Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-05 / 79. szám

Taxa pontai* plltitä. ln ■ionéra: No. 2C256—ÎW7. Jfc* *J>vis elihij. BUDAPEST V. ,#,* Péntek, t988» ăprlHs 5. — ira 3 *®f tlöíitetési árak belföldön: Egész évre 800. félévre 100, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy érre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAC TAKPAR I LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. — 79. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ JS N U ja ä (Szerkesztősé g, kiadóhivatal áa nyomda; i4oJ Baron L. Pop-uoca 5. szám. Telefon: 503. — Levélcím: ClnJ, poetaflók 10L szám. Kéziratokat senkinek sen* küld vissza ée nem Is őriz meg a szerkesztőség. Varsóban határozott válaszokat kapott Ecien lord A hivatalos jelentés egy szóval sem beszél közeledésről, csak őszinteségről — Párisi lap szerint a keleti paktum terve már nem tartható az orosz kívánság szerint — A fran­cia hivatalos körök Magyarország magatartásáról (Paris, április 3.) A varsói tárgyalások aera hoztak fordulatot és nem változtattak semmit a lengyel magatartáson, ami most tisz- tázottan áll a nyugati nagyhatalmak előtt. Pilsudszky tábornagy határozott feleleteket adott Eaen ropecsétörnek s a kiadott hivatalos jelentés szerint az eredmény annyi, hogy a londoni és varsói kormányok közötti további tárgyalás lehetőségét helyezték kilátásba. Hivatalos jelentés Varsói jelentések közlik, hogy Eden lord szerdán délelőtt folytatta utolsó megbeszélé­sét Beck külügyminiszterrel. Ezzel a varsói tárgyalások befejeződtek. Eden lord varsói lá­togatásáról a következő hivatalos jelentést ad­ták ki szerdán délben:. — Eden főpecsétőr tájékoztatta Beck külügyminisztert berlini és moszkvai tárgya­lásairól. A megbeszélések során, melyek a legteljesebb őszinteség és legmele­gebb barátság légkörében folytak le, Bér!. 'mutatott a február 3-iki londoni jegyzőkönyv kérdéseivel kapcsolatos lengyel felfogásra és tájékoztatta Lengyelország állásfoglalásáról, a nemzetközi helyzet időszerű problé­máival szemben. — Az angol miniszter megállapította, hogy tájékozódó jellegű varsói utazása telje­sen megfelelt a kitűzött célnak. Mindkét részről megállapodtak abban, hogy a felme­rült súlyos kérdések kedvező megoldása ér­dekében Anglia és Lengyelország szoros érintkezést tartanak fennt. Határozottan a keleti paktum ellen Londonban a szerdai angol lapok egyönte­tűen állítják, hogy Pilsudszky és Beck véle­ménye szerint Lengyelország számára a Né­metországgal kötendő külön egyezmény nyújtja a legtöbb biztonságot. Ezt a vélemé­nyüket közölték is Edén főpcesétőrrel. Lengyel felfogás szerint minden olyan egyezményt, mely Lengyelországot segélynyújtási kötelezettség révén há­borúba sodorhatná, vagy amely arra kényszerítené, hogy határait meg­nyissa akár német, akár orosz átvonuló csapatok előtt, határozottan elutasítanak. Ilyen egyezmény volna a keleti paktum is. Minden ilyen kombi­náció csak oda vezetne, hogy Németország és Oroszország megosztoznának Lengyelország területén. A londoni sajtó meglepetéssel állapítja meg, hogy a varsói hivatalos nyilatkozatból kimaradt a két ország azonos célkitű­zéseinek megállapítása, mely pedig a berlini és moszkvai tárgyalások hivatalos jelentéseiből nem hiányzott. Pilsudszky határozati hangja (Varsó, április 3.) Eden főpecsétőr kedden délután hat órakor találkozott Pilsudszkyval a Belvedere-palotában. Egy órán át tárgyaltak. Szerdán délelőtt ismét Pilsudszkyval folyta­tott megbeszéléseket Eden. A tárgyalásokon ezúttal Beck külügyminiszter is jelen volt. Pilsudszky katonás határozottsággal utasí­tott vissza minden olyan célzást, kezdeménye­zést és áthidaló tervezetet, mely a keleti pak­tumra vonatkozott. Az „ABC“ cimü varsói lap azt irja, Eden- nek sikerült meggyőznie Beck külügyminisz­tert, hogy Lengyelországnak is érdekében áll közt’emüködni egy olyan biztonsági szervezet létesítésében, mely hosszú időre szolgálná a béke fenntartását. Eden és Beck megállapítot­ták, hogy London és Varsó között a külpoli­tika legfontosabb kérdéseiben semmi lényeges ellentét nincs, mindkét ország végső céljai azo­nosak s az eddig mutatkozó nézeteltéréseket egyedül az okozza, hogy a keleti egyezmény tervezetének egyes részei túlságosan merevek. A lengyel lap szerint a megegyezés azon múlik, hogy sike- riil-e módot találni a lengyel és a nyu­gati álláspont összeegyeztetésére, vagy olyan mélyreható nézeteltérések támad­nak a kérdés körül, melyeknek elsimítására nem lehet remény. (Folytatás a .második oldalon. A pátriárka is Irta: Arvay Árpád Ezelőtt néhány héttel, amikor a numerus valaehicus első tetszetős léggömbjét útnak eresztette Vaida, nem annyira azon lepődtünk meg, hogy a nemzetközi jogok korában még mindig szabadon megnyilatkozhatnak ilyen szélsőségesen kisebbségellenes vélemények, ha­nem, hogy a Vaida által hirdetett elveket min­den kritika, vagy fontolgatás nélkül oly gyor­san magukévá tették egészen előkelő állású ro­mán emberek is. Ezeknek a helyeslőknek a leg­elsői közé tartozott Miron Christea görög ke­leti pátriárka is, aki pillanatig sem késlekedett nyilvánosan megadni az önkéntelenül feltörő tetszésnyilvánítás tapsait Vaida Sándornak, Mult héten Miron Christea pátriárka újra hangosan nyílvánította véleményét a nemzeti arányosság elveiről. A szenátusban mondott nagy beszédet a pátriárka és beszéde legelején sietett ki jelenteni, hogy neki nagyon is tet­szenek Vaida elgondolásai, melyekkel a román elem még fokozottabb érvényesülését akarná elérni. De azt is megállapította a görög keleti főpap, hogy a többségi egyház sok tekintetben alantas helyzetben van a kisebbségiekkel szem­ben és szerinte sokszor a magyar, német, gö­rög katholikus, vagy mohamedán papság jobb anyagi helyzetet élvez, mint az ország többsé­gének egyháza. Nem tudjuk, honnan győződött meg a pátriárka arról, amit a szenátus színe előtt ál­lított és azt sem akarjuk kétségbevonni, hogy a többségi hitfelekezet egyházának lehetnek olyan kívánságai, melyekhez hasonlót a ki­sebbségi egyházak hiába is próbálnának az ál­lammal szemben támasztani. Mi csak annyit tudunk, hogy minden szélsőséges vélemény­nyilvánítás a többségi sorokból ideig-őráíg csak azért tud magának olyan gyors népsze­rűséget kicsiholni, mert azok a statisztikák, melyeket a nemzetiségi arányosság hirdetői alkalmaznak, legtöbbnyire merőben eltérnek a valóságos helyzettől. Miron Christea például azt sérelmezi, hogy neki, mint püspöknek, hat megye híveit kell igazgatnia, ugyanakkor, midőn vannak püs­pökök, akikre alig jut harmincötezer hivő ösz- szesen. Az ő híveinek a száma viszont tiz ró­mai katholikus és görög katholikus püspök összes híveinek a számát is felülmúlja. Aki ot-t ült a szenátusban, bizonyára nem számolt utána, hogy a felekezeti statisztika ilyen be­állítása megegyezik-e a valósággal, hanem a többségi padsorokban megelégedtek azzal, hogy megtapsolják a politizáló főpap áldozatos működéséről szóló beszámolót. Ezzel szemben mi azonban rá tudunk mutatni arra is, hogy a statisztika a valóságban egészen mást mond. Égés?; Romániában ugyanis összesen két refor­mátus püspökség van. Egyik az erdélyi, másik pedig a királyhágómelléki református püspök­ség- Az erdélyi püspökség területén körülbelül 550 ezer, a királyhágómellékén pedig 200 ezer református él. Az előbbi területen tehát 550 ezer, utóbbin pedig 200 ezer hivő esik egy, püspökre. Az ókirályság területén szintén több,

Next

/
Oldalképek
Tartalom