Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-01 / 76. szám
i trmnkájá'ban résztvenní a Népszövetségen keresztül, A lengyel kurmany aggodelnsni Tiers* dőllek meg (Varsó, március 30.) Lengyel politikai körökben élénk figyelemmel és feszült izgalommal kísérték az angol miniszter moszkvai látogatását, A kormány tagjai közül többen kijelentették, hogy a keleti-paktummal kapcsolatban korai volna még azt állitani. hogy Anglia pártolja ezt az egyezményt. A lengyel kormány továbbra is fenntartja eddigi aggodalmait a keleti-paktumra nézve. Henderson nem l«ri a fsâfcorui» vesxvlytől (London, március 30.) Henderson, a leszerelési konferencia elnöke pénteken nagyobb beszédben fejtegette, hogy_ Európát jelenleg nem fenyegeti közvetlen háborús veszély. Az összeütközések minden vonalon elkerülhetők. — Sokan akartak rávenni, — mondta, — hogy mossam kezeimet és mondjak le arról a tisztről, melyet a leszerelési konferencia élén töltök be. Én azonban nem hagyom el helyemet mindaddig, amig a legkisebb remény is megmarad a kölcsönös megértés útjainak egyengetésére. (London, március 30.) Illetékes helyen cáfolják azt a hirt, hogy Simon és Hitler még egyszer találkoztak volna Eden lord elutazása után. A londoni német nagykövetség azt a hirt cáfolja, mintha Hitler kijelentette volna Simon előtt, hogy Németország aviatikája fejlettebb, mint Angliáé. Angol körökben kétkedve fogadják a cáfolatot. Franciaország a legyőzött államok egyenjogúsításában az osztrák függetlenség egyik biztosítékát látná Tilnlescn nem ellenzi a bizonyos mértékű Self egy ve rezest, de ellenértékű! nagyobb kölcjönt kíván (Páris, március 30.)' Diplomáciai körökből származó értesülések szerint szó van arról, hogy Franciaország Mussolini tanácsára jegyzéket intéz Ausztriához, Magyar- országhoz és Bulgáriához, hivatalosan értesítve a három országot, hogy a francia kormány tárgytalanoknak tekinti a békeszerződések katonai intézkedései!. Franciaország és Olaszország Ausztria fegyverkezési egyen joguságában újabb biztosítékát látná az osztrák függetlenségnél,: s a francia kormány Mussolinival egyetemben ezért törekszik a legyőzött kisállamoknak megadni a fegyverkezés jogát. Párisi hivatalos körök véleménye az. hogy Titulescu bizonyos formában nem ellenezné ezt a tervet. Erre látszik utalni Titu- lescunak a francia sajtó számára pénteken este adott nyilatkozata, mely igy hangzik: — Franciaország külügyminisztere és én minden aktuális politikai kérdésben teljességgel egyetértünk. Egyes francia lapok szerint, Titulescu arra az esetre, ha a kisantant hozzájárulna Ausztria, Magyarország és Bulgária bizo- nyosmértékü felfegyverkezéséhez, Francia- országtól ellenszolgáltatást kér. A kisantant államoknak ebben az esetben aránylagos fegyverkezési igényei vannak s Titulescu azt kívánja, hogy a hadseregfelszerelési költségekhez Franciaország nagyobb kölcsönnel járuljon hozzá. Laval külügyminiszter szombaton disz- ebédet adott Titulescu tiszteletére. Ebéd után Laval is kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy közte és Titulescu között teljes az egyetértés. A francia sajtó Titulescu személyében a keleti-egyezmény szilárd hívét látja. Hangsúlyozzák a lapok, hogy a keleti-egyezmény körüli kérdéscsoportok súlypontja Parisra helyeződött át. Titulescu azt a véleményét fejezte ki Laval előtt hogy Franciaország és a kisantant közös politikájának Moszkvára kell támaszkodnia. Jól tenné ezért a francia kormány, ha, kialakult keleti politika terveivel menne Strezába. Az Echo de Parisban azt írja Pertinax, hogy Franciaország és a kisantant együttműködése csak abban az esetben lehetséges, ha egyrészt sikerre vezetnek a Páris és Moszkva között ezután meginduló tárgyalások, másrészt, ha a kisantant kibékül Olaszországgal. Laval külügyminiszter fogadta Csehszlovákia és jugoszlávia párisi követeit, majd Potemkin párisi orosz nagykövettel tárgyalt, aki hivatalosan közölte, hogy az Eden és Sztálin, illetve Litvmov között lefolyt tanácskozások sikerrel végződtek. Elvesztette kétmilliós pórét a földgáztársaság Dldosanmartinnal szemben Falszahadul? a város államsegélye, még a költségeket is a gáztársaságnak kell fiié nie (Diciosdnmartiu, március 30.) A város megnyerte a bucureştii legfőbb semmi tőszéknél a nyolc év óta húzódó kétmilliós perét a Román Földgáztársasággal szemben. A gázper már valóságos tengeri kígyóvá nőtt, állandóan nyug talanitotta a város vezetőségét és lakosságát. A semmitőszék Ítéletével kapcsolatosan dr. Folea Emil tiszti főügyész a következő nyilatkozatot