Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-04 / 28. szám
XVIII. tVfVOLTM. SZXH. KniETtOtsm ■•'V -tr 7 ASARNAPIIIRONIKA Helyzetkép matcfárfavSalljőI Földes Károly református lelkésznek a szót- váay-mágyarság viharos jelenéről és tragikus jövőjéről irt megrázó helyzetképe mm ismeretlen olvasóink előtt. Nyirő József egy hatalmas novellában & egy szivbemarkoló riportban „szólaltatta meg a maga és bizonyára sok ezer erdélyi magyar lelkiismeretét. Nem akarok sem a Földes Károly messzelátó és nemes célkitűzésű akciójába bele- kontárkodui, sem a Nyirő József versenyen kívülálló pennájával konkurrálni, azonban egy mindössze néhány napos találkozás alkalmából én is hozzá szeretnék toldani egy jelenetet az erdélyi magyar szórványok szemünk előtt alakuló drámájához. Egészen véletlen találkozás volt. Bemegyek a kávéházba s ott látom a barátomat, sűrű beszélgetésbe elmerülve egy előttem ismeretlen árral- „Már éppen vissza akartam fordulni, hogy ne za- vai’jam a közvetlen eszmecserét, amikor a barátom utánam kiáltott: — Gyere csak ide, érdekes dolgokat fogsz hallani; A bemutatkozásnál kiderül, hogy uj ismerősöm vidéki ember, Maniu városából, Blajról való, abból a városkából, amelyet már. békében is többen hivtak Blajnak, mint Balázsfalvának, lévén az erdélyi román értelmiség egyik központja. Erről a városról jóformán csak annyit tudok, arneny nyit, mint a szomszédos Arad diákja hallottam róla egyik legkedvesebb osztálytársamtól, lévén ő az ottani postahivatal főnökének a fia. Inkább falu, mint város, lakosságának már békében is csak töredéke voit magyar, (Csodálatosképpen senkinek sem jutott eszébe akkor erejének erejével megfosztani román jellegétől és magyarokat telepíteni a törzslakosság helyébe. A hlafji polgártól aztán kérdezősködni kezdtem, igy akarván hiányos ismereteimet kibővíteni. Mindenekelőtt azt tudakoltam, hogy liasznált-e sokat a városnak a megyeszékhelyi rang ? — Vajmi keveset. Az adófizetők, állandóan a . városban lakó polgárok száma mindössze talán négy ezer ötszáz. A hivatalnokok nemcsak a hivatali helységekben zsúfolódnak össze, hanem otthon a családban is, mert a lakásviszonyok elképzelhetetlenül rosszak. De még nagyobb baj ennél, hogy a város, amely békében nagy forgalmat bonyolított le gabonában, ezen a téren teljesen visszaesett és az emberek elestek.régi, megszokott keresetüktől- Bizony azóta csak tengődünk. Engem azonban a kis magyar sziget élete érdekel a legjobban- Arra gondolok, hogy bizonyára itt is úgy vau, mint tudomásom szerint más erdélyi városodban, ahol a román többség mellett- a magyarok testvérieseiül együttélésre szorulnak és éppen ezért nemzeti életük sokkal intenzivebb, összetartásuk példamutató. Úgy tudom, ez a helyzet Fagarason, Sibiuban, Oraviţân, elsősorban pedig TÍmisoarán, ahol a nem nagyszámú magyarság minden, elismerést megérdemlő erőfeszítései megteremtették a Magyar Házat és ahol lelkes magyar pártélet folyik most is. A blaji bennszülött azonban siet kiábrándi-1 tani: — Blajon más a helyzet. Nem tudom mi van Fagarason, vagy Sibiuban, de én éppen az ellenkezőjét tapasztalom. Ismerek például egy zsidó családot, még a békéből származik a barátságunk, gyakran összejárunk feleségestül, gyermekestől. A zsidó családfő kifogástalan beszél románul, már békében is jól beszélt, de a családjában akkor is, most is csak magyarul érintkeznek a családtagok. Többször megfigyeltem, hogy amikor vacsora után bevonultunk a szalonba, a családapa Budapestre állította be a rádió hullámhosszát, Már neki arra járt a keze. Közben élénk társalgásba merültünk és észre sem vettük, hogy gimnfizista lánya fordított egyet a masinán és attól kezdve a bucureştii műsor hirei és zeneszámai töltötték be a szobát. A kislány bosszúsan meg is jegyezte: — Unom már azt a Budapestet! Bucureşti sokkal érdekesebb. íme, igy csinálódik a történelem. így alakul át a magyar-zsidó család román-zsidóvá. De csak a zsidók? Meg kell hallgatnom, a jómódú magyar gazda-család esetét is- Az apa százholdas, igazán zsiros paraszt, prezsbiter a református egyházközségben. A fiai és leányai azonban már csak románul beszélnek, az egyik leány, aki bele esett a mai idők divatjába és mindenáron diplomát akar szerezni, talán negyedik, vagy ötödik gimnázista. A református prezsbiter leánya ■— természetesen apai beleegyezéssel — áttért a görögkatholikus vallásra, szánmagyar családneve ellenére. Nem akarom megmondani, hogy hívják az apát, ámbár megérdemelné, de ép olyan ma- igyarosan hangzik a neve, mintha Szilágyinak, Kerekesnek, Kovácsnak, vagy Nagynak neveznék. Mikor pedig megkérdezték a prezsbiter úrtól, hogy mit szól a leánya, a gimnázista kisasszony átkereszteléséhez, vállat vont és ezt felelte: — Az ő dolga! Meg aztán esak úgy kaphatott tandijmentességet, hogyha rotpán vallásu. Ki itt a hibás? Erre is kaptam közvetve feleletet. Egy vidéki református lelkész nevét említették, akinek a falujában az impériumváltozás óta egyetlenegy áttérés nem fordult elő. Bizonyos, hogy nagy vonzóereje van a város abszolút román többségének és a rengeteg iskolának, amely le- törülhetetlenül ' nyomja rá a bélyeget az egész helységre. De a magyarság itt sem, máshol sem akar hódítani, legmerészebb álmaiban sem remélhet többet, minthogy valahogy megtartsa, konzerválja meglevő erőit. Ezt azonban komoly munka nélkül hiába reméli. Komoly munkát pedig csak nagy lelkek, elszánt férfiakarat és megsokszorozott energia végezhet. Az a falusi pap, akit ismét esak nem akarok megnevezni, mutatja a maga példájával, mit kellene tenni. Do ölhetett kezekkel várni a végzetet, a hullámok összecsapását a fejünk fölött, ilyenmódon vajmi keveset várhatna a jövőtől(ss.) tí '*• I. át*;I Minden modern kényelemmai ellátott egyágyas szobák 5»-~ 10*— P«-i|3 kétágyas szobák S*- P«-tői 18»— P»-íg Hosszabb tartózkodásnál engedmény. :jp Vili., RAKGCZHJr 5 p' Ili Panzió és százalék - rendszer / Ha egyszer kipróbálta, mindig használni fogja az BOROTVA PENGÉT 3Bemr fesg&fja a bispfl Éi® tartós I Követelje határozottan! Lerakat és képviselet; Hen-y Bi.< dtp, C - âiâ aşilor 8 3, Bucure gd Tísziujilás a bihori Magyar Pártnál (Oradea, február 2.) Tegnap délután és este tartotta a bihormegyei és városi Magyar Párt ez évi első intézőbizottsági ülését. D. u. a megyei intézőbizottság ült össze számba v-s vő és elhatározó ülésre, melyre a megye legtávoiabbi részéről is összegyűltek a megyei magyarság lelkes vezetői. Az ülést dr. Markovits Manó, megyei tagozati elnök h. nyitotta meg, aki meleg szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket. Majd Arvay Árpád főtitkár olvasta fel az elmúlt óv eseményeit összefoglaló főtitkári jelentést. A főtitkári jelentés ki terjeszkedett az általános és helyi eseményekre, a pártszervezet.működésére és az erdélyi magyar kisebbség jelenlegi helyzetére. Az intézőbizottság köszönetének jegyzőkönyvileg való tolmácsolásával vette tudomásul a főtitkár jelentését, melynek kapcsán külön jegyzőkönyvileg örökítette meg azoknak az érdemeit, akik fáradhatatlanul vettek részt a vármegyében lefolytatott kulturális és szervezési propagandában. Ezután a főpénztáros előterjesztésére az intézőbizottság elfogadta ás jóváhagyta az 1934. évi zárszámadást,. valamint 1935. évi költ ségvetést- A Magyar Bálról szóló jelentés kapcsán az intézőbizottság elismerését és köszönetét fejezte ki dr. Markovits Manónénak, dr. Markovit« Manónak, dr. Medvigy Ferencnek és nejének, valamint a rendezőbizottság minden egyes tagjának, akik fáradhatatlanul és semmiféle áldozattól vissza nem riadva, terem tették meg a Vizkereszti Vásár és Magyar Bál bensőségesen szép ünnepségsorozatát- Majd az alapszabályok módosítása folytán elrendelt elnöki taniáesválasztás .kovqflfcezett. Az elnöki tanácsot az intézőbizottság a következőkép alakította meg: dr. Markovits Manó elnök h„ Cso- mafáy Sándor, Tunyoghy Lajos alelnökök, Ár- vay Árpád főtitkár, dr. Kovács Árpád ügyész és a következő intézőbizottsági tagok, BagosSy Sándor, Bartos Adorján, Balajthy Jenő. dr. Gyöngyössy István. Jakab Viktor, dr. Kotzó Jenő, Máhler György. Szabó Zoltán, dr. Ujfar lusy Sándor, Fráter Emik Flott Jenő és Wall- nor Győző. A mindvégig értékes felszólalások közt folyt gyűlés, melynek során különböző tárgyakhoz dr. Kovács Árpád, Cs. Benedek Péter, dr. Kotzó Jenő, dr, Gyöngyössy István, Winkler Ágoston, Juhász András Arday Aladár, Ra- gossy Sándor szóltak hozzá, különböző fegyelmi ügyek tárgyalása után ért véget. * — Három kiránduló diák megfagyott a svájci hegyekben. Bernből jelentik: A winter- turi gimnázium egyik osztálva kirándulásra ment pénteken a közeli hegyekbe. Három diák, tanáraik intelmei ellenére elszakadt a társaságtól, A három diák hóviharba került s nem tudott többé visszatérni a kiránduló .csapathoz. A szombaton reggel felkutatásukra induló mentőexpedició a rendkívüli hideg, erős szél és dühöngő hóvihar miatt nem tudta megközelíteni a hegycsúcsot. Mire mégis sikerűit, mindhárom diákot megfagyva, holtan találták.
