Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-01 / 49. szám

XVIII. ÉVFOLYAM. SZÁM, KninUism \ ^ lapu fnlda numerus valncbicnsa ellen A külföld elfordulásától lari a retrograd javaslat alkalmazása esetón — „Ne hagţjuk magunkal agyrémeScffőI eltántorítani !“ össxekivták a nemzeti*parasxlfyárt elnöki tanácsát (Bucureşti, február 27.) Vaida Sándor­nak múlt vasárnapi ismeretes előadása a nemzeti-parasztpárt központi vezetőségének a köreiben is kavarodást idézett elő, Vaida ugyanis a párt végrehajtó bizottságának a határozatát gúnyos ellenszenvvel emlegette s olyan kijelentéseket tett, amelyek a párt rogramjának az alaptételeibe ütköznek, ámiket saját tervének az alkotmánnyal szem beni irányzatáról mondott, általában aho­gyan az alkotmányról beszélt, mindez élesen beftehróg a pártveztítőség ed­digi álláspontjába!. Egyes fővárosi lapok azt Írják, hogy Vauid­nak az akciója most már egyenesen Mihala- che pártelnök ellen irányul s ezzel számolnia "kell a nemzeti-parasztpárt elnökének is. Összehívták az elnöki tanácsot Mihalache kihallgatáson volt a király­nál, de természetesen nem került semmi nyil vánosságra abból, ami az audiencián történt. A kihallgatás után Madgearuval, Calinescu- val, Lapuval és Maniuval folytatott megbe­széléseket. A megbeszéléseknek eredménye­képpen a párt elnöki tanácsát szombat dél­előttre összehívta. Ezen az ülésen valószínű­leg az elmérgesedett belső ellentét tisztázá­sával fognak foglalkozni. Külön tanácsko­zást folytatott Mihalache Lupuval, Vaidá- nak a vasárnapi beszédéről s megállapod­tak abban, hogy mindkettőjüknek nyilatkozatok kell a Vaida mjugiatartásáró!. Megkell találniokJ azt a módot, amellyel nyilvánosságra hozzák a saját álláspontju­kat, ami nem egyezik meg a Vajdáéval Lupu nyílatkotttia Lupu már nyilatkozatot adott az Adeve- ruí-nak a ebben úgy állítja fel a párt magatar­tását, hogy a román parasztság osztálytudatát kell ennek képviselnie. A parasztságot a saját óletérdekei érdeklik s nem a személyi ellenté­tek. Ezeket az ellentéteket azért erőszakolják, hogy ezzel a román parasztság győzelmét el­gáncsolják. A válság mindenki] sújt Aztán a következőket mondotta: — Orvos- és pártkollégám eltávolodott az Igazi társadalmi sebészet elveitől és az igazi parasztkoncepció leikétől, ügy látszik csatla­kozni akar a néhány évvel ezelőtt kezdődött faji mozgalomhoz. E mozgalmat kisebb fiatal­emberekből álló csoport kezdeményezte és ép­pen fiatalságuk a mentségük. Máskülönben a mozgalom nem fog visszhangra kapni a pa­raszt tömegekben. Kétségbe vonom bárki jogát, hogy nálamnál jobban a nép és az ország em­berének vallja magát. A fiatalság szenvedései nekem jobban fájnak, mint Vaidának, mert az én ajtómon sokkal több támogatást kérő ko­pogtat, mint az övén. Kétségtelenül súlyos probléma a fiatalságé, de nem szabad meghamisítanunk a ténye­ket és nem szabad ellentéteket kreál­nunk. A valóság az, hogy a gazdasági válság az egész társadalmi rendszert sújtja, úgy a románokét, mint kisebb­ségiekét, \ — Hány kisebbségi mérnök keresett fel en­gem és kérte támogatásomat! Ami a fiatalság súlyos problémáját illeti, számos különböző eszköz áll rendelkezésünkre, amelyek nem sértik meg a c itnltzáció magasabb elveit és nem kisebbítik semmivel sem a nemzeti ér­dekeket. Elsősorban jó közigazgatást kell ad­nunk, jó iskolát és megfelelő orvosi szolgálatot. Ez jó orvosokat, jó egyetemi végzettségeket kíván meg. Jelenleg pedig pereicnólküli ügyvé­dek, betegeknélkül álló orvosok és katedranél- kül álló tanáraink vannak, akiknek falun kell elhelyezkedést találniok. Az uj civilizált pa­rasztállamban az intellektuelleknek nem sza­bad csak a városokban tömörülniük és a falva­kat elhanyagolnak. A parasztállam az a cél, amit minden eszközzel meg kell valósítanunk, de mesterkélt megoldásokkal nem lehet sem­mire sem menni. A román elem felkarolása a parasztság, munkásság és a kispolgárság gaz­dasági támogatását jelenti. Igen sok naciona­lista van, akik ahelyett, hogy magát a rosszat támad ■ nák meg, ellentéteket akarnak szítani. ■— Ezért a bizottság, amelyben elnököltem és a végrehajtóbizottság is, elutasították Vaida numerus clausus javaslatát Belső és külpolilibal bonyadalmak — Kétezer évig éltünk rabságban és ma, mikor szabadok vagyunk saját hazánkban, fél­nünk kelljen a kisebbségek versenyétől! Más intézkedések is vannak, anélkül, hogy megsér­tenénk bárki jogait, anélkül, hogy belügyi és külügyi bonyodalmakat okozzunk. Bocsásson meg dr. Vaida. de a .jelenlegi politikai kon­junktúrában hasonló kérdést felvetni annyit jelent, mint bel- és külföldön nehézségeket okozni.-■ — Szolidarizálásra kényszerítjük a kisebb­séget és szembetaláljuk velük magunkat, kül­földön pedig gyanút fog kelteni magatartá­sunk. A politikusnak kellő bátorsággal kell rendelkeznie, hogy pontosan akkor, amikor a tömegpszihózis alatt áll, ami kataklizmára ve­zethet, akkor tudja, mit szabad mondania- De egy politikusnak nem szabad olyan jelszót dobni oda a néptömegeknek, ami ps?ihózist kelthet. ,—•’ Ami az ügyvédek mozgalmát illeti, a parasztállamnak sokkal hasznosabb és jövedel­mezőbb alkalmazást kelt nyújtania számukra. De az ő problémájuk nem homályosithatja el a falusi tömegek nagy problémáját. A paraszt­osztály felemelése a többi társadalmi kategória felemelését is jelenti. Ott a megoldás, a többi üres agitáció. A numerus clausus csak szét) hab a hul­lámok tetején, de csak azok játéka. Pártunk irányvonala be van vésve a tömegek szivébe és eltérés lehetetlen. Különvéleménye nem lehet senkinek. E mozgalmak csak árta­nak a pártvezetőségnek, de szét fog foszlani, mint a hab. Nincs kétség bennem a jövő iránt: a parasztság erős és egészséges organizmus, amely reakcionálni fog és elfogja folytani a betegséget csiráiban Pér!«ban. Londonban és Kómában gyanakodnak!“ Arra a kérdésre, hogy e mozgalom vissz­hangot kelthet Franciaországban, amely Len­3 Grippa megelőzésére használjon Tógái-t, 3 tablettáig naponta. — Teljes siker. Grippa megbetegedés e*«tón gryorsan gyógyít a «pjpl KHsnsertan fájdalomcsillapító ét baktériumölő. A Tógát — szerencsés Bmetéteiónól fogva í— mint kitűnő beliä fertőtleníts erSsen lázceökkontőbatásn. A betegség kiujulásától megóvja Ónt a rend­szeres Togal kezelés, — Kérdezze meg orvosát. Gyógy esettárakban és Drogériákban, Lei 52.— és Lei 130.— A Togal-tabletta svájci készítmény. —Tmonnra—'mi—ii—-wawwiiiiiiinii »Mi «' gyeiomág példáját látva maga előtt minden hitlerista megnyilatkozásban Németországhoz való közeledést lát? Lupu igennel válaszolt. Meg vagyok győződve erről és ilyértelmü in­formációim is vannak. Párísban, Londonban és Rómában gyanakodnak. Ez a probléma leg­súlyosabb oldala. Mert minden egyéni vélemé­nyen túl a valóság az külpolitikai téren, hogy demokrata állam vagyunk, testvérnépekkel va­gyunk barátságban és szövetségben. E népek­hez a közösen hullatott vér, a közös eredet, a múltbeli dicsőség, a ma veszélyei fűznek és ki tudja, talán a holnap harcai a közös ellenség ellen. A demokrata Románia, büszkén áll a de­mokrata Franciaország mellé. Az 1789-i forra­dalom sérthetetlen elvei világitötoi-nyot mutat­nak, bármilyen viharos legyen is a tenger, amelyen hajózunk. Franciaországgal valósí­tottuk meg nemzeti ideálunkat, nem csaljuk meg önmagunkat, még nincs vége: meg kell védenünk azt, amit szereztünk és újból csak Franciaországgal. Haiüontat ne egérről A béke nagy frontján kötött szövetségek utján, az olasz-francia testvériség megvalósí­tása utján, az Oroszországgal kötött paktum­mal, a kisantant és a Balkán-szövetség, vala­mint Franciaország és Anglia erős támogatá­sával, Románia biztosítva van. Franciaország­nak hálával tartozunk. Franciaországgal az oldalunkon valósítottuk meg ezredéves álmun­kat, vele fogunk ellentállani ellenségeinknek. Éppen ezért felhívom azok figyelmét, akik sze­retettel és komolyan gondolnak ennek az or­szágnak a létére, ne hagyják magukat agyré­mektől eltántorítani és téves utakra tévedni, amelyeken háládatosságra kötelezett országok már elcsúsztak. Ne ismételjük meg mások hi­báit. A nemzetközi életben mindenféle csapdák állanak a legfényesebb és legcsábitóbb álruha; alatt. Egy komoly és öntudatos nép, amely annyi áldozattal szerezte meg szabad életét, nem dughatja fejét saját maga a csapdába ■ .. mint a szegény egérke, amely a szalonnát látva hiszékenyen bemászik a fogóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom