Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-03 / 27. szám

vÍ3elöház BUDAPEST V. Tus postaié pJAUté te | B tanéra.” Ne. 3L3S6—Wi Vasárnap, $985. február % — Arm 3 N íílőfizetési árak beiíöldön: Egész évre 800. félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAG ¥ ARRÁRIi LAP, XVIII. ÉVFOLYAM. - 27. SZÁM, Eelelös szerkesztő: SZÁSZ 5NDEE, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Ciaj Baron L. Fop-ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. A megcáfolt rémhírek Megjelent a nemzeti munkavédelemről szőlő torvény félelmesnek beállított végrehajtási uta­sítása, amely tudvalevőleg a magánvállalatok al­kalmazottainak helyzetét akarja tisztázni. Tud­valevő, hogy a kérdéssel kapcsolatban kérdőivek kitöltésére és gyors határidő alatt való beterjesz­tésére kötelezték a vállalatokat és ebben a kérdő­ívben csakugyan volt egy tényleg ijesztőnek ható rovat, amely a tisztviselők és a többi alkalmazot­tak nemzetiségi hovatartozását firtatta- Normális körülmények között ennek a rovatnak a kérdő­ívbe való beállítása senkit sem lepett volna meg, mert azért van statisztikai tudomány, hogy sok mindenre rávilágítson. Csakhogy ebben az eset­ben a hivatalos és félhivatalos távirati irodák, az aránylag mérsékelt és ízléstelenül túlzó fővárosi lapok olyan megjegyzéseket fűztek a kérdőivek tartalmához, amelyekből az látszott, mintha kor­mánytervről, nem pedig találgatásról volna szó. Mert akármennyire is képtelennek látszott az állampolgárok jelentékeny részének törvénnyel való megbélyegzése, a magyar és általában a ki­sebbségi közvélemény mégis jogosan rémült meg az újabb katasztrófa-lehetőségektől. A közzétett végrehajtási utasítás aztán el­oszlatta a rémképeket. Idáig még sem mert az a kormány elmenni, amely egy szemrebbenés nél­kül adott vagy adatott ki (például a postavezér­igazgatósággal!) olyan rendeleteket, amelyek sze­rint záros határidőn belül a posta egész tisztvi­selői' karát „mentesíteni“ kell a kisebbségiektől. Miért volt tehát a hangos harci zaj? Miért zengte és helyeselte heteken keresztül az egész fő­városi sajtó a' kisebbségi tisztviselők megrostálá­sának küszöbön állását? Nyilván azért, mert az egész akciónak a kísérleti nyúl szerepét szánták Ss már ezzel is nyomást akartak gyakorolni a kü­lönböző puhitási eljárásokon keresztülment ki­sebbségi vállalatokra. Manapság, amikor világ­szerte pusziit az az elzárkózó és szűkkeblű poli­tika, amely mindenütt ki akarja űzni az idegen állampolgárokat, nem gondolva arra. hogy a bot­nak két vége van és a többi állam épugy haza­kergetheti a mi állampolgárainkat- megvan a me­legágya a hazai minősítések gyűlölködő gondola­tának, do éppen azért van kormány, hogy még kellő időben vessen gátat minden ilyen ellenséges­kedést szitó megmozdulásnak. A kormány tehát hibát követett el akkor, amikor a fővárosi sajtó híreszteléseit már az első pillanatban meg nem cáfolta. De hibát követ el akkor is, amikor a sa­lát ténykedéseivel alkalmat ad a rosszhiszemű ál- hirek elültetésére és terjesztésére. Ezt a hibát pe­dig a legradikálisabban úgy lehetne korrigálni, hogyha vizsgálat tárgyává tennék a kisebbségek­nek a tisztviselőelbocsátásokra vonatkozó pana­szait. Ha a közvélemény — mégpedig úgy a ma­gyar, mint a román közvélemény, — látná azt, hogy a kormány a nemzeti álláspont mellett az általános emberi és jogi álláspontot sem tolja háttérbe, akkor senkinek sem jutna eszébe rérnhir- kovácsolónak felcsapni. MACDONALD. SIMON. LAVAL és FLANDIN istecSveiző légkörben kezelték meţp m londoni Etţy«f©|Hîeg MrassoSiimf m aétsef nagyköveit©! tárgyalt i?ÓEra«»Sbasrs — srerissí a BB&egegyorés már s bias* fositva ▼ess — A tárgyalássa»!