Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-01 / 49. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. SZÁM, KninUism \ ^ lapu fnlda numerus valncbicnsa ellen A külföld elfordulásától lari a retrograd javaslat alkalmazása esetón — „Ne hagţjuk magunkal agyrémeScffőI eltántorítani !“ össxekivták a nemzeti*parasxlfyárt elnöki tanácsát (Bucureşti, február 27.) Vaida Sándornak múlt vasárnapi ismeretes előadása a nemzeti-parasztpárt központi vezetőségének a köreiben is kavarodást idézett elő, Vaida ugyanis a párt végrehajtó bizottságának a határozatát gúnyos ellenszenvvel emlegette s olyan kijelentéseket tett, amelyek a párt rogramjának az alaptételeibe ütköznek, ámiket saját tervének az alkotmánnyal szem beni irányzatáról mondott, általában ahogyan az alkotmányról beszélt, mindez élesen beftehróg a pártveztítőség eddigi álláspontjába!. Egyes fővárosi lapok azt Írják, hogy Vauidnak az akciója most már egyenesen Mihala- che pártelnök ellen irányul s ezzel számolnia "kell a nemzeti-parasztpárt elnökének is. Összehívták az elnöki tanácsot Mihalache kihallgatáson volt a királynál, de természetesen nem került semmi nyil vánosságra abból, ami az audiencián történt. A kihallgatás után Madgearuval, Calinescu- val, Lapuval és Maniuval folytatott megbeszéléseket. A megbeszéléseknek eredményeképpen a párt elnöki tanácsát szombat délelőttre összehívta. Ezen az ülésen valószínűleg az elmérgesedett belső ellentét tisztázásával fognak foglalkozni. Külön tanácskozást folytatott Mihalache Lupuval, Vaidá- nak a vasárnapi beszédéről s megállapodtak abban, hogy mindkettőjüknek nyilatkozatok kell a Vaida mjugiatartásáró!. Megkell találniokJ azt a módot, amellyel nyilvánosságra hozzák a saját álláspontjukat, ami nem egyezik meg a Vajdáéval Lupu nyílatkotttia Lupu már nyilatkozatot adott az Adeve- ruí-nak a ebben úgy állítja fel a párt magatartását, hogy a román parasztság osztálytudatát kell ennek képviselnie. A parasztságot a saját óletérdekei érdeklik s nem a személyi ellentétek. Ezeket az ellentéteket azért erőszakolják, hogy ezzel a román parasztság győzelmét elgáncsolják. A válság mindenki] sújt Aztán a következőket mondotta: — Orvos- és pártkollégám eltávolodott az Igazi társadalmi sebészet elveitől és az igazi parasztkoncepció leikétől, ügy látszik csatlakozni akar a néhány évvel ezelőtt kezdődött faji mozgalomhoz. E mozgalmat kisebb fiatalemberekből álló csoport kezdeményezte és éppen fiatalságuk a mentségük. Máskülönben a mozgalom nem fog visszhangra kapni a paraszt tömegekben. Kétségbe vonom bárki jogát, hogy nálamnál jobban a nép és az ország emberének vallja magát. A fiatalság szenvedései nekem jobban fájnak, mint Vaidának, mert az én ajtómon sokkal több támogatást kérő kopogtat, mint az övén. Kétségtelenül súlyos probléma a fiatalságé, de nem szabad meghamisítanunk a tényeket és nem szabad ellentéteket kreálnunk. A valóság az, hogy a gazdasági válság az egész társadalmi rendszert sújtja, úgy a románokét, mint kisebbségiekét, \ — Hány kisebbségi mérnök keresett fel engem és kérte támogatásomat! Ami a fiatalság súlyos problémáját illeti, számos különböző eszköz áll rendelkezésünkre, amelyek nem sértik meg a c itnltzáció magasabb elveit és nem kisebbítik semmivel sem a nemzeti érdekeket. Elsősorban jó közigazgatást kell adnunk, jó iskolát és megfelelő orvosi szolgálatot. Ez jó orvosokat, jó egyetemi végzettségeket kíván meg. Jelenleg pedig pereicnólküli ügyvédek, betegeknélkül álló orvosok és katedranél- kül álló tanáraink vannak, akiknek falun kell elhelyezkedést találniok. Az uj civilizált parasztállamban az intellektuelleknek nem szabad csak a városokban tömörülniük és a falvakat elhanyagolnak. A parasztállam az a cél, amit minden eszközzel meg kell valósítanunk, de mesterkélt megoldásokkal nem lehet semmire sem menni. A román elem felkarolása a parasztság, munkásság és a kispolgárság gazdasági támogatását jelenti. Igen sok nacionalista van, akik ahelyett, hogy magát a rosszat támad ■ nák meg, ellentéteket akarnak szítani. ■— Ezért a bizottság, amelyben elnököltem és a végrehajtóbizottság is, elutasították Vaida numerus clausus javaslatát Belső és külpolilibal bonyadalmak — Kétezer évig éltünk rabságban és ma, mikor szabadok vagyunk saját hazánkban, félnünk kelljen a kisebbségek versenyétől! Más intézkedések is vannak, anélkül, hogy megsértenénk bárki jogait, anélkül, hogy belügyi és külügyi bonyodalmakat okozzunk. Bocsásson meg dr. Vaida. de a .jelenlegi politikai konjunktúrában hasonló kérdést felvetni annyit jelent, mint bel- és külföldön nehézségeket okozni.-■ — Szolidarizálásra kényszerítjük a kisebbséget és szembetaláljuk velük magunkat, külföldön pedig gyanút fog kelteni magatartásunk. A politikusnak kellő bátorsággal kell rendelkeznie, hogy pontosan akkor, amikor a tömegpszihózis alatt áll, ami kataklizmára vezethet, akkor tudja, mit szabad mondania- De egy politikusnak nem szabad olyan jelszót dobni oda a néptömegeknek, ami ps?ihózist kelthet. ,—•’ Ami az ügyvédek mozgalmát illeti, a parasztállamnak sokkal hasznosabb és jövedelmezőbb alkalmazást kelt nyújtania számukra. De az ő problémájuk nem homályosithatja el a falusi tömegek nagy problémáját. A parasztosztály felemelése a többi társadalmi kategória felemelését is jelenti. Ott a megoldás, a többi üres agitáció. A numerus clausus csak szét) hab a hullámok tetején, de csak azok játéka. Pártunk irányvonala be van vésve a tömegek szivébe és eltérés lehetetlen. Különvéleménye nem lehet senkinek. E mozgalmak csak ártanak a pártvezetőségnek, de szét fog foszlani, mint a hab. Nincs kétség bennem a jövő iránt: a parasztság erős és egészséges organizmus, amely reakcionálni fog és elfogja folytani a betegséget csiráiban Pér!«ban. Londonban és Kómában gyanakodnak!“ Arra a kérdésre, hogy e mozgalom visszhangot kelthet Franciaországban, amely Len3 Grippa megelőzésére használjon Tógái-t, 3 tablettáig naponta. — Teljes siker. Grippa megbetegedés e*«tón gryorsan gyógyít a «pjpl KHsnsertan fájdalomcsillapító ét baktériumölő. A Tógát — szerencsés Bmetéteiónól fogva í— mint kitűnő beliä fertőtleníts erSsen lázceökkontőbatásn. A betegség kiujulásától megóvja Ónt a rendszeres Togal kezelés, — Kérdezze meg orvosát. Gyógy esettárakban és Drogériákban, Lei 52.— és Lei 130.— A Togal-tabletta svájci készítmény. —Tmonnra—'mi—ii—-wawwiiiiiiinii »Mi «' gyeiomág példáját látva maga előtt minden hitlerista megnyilatkozásban Németországhoz való közeledést lát? Lupu igennel válaszolt. Meg vagyok győződve erről és ilyértelmü információim is vannak. Párísban, Londonban és Rómában gyanakodnak. Ez a probléma legsúlyosabb oldala. Mert minden egyéni véleményen túl a valóság az külpolitikai téren, hogy demokrata állam vagyunk, testvérnépekkel vagyunk barátságban és szövetségben. E népekhez a közösen hullatott vér, a közös eredet, a múltbeli dicsőség, a ma veszélyei fűznek és ki tudja, talán a holnap harcai a közös ellenség ellen. A demokrata Románia, büszkén áll a demokrata Franciaország mellé. Az 1789-i forradalom sérthetetlen elvei világitötoi-nyot mutatnak, bármilyen viharos legyen is a tenger, amelyen hajózunk. Franciaországgal valósítottuk meg nemzeti ideálunkat, nem csaljuk meg önmagunkat, még nincs vége: meg kell védenünk azt, amit szereztünk és újból csak Franciaországgal. Haiüontat ne egérről A béke nagy frontján kötött szövetségek utján, az olasz-francia testvériség megvalósítása utján, az Oroszországgal kötött paktummal, a kisantant és a Balkán-szövetség, valamint Franciaország és Anglia erős támogatásával, Románia biztosítva van. Franciaországnak hálával tartozunk. Franciaországgal az oldalunkon valósítottuk meg ezredéves álmunkat, vele fogunk ellentállani ellenségeinknek. Éppen ezért felhívom azok figyelmét, akik szeretettel és komolyan gondolnak ennek az országnak a létére, ne hagyják magukat agyrémektől eltántorítani és téves utakra tévedni, amelyeken háládatosságra kötelezett országok már elcsúsztak. Ne ismételjük meg mások hibáit. A nemzetközi életben mindenféle csapdák állanak a legfényesebb és legcsábitóbb álruha; alatt. Egy komoly és öntudatos nép, amely annyi áldozattal szerezte meg szabad életét, nem dughatja fejét saját maga a csapdába ■ .. mint a szegény egérke, amely a szalonnát látva hiszékenyen bemászik a fogóba.
