Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-21 / 93. szám
xrtu. tvroiY’jüi. n szám. KBRmtttssr. at« Mit akar Bethlen György, amikor sző sincs a magánalkaSmazoifak veszedelméről ? A kora •ny jfrancianyel’rü féikiralniosa azl Írja, ltoc| y csak f»!«lőt!en elemek beszélnek vállalatok alkafmnzottainak nemzetiségéről A Bueureştiben megjelenő franciaayelvíi félhivatalos, a L'Indépendance Roumaine .vezércikke a következő: — Bethlen gróf az erdélyi Magyar Párt elnöke — Írja a lap — közelebbről kiáltványt tett közzé, amelyben a párt tiltakozik a különböző nemzeti irányzatú mozgalmak ellen, melyek mostanság születtek meg Romániában. Ezekben ő kisebbségellenes támadásokat lát és azzal fenyegetőzik, hogy a Népszövetséghez fordul panaszával. A Magyar Párt által tanúsított magatartás, a mi véleményünk szerint époly szokatlan, mint célra nem vezető. — Ami azokat a „numerus clausus1', vagy „numerus valachicus" formulák alatt megindított kampányokat illeti, mi ebben a lapban már többizben kifejtettük álláspontunkat. Megmondtuk, hogy a demokrácia és alkotmányos kormányzat országában minden gondolatnak 'és minden foglalkozásnak szabadnak kell lennie és maradnia. Éppen ezért fölöslegeseknek tartjuk, hogy vitába szálljunk Bethlen gróf követeléseivel. — Nem a mi országunk az egyetlen, ahol a legkülönbözőbb tanok is prófétákra és követőkre találnak. A francia köztársaság és Anglia, melyekben a legszigorúbb parlamentáris rendszer uralkodik, szintén ismerik a fasiszta és kommunista pártokat, melyek széles körben fejtenek ki tevékenyéget. S ennek ellenére senki sem jutott arra az ötletre, hogy a fenntnevezett pártok működése miatt a Népszövetséghez menjen panaszkodni— Ameddig a reakcionárius erők által hajtott politikai propaganda az eszmék területén marad, teóriák és elképzelések állapotában, egyetlen demokratikus kormányzatnak sem lehet módjába megakadályozni ezt a propagandát, feltételezve természetesen, hogy az nem fenyegeti a közrendet. A vélemények szabad kifejezése a demokrácia elvitathatatlan sarktétele és maga a Magyar Párt az, mely ebből a tételből a legtöbb hasznot huzza — A Népszövetséghez való fellebbezés fenyegetése tisztán teoretikus szempontból nézve is észszerűden és abszurd. Amíg a romániai kisebbségek ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a többi polgárok, amig a békeszerződések által megállapított, kisebbségi jogok tisztelet- bentartására kötelező egyezmények szigorú alkalmazásra találnak, senkneb sincsen joga panaszra menni, amiért a szomszédja másképpen gondolkodik, mint ahpgyan ő— A román kormányok, melyek a háború óta egymást követték, mindenkor a legszéle- sebbkörü türelmet tanúsították a kisebbségekkel szemben, A magatartásnak ezt a vonalát ezidáig semmi sem téritette más irányba. Miért követeli tehát Bethlen gróf, hogy az embereknek ne engedjék meg másképpen gondolkozni, mint ahogyan ö gondolkodik és milyen értelmét látná ő annak, hogy cenzura alá vessék a vélemények szabad kifejezését Romániában? A kormány francianyelvü lapja vezércikkben foglalkozik a Magyar Pártnak és Bethlen György grófnak, mint pártelnöknek azzal a magatartásával, ami a parlamenti csoport egy határozatával került nyilvánosságra. Rendkívül érdekes ez a cikk azért, mert francia nyelven, tehát a külföldnek a számára készült és nem egészen azt a megvilágítást adja a kormány, szándékainak, mint amilyent román nyelven hirdet. Azt mutatja ki, hogy a Magyar Párt milyen alaptalanul tiltakozik az ellen az akció ellen, amit. nemzeti munkavédelem vagy román elem érvényesülése cimen vezettek be s aminek a propagandáját a numerus valachicus jelszavával csinálják — nem-hivatalosan. Mit akar Bethlen György? — kérdezi francia nyelven a külföldi olvasó előtt a kormány hivatalos lapja, mikor itt szó sincs semmi ilyen, vagy ehhez hasonló hivatalos eljárásról. A kisebbségek a teljes polgári egyenjogúságának a korlátlan szabadságát élvezik. Mit akar Bethlen György, hogy merészel még csak gondolni is népszövetségi védelem kérésére, amikor hivatalos köröket és felelős