Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-05 / 79. szám
á Knm-Bjsm mmmmmm wmrnmmsm TPÎYI ÉVFOLYAM. ?9. SZÁM. A körösparti szállodában könnyezve beszéli el népének szomorú kisebbségi sorsát egy asszír tanár Európában barátoké! igyekszik szerezni a keresztyén asszíroknak, akiket gyilkolnak a mohamedánok (Oradea, április 3.) Érdekes vendég érkezett ide, Oradeára, professzor R, Javar bey, asszír misszionárius személyében. Az érdekes vendég Budapestről jött, ahol a keresztény egyházak helyzetét tanulmányozta és előadásokat tartott. Előadásokat tartott sok európai ország nagyvárosaiban népének szenvedéseiről és viszontagságairól. Az asszír népről, annak szomorú sorsáról. Szállodai szobájában német nyelven beszélt a sajtó számára, az asszírokról s az ókori történelemből ismeretes neveket emleget sűrűn: Mezopotámia,»Chaldeusok, Babilonia, Asszíria. — A mi népünkről Önök európaiak, — mondja Javar bey, — nagyon keveset tudnak, ami nem is csoda, mert nagyon messze élünk egymástól. Mi a népünket asszurtól származtatjuk. Népünkben sok erő, ügyesség, sok harcos temperamentum volt és a történelem tanúságai szerint már Krisztus előtt 990-ben hatalmas birodalom volt Asszíria. Az őseink természetesen fétis-imádók voltak, azonban már keresztyénekké lettek Krisztus tanítványainak első tanításai után. — Krisztus után három századdal, Bagdad már húsz püspök székhelye volt. — Azonkívül egyetemeink voltak An- tiochiában, Amidában, — jelenleg Dirbekirben, — és számos főiskolánk. Már Kr. u. 428-ban missizanáriusokat küldöttünk Perzsiába és a messzi távol Keletre, akik többek között Kínában kétszázezer mongolt térítettek a keresztyén hitre. — Tanulmányoztam az Önök történelmet, — fűzi beszélgetését tovább Javar bey, — és nagyon sok rokon vonást, egybehangzó eseményt találtam a két nép történetében, aminek alapján úgy érzem, mintha testvérek volnánk. Ezerötszázban nagy katasztrófa zudult népünkre: Tai-mur-lang vezetése alatt végig- száguldott hazánkon a tatárjárás és éppen olyan letarolt puszta maradt vissza utánuk, mint az Önök országában. A népünk elbujdosott, szétszóródott és részben Kurdisztán területén telepedtünk le. Öt törzsre bomlottunk, de hitünket megtartottuk és újból szervezkedtünk. Uj iskolákat íétesitettiink, egyházunkat újjá szerveztük és a világháborúig a boldog megelégedésben éltünk. — A világháború, — folytatta, — zúdította ránk a második nagy csapást. Á mohamedánok betörtek országunkba és mivel békésen élő és dolgozó nép voltunk, kevés ellenállással meghódították országunkat. Elvesztettük hazánkat, — mondja tovább könnybelábbadt szemmel Javar bey, — elvesztettük önállóságunkat, kisebbségek lettünk. Most hontalanul bolyongunk a világban. — Szörnyű csapás zudult ránk 1933-ban. Nem volt elég, hogy a világháború alatt 600 ezernél is több embert veszítettünk. A mohamedánok azután is pusztították és irtották sorainkat. Északmoszulban ezrével ölték le a gyermekeket és asszonyokat, számos falut perzseltek fél, kirabolva templomainkat, szétdulva iskoláinkat, családi tűzhelyeinket. A mohamedán arabok ugyanis halálos ellenségei a keresztyén asszíroknak. A sok hányattatásban megedződött népünk most Siriában, a Vörös tenger partján uj hazáját építi. Az' utóbbi évek mohamedán rablásait és gyilkosságait • a Népszövetség elé vittük, azonban az .. csak annyit tett, hogy kiküldött egy háromtagú bizottságot a helyszíni vizsgálat megejtésére és ezzel vége is tolt. Nekünk csak a reménykedést hagyták meg, de orvoslást nem nyújtottak. Minket kis népnek néznek s nem törődnek velünk. Bőröndjéből angol, francia, magyar és német lapokat szed elő, amelyekből azt mutatja meg, hogy az utóbbi hónapokban népének érdekében hány helyen járt, tartott előadást és prédikált templomokban(b. a.) Rendezetlen állampolgárság miatt a gyári ellenőrzésekkel kapcsolatban általános hajsza indult meg egy nagy csoport munkás ellen (Sft.-Gheórg’he, április 2.) A különböző vállalatoktól bekért kimutatások benyújtásának máris meg van az első igen súlyos következménye. Különösen a sft.-gheorghei Kiinger Henrik szövőgyárban van igen sok munkás, akiknek különböző okok miatt az állampolgársága nincs rendezve, bár minden joguk meg van az állampolgársághoz, mert majdnem mindannyian helyi születésű és állandóan itt tartózkodó emberek, akik most tájékozatlanságuk miatt ki vannak téve az elbocsátás veszélyének, A sft.-ghéorghei Magyar Párthoz beérkezett panaszokkal kapcsolatban a pártnak a véleménye azonos az ilfovi törvényszék (S. Notariat Nr. Dos. 15339—934. szám) Ítéletével, mely szerint a listából való kihagyás még nem jelent állampolgári jogoktól való megfosztást, miután az a tény, hogy valaki nem szerepel a listán, nem foszthat meg senkit olyan jogoktól, melyek a születéssel járnak, Ezek szerint, ha valaki igazolja, hogy 1918 előtt és azóta is Örvösök, mérnökök, gyárak! Minden magyar, német, román stb, folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál Cluj. — A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól, Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetöl, Cluj; KöriMje; .«itelv szak érdekli megszakítás nélkül itt lakott, születési bizonyítvánnyal és egyéb okiratokkal, úgy az állampolgárság kérdése minden nehézség nélkül rendezést kell nyerjen. Hogy milyen a helyzet az ezerszáz munkással dolgozó Kiinger Szövőgyárban, annak illusztrálására következő adatokat említjük meg. A kifüggesztett kimutatás szerint, mintegy 136 munkásnak nincsen rendezve at. állam polgárság», tehát, majdnem a felének. Ezekből körülbelül 150 van olyan, akik képtelenek; teljesíteni az ezzel kapcsolatos követelményeket. ' Igen sokan vannak olyanok, akiknek szülőt be vannak véve, míg az akkor még kiskorú gyermekeké, hivatalos tévedésből, vagy hibás bejelentés miatt — kimaradtak. Az elbocsátás veszélyének kitett munkások a városnál ezzel a kérdéssel foglalkozó hivatalnokhoz: hiába fordulnak felvilágosításért, mert csak gorombaságban és kurta elutasításban van részük, A munkások intézkedés és segítség .végett a Magyar Párthoz fordultak, mely báró-Szentkereszthy Béla képviselő utján teszi meg a szükséges lépéseket r TESTA fÂJDALOMCSIUAPtTO twm mmm — PÁMILM * mmm \ Mm FltfiFAJtó izéifk fjjjMlMM mumm FÁMMÁ i faÜLMULHATATLAN HtUSEKNÉl INFLUENZÁNÁL REUMÁNÁL KJWHATŐ MODERN GYCKmZEOTÁRBAN Éí ORO&HHA9AH h mm m m mmm mm mmmmt Álltját éta macskát xiyn«t«k a mészárszékben (Oradea, április 3.) Szokatlanul különös ügyben vezetett be vizsgálatot a helybeli ügyészség, A tarcaiai csendörség néhány nappal ezelőtt jelentette, hogy a falubeliek fantasztikus mesével állottak elő dr. Popa Péter főszolgabírónak. Előadták, hogy a faluból az utóbbi időben egyre-másra tűnnek e-1 a kutyák és a macskák. A panaszosok azt állították, hogy az eltűnések hátterében szerepe van Rostás Mihálynénak, akinek hentesüzlete van a faluban. A főszolgabiró kissé kétkedve hallgatta a falusiak panaszát, azonban mégis megindította a nyomozást, Inkognitóban kilátogatott a faluba és ott lesbe állott. Meglehetősen hosszú idő telt el, amikor egyszer csak észrevette, hogy egy ember egy agyonvert kutyával lopakodik be a hentesnó házába. Rövid idő múlva a főszolgabiró a esendörőrmester kíséretében utána ment a házba. Nem kis meglepetésükre, a néhány perccel előbb bevitt kutya félig lenyúzva az egyik asztalon feküdt. Úgy a hentesnét, valamint a döglött kutyát szállító Miklós Pétert vallatás alá vette a csendőrség. Mindketten tagadták, mintha a kutyákat és macskákat bárányhus helyett adnák el a falusiaknak. Az érdekes csendőrségi jelentés alapján az oradeai ügyészség is megindította a nyomozást, amely majd meg fogja állapítani, hogy Rostás Mihályné valóban kiárusitotta-e a leöl- dösött és eltüntetett kutyákat, vagy sem. Az Újságírók! «fobs* n ma este Pollermann Aranka és Molnár Irma Műsor. 1. Kreisler: „La Ghana“ 2. Chopin—Hubermann : Valse 3. Paganini: Hexentanz 4. Dvorak: Humoreszk
