Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-03 / 77. szám

<2*r. ifptiaelőház BUDAPEST V. Szerda, f&M. dprlliw 8, - Ara^ Inf etiUjsag Kiőttaeíégi árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre SOQ, egy hóra 70 lej, Magyarországon: egy évre 60, félévre 86, negyedévre 18.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az [busz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS HAGYARPÁRTÍ LAP. XVIII, ÉVFOLYAM. - 77. SZÁM, Felelős szerkesztő: SZÁSZ E.NUK& szerkesztőse g, kiadóhivatal és nyomda: Unj Baron JL. Pop-noca 5. szám. Telefon: 808. — lítfldml Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is firi» meg a szerkesztőség* Inmerns hun garí oust követelt a nnmerns Talachiciis-szal üzemiben Gyárfás Elemér a bihari magyarság impozáns gyűlésén „Részesedést és helyet követelünk: minden közhivataliban és kSztís£tségben<( — A. grazdmsajgi élet nem tűr beavat« hozást, mert minden üzleti vállalat csak az összes mun­kaerők odaadó együttműködésével prosperálhat A hatalmas beszéd hatása alatt a tömeg lel­keseit demonstrált a Magyar Párt mellett (Oradea, ápr. 1.) Nem­csak a város, de az egész vármegye — az ősi Bi- iiarország — magyarsága lelkesen készült a vasár­napi nagygyűlésre, ahol Gyárjás Elemér dr. sze­nátor nagy beszédben számolt be a Magyar Párt parlamenti csoport­jának működéséről. A helyi és vidéki közönség zsúfolásig megtöltötte a Katholikus TCör, ez­úttal szűknek bizonyult nagytermét és osztat­Lelkes taps fogadta a szólásra emelkedő dr. Gyárfás Elemért, aki így kezdte beszédét: — Beszámolni sikerekről szok­tak. elért eredményekről. A mi nemzedékünknek nem adatott meg hogy ilyenekről számolhasson be a Maszfémia volna véres körmünkkel kikapart részletsikereinkkel dicse­kednünk, mikor közéletünk jég­verte mezőhöz hasonló, vert hadak és összetört remények szegélyezik utunkat s mi a vezetők isten harag­jának e nehéz napjaiban legfeljebb annyit tehettünk, hogy a pusztító áradatot ideig-óráig, itt-ott feltar­tóztattuk. — Mikor sokezer magyar vasutas, postás, városi, megyei, községi, bírósági tisztviselő, állami tanár és tanító küzd nyelvvizsgákon és áll kenyértelenség előtt, dicsekedhetünk-e hitvallásos tanerők száraz kenyere érdekében oly nehezen kivívott részletsikerekkel ? — Ugyanigy nem merítheti ki a beszámoló fel­adatát panaszaink és sérelmeink felsorakoztatása. Ordítanak fel a sérelmek az uccákon és tereken, bele- zugnak a műhelyek munkájába és a magánházak falai közé, kiütköznek a nyomtatott betűk sorai közül és (odalöpakodnak az ártatlan gyermeklelkekbe is. Jól­ismert sérelmeink felsorakoztatása ma — vérző sebek feltépése, fájdalmaink uja'bb átszenvedése volna, — Testvéreink ma nem azt várják, hogy ismét és ismét elmondjuk, hogy minek nem kellett volna tör­ténnie. hanem azt kérdezik tőlünk és joggal kérdik, hogy hol voltunk és mit tettünk amikor ennyi baj és szenvedés zudult szegény népünk fejére? A magyar képviselők felelőssege. — Mi az ország közéleti szerkezetét meg nem vál­toztathattuk s abba beleékelt népünk helyzetét onnan lan figyelemmel kisérte azokat a fejtegetéseket, amelyekben Gyárfás szenátor a magyar élet minden területét, a magyarság minden fájdal­mát érintette és megvilágította. Markovits Manó dr. tagozati elnök üdvö­zölte meleg szavakkal Gyárfást, aki bár nem Bihormegyét képviseli a parlamentben, mégis vállalkozott arra, hogy időnként tájékoztatni fogja az itteni magyarságot a politikai esemé­nyekről- Bejelentette végül, hogy a hatóságok csak úgy adták meg az engedélyt a gyűlés megtartására. hogy azon Gyárfás Elemér sze­nátoron kívül más nem beszél. egyoldalúan ki nem emelhettük. Mi csak három dolo­gért vagyunk felelőssé tehetők: a) Helyesen itéltük-e meg népünk helyzetét s az államhatalomhoz és más népekhez való viszonyát, b) Nem sulyosbitottuk-e hely­telen magatartásunkkal népünk nehéz sorsát, ej Meg- tettünk-e minden lehetőt népünk helyzetének könnyí­tése és a jobb jövő biztosítása érdekében. Mind a három kérdésre emelt fővel adhatjuk meg a választ. — Nem bizakodtunk külső segítségekben és nem áltattuk népünket hiú reményekkel, hanem számba- vettük saját erőinket és egyedül azokra támaszkod­tunk, Ugyanakkor önbizalmat igyekeztünk népünk lei­kébe önteni, hogy tudtára ébredjen saját erejének, érezze meg, hogy saját lábán is meg tud állani s ne ejtse ki kezéből csüggedten a fegyvert s a munkaszer­számot. Hisszük, hogy jól láttunk s az egyedül helyes utat jelöltük meg. Együttműködés más kisebbségekkel. — Ismételten halijuk a kívánságot, hogy küzdel­meinkben szorosabban együtt kellene működni más kisebbségekkel. Megnyugtatok mindenkit, hogy rajtunk nem mult. hogy ez az együttműködés nem bensőbb s mi — talán egyetlen esettől eltekintve. — nem mulasz­tottuk el az alkalmat, hogy viszonyunkat szorosabbra fűzzük sorstársainkkal. Eddig az volt a helyzet, hogy minket nem kívánatos barátoknak tekintettek. Ma talán fordult a kerék s igy ma már nekünk is meg kell néznünk, hogy milyen barátságok kívánatosak szá­munkra, — Azok, akiknek lelkére ráül sorsunk sanyarusága s torkukat ' összeszoritja kiszolgáltatottságunk ezer keserűsége azt kívánják sokszor tőlünk, hogy bármi következzék is utánna. ha Dugonics Tutusként a mély­ségbe kell is mindnyájunknak lebuknunk, induljunk mi támadásra, üssük meg mi az élesebb hangot, foglal­(Folytatása a második oldalon.) A vádlott nem lehet egyben bíró is Irta: Hegedűs Nándor Mindig a jogbiztonság kiépítése felé je­lent egy lépést az, ha az alkotmányos jogok gyakorlata kikerül a közigazgatás kezéből és a bíróság hatáskörébe siklik át. Nem kicsinyeljük le tehát az uj közigazga­tási reform intézkedését, hogy ezentúl a vá­lasztók névjegyzékét nem a közigazgatási ha­tóság, hanem a járásbíróság állítja össze. Felesleges most felsorolni, hogy milyen sé­relmek értek bennünket éveken keresztül a választói névjegyzékek összeállításánál. Mi­lyen varázsszerüen ritkultak még a kisebbségi szavazók, főleg a városokban és olykor mi­lyen tüneményesen szaporodott a megbízható szavazók száma. Hiszen arra is volt eset, hogy közvetlenül a választások előtt csináltak pót- listákat a szavazók százairól. A bírósági beavatkozás tehát kétségkívül a törvénytisztelet jobb uralmát jelenti. Mindamellett ez a módosítás aktuálissá te­szi, hogy azokat a választái teendőket is bő­vítsék ki jogorvoslattal, amelyeket a törvény a bíróságra ruház­Azok a panaszok és sérelmek, amiket a leg­utóbbi képviselőválasztáson is olyan dúsan tártak a parlament elé. azt mutatják, hogy a bíróság döntéseivel szemben is kell jogorvoslat­nak lenni, mert a politika még a bíróságot sem hagyja mindig békében. Egy kicsit nézzünk bele a választói tör­vénybe, amely tudvalevőleg irányadó a me- gvei és községi közigazgatási választások­nál is, A törvény 36-ik szakasza igy hangzik: A választási körzetek beosztása minden évben egy hónappal az után történik, amint a választói névjegyzékek jogerősekké váltak. Egy további szakasz ezt mondja: Hogy a szavazati jog gyakorlása mindenki számára biztosíttassák, a megyei választási iroda elnöke módosíthatja a szavazó köröket. Mit jelent ez? Azt. hogy a megyei válasz­tási iroda elnöke, vagyis a törvényszéki elnök minden év április 1-ig jogosított a szavazókö­rök beosztását módosítani, de ezen a terminu­son belül is csak azért, hogy a szavazást meg­könnyítse. Mégis számos esetben megtörtént az 1933. évi téli liberális választáson is, hogy a tör­vényszéki elnökök váratlanul újra megcsinál­ták a körzetek beosztását, még pedig úgy, hogy egyes községeket kilométerekre dobálták el a legközelebb fekvő szavazókörtől, teíiát nem­hogy megkönnyítették volna, — ellenkezőleg megnehezítették a szavazó számára a vok­solást. Nemcsak Erdélyben történt ez meg a ki­sebbségi területeken, hanem a regátban is. Ter­mészetes, hogy a választási iroda elnöke ezt nem a saját jóvoltából tette, hanem a prefek­tusok bizalmas előterjesztésére. Mindez elolvasható az akkori mandátum­igazolási vitában. Ez ellen a törvénysértő intézkedés ellen több panasz futott be a bucureşti központi vá­lasztási bizottsághoz. Ezeket a panaszokat azonban szó nélkül elutasították, mert a választói törvény 54-ik szakasza felsorolta a központi bizottság hatás­körét, de a szavazókörök kérdése ebben a fel­sorolásban nincs megemlítve. íme: a választói akarat-megnyilatkozás „Blassfémla Tolna részletslkerekkel dicsekedni44

Next

/
Oldalképek
Tartalom