tényezőket egyáltalában nem foglalkoztatnak ilyen gondolatok. nem szavaznak meg, őszire halasztják. Ez esetben őszre maradna az a közigazgatási törvényjavaslat is, amely a kisebbségek ellen súlyosabb sérelmes szakaszokat tartalmaz. A Skoda-botránynak az iratai átkerültek a semmitőszékhez. Volanski elnök már tanulmányozza ezeket az iratokat. Hir szerint az elnöknek az az álláspontja, hogy a Cihoski tábornok vád alá helyezése csak akkor történhetik meg, amikor a vagyonellenőrző eljárást már befejezték. Ez az eljárás pedig hosszú időt vesz igénybe. Letartóztattak egy esperest a kémkedési pór röíórgynldsán Tasiból jelentik: Tasiban a hadbiróságnál egy kémkedési pörnek a főtárgyalását tartották csütörtökön. A tárgyalásra tanúként idézték be a tighinai orthodox esperest, Dimit- riev Diaconoviciot, Kihallgatása alatt a vád képviselőjében az a gyanú merült fel, hogy a tanú összeköttetésben állott a kémekkel. Ke- resz-tkérdésekkel és a vádlottakkal való szembesítésekkel ezt a vádat meg is erősítette. Az orthodox esperesből, a tanúból vádlott lett, a hadbíróság elrendelte az azonnali letartóztatását, a főtárgyalást pedig elnapolták. A legközelebbi tárgyalásra a tighinai esperest már fegyveres őrök fogják bekísérni a vádlottak között. Eszébe sem jutott senkinek. Legfennebb arról lehet szó, hogy néhány felelőtlen ember alig hallhatóan hangoztat ilyen kívánságokat. Francia nyelven tehát azt írják, hogy mindezt csak mi találtuk ki, Bethlen György találta ki, a Magyar Pártnak a meséje az egész. Alább leközöljük ezt az egész vezércikket, egyetlen egy állítását azonban nagy betűkkel ki akarjuk emelni, hogy mindig hivatkozhassunk reá. Ez az állítás a következő: ’ — A' békeszerződések által megállapít ' tott kisebbségi jogok tiszteletbentartá- sával kötelező egyezmények szigorú al* , kalmazásra találnak... Ha a kormány a külföld számára szükségesnek tartja azt mondani, hogy a kisebbségi szerződés „minden pontja szigorúan alkalmazásra talál“, akkor el is ismeri, hogy tényleg és a valóságban szigorúan alkalmazandó. # Megemlítjük, hogy az a párthatározat, ami ellen ez a francia nyelvű cikk Íródott, lényegben azt mondotta: ha a numerus vala- chicus néven ismeretes terv megvalósítását megkísérelnék, még a kísérlet is arra kényszerítene, hogy a világ közvéleményéhez forduljunk. Feltételes volt a mondat. Azonban a kormánynak itthon, a kisebbségi magánvállalatok számára kellene nyíltan megmondania, hogy ez az egész csak mese. Ha emlékezetünk nem csal, mintha valami kimutatásokat kért volna be egy miniszteri rendelet? SS Őszre maradnak a meg nem szavazott törvényjavaslatok Az uralkodó előlegezi a kormánynak huzamosabb időre a bizalmat {Bucureşti, április 19.) Fővárosi lapok arról adnak hirt. hogy a parlamenti ülésszakot berekeszti királyi kézirat olyan megállapítást fog tartalmazni, amilyen még nem fordult elő a politikai életnek az utolsó pár évtizedében. Az uralkodó ebben a kéziratban a kormányprogram jelentőségének az ismertetése után azt szögezi le, hogy szükség van a kormányzás tartósságára. Azt jelenti ez, hogy az uralkodó kívánatosnak tartja a mostani kormánynak hosszú ideig tartó helyén- maradását. Ezzel a legfelsőbb helyről nyomatékos cáfolatot kapnának azok a hírek is, melyek szerint a közeli hetekben, vagy hónapokban kormányválságra kerülne a sor, alkotmánymódosítással, vagy ©nélkül. A király egyúttal igy előlegezné a bizalmat a Tatarescu kormányának a jö- vő esztendőre is. Egyes lapok úgy tudják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztése után a kormánypárt értekezletet tart és ezen Tatarescu miniszterelnök nagyobb beszédben cáfolná meg a válságnak el- terjedt híreit, A Lupta azonban cáfolbja azt is, hogy a kormánypárt szombaton értekezletet tartana, A pártnak az elnöke, Bratianu Dinu külföldön tartózkodik és az ő távollétében nem lehet értekezletet tartani. Sokkal jelentősebb a lapnak az az értesülése, mely szerint nem fognak rendkívüli üléseket összehívni a nyári hónapokra. Azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket most
