Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-21 / 93. szám
t den védelemben, sőt vallásuk támogatásában ia részesültek 1848%, a jobbágyság felszabadításáig, A birtokos templomot építtetett és saját költségén román papot fizetett. A bibliát Betűien Gábor gróf erdélyi fejedelem foi'dittatta le románra, hogy a ciril betűs, nehezen kezelhető görög biblia helyett saját nyelvű biblia álljon használatukra. (A helyzet 1848. után megváltozott. A jobbágyok korlátlan urai lettek földjeiknek és megszakadt a földesur és köztük volt korábbi összeköttetés. Csodálható-e az, ha ott, ahol a székely-magyar községekben kis számban laktak románok, azok az idők folyamán elmagyarosodtak éppen úgy, amint Hunedoara megyében, vagy Cíujm egyében s az úgynevezett Mezöségen a román tengerbe bitszámban belekeveredett magyarok el- románosodtak? Ellenben a feutemlitett Saeelen, Vidacutu- ]©n, Sardon megmaradtak ezinrománoknak annak ellenére, hogy ezek nagy székely községek közé vannak ékelve, Mit gondolnak a ferditők, hogy csak némi erőszak alkalmazásával is megtarthatták volna-e ezek a román jellegüket és vallásukat évszázadokon, át? Vagy lépjünk át a Hargitán, a Maros és Olt vízválasztóján s vessünk futó pillantást a gyergyói medencére, Ott vegyük szemügyre a volt Vaslau, Bieaz és Belboí községeket. Mind a három színromán község a Székelyföld keleti határán, de távol és minden összeköttetés hijjával a nagy román tömegekkel, Hogy lehet, hogy ezek a határvonalon megmaradtak románoknak, a belső Székelyföld lakossága pedig elmagyaroso- dott román? Ki magyarosította el ezeket olyan meggondolatlanul, hogy pl. Gheorgheni a tiszta székely-magyar várostól 10 lunrc, eső Vasláb megmaradhatott változatlanul románnak? ’ Lehetetlen, hogy az ott átutazónak szemébe ne tűnjön az építkezésben, ruházkodásban és faji jellegben mutatkozó nagy különbség. A románok termete, ábrázata, mozgása, ruházata, szokása annyira elütő a székelyekétől, hogy a teljesen idegen is, ha ott jár, nyomban felismeri a nagy különbséget. Eltekintve a hegyek között távol, elszigetelten fekvő Bieaz és Belbor községektől, amelyekre kevésbé lehettek hatással a székely-magyar vonatkozások, mivel okolható meg az, hogy a székely községek közelében lévő Vaslau Györgyében és Săcel, Vidacutul községek Udvarhely megyében és Sard ugyanennek szélén Eliseni (Székely- szenterzsébet) és Secueni (Ujszékely) szinszékely községek közé ékelve nem vesztették el román jellegüket? Csak nem képzelhető, hogyha a Székelyföld elznagyarositott románokból állana, Udvarhelyszéknek 140 községéből kettőt s a közzéékelt egyet, valamint Gyergyószék 16 ,községéből hármat botorul kihagytak volna. Nézzük a régi Marosszéket s közvetlen a Tg.-Mures környékét. A nagykulturáju város közelében feküsznek a volt Mitresbardos tiszta román lakossággal és még öt község, amelyeknek lakossága felében, vagy nagyobb részben román, még pedig magyarul semmit, vagy alig tudó román. Sok van közöttük Szabó, Kovács, Kerekes, Keresztes stb. magyar nevű, akik a magyar elnyomásnak nevezett múltban romanizálódtak át s akiket a homorődvölgyi románositás példájára vissza kellene magyarosítani. Világosan szólanalc ezek a,z adatok, mint bizonyítékok, hogy merő kitalálás az, mintha a székelyek elmagyarositott románok volnának, Aztán még egyet. Ki, mikor és mi érdekből magyarosított volna, ha nem laktak volna székely-magyarok Erdély keletén ? Hiszen a régi időben a különböző fajok, nemzetek nem törődtek egymással. A hatalom birtokosai Erdélyben a földesurak voltak, akik nemhogy magyarosítottak volna, hanem ők maguk és a hozzájuk tartozók tanulták meg a román nép nyelvét, hogy velük értekezhessenek. A mult század 70-es éveinek a végén báró "Bánffy Dániel valóságos belső titkos tanácsos mondotta e sorok írójának, hogy birtokain csak románul tudó tiszteket alkalmaz, mert ahol a birtokok feküsznek, román a lakosság s aki nem tud annak a nyejyia, nem is érintkezbetik. vele. tÍELETttttSKb XVtlh ÉVFOLYAM, EMM-. iimiwnj.ii.1». iit'.i'i1.."!, j. ...................mi «li':ii.»siiip«í:ww'|i w.wn' r Ilyen felfogás mellett, hogy lehetett volna faji jellegéből kiforgatni egy nemzetet? Félre tehát azzal a mesével, hogy a székelyek valaha románok lettek volna, Aki ilyet állat, vagy nem tudja a történelmet, vagy szándékosan ferdít. Nem elégedhetünk meg tehát azzal, hogy a „TÍsMarománositás‘‘ -rói macskaköröm között emlékezzünk meg, mert nem minden olvasó tudja, hogy az mit jelent, hanem világosan megkell mondanunk az igazat. Meg azt, hogy a félmilliósnál nagyobb számban a Hargita alján zárt tömegben együttélő székelység soha sem volt más, mint székely-magyar, amit igazol nyelve, faji jellege, ruházata és építkezés«, ami azonos a hunok építkezési rendszerével. így minden elrománositási törekvés a legnagyobb igazságtalanságon alapszik, beleütközik a székely nép faji öntudatába és bele a nemzetközi szerződésekbe s aminek minden békés eszközzel és módszerrel ellene kell állani. (Tudósítás eleje az első oldalon.) Mit ért Róma revízió alatt ? (Rónia, április 19.) Az Affari Esten cirnii folyóirat a strezai konferenciáról irt cikkében kifejti, hogy mit ért Olaszország revízión. A revízió nem jelent visszakövetelést, mondja a folyóirat. A revíziónak a jövő felépítésére kell irányulnia, nem pedig a világháború által likvidált múltra való visszatérést jelenti. Tílulescu irl alá «ţg-y cseh szerződést (Genf, április 19.) A diplomácia történetében páratlan eset játszódott le csütörtökön Genfben- Titulescu Csehszlovákia nevében ünnepélyes keretek között aláírta a Csehszlovákia és Argentína között kötött döntőbírósági és megnemtámadási szerződést■ Titulescu a sajtó egybegyült képviselői előtt megmagyarázta ezt a különös aktust. Elmondotta, hogy Massaryk elnök öt, mint a kisantant elnökét, bízta meg az okmány aláírásával. Ez a tény is tanúbizonysága a kisantant államai között lévő szolidaritásnak. Az okmányt ezután lefényképezték és átadták a sajtónak- Az aláírás után úgy Argentína képviselője, mint Titulescu beszédet mondottak, amelyben a nemzetközi béke szükségességét hangsúlyoztákAzután a kisantant állandó tanácsa kétórás ülést tartott, amelyen Benes tájékoztatta kartársait a keleteurópai biztonságra vonatkozó csehszlovák tervekről- A római konferencia volt a napirend következő pontja, majd elhatározták, hogy a legközelebbi ülést a Nép- szövetség májusi ülésszaka alkalmával szintén Genfben fogják megtartaniGyorsan cselekvő, önvédelmi bizottságot alakított a székely főváros Magyar Pártja (Tg.-Mures, április 19.) A székelyföldi főváros Magyar Pártjának intézőbizottsága a mindennapos súlyos sérelmekről, a magyar egzisztenciák, intézmények elleni támadásokról folytatott tanácskozás után erőteljes önvédelmi és védekező munkának a beindítását határozta el. Az intézőbizottság rendkívüli ülését Sebess Jenő dr. nyitotta meg, Bustya Béla a Magyar Iparos Egyesület elnöke indokolta meg, hogy miért kérte több társával egyetemben a rendkívüli intézőbizottság! ülés összehívását. Gyors és hathatós védekező tevékenység megkezdésére tett indítványt. Joos Andor dr. gyorsan cselekedő, műnkaképes bizottságnak a megválasztását hozta javaslatba. Bernády György dr. Csiszár Jenő, Bíró István dr. titkár, kovács Elek és Barabás György felszólalásai után a rendkívüli ülés megválasztotta a héttagú bizottságot, mely' nek feladata, hogy erélyes munkatervet kidolgozzon és foganatosítson. A bizottság tagjai lettek: Bernády György, Bogdán István, Bustya Béla.. Radó Sándor, Joos Andor és Szigyártő Gábor. Jenei István adott elő még fontos indítványokat, majd Biró István titkár bejelentette, hogy az ifjúsági csoport megalakult és annak elnöke Gagyi László lett. WN)«N»«,««»WC »fr»♦ ♦ ♦«■».»»»»»♦<: Megszüntetik a kötelező polgári házasságot Magyarországon A házasitiandók tetszésük szerint köthetnek polgári, vagy egyházi házasságot (Budapest, április 19.) A ,Pesti Napló“ értesülése szerint az igazságügyminisztérium törvényelőkészitő osztályán elkészítették a házassági törvény reformját. A javaslat a most érvényben lévő 1894. évi házassági törvénnyel szemben egész uj elveket ko? be. Bevezeti az úgynevezett fakultativ házasságot, ami azt jelenti, hogy a házasulandók választásuk szerint köthetnek polgári vagy egyházi házasságot. A javaslat I., IT. és Tll-rendii házasságot különböztet meg, amelyek azonban jogilag teljesen egyenlöek s csak formaságaikban és a házasság-felbontások szempontjából különböznek. Elsőrendű házasság az, amelyet ugyanazon felekezethez tartozó felek kötnek egyházi hatóságok előtt. Másodrendű házasság az, amelyet különböző vallásu felek kötnek egyházi hatóságok előtt. Harmadrendű házasság az. amelyet polgári hatóságok előtt kötnek. Az elsőrendű házasságot a felek csak annak az egyháznak feltételei és hozzájárulása mellett bonthatják fel. amelyhez tartoznak. A másodrendű házasságot. csak' annak az egyháznak’ feltételei és hozzájárulása mellett bonthatják fel. amely előtt azt megkötötték. A harmadrendű házasságot csak a polgári hatóságok előtt lehet felbontani. A javaslat különben a válást megnehezíti. — A bécsi sinantón elfogtak egy kötvény csempész futárt. Budapestről jelentik: A Bu- dapest-bécsi sinautón kedden letartóztattak egy kötvénycsempésző futárt. Az azonnol megindított nyomozás szálai egy Mérleg ue- eai bankcéghez vezettek A hatóságok megái lapították, hogy ennek a cégnek a megbízásé bél járt el a csempész, aki különben egy ma ga-srangu nyugdíjas tisztviselő. A csempész azt gondolta, hogy társadalmi állása miatt a detektívek gyanúja nem fog reá irányulni és ezért vállalta a megbízatást. Pénteken letar tóztatták a bankcég két társtulajdonosát, Koz ma Imrét, és Kramer Jenőt. A harmadik társ- tulajdonos, Heszterényi Géza, jelenleg külföldön tartózkodik. a
