Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-05 / 79. szám

2 KnETTüfsm XVIII. tVFOLY'AM' ?* SZ2Jf. "W^^WWMBWHaWWWBWBWIIBWBWWWWIIHIHUM.I..H. ..i\ !■> CaMWCTWWMBMaawaWWMWMBBBWWMWMHMMPttamifiiMMiMiiiiiwninii»«». .11 Wiw» GONDOLJA MEG,“-sasa SOK PÉNZT TARAKIT MEG.MS GROMEN & HERBERT S. A. po&zió. és dlvatáragyárak, Sibiu, Uékttzlet t Cluj, Calea Regele Ferdinand 13 szetzi be. A cég gyártmányai ma már előnyösen közi smertek, mert minőségben, divatszinekben egyen­lők az angol szövetekkel. Ennek dacára árai a legolcsóbbak! Egy kísérlet meggyőzi Önt fentiek valódiságáról Î! mint százezer református él, de ezeknek már nem jut egy püspök sem, hanem csak egyetlen esperes visel rájuk gondot, aki a regáti refor­mátus hivek lelki életét Bucureştibol irá­nyítja. Erdélyben 18 esperes, a királyhágómellé­kén pedig 6 esperes segítik a püspök munkál­kodását, tehát egy-egy esperesre több, mint 30 ezer hivő jut sokszor szétszórtan fekvő nagy területeken. De a helyzet hasonló a másik nagy kisebbségi felekezetűéi is. Erdélynek egyetlen püspöke van kb. félmillió katholikus számára, a Bánátban és a körösvölgyi püspök­ségben pedig kb. 150—150 ezer hivő jut egy- egy püspökre. Dolga tehát legalább annyi van minden kisebbségi egyházfőnek, mint akárme­lyik görög keleti főpapnak. De uézzük meg ugyanakkor a munkáért kapott ellenszolgálta­tásokat! A katholikus lelkészek államsegélye eddig g.500—3500 lej között mozgott, a szolgálati (ßvek aranyában számítva. A reformátusok pe- :Üdg ennek körülbelül a felét kapták, úgy, hogy a református pap 800—1700 lej fizetést kapott havonta az államtól. Ugyanakkor a görög ke­leti papságra egészen más kulcs volt érvény­ben, mely szerint az ortodox egyház papjainak havi 2500—7000 lej fizetést juttatott az állam. A kisebbségi egyházak s ezek között főkép a református egyház nagyon is mögötte maradt annak a hatalmas segélynek, amit az állam a többségi egyháznak juttatott. Miron Christeá- ;iak tehát nincs mit panszkodnia a fizetések aránytalansága miatt, panasz jogosan csak a kisebbségi egyház szolgáinak ajkáról hangoz- hatik el. A pátriárka saját személyére nézve se állhat ez fenn, mert valószinüleg magasabb fizetést buz, mint például a királyhágómelléki egyház püspöke, akinek az államsegélye ha­vonta alig tesz ki 4000 lejt. Miron Christen csak anyagi hátrányokat emlegetett. Mi nagyon sok egyéb hátrányt is fel tudnánk sorolni, aminek a következményeit egyházaink minden nap egyre jobban érzik. De ha már az arányossági elv alkalmazásáról van szó, úgy hisszük, ennek a leglelkesebb hí­vei és követelői a mi kisebbségi papjaink le­hetnének, akik jogosan követelhetnék, hogy a vallás-erkölcsi élet fenntartásáért kifejtett munkájukat ugyanabban az arányban -hono­rálja az állam, mint a görög keleti papság hit­terjesztő érdemeit- Krisztus nem „numerusok“ szerint mérte a megváltást az embereknek, hanem azzal a tökéletes egyenjogúsítással, amelyet a mai szélsőséges, tökéletlen emberek olyan nagyon szeretnek elvitatni egymástól. De drága Anynkám ! Kereskedőnk nekünk csak önzés­ből beszél. Meggyőződésem min­dennél többet ér. — A Record cipőkrémnek szépségben, jó­ságban, olcsóságban; párja nincs az egész országban. Ha kereske­dőnk nem akar Record cipő­krémmel k szolgálni, a gyári lerakatnál: Cluj, Maniu ucca 22 ez. ala.t, 30 százalékkal öles bban fogom megtalálni — Továbbá öt üres Record-dobozért egy teledoboz Record cipőkrémet és egy mesésköuyvet fognak ott In­gyen kiszolgálni. A pohárköszöntők Ä hivatalos lengyel távirati iroda jelenti, hogy az Eden tiszteletére kedden este rende­zett vacsorán Beck külügyminiszter hosszú beszédet mondott. Megemlékezett az Anglia és Lengyelország között régóta fenntálló ba­rátságra. Hangoztatta, hogy Eden főpecsétőr látogatása is konkrét bizonyítéka a közeledés­nek és hivatva van ezt a barátságot mégin- kább kimélyiteni. A lengyel közvélemény is élénk figyelemmel kisérte Angliának a nem­zetközi viszonyok megjavítására irányuló tö­rekvéseit. — Méltányoljuk ezeket az erő feszi téseket, — mondta a külügyminiszter — és együtt akarunk működni Önökkel. Kérem, vigye magával azt a meggyőződést, hogy Lengyel- ország őszinte hive a békének és részt akar venni a nemzetek közös épitőmunkájában. Eden lord udvarias és közvetlen szavak­kal fejezte ki, hogy Anglia őszinte és meleg érzésekkel viseltetik Lengyelország iránt, mellyel nemzetközi téren is keresi és óhajtja a sikeres együttműködést. Eden főpecsétőr csütörtökön délelőtt tájé­koztatja a prágai kormányt a németországi, moszkvai és varsói tárgyalások eredményei­ről, majd délután Prágából repülőgépen indul haza Londonba. A párisi sajté elégedetlen Párisban a strezai konferenciával és a Népszövetség rendkívüli ülésével foglalkozva, az Oeuvre azt irja: a tanácskozó nagyha­talmak számára a legjobb megoldási mód, ha nyilatkozatban állapítják meg, hogy vala­mennyien ragaszkodnak a február 3-iki lon­doni megegyezés alapelveihez s felhívják a többi államokat, szintén járuljanak hozzá. A nyilatkozat fejezze ki a nagyhatalmaknak azt a reményét, hogy Németország Is módosítani fogja eddigi álláspontját. Arra az esetre, ha Németország továbbra is eddigi politikáját követné, az értekezleten (Bucureşti, április 3.) Reginald Hoare, Anglia követe ma megjelent az ipar és keres­kedelmi miniszternél. Bejelentette kormánya tiltakozását az Angliából való behozatal be­szüntetése miatt. A „Tempo“ szerint az angol követ a tiltakozást tegnap a királynak is tu­domására hozta. Tegnap ugyanis kihallgatáson volt a királynál. Talán az angol kormánynak a megnyugta­tása végett is, már ma közzétettek egy hivata­los közleményt, amely ezt mondja: — Miután az összes államokkal szemben megvizsgálták Románia külkereskedelmi for­galmát és annak mérlegét, ismét megkezdték a behozatali engedélyek kibocsátását azokból az országokból jövő árukra, amelyekből szü­netelt a behozatal. A Románia és Oroszország közötti keres­résztvevő államok tartsák fenn a jogot arra, hogy a Németországgal szembeni magatartás kérdseit újabb közös tanácskozásokon beszél­jék meg. A Matin irja: a berlini, moszkvai ée varsói látogatások után biztosra vehető, hogy elejtik a keleti paktumnak azt a ter­vét, melyet Oroszország akar minden­áron megvalósítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Franciaor­szág is lemond a biztonsági szerződések torvei­ről. Franciaország megkísérli most, hogy cél­jait a népszövetségi alapokmány 16-ik szaka­szának széles keretei között valósítsa meg. A békét úgy kell megszervezni, hogy a világ ne szakadjon két ellenséges táborra. A franciák figyelik a magyar magatartást Budapestről jelentik: Az Est párisi tu­dósítója hosszabb cikkben számol be azokról a párisi véleményekről, melyek politikai kö­rökben Magyarországgal kapcsolatban hang­zanak el. Párisban úgy tudják, hogy Titu- lescü látogatása elsősorban a legyőzött kisál­lamok fegyverkezési kérdésével áll összefüg­gésben. Párisban feltételezték, hogy Magyarország w kö­veti Németország példáját a védkötelozettség bevezetésével és rendkívül jó hatást keltett Gömbös miniszterelnöknek az a bejelentése, hogy Magyarország minden ilyenirányú igényével a Népszövetséghez for­dul. Párisban nagy kíváncsisággal figyelték azt is, hogy a magyar külpolitika mikénnen reagál az olasz-jugoszláv közeledésre. Attól tartottak, hogy ez Magyarországon eset­leg Németország felé való közeledést eredmé­nyez. Miután ez a gyanú nem igazolódott és Magyarország továbbra is Olaszország barát­ságára támaszkodik külpolitikájában, han­goztatva a békés küzdelmet, Párisban bizako­dással tekintenek a magyar külpolitika elé. kedelmi kapcsolatok felvételével, a Magyaror­szág, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Ausztria és Németország részére rendelt orosz áruszállit- máoyokat Románián át fogják irányitani. Az átrakó-kikötő Braila lesz, ahol orosz kereske­delmi ügynökséget is állítanak fel s itt fogjn a tranzitót irányítani. A pénzügyminiszter külföldi tárgya­lásokra indul. Antonescu pénzügyminiszter április 15-én elutazik az országból. Egyenesen Párisba megy, nem pedig Prágába, ahogyan előbb ter­vezte. Parisból Londonba utazik a miniszter, aki egy hónapig lesz távol az országtól. Ma délelőtt a fővárosba érkeztek a német birodalmi kormány megbízottai, hogy fizetési egyezményről tárgyaljanak. Az angol kormány tiltakozott az angiiaa áruk behozatalának letiltása ellen (Tudósítás eleje az első oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom