Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-18 / 90. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. SO. SZÁM ftelBTtürstfe 'X Nagyarányú dalosünnepély Zâlaun Két politikai gyilkosság Jugoszláviában Több mint 300 cfalárdista vett részt a versenyen (Zalau, ápr. 30,) Ma, amikor az anyagilag loszegényedett magyarság kultur-meg- tnozduláaai sok és nehéz akadályba ütköznek, különösen méltányolnunk kell minden olyan igyekezetét s törekvést, amely ősi kiütur-kincsünk megőrzését és továbbfejlesztését célozza. Ezért minden dicséretet és tiszteleteit megérdemel Kádár Géza zalaui esperes, aki az április" 14-én rendezett dalversennyel is bizonyságot tett arról, hogy öntudatos és minden akadályt leküzdő munkássággal milyen eredményesen lehet és kell szolgálni a magyar kultúrát. A dalversenyeknek, amelyek egy küzdő faj élniakarását. és életrevalóságát igazolják, részben az is a céljuk, hogy megteremtsék a kellő kapcsolatot a város és a falu népe között Bi- *omy jóleső érzés látni 300 derék magyar férfit, akinek keserűségre baj 16 szájából szomorúan szól a „Fürdik a holdvilág...“, hogy aztán egy kézlegyintésre eltűnjön minden keserűség s pattogjon a magyar csárdás: „Vékony héja van a pir-os almának...“ A dalosverseny délelőtt 11 órakor kezdődött a református egyház kultúrtermében. A kötött darab előadása után megindultak a találgatások: vájjon tóé lesz az első dij, amelyet majd az estéli hangverseny keretében fognak kiosztani? A hodod-i és a leied dalkaroknak ígérkezett a legtöbb esély, természetesen nem számítva a zătaui dalkor teljesítményét, mert hiszen a zalaui közönség meg van szokva azzal, hogy a kitűnő Aracsy Géza művészileg előkészített dolgokat mutat be. A délutáni verseny aztán meglepetésszerűen uj eredményeket hozott. A szebbnél-szebb magyar nóták előadása után a Kádár Géza esperes, dr. Gazda Endre egyházmegyei főgondnok, Virág Károlyné, Rák Károly és Péntek .Bélából álló bírálóbizottság délután 6 órakor kihirdette az eredményt, amely szerint a versenyző 7 férfikar közül az első dijat a borlax kapta. Karnagyuk^ Péter Dezső, akinek neve ismeretes a borlai is- kolazaklatásokkai kapcsolatosan, megérdemelt sikert aratott. A második dij a 46 tagból álló ho- dodi dalárdának jutott. Mindeníki sajnálkozott azon, hogy a samsud-i férfikar csak a harmadik dijat kap bat 1a meg, mert olyan iskolázott hanganyaggal egyetlen vidéki versenyző dalárda sem rendelkezett, mint éppen a samsudi Péli József nagyszerű tenorja mindenkit valósággal megigézeit. A kitűnő Éltető János karnagyot megvigasztalta az a tudat, hogy a kötött darabnál elkövetett hibát, dalárdája délután pompásan helyrehozta. Dicsérő oklevelet kaptak a leletük és dóba- mica-i férfikarok. A közönség szimpátiája az egész verseny alatt a lel&iu-i dalárda felé irányult, Ennek is meg van a maga magyarázata. A dalárdát mindössze egy éve szervezte meg a fiatal és munkás Varró Lőrinc, aki egy esztendei fáradozással csodát müveit ezekből az egyszerű falusi emberekből. A dalárdának ez volt az első, hivatalos, nagy szereplése és a közönség már csak ezért is különös figyelemmel szemlélte a szereplést Külön elismerést kapott a 103 tagból álló elemi iskolai dalkar, amelyet Aracsy Géza vezetett, a tőle megszokott precizitással. A vegyeskarok közül az első dijat a zalaui vegyeskar. a másodikat pedig a crasnai vegyeskor nyerte meg. 'Az estéli hangverseny keretében, amelyet a zalaui társadalom minden rétege képviselte magát, kiosztották a dijakat. Ä versenyző dalárdák kedves és szép emlékkel távoztak Zálau-ról. A szimbolikus jutalom, amelyet haza visznek, mindnyájuknak a számára jelenti a magyarságnak, a városi magyarságnak, az ajándékát, amely meg tudja becsülni a falun lakó testvérek áldozatos kulturaunkáaságát Angelínovícs volt minisztert az ellenzéki választók élet* veszélyesen megsebesítették, mire a miniszter öccse székkel leütött egy ellenzéki vezért (Spnlato. április 16.) Hétfőn délután Spălat o ncc-áin kövekkel megdobálták és életve- szdyesen megsebesítették Angelinovics volt jugoszláv minisztert, aki bécsi és prágai követ is volt s jelenleg a jugoszláv kormánypárt spalíitói képviselőjelöltje. A merénylet politikai háttere nyilvánvaló s ezért a volt miniszter öccse, Angdinovics Boriszláv székkel' le .............................rin ii ti ütötte Bulat Ivánt, az ellenzék spalatói vezérét, aki elet-halál közt fekszik a kórházban. A fiatal Angelinovics már egyszer állott bíróság előtt politikai gyilkosság miatt- Belgrád- ban nyílt uccán revolverrel meggyilkolt egy Radics-párti képviselőt a bíróság azonban akkor felmentette. « Kényszerleszállás közben egy magyar repülőgép két ist a «a lialáloi sérüléseket szenvedett kórházbaszállitá« közben mindketten meghaltak (Székesfehérvár, április 16 ) Székesfehérvárról Szombathelyre tartó sportrepülőgép Várpalota közelében kényszerleszállást végzett. A repülőgépben levő Szabados Béla pilóta és Szabó Jenő utas oly súlyosan megsebesültek, hogy kórházbaszállltás közben meghaltak. Meghalt Pannit Istrati9 akt mint kikötőmunkás kezdte életét és saját erejéből küzdötte fel magöt világhirtí ipává Wucuresti, április-, 16) Ma reggel 7 órakor a Paleologue uccában levő lakásán meghalt Panait Istrati, a világhírű román iró- Még csak őt,ven éves volt, de háta mögött nagy sikerek álltak és tehetsége bizonyára még sok értékes munkával ajándékozta volna meg a román irodalmat, ha rendkívül súlyos tüdőbaj nem támadja meg évekkel ezelőtt és nem láncolja betegágyához. Panait Istrati nagyon kalandos és hánya vetett élet után, miközben úgyszólván az egész világot bejárta, tért visz- sza hazájába, ahol aztán folyton lankadó életereje kiütötte kezéből a tollat. Brailában született, ott élte le gyermekéveit és ifjúkorát. Szülei egészen alacsony sorsban éltek, nem volt pénzük tethséges fiuk iskoláztatására. Alig néhány osztályt végzett és utána két kezével kellett megkeresnie a kenyerét. Panait Istrati kénytelen volt a kikötői rakodómunkás nyomorúságos kenyerével beérni, de már ekkor minden kezeiigyébe kerülő könyvet elolvasott, igykezett saját maga pótolni az iskola hiányát. A. legkülönbözőbb foglalkozási ágakba is belekezdett, ő maga mondja el, hogy cukorkaárusként járta a vásárokat, alkalmi munkákat vállalt és gyalogszerrel az egész Balkánt bekalandozta. Sokat szenvedett és bizonyára a sok nyomorúság közben kapott tüdőbajt, amely egész éltén végigkísérte, de itt szerezte meg azokat az in- pressziókat is, amelyek később világhírnévre juttatták. Valahogy eljutott Párisba, ahol szintén leírhatatlan szenvedéseken ment keresztül. Tü- dövérzesben összeesett az uccán, kórházba szállították és innen, a betegszobából küldte el Romain Rollandnak egyik kéziratát, amely a hires írónak annyira megnyerte a tetszésé hogy felkereste beteg irótársát és vállalkozott arra, hogy könyve a_közönség elé kerüljön. Panait Istrati ugyanis nemcsak rendkívüli tehetség, hanem valóságos nyelvzseni is volt, a Romain Rollandnak beküldött regényt franciául irta- Romain Rolland előszavával megjelent Panait Istrati könyv nagy feltűnést keltett a francia fővárosban és ettől kezdve minden müvét nagy érdeklődés fogadta. De hiába jutott el az elismertetéshez, a hírnévhez, betegsége megakadályozta abban, hogy úgy érvényesüljön, ahogy megérdemelte volna. Hónapokat töltött különböző kórházakban és ezalatt az idő alatt természetesen dolgozni sem tudott. A szegénység tehát még akim? sem tágított mellőle amikor az írótársadalom és a nagyközönség felfedezte. A nyugtalan életű és vérü Panait Istrati aki müveiben szines kaleidoszkópként vonultatta fel a Balkán sokféle népét, a politikában is a különlegeset kereste. Hamarosan csatlakozott a francia főváros szélső baloldalához és olyan lelkes kommunista volt, hogy a szovjet-kormány meghívta, utazzék ki Oroszországba. A nehány hónapi oroszországi tartózkodás azonban nagyon kiábrándítóan hatott rá mert visszatérve Párisból, több kötetből álló mulcájában nem a legkedvezőbb képet rajzolta meg a kommunista államról. A kommunisták árulónak kiáltották ki és r.em tudták elhinni neki, hogy a saját véleményét irta meg, azzal gyanúsították, hogy üzleti számitásból és megalkuvásból szakított a bolsevizmussal. Amikor már nem tudta elviselni Parisban a nyomort és a betegséget, visszatért, hazájába. Bucurestiben telepedett meg és alig mozdult ki lakásából, ahol évekig harcolt a halálos kórral. Csak azokból a segélyösszegekből tengődött, amiket részben a román ivók, részben a kormány juttatott neki. Panait Istratinak több könyve magyarul is megjelent. Egyik legérdemesebb müve a Kira Kiralina, Erdélyben látott nyomdafestéket, oroszországi könyvét azonban már Budapesten adták ki- Az utóbbi években elhallgatott, lassanként, román irótársai is elejtették, pedig ő volt az első román iró, kinek munkáit a világ minden részében olvasták és megbecsülték- Utolsó kívánsága az volt, hogy holttestét szülővárosába. Brailába szállítsák és ott helyezzék örök nyugalomra. — Az utolsó pillanatban engedélyezték a kedvezményes jegyeket a diákkongresszus résztvevőinek. Hétfőn utaztak el Clujról a diákok a craiovai diákkongresszusra. A diákok nem kaptuk megfelelő számú szabadjegyeket, ennek ellenére azonban mindnyájan vonatra akartak szállni Az állomásfőnökség rendőrségi segítséget kért s a rendőrök meg is érkeztek. Szerencsére nem történt összeütközés, mert az utolsó pillanatban egy bucureştii telefonintézkedés engedélyezte a kedvezményes diákjegyeket. A diáksereg erre vonatra ült és elutazott a kongresszus színhelyére.
