Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-04 / 78. szám
á KsimBfsm mmmmmam 'ÄMüi Kikezdték a liberálisok a gheorghenii polgármestert Nc*ü elég’ ;é „dsstaroináaosité^, de a iő hmj mzf hogy nem tagja a liberális pártnak (Gheorgheni, április 2.) A városban élénk szenzációt keltett a „Gazeta Cieului“ e. hetilap támadása a város polgármestere, dr. Maximilian Câmpeanu, Argetoianu-párti képviselő ellen. Az emlitett újság nem kevesebbet állított á, polgármester-képviselőről, hogy „nem jó román“, a magyarokkal cimborái és azoknak a kedvében jár, elhanyagolja hazafias köre.ezett- ségeit is és megfeledkezik arról, milyen nemzeti hivatás nehezedik a Székelyföldön működő románokra. Ez magyarul annyit jelent, hogy dr. Maximilian Câmpeanu nem akarja „visszaronaánositani“ az elszékelyesitett románokat. Az április elsején megjelent újabb számában a Gazeta Cincului folytatja csipkelődéseit és '„Máx Câmpeanu intelligenciája a miniszterelnök előtt“ cimmel azt Írja, hogy a polgár- mester Bucureştibe utazott és egyenesen Tátareseu miniszterelnöknek panaszolta el u sérelmeit, hogy egy székelyföldi román lap nem volt figyelemmel az ö illusztris személyére és meg merte támadni. Felteszi a kérdést, miért nem ment Miron Cristea pátriárkához, amint ezt kijelentette a polgármesteri hivatal tisztviselői előtt és neki panaszolta volna el a fájda!- mait. Továbbiakban vádaskodó és kötekedő hangon emlegeti Câmpeanut és azt is irja róla: ma még polgármester a városházán, ki tudja azonban mi történhetik holnap? A város közönsége ebből a kijelentésből arra következtet, hogy Maxmilian Câmpeanu polgármesterségének napjai meg vannak számlálva. Mindenesetre érdeklődéssel várja a megye közvéleménye a fejleményeket, amelyeknek politikai versengésszerü rugóit nagyjában mindenki- IsmeriHM»»»»«♦ ♦♦> Ne bízzák st felekezeti tanítók kénye-kedvére a nemzetiségi hovatartozás eldöntését! Kél napig tartott a myresmegyei tanácsülés — A magyar tanácstagok feltárták a megyei magyarság sérelmen és a fa|ok közötti megénés szükségét hangoztatták ‘Tg.-Mureş, április 2.) Április elsején tartotta meg tavaszi közgyűlését Mureşmegye választott tanácsa. A vármegyeház dísztermében folyt le a közgyűlés, melyet Andreşan elnök nyitott meg délelőtt tizenegy órakor. A szokásos formaságok befejezése után bejelenti az elnök, hogy a közigazgatási törvény értelmében összeférhetetlenségi eset áll fenn két tanácstag tagsága körül- Az egyik tanácstag dr. Vescan János volt nemzetipárti prefektus, a másik dr. Bozdog János liceumi tanár, akik sógorsági viszonyban állanak egymással s emiatt egyikük nem lehet tagja a tanácsnak. Itt a nemzetipártiak félórán tartó vitát provokálnak, melyet Porubski megyei prefektus fejez be azzal, hogy felolvassa a törvény idevonatkozó rendelkezését, mely ilyen esetben a választott tanácstagnak biztosit helyet és Így <£r. Vescan János, aki hivatalból került be a tanácsba, elhagyta az üléstermet. Majd lisztujitás következett. Titkos szavazással ti jból Andreşan Emil bălai lelkészt választották elnöknek, alelnökök Borşan János és dr .György József lettek, titkároknak pedig dr. Keintzel Edvárd és dr. Kornhoffer Vilmos reghini ügyvédeket választották megA tárgysorozat további részén a prefektusi jelentés következett, melyhez a magyar tanácstagok részéről dr. György József szólott hozzá. Kijelentette, hogy a prefektusi jelentés szépíti a tényleges helyzetet és másképpen fest a valóság, mert sok olyan anyagi megterhelést tesznek rá a megyére, amit tulajdonképpen nem volna köteles hordozni Ezután az iskolai sérelmekre tért át dr. György József Fájdalmasan állapítja meg, hogy Mureş megye is 1 miturzónának van nyilvánítva. A névelemzés sérelmeit sorakoztatja föl és azt mondja, hogy találjanak valamelyes törvényes formát az eredet megállapítására, de ne bízzák a falusi tanítók kénye-kedvére ennek, a kérdésnek az eldöntését. Kéri, hogy a megyében levő összes magyar felekezeti iskolákat méltányos és igazságos segélyben részesítsék, a lelkészeket pedig ne akadályozzák a vallástanitásban. Dr. György József felszólalásához román részről dr. Bozdog János szólott hozzá. Szerinte úgy dr. György Józsefnek, mint a többi ma- gyarpárti tagoknak a felszólalásai sértik a románságot és tulajdonképpen nem ide, hanem kifelé szólnak. Bozdognak sovén elfogultságtól fütött észrevételeit Câmpianu Ilie tg.-nrâreşi gör. katli. főesperes még azzal toldotta meg, hogy a székelyek román eredetéről mondott üres frázisokat, mire dr. Árkossy Jenő repli- kázott szellemesen és humorosan. De válaszolt dr. György József is és hangsúlyozta válaszában, hogy sohasem volt kenyere a politika■ A megyei tanácsülésre sem politizálni jött, hanem azért, hogy a közügyet szolgálja, Kikelt a gyűlölködés szelleme ellen és a fajok közötti őszinte megértés szükségét hangoztatta. A hétfői gyűlésen a tárgysorozatnak csak a felét tudták leíargyalni és este 6 órakor azzal zárta he az elnök az ülést, hogy kedden regrnu/mmmmmmmmmmmmmmmmfamm , i u, an i<nw—nr MAI AMERIKAI DEKAMERON A nagy nemzet 10 reprezentáns elbeszélője vonul tel azzal az írásával, melyet S maga tart a íegküíSlfenek» A kötet élén a szerkesztők összefoglaló tanulmányai. Minden író meg jfja önéletrajzát is a Dekameron számára, me'yet műmellékleten névaláírásos arcképei díszítenek, 300 lap és ára díszes művészi félbörkötésben 158 — lej LEPAGE-náf Cluj. Kérje ő .Nyugat"-könyvek összefoglaló jegyzékét. XVIJl ÉVFOLYAM. 78. SZAM———umeri mii .............. -<----—' ------ -• gél folytatni fogják. A keddi gyűlés programpontjai közül a legfontosabbak egyike a költségvetés letárgyalása és megszavazása lesz. Ezenkívül magyar részről két fontos interpelláció is fog elhangzani. Dr. Ssoboszlay László állásfoglal ugyanis négy mureşmegyei községnek Odorheiumegyéhez tervezett átcsatolása ellen. A négy mureşmegyei község: Neaua (Havad), Abud (Abod), Sărăţeni (Sóvárad) és Vădaş (Vadasd.) A második interpellációt pedig a megyebeb kisebbségi magyar tisztviselők nyelvvizsgájával kapcsolatban fogja megtenni és felvilágosítást kér a vizsgák eredményéről. A timisoarai magyar nők munkája iTlmişaara, április 2.) Most tartotta meg évi rendes közgyűlését a timisoarai Magya.- Nőegylet és leánytagozata a Magyar Házban levő egyleti helyiségében., A közgyűlést ÖBV, Ambrózy Andomé nyitotta meg. Elnöki beszámolójában ;i 2 elmúlt év munkájáról adott átfogó képet, A gazdasági leromlás folytán az elmúlt esztendő voit az eddigiek kft- zül a legnehezebb, mégis örömmel kell megállapítania, hogy a magyar társadalom megértése úgy segítette ét a Nőegyletet ezen az esztendőn is, hogy semmivel sem kellett az elmúlt esztendő munkájával szemben hátra- maradnia, Sót kiterjesztették eddigi jótékonysági munkájukat, fejlesztették kulturális programmukat, belső viszonylatban pedig a harmónia és megértés eszközeivel igyekeztek megerősíteni az egyletet. Az egyleti célkitűzés a jövőre az kell hogy legyen, hogy a szegénység nettével fokozatosan többet tudjanak tenni, a társadalom megszervezésével be kell von- niok még mindazokat, akik távol vannak. Az Iskola- fenntartás és iskolasegélyezés terén mind több és több feladat hárul a Nöegyletre, A szoros együttműködésen és a magyarság támogatásán kívül, joggal elvárja a Magyar NSegylet a hivatalos körök támogatásai: is. mert a karitatív és kulturális munka terén oly terheket vállal magára, amikkel őket tehermentesíti A titkári jelentés részletesen beszámolt a három nagy osztály az iskolaügyi, szegényügyí és kulturális osztályok működéséről. Szegény gyerekek iskolaköny- vei és tandijsegéiye elmén közei 70,000 lejt folyósítottak, a szegényügyi segélyek közel 40.000 lejre rúgnak, amelyekben természetbeni és pénzsegélyek egyaránt, helyet foglalnak A jelentések elfogadása után a „leánytagozat” beszámolója következett, amelynek gazdag és minden dicséretet megérdemlő programmjából az alábbiak kívánkoznak ki: Májusban szép anyák napját tartottak, amelyea 12 sokgyerekes anyát tüntettek ki és jutalmaztak meg, ruha. ételnemü és pénzjutalommal. A városi nya.ra.l- tatási akcióban 11 gyereket nyaraltattak Halóiéban, fedezve a nyaraltatási költségeken kívül a felszerelés költségeit is Ciklován saját nyaraló telepet létesítettek, amelyben 20 személyre tökéletesen felszerelt készlet állt már ebben az esztendőben a rendelkezésükre. Megkönnyítette a munkájukat Pacha Ágoston megyés püspök áldozatkészsége, aki a ciklovai üresen álló papi házat bocsátotta rendelkezésre. Végül nem kevesebb mint hetvenhat szegény magyar család részesült az év folyamán többször is ruha, cipő, fa, élelmiszer, pénz segélyben. A magyar leányok, a magyar könnyek fel szárításában méltónknak bizonyultál« nerökhö*. ««.»It»» »» 9 » » »A«b»> — Bezárták a szilágy sági reformatas vasárnapi iskolát. Tudósítónk jelenti: Jiboun, ebben a szépen fejlődő községben, bár a magyarság túlnyomó többségben van, nincs ma gyár, felekezeti iskola. A református iskolát meg nem felelő helyiségére hivatkozva, bezáratta a minisztérium s uj engedélyt nem adtak. Az állami iskolának van ugyan magyar tagozata, de ennek egészen különös tanrendje van. A magyar nyelvet ugyanis csak heti ! órán át tanítják és a tanító elvkor sam engedi meg, hogy a gyermekek magyarul beszélje nek. Csutak Károly református leikész ezek uek az állapotoknak a láttán, vasárnapi iskolát rendezett be a magyar gyermekek számára. Az iskola hasznos munkát, végzett, de nem sokáig, mert a helybeli esendőrőlmesţev önkényes módon bezáratta. Csutak Károly,, a felettes egyházi hatóságok utján megtette a lépéseket a visszaélés megtorlására,