tette: — A városban két gáztársaság működött, a jelenlegi Román Földgáztársaság, az UEG jogutódja és a már megszűnt Kisküküllői Földgáz Rt., később Sagamet, amely a városi hálózat fölött diszponált. A két társaság között nem uralkodott egyetértés. A Sagamet nem tudta pontosan teljesíteni fizetési kötelezettségeit és volt idJőszak, amikor ötmillió lejjel tartozott az elfogyasztott földgázért. A Román Földgáztársaság felszólította a Sagametet, hogy fizesse ki a hatalmas hátralékot, mert ellenkező esetben beszünteti a gazszolgáltatást. A Sagamet nem tudott fizetni és a Román Földgáztársaság le akarta zárni a gázcsöveket A két gáztársaság vitája súlyosan érintette a fűtő és világítási anyag nélkül maradt volna, lakosságot, mert a gázszolgáltatás elvonásával holott a lakosság mindig pontosan fizette a magas gázdijakat. — A vezetek lezárását a város vezetősége rendőrség bevonásával akadályozta meg, a lakosság érdekében, mert az összes kórházakat, iskolákat, kemény tél idején, a legnagyobb decemberi fagyban nem hagyhatta fűtés nélkül. — A Román Földgáztársaság ezért beperelte a várost. A per nyolc évig húzódott Ás. eh'öfoku bíróság a várost elmarasztalta háromszázezer lej gázdijban és napi huszonötezer lej kártérítés fizetőiére kötelezte, amely összeg mindaddig fizetendő, amig a város Will. ÉVFOLYAM, 7é, SZÁM. ,«.* ©LEU A FENSÉGES KÖINIVLZ Jlftury PÚDER ARCFESTEK CÍÖKÚLÖ AJKPIROilTÖ VÁLASfZÁK E KIVÁLÓ' GYÁRTMÁNYOKAT ÍOHXWAJ VE2ÉtKÉPVISa£I.NJi.BiU.TnAZAS-»UKAí£SI-i£iAU 1 # hozzá nem járul a gáz lezárásához. — A város végül engedett, a gázt lezárták, a napi huszonötezer lejes összegekkel és a perköltségekkel a város tartozása egymilllókét- százezer lejre emelkedett. — A gáztársaság lefoglaltatta a város állam segélyét és igy a város legreálisabb bevételi forrásától esett el. Időközben a per megjárta az összes birói fórumokat, igy került a legfőbb semmitőszék elé, amely itéletileg kimondotta, hogy a gáztársaság követelése, amely ekkor már közel kétmillió lejre emelkedett, jogtalan. A gáztársaságot elutasította összes követeléseivel és kötelezte a perköltségek megfizetésére is. Az ítélettel a nyolc év óta folyó perből a város igazsága derült ki és a lakosság őrömmel, megkönnyebbüléssel fogadta a legfőbb birói döntést, amely feloldja a város államsegélyét is a zárlat alól és igy rendszeres bevételhez juttatja a város pénztárát. Ä revíziós bizottság megsemmi- s tett fgy római kathoiikus elem! iskola ö kényes e véte éröl szóló községi határozatóí Elvi feleufőségu döntés a* egy. házi kézbe átadott Iskoláét tulajdonjogáról (Cluj, március 30.) A Keleti Újság egyik legutóbbi számában jelentette, hogy Baneu (Ciucmegye) községtanácsa határozatiig? kimondotta, hogy visszaveszi Ciuc-Şângeorgiu római kathoiikus egyházközségének iskola- épületét A határozatot február I5-én hozta a községi tanács s az ellen a római kathoiikus egyházközség megsemmisítési keresetet adott be a revíziós bizottsághoz. Ezután történt, hogy Ciuc-Sángeorgiu községtanácsa szintén hasonló határozatot hozott: azzal a megokolással akarták elvenni az egyházközségtől az iskolát, hogy az a telekkönyvben, mint a közbirtokosság tulajdona van bejegyezve s mivel a közbirtokosság jogutódja a község, illetve annak vagyonát joga van ismét hatalmába venni az iskolát. A római kaik. egyházközség állal épített iskoláért tehát két község is kinyújtotta a kezét A helyi reveziós bizottság Fetrovan—Decíu tanácsa pénteken foglalkozott az üggyel. A római kath. egyházközség álláspontját dr. Péterffy Jenő és dr. Vargha Lajos ügyvédek képviselték a bizottság előtt. Rámutattak arra, hogy az egyházközség saját pénzéből építette az iskolát a közbirtokosság részéről erre a célra átengedett telken. A törvény értelmében a telket semmilyen határozatta! nem lehet most már visszavenni, különösen nem a községi tanácsok semmi jogerővel nem biró határozataival. A revíziós bizottság azzal az indokolással, hogy törvényellenes, megsemmisítette a hancui községi tanács határozatát. Kimondta a bizottság, hogy a községek, mint szerződő; felek, nem hozhatnak saját ügyükben határozatot s iskola megszerzésére irányuló szándékukat nem hajthatják végre a bíróságok kikerülésével. A község csak rendes bíróság utján kérheti tulajdonjogának elismerését. A revíziós bizottság döntésének elvi jelentősége van, mert ezzel elzárja az utat azok elől a törekvések elől, amelyek egyházi vezetés alatt álló iskolákat azon a címen akarnak önkényesen elvenni, hogy évtizedekkel ezelőtt a község adott telket az iskolának.
