, mert a sokáig béke igy fenn nem tartható. Az angolok meggyőződése szerint az európai hatalmaknak a két ellenséges táborban való csoportosítása a lázas fegyverkezéssel, nem tartozik a helyes megoldások közé• Viszont a német-lengyel magatartás a mostani megbeszélések alkalmával határozott szövetségként jelentkezett. amely a kelet• r.ktenmak az eddigi elképzelését lehetetlenné teszi. Londonból is, Rómából is megoldási javaslatokat visznek a strezai háromhaialnii tanácskozásra, de Páriában is uj terv készül, legalább is a réginek a jelentős módosítása. Ezekben a napokban dől el az európai békebiztonságnak a sorsa. Seveteégeutég, vagy világháborn? Uj veszedelem Azt á közigazgatási törvényjavaslatot vették tárgyalás alá a szenátusban, amoly minden eddiginél nagyobb csapást akar mérni a kisebbségi polgárságra. Napirendre tűzték, pedig az volt a látszat, hogy ezen a parlamenti ülésszakon már nem kerül rá a sor s ehhez a látszathoz fűződtek olyan reménységek is, melyek szerint a kormány még talán meggondolja azokat a szándékokat, melyekkel a kisebbségi lakosságot szinte egészen ki akarja zárni a köz- igazgatási testületekből. Mert csak testületekről beszélhetünk, az önkormányzat szónak a használata már komolytalan volna. A régi erdélyi önkormányzati közigazgatásból már leépítették az önkormányzati jelleget s az eddigi választásoknak az eredményeit, következményeit láttuk. Akkor oszlattak fel tanácsokat, megyén, városban, falun, amikor akartak. S azt nem erősítettek meg választott tisztségében, aki nem tetszett. Vol eddig már több közigazgatási törvény s volt még több időközi rendszer. A mostani javaslat már nem kerülő intézkedésekkel, gátemelésekkel zárja ki a kisebbségi polgárság befolyását, hanem radikális módon. Nem is beszélünk még most e sorok között az olyan részletekről, melyek szerint a hivatalból! és kinevezett tanácstagok számát mindenütt, az egész vonalon, felemelik. Csak röviden említjük meg példának azt is, hogy az uj törvény- javaslat szerint már nem választják még a primárokat sem, falun sem, hanem kinevezik. Olyan lesz a helyzet, mintha az időközi bizottságok rendszerét állandósítanák. De belevettek rövid pár mondatot arról a javaslatba, hogy feloszlatandó az a tanács, amelynek ülésén más nyelven talál megszólalni vala’V. mint románul. Hiszen meg van az a törekvés hogy aki közigazgatási szerepet vállal a polgárság képviseletében, annak tudnia kell az államnyelvet. Azonban sokszázados-jog az erdélyi földön a lakosság anyanyelvének a joga, aminek a közigazgatásból való kitiltására eddig nem volt paragrafus és nem volt nyilt rendelet. A lakosság a maga anyanyelvén tudja vállalni a közigazgatási feladatokat. A falusi községházán sok helyen nagy nehézségek árán sem lehetne ezt a tiltó rendelkezést betartani. Községtanácsot össze sem lehente állítani olyanokból, akik a falunak az ügyes-bajos dolgát el tudnák intézni más nyelven, mint a saját anyanyelvükön. És mindenütt a jó igazgatás, az együttmunkálkodás útját zárnák el az erdélyi városokban, a legtöbb erdélyi megyénél, ha igy akarják a nyelvkérdést elintézni. A javaslatnak csak ebből az egy pontjából is látható, milyen szándékokkal kell a Magyar Pártnak megküzdenie. És ami eredményt el lehet érni, azért nagy erőfeszítések szükségesek. Mert ez az egy pont is mutatja, milyen légkörben áll a kisebbségi küzdelem. Londonból jelentik: Az angol miniszter- tanács pénteken délelőtt ül össze, hogy meghallgassa Eden lord jelentését a moszkvai, varsói és prágai tanácskozások eredményeiről. Sir John Simon külügyminiszter és Eden lord pecsétőr a jövő hét keddjén repülőgépen indulnak Strezaba. Szó van arról is, hogy MacDonald minisztrelnök is elmegy a háromhatalmi értekezletre, de az attól függ, hogy francia részről elmegy-e Flandin miniszterelnök is, vagy Laval külügyminiszter egyedül képviseli-e Franciaországot. Mussolini azonban minden körülmények között ott lesz. Hir szerint MacDonald miniszterelnök a genfi népszövetségi ülésről szózatot fog intézni Európa államaihoz a béke megmentése és fenntartása érdekében. Hivatalos kijelentések szerint Anglia teljes erejével meg fogja akadályozni, hogy a Népszövetség megbélyegezze Németországot a Versailles! békeszerződés megszegése miatt. Angol felfogás szerint a Népszövetség ilyen magatartása vagy kedvezőtlenül hatástalan maradna, vagy pedig veszedelembe sodorná az egész Európát. Biztosra vehető, hogy Németország oda sem hederitene a Népszövetség elitélő határoza- j tára, s akkor az egész világ előtt kényelmet- j len helyzetbe kerülne a Népszövetség. Ha pedig a népszövetségi határozatnak komolyan érvényt akarnának szerezni, akkor ezt csak szuronyokkal lehet megtenni, Anglia azonban kijelenti és Genfben is hangsúlyozza majd, hogy egyetlen ágyút és egyetlen katonát sem hajlandó küldeni Német ország ellen. Hajnaltól délig Prágában , |l; Prágából jelentik: Eden lord pecsétőr csütörtökön hajnalban háromnegyednégy órakor érkezett meg Prágába. A pályaudvaron Benes csehszlovák külügyminiszter, a prágai angol követ, a londoni csehszlovák követ és számos hivatalos személyiség fogadták. Érdekes, hogy az angol államférfi prágai látogatása alkalmából a cseh fővárosba utazott Masthi berlini cseh követ is. Eden a pályaudvarról szállására hajtatott. Nyolc órakor már a külügyminisztériumba ment, ahol a hivatalos fogadtatás zajlott le ünnepélyes keretek között. Eden és Benes a Czernin-palotában délelőtt tiz órakor kezdték meg tárgyalásaikat az angol és cseh szakértők jelenlétében. Délután két órakor Benes villásreggelit adott Eden tiszteletére s az angol miniszter nem sokkal utóbb a menetrendszerűen induló repülőgéppel elindult London felé. Hir szerint Eden lord tisztán arra szorítkozott rövid prágai látogatása alkalmával, hogy felvilágosításokat szerezzen Csehország hivatalos képviselőinek állásfoglalásáról bizonyos időszerű külpolitikai kérdésekben, de tárgyalásokat nem folytatott és • vitába, nem. bocsátkozó«*. Az angol államférfi magatartását zcz a körülmény alakította ilyenképpen, hogy Lengyelország határozottan elutasító válasza után a keleti egyezmény nyilvánvalóan nem jöhet létre eredet» formájában.
