Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-18 / 90. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. 90. S2AM% „Megtért a lelkem és tudom, miként kell élnem, ha Látogatás Döf tanában, a földi kárhozat he yén- Hot vannak a földalatti cellák és egyéb borzalmak, melyekről a kiszabadult rabok beszélnek ? zugság, akármit mondanak, A falak megőrizték azoknak a neveit és vétkét, akik közöttük megfordultak. Most láthatni, hogy nyolcvan százalékukat kommunizmus miatt Ítélték el. Végigjárjuk a folyosókat, az egyikben a grivitai per elitéltjeivel találkozunk. Néhány ajtón ezt a feliratot látjuk: 1934 nov.—1944 nov. Csak most döbbenünk rá arra a szörnyűségre, ami a falak mögött rejtőzik.: Tízévi élét itt, az ember fel sem tudja fogni ésszel. (Doftana, április 16.) A Prahova völgyében fekvő Campina állomástól 15 perc alatt hoz ki a vicinális vonat erre a hírhedt fe- gyenctelepre. Ennek a vonalnak, ugylátszik nincs is egyéb célja, minthogy a fegyenceket, meg a fogházlátogatókat szállitsa, mert Doftana az első és egyúttal végállomása is. A sínek beleszaladnak a hegy oldalába. Tetején emelkedik a hires fegyház. Helyesebben mondva, a föld omlott le a sínekre, mert az utóbbi időkben nagy földomlások történtek itt. Ahogy a kanyargós, keskeny utón felfelé haladunk, oldalt hatalmas szakadék tárul elénk, a. friss földomlás most is egyre porladozik. Szinte beleszédül az ember fenntről. Sóbánya volt a hegy mélyében, az omlott be most a tavasszal s ez magyarázza a parton álló, kettészakadt házfalakat, gyökerükkel felfelé meredő fákat. Doftana falu fekszik a hegyoldalban. az alatt nyílt meg a föld, elnyelve néhány házat a hozzátartozó gazdasági épületekkel és kertekkel együtt. A szakadék fenekén hatalmas fagerendák úszkálnak az összegyűjt vizen, amely mint valami szörny, nyomtalanul nyeli el a folytonosan beléomló földet. Titkos földalatti hatalom munkáját érzi itt az ember és ezt a borzongató érzést még fokozza a hírhedt fegyház közvetlen közelsége, amelybe földalatti kazamatáiról, kinzó sötétzárkáiról legendák s/állonganak. Megnyílnak a fegyház kapui,! Fennt vagyunk, alig száz méternyire a bejárattól. Hatalmas .kőfalak emelkednek előttünk és a kapu fölül ide komorlanak a fekete betűk „Penitenciarul Doftana“. De közelebb nem lehet menni, sorompó zárja el az utat- A hatvanhat tagból álló diákcsoport, amely büntetőjogi tanulmánykirándulásra jött, letelepedik kél felől a pázsitra és amig Pop Troian egyetemi tanár a futó lépésben előszaladó fóg- házőrrel beszélget, gyönyörködünk a gyönyörű kilátásban. Vezényszó hallatszik a sorompón túlról, egy csapat katona vonul fel sietve a bejárat előtt, másik oldalon pedig a fegyőrök sorakoznak fel. Megnyílik az ajtó és a fogházigazgató mosolyogva közeledik. Pop Traiant és a diákok vezetőjét magával viszi az irodába, a többieknek még várniok kell. A sorompó kérlelhetetlenül elzárja az utat. a katonák kivont fegyvere csillog. Doftnnából nemcsak kijönni lehet nehezen, de oda bemenni is. Végre megnyílik a kapu. Beírjuk nevünket a látogatók könyvébe és szigorú ellenőrzés mellett egyenként lephetünk be a falak köré. — Doftana, Doftana! — sóhajt fel valaki a név által felidézett emlékek hatása alatt. Ide csak a legszigorúbb büntetésekkel sújtott fegyenceket szállítják és aki itt egyszer megfordult, mint lakó és nem ilyen magunkfajta vendég, azon egész életében rajtamarad a név, hogy „doftanas ember“. Egy főinspektor, a fogházigazgató és több magasabb rangfokozatú őr kíséretében járjuk sorra az épületeket. Az igazgató olyan lelkesedéssel beszél a fegyházról, hogy az már szinte rajongás. Sétapálcájával mutogat: —- Nézzék ezeket a falakat, nézzék ezeket az őrtornyokat, amelyek minden ötven lépésnyire kiemelkednek a falak közül, rajtuk éjjel nappali kivont szuronnyal az őr. ezeknek nagyrészét mind én építtettem. A esikosruhás emberek alázatosán köszönnek. amerre elhaladunk: — Éltesse az Isten, igazgató urî 'Amit a cellák elmondanak ,., "A hírhedt H.-csopórihoz megyünk legelőbb. A politikai elitélteket tartják itt, de a cellák most mind üresek. Az emberek a műhelyekben dolgoznak. A falakon nincs egy tenyérnyi üres hely, a fegyebcek neveivel és feljegyzéseivel vannak tele. „Itt töltöttem hét és fél hónapot, ma megszabadulok, de ma sem tudom, hogy miért voltain büntetve“ — moadja dacosan az egyik felírás, mellette egy másik töredelmes vallomást tesz. hogy „megtért a lelkem és tudom, miképpen kell élnem, ha kiszabadulok“. —- Ne nézzék ezeket a bölcs mondásokat —■ figyelmeztet az igazgató. — Ez mind ha— Hány rab van jelenleg itt? —■ kérdezzük! — Háromszázhetvenhét. Ezt a bejáratnál is lehetett látni, ahol a táblára fel volt irva: „Efective: 377 deţinuţi“. Szökni lehetetlen, a falak mellett kátránynyal öntözték meg a folyosót, máshol fehérré meszelték, úgyhogy az első lépésnél már ott marad a nyom. A plafon a legmodernebb, vasrúd meg rollórendszer, lehetetlen felvágni. Mindenről külön szakelőadást lehetne tartaui, hisz például a folyosóvégi nblakot is francia rendszer szerint állították fel. Doftanai látványosság A műhelyekben dolgoznak a fegyencek- Mindenféle iparág képviseletre talál. Először a pékmühelybe tévedünk be, ahol a fegyencek számára sütik a kenyeret, maguk a fegyencek. Az őrök kész kenyereket hoznak, a diákok széttépik, mindenki megkóstolja. Egészen megfelelő. Egy pár kenyér hamarosan elfogy. Az igazgató jön. — Na, Ízlik a rabkenyér? Hisz ez nem is az igazi kenyéradag! — kiált;fel. — Hé, hozzatok abból a másikból!— Az őrök kétszer- akkora kenyereket hoznak, mint az előbb. — Ezek az igazi adagok — mondja az igazgató. A másikat csak azok kapják, akikre külön büntetést szabtak ki, Messziről különös: zenészért) zaj hallatszik, Nyómban megkérdezzük: — Rádió szól talán? — Dehogy. Mindjárt meglátják. — Arrafelé tartunk és a kováesmühclybe érkezünk. A láncok csörögnek, azok szolgáltatják a zenét A fegyencek egymás 1 ólbár a kovácsolják a láncot és a vasat. A kirándulók kiváncsiak, hogyan teszik fel a vasat a fegyencekre. Az igazgató nyomban leülteti az egyik kovácsot. — Vasaljátok meg! — Egy kis látványosság! Mutatvány. — A fegyenc kacag, mert tudja, hogy ez most csak játék. -- Voltál már vasra büntetve! — vallatja az igazgató. Az ember habozva felel. — Csak egyszer, igazgató ur. — Ne hazudj, mert egyszer sem voltál! A vasat ráverik, aztán levágják. Többen szóTm elegyednek a fegyencekkel, azok egyhangúan, kifejezéstelen arccal válaszolnak. Az igazgató hangja hallatszik: szigorúan tilos beszélgetni! : Doftanai áruk, doftanai árak. Az asztalos- és gyékényfonómühely olyan, mint valami bazár. Tele van különböző mutatós apró áruval. Cigarettatartók, képráma, apró feszület. Színes papucsok, kosarak. Mindenki vásárol valamit, potom árak. Papucs negyven lej, cigarettatartó húsz, sétapálca harminc, stb, A konyhába vonulunk át innen, ahol nagy üstökben főzik a vacsorát, körben hatalmas, közös tűzhely, illetve kémény körül. Különösen a diáklányok érdeklődnek eziránt, akik még n fedőket is felemeltetik, hogy belekukkanthassanak. Visszafelé ismét a bazár előtt jövünk. Egy fegyenc titokzatosan int az ajtóban. Öngyújtót kínál. — Csak negyven lej. —■ Nyomban, megveszik, a következő pillanatban már ötön-haton állanak és óvatosan, nehogy valaki az őrök közül észrevegye, kötik a vásárokat. Mint valami bazárból, úgy távozik a társaság, a legkülönbözőbb dolgokkal felszerelve- Mindenki mulat, a zsebekből papucsvégek ágaskodnak ki, a másik kazettát tart a hóna alatt, a harmadik képet próbál a rámába. A fegyencek nem is olyan ijesztőek, mint ahogy gondoltuk, a cellák nem is olyan rosszak: egészségesebbek a külvárosi nyomortanyáknál. De hol maradtak ennél az operett-szd*ü bemutatónál a földalatti cellák, meg az a sók borzalom, amiről mindenki annyit beszél, aki innen kiteszi a lábát? b. gy•jobswr> A NO A VÁLTOZÁS KORÁBAN Egy tapasztalt nőorvos megfigyelései és gyakorlati tanácsai. Igen fontos orvosi könyvek ssssenyok és anyák részére l Irta; Dr Földes Lajos főorvos Kapható a „Keleti UJság kiadóhivatalában Cluj, Str. Báron L. Pop 5 sz. alatt. 25 ábrával- Ára 88 lej. FIATAL ANYA Irta: Or Földes Lajos Ara 86 lej. Vidékieknek a pénz és 10 lej portó beküldése ellenében azonnal szállítjuk. Orvosi tanácsok fiatal asszonyoknak. E gazdagon illusztrált könyv tartalmazza mindazt, amit a íialal anyának szülés előtt és után, valamint a csecsemő ápolásáról tudnia kell. UtAnvéltel könyvet nem kUldünk!
