Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-18 / 90. szám

XVIII. ÉVFOLYAM. SO. SZÁM ftelBTtürstfe 'X Nagyarányú dalosünnepély Zâlaun Két politikai gyilkosság Jugoszláviában Több mint 300 cfalárdista vett részt a versenyen (Zalau, ápr. 30,) Ma, ami­kor az anyagilag loszegénye­dett magyarság kultur-meg- tnozduláaai sok és nehéz aka­dályba ütköznek, különösen méltányolnunk kell minden olyan igyekezetét s törekvést, amely ősi kiütur-kincsünk megőrzését és továbbfejlesz­tését célozza. Ezért minden dicséretet és tisztele­teit megérdemel Kádár Géza zalaui esperes, aki az április" 14-én rendezett dalversennyel is bizony­ságot tett arról, hogy öntudatos és minden aka­dályt leküzdő munkássággal milyen eredménye­sen lehet és kell szolgálni a magyar kultúrát. A dalversenyeknek, amelyek egy küzdő faj élniakarását. és életrevalóságát igazolják, részben az is a céljuk, hogy megteremtsék a kellő kapcsolatot a város és a falu népe között Bi- *omy jóleső érzés látni 300 derék magyar férfit, akinek keserűségre baj 16 szájából szomorúan szól a „Fürdik a holdvilág...“, hogy aztán egy kézlegyintésre eltűnjön minden keserűség s pat­togjon a magyar csárdás: „Vékony héja van a pir-os almának...“ A dalosverseny délelőtt 11 órakor kezdődött a református egyház kultúrtermében. A kötött darab előadása után megindultak a találgatások: vájjon tóé lesz az első dij, amelyet majd az estéli hangverseny keretében fognak kiosztani? A hodod-i és a leied dalkaroknak ígérkezett a leg­több esély, természetesen nem számítva a zătaui dalkor teljesítményét, mert hiszen a zalaui kö­zönség meg van szokva azzal, hogy a kitűnő Aracsy Géza művészileg előkészített dolgokat mu­tat be. A délutáni verseny aztán meglepetésszerűen uj eredményeket hozott. A szebbnél-szebb magyar nóták előadása után a Kádár Géza esperes, dr. Gazda Endre egyházmegyei főgondnok, Virág Károlyné, Rák Károly és Péntek .Bélából álló bí­rálóbizottság délután 6 órakor kihirdette az eredményt, amely szerint a versenyző 7 férfikar közül az első dijat a borlax kapta. Karnagyuk^ Péter Dezső, akinek neve ismeretes a borlai is- kolazaklatásokkai kapcsolatosan, megérdemelt si­kert aratott. A második dij a 46 tagból álló ho- dodi dalárdának jutott. Mindeníki sajnálkozott azon, hogy a samsud-i férfikar csak a harmadik dijat kap bat 1a meg, mert olyan iskolázott hang­anyaggal egyetlen vidéki versenyző dalárda sem rendelkezett, mint éppen a samsudi Péli József nagyszerű tenorja mindenkit valósággal megigé­zeit. A kitűnő Éltető János karnagyot megvigasz­talta az a tudat, hogy a kötött darabnál elköve­tett hibát, dalárdája délután pompásan helyre­hozta. Dicsérő oklevelet kaptak a leletük és dóba- mica-i férfikarok. A közönség szimpátiája az egész verseny alatt a lel&iu-i dalárda felé irá­nyult, Ennek is meg van a maga magyarázata. A dalárdát mindössze egy éve szervezte meg a fiatal és munkás Varró Lőrinc, aki egy esztendei fá­radozással csodát müveit ezekből az egyszerű falusi emberekből. A dalárdának ez volt az első, hivatalos, nagy szereplése és a közönség már csak ezért is különös figyelemmel szemlélte a szereplést Külön elismerést kapott a 103 tagból álló elemi iskolai dalkar, amelyet Aracsy Géza veze­tett, a tőle megszokott precizitással. A vegyeskarok közül az első dijat a zalaui vegyeskar. a másodikat pedig a crasnai vegyes­kor nyerte meg. 'Az estéli hangverseny keretében, amelyet a zalaui társadalom minden rétege képviselte ma­gát, kiosztották a dijakat. Ä versenyző dalárdák kedves és szép emlék­kel távoztak Zálau-ról. A szimbolikus jutalom, amelyet haza visznek, mindnyájuknak a számára jelenti a magyarságnak, a városi magyarságnak, az ajándékát, amely meg tudja becsülni a falun lakó testvérek áldozatos kulturaunkáaságát Angelínovícs volt minisztert az ellenzéki választók élet* veszélyesen megsebesítették, mire a miniszter öccse székkel leütött egy ellenzéki vezért (Spnlato. április 16.) Hétfőn délután Spă­lat o ncc-áin kövekkel megdobálták és életve- szdyesen megsebesítették Angelinovics volt jugoszláv minisztert, aki bécsi és prágai kö­vet is volt s jelenleg a jugoszláv kormánypárt spalíitói képviselőjelöltje. A merénylet politi­kai háttere nyilvánvaló s ezért a volt minisz­ter öccse, Angdinovics Boriszláv székkel' le .............................rin ii ti ütötte Bulat Ivánt, az ellenzék spalatói vezé­rét, aki elet-halál közt fekszik a kórházban. A fiatal Angelinovics már egyszer állott bíró­ság előtt politikai gyilkosság miatt- Belgrád- ban nyílt uccán revolverrel meggyilkolt egy Radics-párti képviselőt a bíróság azonban akkor felmentette. « Kényszerleszállás közben egy magyar repülőgép két ist a «a lialáloi sérüléseket szenvedett kórházbaszállitá« közben mindketten meghaltak (Székesfehérvár, április 16 ) Székesfehérvárról Szombathelyre tartó sportrepülőgép Vár­palota közelében kényszerleszállást végzett. A repülőgépben levő Szabados Béla pilóta és Szabó Jenő utas oly súlyosan megsebesültek, hogy kórházbaszállltás közben meghaltak. Meghalt Pannit Istrati9 akt mint kikötőmunkás kezdte életét és saját erejéből küzdötte fel magöt világhirtí ipává Wucuresti, április-, 16) Ma reggel 7 óra­kor a Paleologue uccában levő lakásán meg­halt Panait Istrati, a világhírű román iró- Még csak őt,ven éves volt, de háta mögött nagy sikerek álltak és tehetsége bizonyára még sok értékes munkával ajándékozta volna meg a román irodalmat, ha rendkívül súlyos tüdő­baj nem támadja meg évekkel ezelőtt és nem láncolja betegágyához. Panait Istrati nagyon kalandos és hánya vetett élet után, miközben úgyszólván az egész világot bejárta, tért visz- sza hazájába, ahol aztán folyton lankadó élet­ereje kiütötte kezéből a tollat. Brailában született, ott élte le gyermek­éveit és ifjúkorát. Szülei egészen alacsony sorsban éltek, nem volt pénzük tethséges fiuk iskoláztatására. Alig néhány osztályt végzett és utána két kezével kellett megkeresnie a ke­nyerét. Panait Istrati kénytelen volt a kikötői rakodómunkás nyomorúságos kenyerével be­érni, de már ekkor minden kezeiigyébe kerülő könyvet elolvasott, igykezett saját maga pó­tolni az iskola hiányát. A. legkülönbözőbb foglalkozási ágakba is belekezdett, ő maga mondja el, hogy cukorkaárusként járta a vá­sárokat, alkalmi munkákat vállalt és gyalog­szerrel az egész Balkánt bekalandozta. Sokat szenvedett és bizonyára a sok nyomorúság közben kapott tüdőbajt, amely egész éltén végigkísérte, de itt szerezte meg azokat az in- pressziókat is, amelyek később világhírnévre juttatták. Valahogy eljutott Párisba, ahol szintén le­írhatatlan szenvedéseken ment keresztül. Tü- dövérzesben összeesett az uccán, kórházba szállították és innen, a betegszobából küldte el Romain Rollandnak egyik kéziratát, amely a hires írónak annyira megnyerte a tetszésé hogy felkereste beteg irótársát és vállalkozott arra, hogy könyve a_közönség elé kerüljön. Panait Istrati ugyanis nemcsak rendkívüli te­hetség, hanem valóságos nyelvzseni is volt, a Romain Rollandnak beküldött regényt fran­ciául irta- Romain Rolland előszavával meg­jelent Panait Istrati könyv nagy feltűnést keltett a francia fővárosban és ettől kezdve minden müvét nagy érdeklődés fogadta. De hiába jutott el az elismertetéshez, a hírnévhez, betegsége megakadályozta abban, hogy úgy érvényesüljön, ahogy megérdemelte volna. Hónapokat töltött különböző kórházak­ban és ezalatt az idő alatt természetesen dol­gozni sem tudott. A szegénység tehát még ak­im? sem tágított mellőle amikor az írótársa­dalom és a nagyközönség felfedezte. A nyugtalan életű és vérü Panait Istrati aki müveiben szines kaleidoszkópként vonul­tatta fel a Balkán sokféle népét, a politikában is a különlegeset kereste. Hamarosan csatla­kozott a francia főváros szélső baloldalához és olyan lelkes kommunista volt, hogy a szov­jet-kormány meghívta, utazzék ki Oroszor­szágba. A nehány hónapi oroszországi tartóz­kodás azonban nagyon kiábrándítóan hatott rá mert visszatérve Párisból, több kötetből ál­ló mulcájában nem a legkedvezőbb képet raj­zolta meg a kommunista államról. A kommu­nisták árulónak kiáltották ki és r.em tudták el­hinni neki, hogy a saját véleményét irta meg, azzal gyanúsították, hogy üzleti számitásból és megalkuvásból szakított a bolsevizmussal. Amikor már nem tudta elviselni Parisban a nyomort és a betegséget, visszatért, hazájá­ba. Bucurestiben telepedett meg és alig moz­dult ki lakásából, ahol évekig harcolt a halá­los kórral. Csak azokból a segélyösszegekből tengődött, amiket részben a román ivók, rész­ben a kormány juttatott neki. Panait Istratinak több könyve magyarul is megjelent. Egyik legérdemesebb müve a Kira Kiralina, Erdélyben látott nyomdafesté­ket, oroszországi könyvét azonban már Buda­pesten adták ki- Az utóbbi években elhallga­tott, lassanként, román irótársai is elejtet­ték, pedig ő volt az első román iró, kinek mun­káit a világ minden részében olvasták és meg­becsülték- Utolsó kívánsága az volt, hogy holt­testét szülővárosába. Brailába szállítsák és ott helyezzék örök nyugalomra. — Az utolsó pillanatban engedélyezték a kedvezményes jegyeket a diákkongresszus résztvevőinek. Hétfőn utaztak el Clujról a diákok a craiovai diákkongresszusra. A diá­kok nem kaptuk megfelelő számú szabadje­gyeket, ennek ellenére azonban mindnyájan vonatra akartak szállni Az állomásfőnökség rendőrségi segítséget kért s a rendőrök meg is érkeztek. Szerencsére nem történt összeüt­közés, mert az utolsó pillanatban egy bucu­reştii telefonintézkedés engedélyezte a kedvez­ményes diákjegyeket. A diáksereg erre vo­natra ült és elutazott a kongresszus színhe­lyére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom