Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-21 / 93. szám
KE LETT Ufxm ‘ ' XVIII. ÉVFOLYAM. 33. SZÁM, 4 Tanulmányi kiránduláson Bucureştiben a legmelegebb napokban Jövendő felhőkarcolók állványai alatt — Ellenőrizhetetlen statisztika az ,9idegenekről“ (Bucureşti, április 19.) Bucureşti fiatal város, az idegennek az, a benyomása, hogy most nő, itt a szeme láttára, azalatt a néhány nap alatt is, amit benne tölt. Épületeinek legnagyobb részén még rajta van a friss mész száradó szaga, a hatalmas paloták, amelyek a város igazi jellegét megszabják, mind újak. Ha végigmegy az ember a Calea Victoriei lefelé áramló autózuhatagja között, minduntalan épülő házba ütközik és igy megy ez már évek óta. Az élet is a fiatalság elevenségével pezseg benne nappal és éjszaka egyformán. Erdélyi ember azzal az érzéssel jár, hogy ott van annak az életnek a centrumában, amelynek ő otthon csak függvénye. Minden Bucuresti- ért és minden Bueurestiben történik, minden vonatkozásban és az ország minden részén. A királyi palota udvaráról egy testőrcsapat vonul ki és díszes egyenruhájával elvegyül a tömeg között. Az udvaron felharsannak a kürtök, az ueeán megállítják a forgalmat, autó fordul be a palota udvarára és Mária királyné fekete ruhás alakja száll ki belőle. A királyné látogatóba jött a város másik részén fekvő palotájából. Mikor felér a bejárathoz, újabb kürtszó harsan, aztán becsukódik mögötte az ajtó. Mindez olyan látványos . és szertartásos, hogy az ember sokáig nem felejti el. De levonulnak a rendőrök, megindul a palota előtt a forgalom és sodródunk tovább, lefelé. Délben a Calea Victorie!», A kisebbségi ember kisebb voltának érzésével jár az uccán. A Calea Victoriei a román metropolis, egyetlen szót nem hallani, egyetlen betűt nem látni magyarul, hiába tudjuk, hogy sok magyar él a városban. A királyi palota után újabb látvány vonja fel. a figyelmet. Déli tizenkét óra felé közeledünk, az uccán hömpölygő hatalmas tömeg most egyszerre megváltozik, kiáltozás, kacagás, tolongás, egy- egy pof is elcsattan. Már feltűnést sem kelt. Alig néhány lépés és két hatalmas palota vonja magára a figyelmet. Az Universul és Dimineaţa újságpalotái emekednek egy jobboldalra betérő uecában. Ott van a Curentul szerkesztősége is, nem messze. Itt intézik a kisebbségi kérdést. Részben az uccán, amint láttuk, részben ezekben az épületekben. Az Universul innen uszit állandóan az erdélyi magyarság ellen, a Curentul pedig azokat a lehetőségeket keresi, miképpen lehetne kiküszöbölni a kisebbségeket az állam életéből. Nem éppen olyan környezet, ahol az erdélyi magyar otthon érezhetné magát. A telefonközpont hatalmas palotáját is nemrég építették, ez a város legmagasabb épülete,. valóságos felhőkarcoló számba megy. Vele. szemben hatalmas palotán dolgoznak, a Calea Victorie élete egy percre megakad, annyi a bámulója a munkának. A hatalmas vasI Könyvritkaság olcsó áron!1 Az első magyar könyvnapi újdonság Trócsáfiiyi Zoltán 8 Magyai* régiségek és furcsaságok (Bibliofil kiadás, a 4 kötet 2 díszes vászonkö- tésben, kartontokban) 900 oSdal ára Qfi l«S (380'~ lej helyett) '**** A mavyar történelem érdekes furcsaságai, hagyományai, adomái és egyedül álló sajátosságai. Májas 15-töl 25-ig kapható minden könyvárusnál. Ezen időn tuia régi ár lép ismét életbe! Közvetlenül megrendelhető 100 lej beküldése ellenében: Slova S. A. de Colportaj, Oradea lönböző kiadásokban Az üzlet betört kirakata előtt most üvegszilánkok ropognak a talpunk alatt. Az ország legolcsóbb építkezése. A város egyik legjellegzetesebb része a Dambovita partja. Kétoldalt végig szőnyegerdő övezi, itt telepedtek le a szőnyegárusok. Ez a hely a legmegfelelőbb a szőnyegárusitásra. A hatalmas tarka áruk eltakarják a folyót, a belőle áradó kellemetlen szagot azonban nem lehet elfojtani, mert ez a kis patak vezeti le a hatalmas nagy város minden szennyvizét. A Dâmboviţat, vagy ahogy a bucurestiek nevezik, a Gárlat, azaz a patakot most fedik, A Calea Victorieig egy részt már régebben befödték, most innen födik le a Serban Voda hídig. Többezer ember dolgozik, de mégtöbbezer állja körül, hisz itt van nem messze a piae, ahol a munkanélküliek, meg munkakeresők gyülekeznek. Hatalmas tábla hirdeti, hogy ez a hídépítés a legolcsóbb ilyennemü munka az országban. Négyzetméterenként csak 2387 lejbe kerül, holott a többi ajánlatok ennek a tízszeresénél is többet kértek. A városi tanács egyetértve a pénzügyminisztériummal, ezt a legolcsóbb ajánlatot fogadta el, esett, hogy az embernek még Buenrestiben is szerencséje lehet az, ha magyar, Vaida Sándor ma nagyon népszerű ezek ben a körökben, Cuzával <?gyütt. TJj lapját kapkodják Bucurestiben, a rikkancsak tulkia- bálják még az Universult és Curentult is. Ha talmas jkampóskereszt fénylik este a belügyminisztérium közelében, a nemzetvédelmi liga épületén, az uccán „A románság kereszteshad- járata“ című lapot árulják. Este pedig beül a közönség a moziba és Gaál Franciskában gyönyörködik. b. gy. Hitlerhez készül egy Í3 éves mercurea-ciuci gyermek (Mercurea-Ciuc, április 19) A város gyermekközönségének érdekes eseménye van. Schneider■ Hans, 13 éves volt líceumi tanuló a szenzáció oka. Ezt az okos, jóravaló kisfiút nem hagyja nyugton a vére és kalandos természete. Három Ízben szökött meg már a szülői háztól, ahol mérnök szülei a leggondosabb nevelésben részesítették, minden kényelmet megadtak neki. Első Ízben Bucurestibe szökött el. Nagyszerű fantáziájával mindig ki tudta vágni magát a vonatokon. Azt mondotta, szülői a fővárosban laknak, mire a kalauzok szívesen elvitték és az állomáson leadták a rendőrségnek. A rendőrségen olyan mesét talált ki, mely szerint szülői nem itt, hanem Oradean laknak, mire rendőri fedezettel Oradeára vitték. Ott kijelentette, hogy ide csak azért kívánkozott, hogy meglássa ezt a várost is, de szülei Mercurea-Ciucon laknak. Végre több heti bolyongás után a magyarul, németül, románul és franciául kitünően beszélő kis Robinsont hazaexpediálta a rendőrség. Mindeütt jól bántak vele, ételt, italt adtak neki, mert csodálatos történeteket tudott kitalálni és elmesélni. Aztán, bár lábtöréssel ágyhoz volt kötve, mégis egy őrizetlen pillanatban ismét kereket oldott. Lement az Olt partjára, ott leverte törött lábáról a gipszköést és ismét útnak indult. Szülői már el is siratták, mert megtalálta a rendőrség az Olt mentén a gipszkötést és lassan kezdettek megbarátkozni fájdalmas szívvel, hogy világbolyongásra született fiukat elnyelte az Olt. Azonban nem úgy volt. Hansi hol Cernovitban, hol Brailában, a legképtelenebb távolságú városokban ütötte félj a fejét, vitte a vonat, a rendőrség mindazokra a helyekre, ahol a gyermek támpontot nyújtott szülői feltalálására. Nyolc hónapig volt távol, mig aztán ismét hazakerült..Szülői sirva ölelték keblükre és fokozottabban őrizték. Mégis kijátszotta szülői éberségét és a napokban ismét elindult, de most nem egyedül, mint eddig. Elcsalta magával Burcusel fogházigazgató hasonló kora fiát is. Akiknek elárulták a terveiket, azt mondják, hogy Hitlerhez készülnek és most már a harmadik birodalom városai érdeklik. A rendőrség azonnal értesítette az összes határállomásokat és rendőrségeket, hogy a Hansi ismét elindult, résen legyenek és a kis szökevényeket füleljék le, akik szülőiknek annyi bánatot és könyet okoztak. gerendázatokát nézik az emberek, a kiálló rudakat, amint napról-napra fennebb emelkednek a levegőben. Kétszer annyi munkás bámulja hóna alá szorított csákánnyal és vakolókanállal az építkezést, mint amennyi dolgozik. Általában minden építkezésiéi így van Lejárt ma már ez a kereseti lehetőség is. A vasbetonhoz nem kell sok csákányos ember, már Bucureşti sem Eldorádója a kőműveseknek. A Dambovita partjától nem messze áll Hertz könyvkereskedése, amelyet különösen ponyvaregényeiről ismer a magyar közönség, de sokezer román könyvet is adott ki, köztük a román klasszikusok minden munkáját küAz orvostanhallgatók otthona előtt állunk. A multheti tüntetések után újabb falragaszokban intéztek felhívást a román diákokhoz. Hangsúlyozzák, hogy most már vége az uccai harcoknak, megkezdődik a komoly nemzetvé- delmi_ munka a falakon belül. A felhívások adataiból jegyezzük ki a következőket, amelyek azt vannak hivatva mutatni a román diákságnak, hogy minden erejüket összeszeove kell hareolniok a kisebbségek ellen. Az Erdélyben és Bánátban levő 993 orvos közül 557 kisebbségi és csak 416 román. Bukovinában még elifettentőbb a helyzet ezek szerint aa adatok szerint, amelyeknek hitelességét nem tudjuk ellenőrizni. Itt az orvosoknak 84 százaléka kisebbségi. Az orvostanhallgatóknak 20 százaléka román, a többi „idegen*-. Az állami szolgálatban levő orvosoknál hasonlóképpen tűrhetetlen a helyzet. 50-09 százalék a kisebbségi, tehát többségben vannak, ha 9 század százalékkal is. Ugylátszik. itt mindenből muszáj a kisebbségeknek többségben lenniök. A katonaorvosoknál például igy áll a helyzet. román zsidó kisebbségi Orvos 1400 1460 460 Gyógyszerész 248 402 54 A zugfogorvosoknak 90 százaléka „idegen". Különösen az újonnan csatolt területeken elviselhetetlen a helyzet ebből a szempontból és ha még hozzávesszük azt, hogy abözül az 1251 orvos közül, akiknek külföldi diplomáját az utóbbi tiz év alatt az állam elfogadta, csak hét százalék román és 70 százalék zsidó, megkap . tűk azt a képet, ami a román diákságot az uccai tüntetésekre vezeti. Hogy ez a kép hamis, az több, mint bizonyos. Ennek a megállapítására azonban már nincs idő, mert hatalmas csoport vesz körül minket. Orvostanhallgatók, gallérjukon a széles szalaggal, mint a báli ren- dezőké, ezzel a felirattal: „Az orvosi kar numerus nullust követel“. Bucureşti kalandEgyszerűen galléron fogják az egyik magyar fiút és felszólítják hogy igazolja magát. A diák előveszi igazolványát, hogy erdélyi jogász és tanulmányi kiránduláson van Bucurestiben, azzal a csapattól, amely éppen a bucureştii diákok vendége. — Ez nem számit semmit. Mit keres a mi otthonunk előtt! — Itt van a gyülekezési helyünk. — Vessen keresztet! A helyzet feszültebbé válik, mert a diák nem engedelmekedik. — XJntiárius vagyok, mi nem vetünk keresztet. — Micsoda beszéd?! Vessen keresztet! Mi az, hogy unitárius? Protestáns vallás? És azok nem vetnek keresztet? No. elcsíptünk, várj csak, kapsz mindjárt! — A kabátráncigálásra ért oda a cluji diákok vezetője, aki aztán tisztázta a helyzetet. — Szász, fiú, hagyjatok békét neki! A helyzet egyszerre megváltozott. Mindjárt bocsánatot kértek és méltalankodtak. hogy mért nem szólt nyomban, ha szász. — De nem vagyok szász. Magyar vagyok — Magyar? Na szerencséje, hogy magyar! Ilyen körülmények között mégiscsak jól A nemzetvédő diákok adatai
