Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-09 / 56. szám
SVlll. ÉVFOLYAM. Jí. SZÁM. Rtittttttsm Emiről nem veil tudomást Vaida Sándor et Bánságban Véletlenül mindenüll a nagy „valaclius“ nyomában — Szereplése hatásaképpen ra Bánságban közös kisebbségi frontról gondolkodnak Eí ten tüntetés néma banlsetiei A megdöbbenés álfalános volt — Egy csomó valóság amiről nem akar liiifni a grafikon írtét : Nyivö József Érdekes véletlen, hogy a nagy „valachus“-sal, Vaida Sándorral egy vonaton érkeztem a Bánság fővárosába, öt két főből álló testőrség kísérte, engem nem kísért senki. Az állomáson valószínűleg őt csalódás érte, mert alig tizenöt-húsz „elvbarátja“ fogadta. Engem nem ért csalódás. A szállodában is szomszédok voltunk. Egyetlen feltűnő rajta az a grafikon volt, amely nem fért be semmi csomagjába, összogöngyölitve meredezett, mint egy ágyucső, mellyel ki akarja lőni az összes kisebbségeket az életből. Az én zsebemben mindössze egy novella volt, amit másnap felolvastam, az „Arany János Társaság“ disz matinéján. A Vaida grafikonja téves, hamis, tájékozatlan és négymillió kisebbség pusztulását hirdeti, az én novellám igaz, kultúrát, megértést, életet és boldogulást •szolgált. Vaida ur nem ért célt, én hivatásomat betöltöttem Isten segedelmével. Vai tls* Egyetlen „eredmény“, amit a volt, többszörös miniszterelnök szereplése keltett. Timi soar an, az általános izgalom, rémület, gondütöttség és zavar, amely alól nem kivételek a románok sem. Azok a románok, kik tisztán látják azt a felbecsülhetetlen kárt, bajt, veszedelmeket, amelyeket Vaida ur „elmélete“ Romániának és a románságnak okozni fog. Ezért készültek ellengyülésre a Maniuhoz hű Leucutia csoport vezetői, de mint ismeretes, gyűlésüket nem engedélyezték, mire az Őfelségéhez intézett tiltakozó panaszon kivül meg kellett elégedniök azzal a néma, tüntető bankettel, amelyet a Palace-étteremben rendeztek az összes kisebbségek együttérzése mellett. Annyit már most meg lehet állapitani, hogy megindult a belső folyamat, amely az összes kisebbségeket közelebb hozza egymáshoz. A svábok és magyarok viszonya Timisoaran eddig elég barátságos, de hűvös volt, most már a svábok azon gondolkodnak, nem jött e , el az idő kisebbségi közös front alakítására. Még nem nyilatkoztak, de nagyon elégedetlenek és érzik, hogy ők is áldozatai lesznek a túlzó sovinizmusnak, A zsidó-párt az események nyomása alatt érzelmileg szinten sokat közeledett a közös kisebbségi front gondolatához. A szerb-párt egyénileg igen barátságos felénk, de Timisoaran nem igen jöhet számításba. Égj éhként a sz -rbek sorsa a legnagyobb memento a kisebbségekre nézve. Olyan rohamosan romanizálódnak el, hogy ma holnap alig marad hírmondó belőlük. Vaiaha szerb városi tanácsa volt a városnak, gyönyörű temploma, intézményei, palotái és ma is dúsgazdag egyházközsége, de a hivatalos statisztika szerint is az 1931. évi népszámlálás által megállapított 91.445 lélekszámú lakosság közül 27.562 magyar, 27.782 német, 24.225 román és 9.381 zsidó mellett ..egyéb“, tehát szerb, bolgár, tőt, horvát elem mindössze 2495 lelket számlál. Hiába korrigálja Vaida tir a statisztikát és hiába igyekszik elhitetni azt a naivitást, hogy a kisebbségekkel, különösen a magyarokkal szemben inrerioritásban marad a románság és az ő ha1. tása alatt a román ügyvédek egy részének kenyérharcát nem lehet igazolni Timisoaran a statisztikával, mert 195 román ügyvéd mellett 85 zsidó, 36 német, 36 magyar cs két szerb ügyvéd van. Tehát 24.225 románra esik 105 ügyvéd és 55.344 német-magyar lakóéra mindössze csak 72 ügyvéd a saját fajtájából. Tisztelettel kérdem, kinek a kárára esik az „aránytalanság“ és mennyiben vannak „túlsúlyban“ a kisebbségek a pályán. Ugyanez a helyzet egyéb téren is. Timisoara a nagyipar és a kereskedelem városa. Ez tudott dolog mindenki előtt. A nagy vállalatok azonban túlnyomóan román, vagy zsidó kézben vannak. Magyar nagyvállalat alig van. A magyarság csak mint tisztviselő (korlátolt számban) és gyári munkás helyezkedik el. Végig lehetne menni ilyen módon az összes ' foglalkozási ágakon és könnyű volna bizonyítani, bőgj* mennyire Téves a Vaida Alexandru grafikonja, de erre nincs is szükség. Vaida ur tisztában van vele, mert elképpesztö volna feltételezni is, hogy valaki, aki széria számra volt az ország miniszterelnöke, ennyire ne ismerje az ország helyzetét. Amire nem gondolt a többszörös miniíZlercfnök m Timişoarân azt követelte, hogy a magyar betegeket magyar orvos, a németeket német, a zsidókat pedig zsidó orvosok kezeljék és román beteget nem kezelhet kisebbségi orvos. Ezt az abszurd megállapítást az a volt miniszterelnök tette, aki maga is orvos és akit szintén kötelez az egész világon érvényes orvosi ethika, amely a lelkiismeret és az eskü szent- 1 ségével írja elő minden orvos számára az áthághatatlan és megfellebbezhetetlen törvényt, ha betegségről, élet-halálról van szó. Vaida ur, Ön borszéki fürdőorvos korában csak román betegeket kezelt? Hát ennyire megdöbbentően eltévelyedhet valaki? Ha én, vagy más merne effélét kiejteni a száján, esztendőkre lecsuknának és méltán, mert nincs a világon olyan valamire való állam, melynek büntetőtörvénykönyvébe ne ütköznék az ilyen kijelentés, ami más szavakkal azt jelenti, hogy haljon meg minden román orvosi segítség nélkül, ha nincs a közelben román orvos, még akkor is, ha a világ legelsß speciálistól tömegesen állanák is körül az ágyat. Hát csak ennyire szereti a saját faját, népét, hazáját a volt miniszterelnök ur? Hát ebben áll a „numerus valachicus?“ — az egész müveit világ egyszerűen hihetetlennek tartaná, hogy — (a Vaida koncepció érvényre jutása esetén) Romániában az orvosnak nem az az első dolga, hogy gyorsan segítsen, hanem köteles feltenni a kérdést: — Milyen nemzetiségű ön? — és ha nem talál a faj, egyszerűen köteles faképnél hagyni a beteget. A gondolatnak képtelenségétől eltekintve szórakozzunk azzal, hogy mi lenne, ha úgy lenne, ahogy Vaida ur akarja. A válasz egyszerű. A kisebbségek csak jól járnának vele, Ha valaha törvény lenne ebből a numerus me5 Ha lábai fájnak és tyúkszemei szúrnak, marnak és égnek, tegyen a i vízbe Saltrates Rodellt, mig az. úgy néz ki,mint a tej. Ha lábait» ebbe a tejes fürdőbe teszi, a t felszabaduló oxigén, mely a ' viszi gyógyító sókat magával bahafol a pórusokba, üdíti l és gyógyítja a bőrt és a szöveteket. Az égés és viszketés megszűnik. A vérke- i ringés teljesen helyreáll és Őn ismét teljesen jól magát.A tyúkszemek érzi megpuhulnak, úgy hogy gyökerestől, mindenestől I kiveheti őket. A horzsolások meggyógyulnak, a duzzadások eltűnnek. Egy egész számmal kisebb cipőt hordhat A i Saltrates Rodellt a i gyógyszertárak ésdro-J L gériák mindenütt ga-J| k rancia mellett áru-j|| ■k. sitjálc. Az ára csekély. dicalisból (hogy én is eggyel szaporítsam a „numerusokat“) az a sok ezer román orvos, ki kisebbségek között működik, egyszerűen állás nélkül maradna és a kisebbségeknek sürgősen orvosi utánpótlásról kellene gondoskod• niok. Mi lenne például Székelyföldön, hol az orvosok óriási többsége román nemcsak hivatalos minőségben, hanem magánprakszis- ban is? Ejnye elnök ur, Ön a fürösztő vízzel a gyermeket is kiöntötte. A fene egye meg azt a közmondást, amely azt mondja, hogy minden botnak két vége vanEzen Timişoaran szült elvével kapcsolatban azonban kérem engedje meg, hogy felhívjam szives figyelmét éppen Timişoârâval kapcsolatban egy olyan valóságra, ami tényleg közelebb áll egy államférfin népmentő és orvosi hivatásához. u * Az ön grafikonja elfeledkezett arról, hogy éppen Timisoaran a románok természetes szaporodási statisztikája ne,m mondható kedvezőnek. Ez a statisztika 1935 januárjában aa alábbi képet mutatja. S:ü etett : MeghaltSzaporodás: Román 33 33 0 Magyar 44 39 + 5 Német 35 57 — 22 Szerb o u 3 — 1 Zsidó 11 S + 3 Bolgár 1 2- 1 Más 1 2 — 1 Tehát csak a magyarok és zsidók szaporodnak természetes utón. A sváboknál az egyke pusziit, amint hallom. Hogy a románok statisztikája miért ilyen, annak a megállapítása, inkább tartozott volna az Ön orvosi és államférfiul hivatásához, min,t a fennebbi kijelentés. Ilyen népmentési feladatokat, amelyek sokkal méltóbbak volnának múltjához, egyéniségéhez és ahhoz a történelmi nimbuszhoz, amely az Elnök ur fejét az erdélyi románság előtt csak nem régen is pártállás nélkül környezte. Vájjon mit szólnak Önhöz az albaiuliai határozatok?...
