Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-05 / 79. szám

XVIII, ev FOLIAM n. SZÁM KntnUjss iwumuHB mmmmmmmm % Országos szlrójkol mond Ici ax ligţvedszSvelseg (Bucureşti, április 3.) A Lupta Jelenti. Az a fair, hogy az igazságügyminiszter törvény- javaslatot készített, amely módosítja az ügy­védtörvényt a diákok követeléseinek szellemé­ben, az ügyvédszövetséget meglepte. Az elnök­ség elhatározta, hogy a javaslat benyújtása pillanatában kimondja az országos ügyvéd- sztrájkot. Ausztria ki akarja kényszeríteni az osztrák«román kereskedelmi szerződés ratifikálását (Bécs, április 3.) Pénzügyi körökben álta­lános feltűnést keltett, hogy Ausztriában rend­kívül Szigorú transzfermoratórium- és kény- szerclearing-tör vényt hoztak. Az osztrák tör­vény szigorúságban túltesz a magyarországin is. A törvénynek egyelőre csak fenyegetés jel­lege van, mert életbeléptetéséhez pénzügy- miniszteri rendelet szükséges. Ausztria első­sorban Romániára akar nyomást gyakorolni a törvénnyel, mert bécsi köröket kellemetlenül érint, hogy az osztrák-román kereskedelmi szerződést a román kormány még mindig nem ratifikálta és állandó nehézségeket gördít a ki­fizetések elé. [a habzó fogkrém. £&te végéig' bSzíosííj» fegtwafc épségéi a KAtODONT- éogkréml A dvs habcósv KAIODONT eltáva- fStjo ob étetmaradékokal és bacillusokoţ, aa-. fyek baroritadóso elronlja a tagakat Toké», mesfH fc «te - KAIOOONT« A Magyar Pár! Ígéretet kapott egy sereg kisebbségi egzisztencia megmentésére IVem leltei iciulasiiani azoka), leiket an« gr nem írlak az állampolgári névsorok!»» — legalább nyugdijai adjanak az elfbocsáf o*B IccSzifsztrisefőíksiek — \ pos­tások visszatartót? nyugdJ jkérvény«© (Bucureşti, április 3.) A nemzeti munka- védelemről szóló törvény értelmében, kiadott rendelkezések kötelezik az ipari és kereske­delmi vállalatokat, hogy a nem román állam­polgárságú munkásokat és tisztviselőket cse­réljék ki román állampolgárságunkkal, falzt a rendelkezést azoknak a nagy tömegével szem­ben is végrehajtják, akik kimaradtak az ál­lampolgári névsorokból, habár állampolgársá­guk nem vitás. Egész Erdélyben, különösen Bánságban, de főként a Székelyföldön sokan vannak olyanok, akik itt szü lettek és állandóan Itt laktak, de nem Sfeerepelnek az állampolgársági listák ban Igen sok erdélyi román is van, akik szintén nincsenek felvéve a listákba. Ennek oka az, hogy elmulasztották az egyszakaszos törvény­ben utoljára engedélyezett legvégső határidőt és nem jelentkeztek a listákba való felvétel kérésével. Iftrorţyeket nem leinet «ll«nni a (taláron Most az' a súlyos veszély fenyegeti az ilyen állampolgárokat, hogy az állásukból .való azonnali elbocsátás mellett a csendőrök összefogdossák és mint idegeneket, átteszik a határon. A magyar állam, természetesen nem fogadja be őket, mert nem magyar állampol­gárok, de más országok sem. Egész tömege­ket nem lehet kiűzni az országból s ezek kü­lönben sem veszítették el állampolgárságu­kat azért, mert a névsorból kihagyták. Ennek a veszedelemnek az elhárítása vé­gett a Magyar Párt megbízásából Wilier József dr. Szentkor eszthy Béla báró képviselők mozgalmat indítottak. Már tár­gyaltak Roman Vaier államtitkárral és most Pop Valér ig ságügyminiszterrel, továbbá Leon alminiszberrel veszik fel a tárgyalást. Az állampolgársági listában nem szereplő magyarok, ha elveszítik állásukat, az uccára kerülnek és tömegesen járulnak hozzá a ma­gyar nyomor fokozottabb mértékben való na­gyobbodásához. Ennek megakadályozása ér­dekében mindent elkövet a Magyar Párt és megbízta a parlamenti csoportot, hogy olyan egyszakaszos törvényt kérjen a kor­mánytól, amely njabb határidőt adna a listák kiegészítésére. így lehetővé tennék, hogy akik nincsenek felvéve az állampolgár- sági névsorba, azok még jelentkezhessenek Azért van némi remény a sikerre, mert kö­rülbelül ugyanannyi román van ebben a hely­zetben, mint ahány magyar. \r «.ibocsÄfoll kö*lis*t viselők oyagdijáéri Amint ismeretes, a Magyar Párt parla­menti csoportja állandóan munkában van, hogy a kisebbségi tisztviselők sorsát meg­mentse. A nyelvvizsgákon elbuktatott állami alkalmazottakat: a posta, vasút, közigazgatás, igazságügy tisztviselőit az a veszély fenye­geti, hogy nemcsak állásukat veszítik el, ha­nem nyugdíjigényüket is. A parlamenti cso­port egyes tagjai a miniszterelnökkel tárgya­lást folytattak ebben az ügyben, Arra kaptak Ígéretet, hogy a kormány törvényja­vaslatot fog a parlament elé terjesz­teni a jelenleg érvényben lévő nyugdíj- törvény módosításáról, Ez a® egyszakaszos törvényjavaslat, aminek szövegét a Magyar Párt elkészítette, alkal­mat adna a nyelvvizsga folytán elbocsátott állami alkalmazottaknak arra. hogy a nyug­dijukat 57 éves korhatár elérése előtt is meg­kaphassák. A miniszterelnök és a kormány­egyes tagjai kijelentették a magyar képvise­lőknek, hogy az ilyen megoldás elől nem zár­kóznak el, Most az ígéret beváltását várjuk. Poülások visszatartóit nyugdljkcrvénye ’A nyelvvizsga folytán tömegesen elbocsá­tott postai alkalmazottak között igen sokan voltak olyanok, kiket betegség címen feltétle­nül megillet a nyugdíj. Azonban, amikor nyugdíjaztatásukért folyamodtak, nyelv-nem* tudás címén elbocsátották őket állásukból. A postavezérigazgatóság egyik főtisztviselőjé­nek ugyanis az volt a felfogása, hogy e sze­rencsétlen, beteg tisztviselőknek be kell vár- niok az elbocsátó levelet s a kérvényt akkor adhatják be. A tisztviselők igy is cselekedtek. Amikor azonban megkapták az elbocsátó levelet, meg- t tudták, hogy már nem tarthatnak igényt nyugdíjra Ezen az alapon a főtisztviselő garmadába gyűjtötte a nyugdij-kérvényeket, ahelyett, hogy azokat azonnal továbbította volna a köz­ponti nyugdíj-intézethez. A Magyar Párt par­lamenti csoportjának nevében Wilier József dr. képviselő memorandumot nyújtott át Fra- nasovici közlekedésügyi miniszternek, kérve, rendelje el az ilyeu nyugdíj-kéréseknek azon­nali továbbítását az országos nyugdij-intézet- hez, A miniszter » megígérte, hogy azonnal intézkedni fog, mert szerinte is feltétlen megilleti a nyugdíj az ilyen tisztviselőket. Érdekes, hogy maga Pitulescu, a posta vezérigazgatója is nagy megütközéssel hall­gatta azt a panaszt, amikor Wilier József nála is eljárt. Kijelentette, hogy erről nem volt és nincsen tudomása, a nyugdij-kérvényeknek a nyugdíjintézethez való sürgős átküldését szin­tén megígérte. A magyar képviselők fáradságot nem ki­méivé munkálkodnak a kisemberek érde­keiért. — Filmre vették Pesten a székelyek tán­cait. Budapestről jelentik: Tekintettel a TTa- talmas sikerre, az udvarhelyszéki földmives ének- és tánccsoport szombaton harmadszor is megismétli a műsorát. Kedden filmre vettek fel a székely csoport tánc- és énekmutatvá­nyait. Szerdán délelőtt az Operaházban sze­repelt az udvarhelyszéki csoport az operaházi balett előtt. A Csürdöngölő koreográfiáját fel­vették a balett számára-

Next

/
Oldalképek
Tartalom