*; egyik fossi©s pontja, isogy & Mépszöveiség Eégs hadsereg© őrködés© európai Ibskéss (London, február 1.) A londoni tárgyalások megkezdődtek és az eddig, jelentések szerint komoly sikert igéinek. Ugylátszik, Anglia csakugyan hajlandóságot mutat a római egyezményhez való csatlakozásra, ami minden más paktumot feleslegessé tenne, •— természe­tesen csak akkor, ha valamennyi európai ha talom aláírását biztosítani lehetne- Bizonyos­nak látszik azonban, hogy az angoloknak sike­rült Franciaországot mérsékletre bírni, ami pedig elengedhetetlen feltétele a német csatla­kozásnak A „Malin.“ Is elismeri, bogy a* ©5vi «lap a fegyverkezési egy e«s jogosítás (Páris, február 1.) Á „Matin“ híradása szerint a Londonba érkezett francia államfér­fiak már csütörtökön este, lord Londonderry vacsorája után megkezdték tárgyalásaikat MacDonald, miniszterelnökkel és Simon kül­ügyminiszterrel. A „Matin“ azt Írja, hogy Flan- din legújabb nyilatkozata szerint a francia és angol álláspont korántsem mutat olyanmér- tékíi közeledést, ami a már is létrejöttnek hir­detett megállapodás hiveit igazolná. Francia- ország és Anglia egyetértenek abban, hogy a versaillesi békeszerződés 5. szakaszát hatály­talanítani kell és abban is, hogy a fegyverke­zési egyenjogúság megadásának ellenjegyzése­képpen Franciaországnak feltétlenül szüksége van bizonyos biztonsági garanciákra. Anglia azt is elismerte, hogy a Rajna-vidéket s a Rajna balpartján fekvő 50 kilométeres zónát semlegesítő intézkedéseket semmi szín alatt sem szabad hatályon kivül helyezni. A nemei nagykövet ftf«iss©Iisa!maü (Róma, február 1.) Az olasz fővárosból ér­kező hivatalos jelentések szerint Hessel római német nagykövetet hosszú kihallgatáson fo­gadta Mussolini. A kihallgatás alkalmával a német nagykövet részletesen tájékoztatta Mus­solinit a német kormány álláspontjáról. Basel­ból származó hírek szerint a.német kormány nagykövetei utján hivatalos kérdéseket inté­zett az olasz és francia kormányokhoz a római egyezmény egyes pontjaira nézve. A lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak Hessel ki­hallgatásának s arra következtetnek belőle, hogy Németország komoly hajlandóságot ma­tat a dunai egyezményhez való csatlakozásra. MacDosaald basában kezdődtek meg a tanácskozások (London, február 1.) A történelmi jelentő-, ségü francia-angol tárgyalások pénteken dél­előtt fél 11 órakor megkezdődtek MacDonald házában. A Daily Telegraph részleteket közöl a tárgyalások menetéről s azokról a kérdések­ről, melyekre nézve máris sikerült közös-meg­egyezési alapot teremteni. Ezek szerint Laval külügyminiszter légi egyez­ményt ajánlott fel Angliának. Az egyezmény kötelezi Franciaországot, hogy légi támadás eseten teljes erejé­vel védje meg Angliát. A francia és angol álláspont már abban is megegyezett, hogy Németországot ‘nem szabad kényszeríteni a keleti biztonsági egyezmény aláírására. Sokkal jobb, ha olyan általános európai egyezmény tervezetét dolgozzák ki. melyhez Németország is könnyebben járulhat hozzá s amely tágabbkörü kötelezettségeket ró Németországra. A tárgyalások különben a kő­vetkező három kérdést ölelik fel: 1. A fegyverkezési egyenjogúság kérdése,. 2. A biztonsági garanciák. 3. Az osztrák füg­getlenség s a keleteurópai egyezmény problé­mája- A tárgyalások ebben a sorrendben ha­ladnak előre. A „Daily Telegraph“ arról is hirt ad, hogy beavatott körökből származó információk szerint a német birodalmi miniszterek egy cso­portja közelebbről Londonba utazik. Az sem látszik kizártnak, hogy ez még a lon­doni francia-angol tanácskozások ideje alatt bekövetkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom