Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-18 / 90. szám

KeiettUţsm 3TUL ÉVFOLYAM. SZÁM­A 'inagyar bortnáiiy bansiilâlta Horihy kormányzónak négy éves munkaYeryéi Fntis^KţjBitfflcii blreic sxcrinf ▼ált»*««olt ^»ríiafék m lc©rti*«ssf- 8s®'*©*®t«íél»«»fi (Budapest, április 16.) Ma délelőtt Horthy 'Miklós kormányzó elnöklete alatt az összes mi­niszterek részvételével kormány tanács volt. Á kormány bemutatta a kormányzónak a mi­nisztériumok és a parlament négyéves mux- katervét. Azután a miniszterelnökségen foly­tatták a hétfőn megkezdett minisztertanácsot, amelyen a minisztériumok és a parlament leg­közelebbi munkarendjét határozták meg, Az uj parlament a nyári szünet előtt a költség- vetést, a közoktatásügy reformjára vonatkozó törvényjavaslatot, továbbá az iparügyi mi­nisztérium felállítását s a harniinchármas bi­zottság mandátumának meghosszabbítását ♦♦♦♦»«»•»♦«»»»»»♦ »♦#»#» M•*>>»♦# §»«»»< szavazza meg Fabnyi kereskedelemügyi miniszter ked­den elutazott Milanóba, hogy az ottani kiál­lítás megnyitásán résztvegyen. Az ,,Esti Kurir értesülése szerint & kor­mányban fontos tárcacserék lesznek, uj mi­niszterek lépnek be s néhány jelenlegi mi­niszter távozik, mert Gömbös miniszterelnök minden fontos pozícióban a maga embereit akarja látni. így távozik Rakovszky Iván volt belügyminiszter, a közmunkatanács élé­ről & helyét Bessenyei báró, a parlameút volt első alelnöke foglalja #1 w»♦** *■* »« w*»m tm *r. Országosáalo rendezését határozta el dalárdáié szövetsége A Uözyy ülésen tnezédy*Aok#man Ödön elnök a homály időkhöz méltó munkára, hirta fel «* dal egyleteket (Cluj, április 16.) A Romániai Magyar Dalosszövetség kedden tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen megállapították a ma­gyar dalkörök működésének újabb programját s amelyen beszámolók hangzottak el arról a nagyjelentőségű munkáról, amit a dalegyesü­letek az erdélyi magyar élet érdekében kifej­tenek. Ezt a jelentőséget szépen domborította ki Inczédy-Joksman Ödön dr. szövetségi el­nöknek a közgyűlésen elmondott beszéde. Ezen a közgyűlésen határozták el, hogy ebben áz esztendőben is rendeznek országos dalos­versenyt, a nyár folyamán, a Székelyföld fő­városában. Délelőtt a központi választmány tartotta az ülését, amely tizenhárom uj dalárdát vett fel a szövetség tagegyesületei közé. A felvett dalárdák közül kettő polgári, nyolc református és három katholikus egyházi dalárda. A közgyűlést a. református férfiszövetség helyiségében tartoták meg a délutáni órák­ban. Megjelentek ezen a közgyűlésen a kerü­letek vezetői és a tagegyesületek megbízottai. Inczédy-Joksman Ödön dr. elnökölt s nagyha­tású megnyitó beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Egy lelkes szövetkezés által létrehozott kicsiny mag Isten kegyelméből — ma tere­bélyes fává izmosodva, lombjaival borítja be azokat a magyarokat, akik felismerve a ma­gyar dalban rejlő nemzeti kincsünket, egyetér­téssel, testvéri. szeretettel és a magyar dal i’ránti lángoló lelkesedéssel keresnek alatta enyhülést a mindennapi élet küzdelmei által okozott fájó sebeikre. Elmondotta ezután, hogy a tizenkét év alatt, mióta vállalta az elnöki feladatot, a fej­lődésnek nemcsak a lendületeit, hanem a visz- Szaeséseit is megfigyelhette. Őszinte kritikát mondott, felemlítve a lényeges fogyatkozá­sokat El kellett ezeket mondania, jelentette ki, mert yigyázm kell arra, nehogy a terebé­lyes fa lassan elhulassa lombjait s az egykor dédelgetett és ápolt szövetség széthullásnak kezdjen indulni. Uj könyv Vásárhelyi János rét. püspökheiyettesnek hús- vétrs ói könyve jelenik meg. A könyv címe: .4 mi hitünk Szerző könyvében a református hitvallás alap­tételeinek magyarázatát adja. — A könyv ára 100— lej. Megrendelhető az előfizetési ár elő­zetes beküldése mellett, vagy utánvéttel a „Minerva** könyvkiadó vállalattól Cluj, Baron L Pop ucca 5 szám — A lelkiismeretvízsgálat nem fölösleges — mondotta —, de eredménnyel csak úgy jár, ha hibáink beismerését, amiket nem rossz­akaratnak. hanem gyarló emberi mívoltunk- uak tulajdonítok csupán, követi a teljes meg­bánás és a szent fogadalom, hogy azokat ki­küszöbölve, újra a tizenkét év előtti komoly, meglett férfiakhoz illő akarattal és lelkesedés­sel állunk egyenként és összesen a magja." dal szolgálatába. Csak nóv-es legyen közöttünk vezér és közkatona, de a tényleges munkában ne legyen különbség, a valóban át érzett test­vériség vezesse minién lépésünket, mert bi­zony mondom, enéikül amit végzünk, lehet jő, vagy rossz játék, szórakozás, de sohasem tisz­teletreméltó munka, amit a mai időkben tő­lünk méltán elvár a történelem.  nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Szemlét Ferenc dr. indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy a megnyitó beszédet sok­szorosítják és minden dalegyesületnek a szá­mára elküldik. Tárcsa Bertalan szövetségi fő­titkár terjesztette elő jelentését a mult évi működésről, majd a kerületek titkárai adták elő évi jelentéseiket. Elhatározta a közgyűlés, hogy az idén megtartja az országos dalosver- senyt, junius 29. és 30-ik napjain a székely fő­városban. Ezután megejtették a tisztujitást s nagyjában megválasztották újból * régi tiszti­kart’. mely a következő: Elnök: Dr. Inczédy-Joksman Ödön- Alel- nökök: Dr, Ferenez József. Kovács Elek, Ke­rnes Elemér. Szabó Béni. Vásárhelyi János, Főtitkár: Tárcza Bertalan. Titkárok: Lengyel Rudolf, Szántó Béla. Ellenőr: Koncz Rudolf. Ügyészek: Dr. Bartha Ignác, dr. Nagy László, dr Péterffy Jenő. Könyvtáros: Péterffy Ist­ván. Országos főkarnagy: Gokler Antal. Or­szágos karnagyok: Andráséi Ede. FÖvenyessy Bertalan, Hajók Károly. Heiter György. Hoff­mann Ferenc, Kárpáti Emil, Rezik Károly, Saja Sándor, dr, Wilier József. Zsizsmann Re­zső ■ Megválasztották ezenkívül a szövetségi választmányt 17 helybeli és 29 vidéki taggal. Több szervezeti ügynek a letárgyalása körül beható viták folytak le, majd az elnök záró szávaival a közgyűlés végétért .- Leszúrtak egy végrehajtót és kivágták s nyelvét. Ploeştib0l : jelentik: Spalatelu Ilié adóperceptort, amikor-Moara Domneasca Pra­hova megyei falúból biciklin a szomszéd fa­luba ment, útközben ismeretlen rablók megtá­madták. A szerencsétlen embert több késszp- Iássál megsebesítették, majd kivágták a nyel­vét. Az országúton vérbefagyva találták meg. Be,szállitolták a plneşt-i kórházba. Hornén szééeíyei és fega (éŐŐ-székefyek A helybeli kormány-lapban, a „Naţiu­nea Română“-ban lelkes cikk jelenti be, hogy az elszókelyesitett románok visszarománositása teljes erővel megindult. Az egyesülés „deliriu- mos örömében“ elfelejtkeztek ezekről a „romá­nokról“ s csak ezzel magyarázható, hogy a „magyarosodás fájdalmas jelenségének meg­maradását az uj egyesült államban is megtalál­hatjuk anélkül, hogy a helyzet súlyossága ál­tal előirt hatósági intézkedésket megtették volna“. Csak az egyház és az Astra értették meg, hogy szeretettel közeledjenek az elszéke- lyesitett. románok kérdéséhez (ez célzás a esendörőrmesterek s névelemező tanfelügyelők számára), papokat neveztek ki, templomokat építettek, vagy „szenzációs orvosi kutatások­kal bizonyították be a székely megyék lakos­ságának román eredetét“, A három székely megye tanult románjai a napokban egy „dokumentumokkal“ ellátott em­lékiratot nyújtott be a kormányhoz és a par­lamenthez, amelyben felhívja a figyelmet a nemzettől „ellopott lélektömegek visszatérésé­nek“ rendkívüli fontosságára.* A kormány ro- konszenvvel fogadta az akciót és elhatározta, hogy minden eszközzel támogatni fogja. „És gyorsabban fog jönni, mintahogy a kételkedők, vagy ellenfeleink gondolnák“. A legérdekesebb, hogy ugyanazon az olda­lon van egy másik cikk is, amely a románság nagy asszimiláló erejéről beszél, amely már a magyar uralom idején is megnyilvánult, mert már akkor románositotta a többi nemzeteket. Most már melyik állitás az igazi? Mert vagy erősebb volt a románság s akkor nehéz dolog elképzelni, hogy 600.000 ember a ma­gyarság központjától majdnem 1000 km.-re el- magyarosodjék s még nehezebb megmagya­rázni, hogy a Székelyfölddel határos regáti megyéknek még ma is jelentős magyar lakos­sága van. Ha pedig a magyarság olyan gyenge, akkor hogy lehetett elképzelni, hogy a román uralom idején a magyarság még mindig asz- szimiláí. Jó volna ügyelni egy kicsit rá, hogy az ilyen ellentmondó cikkek legalább ne kerül­jenek egymás mellé, mert így nagyon kilát­szik a lóláb, A „szenzációs orvosi kutatásokra“ nézve meg kell jegyezni, hogy azok teljesen politikai célzatnak, mert az orvostudomány mai állása szerint a vér alapján a népfajra következtetni nem lehet. De ha már mindenáron következ­tetni akarunk, azt is gondolhatjuk, hogy a vérösszetétel hasonlatossága esetleg a román­ságba beleolvadt magyarokkal rokon kanoktól és besenyőktől származik, akik a székelységbe is nagy számmal olvadtak bele. Különben az ilyen handabandázásoknak egy másik iskolapéldáját is találhatjuk aa Universul egyik utóbbi számában, ahol többek között arról van szó, hogy a magyar kormá­nyok a románságot a székelység közbeiktatá­sával akarták kétfelé szakítani. Miután a há­rom megye magyarsága nem lehetett magyar, egyszerűen elszékelyesitették. A cikk csak ar- ranézve nem ad felvilágosítást, hogy milyen faji és nyelvi különbségek vannak a magya­rok és székelyek között, továbbá, hogyha az ot­tani románokat csak úgy parancsszóra el lehe­tett székelyesiteni, akkor miért nein parancsol­ták, hogy inkább magyarok legyenek s végül, hogy miért nem paracsolták meg a belső Er­délyben, vagy az erdélyi Érehegységben lakó románoknak is. hogy „legalább székelyek le­gyenek.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom