Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-01 / 49. szám
4 kuEfiüjsm . T71I1. ÉVFOLYAM. iS. SZA'Mfolyslt az adlóKelia|lás Safu-IVIaren A Táros polgâraioab pénzén joIiarloVF 1 uzoltó lovak cipelik a polgárság Iim*!omjaU aír edóiiÍTalalok pcnésies raklá« railia ~Ha a kucuresXii inöm inulk*váIlaIalok is fizetnének alléi« «nffcfiflnr a* «rulélys adóprés nyotnása m ha KÖHÖG fegyen a mellére egy THERMOGÉNE kft&t, rfevukiv és fidalomesUlapító van*, mily » légcső és tüiisj vértódulását cmsritiaKcphaté az össze# gyógy- szert*r*kb® és drogériákba. hadni az adóhivatal penészes raktárában és a kincstár pénzszekr'ényei sera fognak megtelni. Hacsak... ... Hacsak a rnammuth. vállalatok, a bucureştii milliárdosok nem segítik ki a bajból az országot. Az összes napilapok azt írják, hogy a főváros, illetve az ó-királyság1 leggazdagabb vállalatai évek óta egyetlenegy lej adót sem fizettek! Ezeket tessék szorítani, akkor megenyhül az ország pénzkrizise és akkor az erdélyi városok ellen indított: adóbehajtási irtóhadjárat kegyetlensége, is alább hagyna. Miért éppen városi szekerekkel... Az elhurcolt ingóságokkal túlzsúfolt szekerek úgy húznak végig a városon, mintha nagyEgy munkanélküli felajánlotta, hogy villamosszékbe ül Hauptmann helyett Tízezer dollárt kér a különös ajánlat ellenszolgáltatásaképpen arányú köitözködési láz lepte volna meg a- polgárságot. Viszik a bútort, mégpedig _ városi szekereken. Ez az, ami a szomorú jelenetet még bántóbbá teszi. A városi polgárok pénzén jól tartott tiizoltő-lovak cipelik a polgárok ingóságait és nincs, aki ezt a bántó kontrasztot illetékes helyen szóvátegye. Tudjuk, hogy a panaszok összegyűjtésével és azoknak közlésével nem akadályozhatjuk meg a repülőbizottságokat működésükben, de szóvátet- tük, hogy írásos bizonyítékként szolgáljanak az utókor számára, miiként fizettek adót. _ Anno 1935. F. J. . (j\ewyork, február 27.) Stanley Pristnk, munkanélküli hadirokkant érdekes kérvénnyel fordult a newyersei legfőbb bírósághoz. A hadirokkant azt kéri. hogy őt végezzék ki Hauptmann ‘ helyett, akit meggyőződése szerint ártatlanul Ítéltek halálra. így Hauptniannak ideje és módja lesz rehabilitálni magát. A kérés nem egészen önzetlen, mert Stanley Pristuk ellenszolgáltatásképpen azt követeli Hauptmanntól, hogy fizessen tízezer acűárt az ő támasz nélkül maradó családjának. ri ermészetes, hogy a különös kérvényt elutasították Ebből az alkalomból tközöl jük, hogy a bostoni i-ipülőtéren letartóztattak egy férfit, aki olyan Hxdollárost l akart fizetni, mely a Lindbergh, által kifizetett; váltságdíj megjelölt bankjegyei kö zül való. A letartóztatott tagadja, hogy valamilyen köze volna a gyermekgyilkossághoz, de egyelőre nem tudta kielégítő magyarázatát adni annak, hogyan került hozzá a megjelölt tizdolláros. Velnientették az isgatás vádja alól Tíf niesen párisi lapjának mnnkatárMÍt Kr.r háfceruellenes ver* odisüzeája a* al«ó IbiróKÓuok «'« a semmildiszék kónott ' (Satu-Maré, február 27.) Régóta nem élt át Satu-Maré város lakossága a mostaninál kínosabb napokat. Repülőbizottságok raja lepte el a várost és elképzelhetetlen kíméletlenséggel szorítják ki az utolsó garasukat. Ahol pedig nem megy az adóbehajtás, elviszik a ruhaszekrényt,. szekérre rakják az étterem teljes berendezését, lehúzzák az üzlet rollóját és elszállítják a kenyérkereső szerszámokat, vagy gépeket. Tény, hogy a repülőbizottságok parancsra dolgoznak és feletteseiket: a preceptorökat, valamint ezek főnökeit, a pénzügyigazgatókat is felülről szorítják. Az is bizonyos, hogy az adót fizetni kell. De mit ér a kincstár az adóhivatal raktárába elszállított rozoga szekrénnyel? Hiszen ez nem fedezi az adóval hátralékos polgár tartozását? Sőt, azzal, hogy adóban elszállítják a nép ingóságait, az állam maga segíti elő saját polgárainak leszegényedését. Ez pedig nem lehet, az állam célja. Aőttün-nö az elkeseredés. A város felzavart méhkashoz hasonló. Izzadó polgárok adókönyvecskével a kezükben loholnak az adóhivatalok pénztáraihoz, hogy kölcsönvett pénzzel rendezzék adótartozásukat, amely a fájdalmas emlékű Andrecuti-adókivetés óta áll fenn, csaknem minden kereskedőnél, iparosnál és magánosnál egyaránt. Andrecuti Péter, aki 193d-bon volt Satu-Maré péuzügyigazgatója, olyan magas adókat vetett ki a lakosságra, hogy Szokat nyögjük ma is. A polgárok elkeseredése már ezen túladóztatás miatt is óriási, de fokozza az általános elkeseredést a repülőbizottságok eljárása, hogy semmilyen fellebbezés alatt álló ügyre nincsenek tekintettel, hanem azoktól is elhiszik a bútort, akiknek tulajdonképpen nincsen adótartozásuk, de a pénzügyigazgatóság adminisztrációjának körülményessége miatt ezt nem tudják Írásokkal bizonyítani. Ellenköveteléseket sem ismer el az állam. Egészen tehetetlen állapotot teremt a kincstár azokban az esetekben, ahol az állami szállítók adóhátralékáról esik szó. Az egyik satu-marei nyomdának követelése van az államtól. .Nyomtatványokat szállított a pénzügyigazgatóságnak és a ezfemla végösszege nagyobb, mint a nyomdatulajdonos adóhátraléka. A rpülőbizottságok azonban mit sem törődve ezzel a körülménnyel, végrehajtották az illetőt. Hát nem nevetséges, vagy inkább bosszantó ez a bürokratizmus, amely eltűrd, hogy olyan polgárokat zaklassanak adóért, akinek az állam többel tartozik? Régi igazságok... Sokszor megírtuk már, de nem lehet elégszer ismételni, hogy' a rollólehuzás és a szerszámok elszállítása nem hozza, nem hozhatja meg a kivánt eredményt. Akinek a boltját, vagy a műhelyét becsukják, nem io.lytathatja hivatását. Magyarul: nem kereshet pénzt. Alá nem keres pénzt, annak nincs miből adót fizetnie. Ezt az elcsépelt igazságot nem látják be az illetékesek? A Római-kerti butorraktár... Ha nem látják be, kár minden kimondott szóért és minden leirt betűért. A következmények fogják megmutatni, hogy helytelen politika volt a nép leszegényitásé. De ha magukban igazat adnak nekünk, mire való a Római-kerti „butorraktár?“ 6s mi célt szolgálnak az ország összes városaiban felállított hasonló raktárak ? Az oda összehordott rozoga holmikat akarja pénzzé tenni a kincstár? Ebbő) ugyan nem lesz pénz! A bútor ott. fog rot, (Cluj, február 27.) Érdekes sajtópert tárgyalt szerdán a helyi ítélőtábla II. szekciója. A per vádlottja Keleti Sándor volt, akit egy vers miatt helyezett vád alá az ügyészség, Keleti Sándor egy rövidéletü folyóiratban — amelynek mindössze egy száma jelent meg _pacifista tendenciájú versei irt. A versben költői formák között az Imperialista háborút Ítélte el. , A vers i elkeltette az ügyészség figyelmét s Keleti Sándor ellen áüamellenes izgatás miatt megindult az eljárás. Az ügy két fórumon, a törvényszéken és a táblán felmentéssel végződött b az ügyész ítikbbezése miatt feljutott a semmitő- székhez. A semmitőszék nem hozott Ítéletet, mivel az előző ítéletekből nem tűnt ki, hogy az ügyészség tulajdonképpen melyik részét, vagy részeit inkriminálta a versnek. Visszaküldöttek az ügyet a helyi táblának újbóli letárgyalásra s a vád pontos megállapitása végett. A szerdai, második táblai tárgyaláson mindenekelőtt tisztázták a vádat. Leszegezték, hogy az ügyészség az „imperialista háború“ kifejezést találta veszélyesnek az ország biztonsága szempontjából. A vádlott Keleti Sándor azt adta elő. hogy verse semmiképpen se lehet izgató hatású, hiszen Romániának is érdeke, hogy nehogy háborúba keveredjék. Tlea ügyész a vádlott elitélését kérte, akit, besorozott azok közé a kisebbségi újságírók közé, akik állandóan veszélyeztetik a román államot. Mircea Georgescu ügyvéd védőbéSzédében érdekes körülményt ajánlott a táblai tanács figyelme te. _ A jelenlegi vádlott külföldi lapokba is de igazik _mondotta__többek között abba e lapba, amelyet Titulescu külügyminiszter ad ki Párisban francia nyelven. A lap, amelynek „Paris“ a címe román kérdésekkel foglalkozik s főmunkatársa Keleti Sándor, Ha Titulescu külugy- mihiazt^, íUdiől feltehetjük, hogy jól megválasztja munkatársait, együtt dolgozik. Keletivel akkor azt hiszem, nem a mi feladatunk megvizsgálni megbízhatóságát az állam szempontjából. A -tábla' a v* élőbeszéd titán ismét felmenté Ítéletet hozott. Az ítéletet Tlea ügyéé« 'megfellebbezte.
