Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-21 / 42. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, a SZÁM. KmnütsÄö B Boross püspök és Grál Miklós képviselő mindenben mecjerősifelfék a nagy sajlópör kilenc vád1 loif-uisá<f Írójának állításait A* ügyész a bizonyilási eljárás snegseamnisiléséi kéri«, m fürrényszéb azonban elutasította az előterjesztést — Ä jövő két ke difijén hangzanak el a perbeszédek (Cluj, február 19.) A törvényszék IV. szek­tájának tárgyaló termében kedden ismét össze­gyűltek a cluji lapoknak a turdamegyei romboló tüntetések miatt vád alá helyezett munkatársai: négy újság kilenc szerkesztője és munkatársa. A hatalmas vádanyatg, tudvalevőleg két részre osz­lik. Az egyik esoport a turdai községi választá­sokkal kapcsolatos zavargások sajtó-visszhangja, a másik a eornestii támadásról megjelent újság­cikkek inkriminálása. Ez utóbbi a magyar közön­ség előtt „siníalvai események“ néven vált isme­retessé. Szász Endre, dr. Zágoni István, Olajos Domokos, Bakos Aladár és Kovrik Károly a Ke­leti Újság részéről, Szentimrei Jenő és Végh Jó­zsef az Ellenzéktől, Waller Gyula a Friss Újság­tól és Zomora János a Jó Estéttől. Az első tárgya­lás január 29-én volt, amikor a vádlott újságírók kihallgatása után tanuk vonultak i'el a bíróság előtt, s igazolták, hogy mindaz, ami a Vornestibcn történtekről a lapok hasábjain megjelent meg­felel a valóságnak. A keddi tárgyalásra két tanú kihallgatása maradt; dr. Boros György unitárius püspöké és dr. Gál Miklós magyarpárti képviselőé. Az első tárgyaláson Lant ügyész képviselte a vádat. Kedden a monstre-pör előtti ügyek tár­gyalásán Ciugudeanu ügyész foglalta el a vádbiz tosi széket, őt azonban a tárgyalás megkezdésekor uj ügyésszel váltották fel. Az ügyész ellenzi a bizonyítást. Mielőtt a bíróság nekikezdhetett volna a ki­hallgatásra készen álló dr. Boros György unitá­rius püspök meghallgatásának, az ügyész szó­lásra emelkedett. _ lzgstási ügyet tárgyalunk, — mondotta. Az ilyen ügyeket nem lehet összehasonlítani a rendes sajtóperekkel, annak ellenére, hogy az ügy alapját bizonyos sajtóközlemények alkotják. Ás ■izgató cikkeknél nem lényeges, hogy a cikkíró igazat %rt, vagy nem, itt csak a szándékot, a ten­denciát nézzük. Ezért semmi szükség nincs tanú- kihallgatásokra, sőt nem is lehet megengedni azo­kat, mert ez nem más, aikalomadás újabb izga­tásra. A tanúkihallgatások a bírói fórumot izga­tást központtá alakítják át. Beleegyeznek-e önök ebbe? Dr. Szeghö Imre védőügyvéd rámutatott arra, hogy már voltak hasonló esetek a törvényszék előtt. A törvényszék egyes esetekben éppen a je­lenlegi ügyész álláspontjának hatására visszauta­sította a valódiság bizonyítására irányuló kérést s elítélte Szász Endrét, az ügy vádlottját. Az ügy a Rudolf Mosse S. A. cég a P. Unírei 23 sz. alatti új helyiségében folytatja több évre visszatekintő működését. 4t ii uegolónirösebgert ós legstak.» szerübben elintéz bármi* lyen hirdetést az ország Bw« $Z*S napi-, heti- és hlvatalos- (mint pl. Monitoruk Oficial, Corespondentă Economi­că) lapjaiban hatalmas és nagymuilu össiekäflafS« sei alapján. a semmi tőszékhez került, ahol a bizonyítás mellő­zése miatt megsemmisítették az Ítéletet, nj tárgya­lást rendeltek el és az a vádlott újságíró felmen­tésével végződött. Ez a döntés is mutatja, hogy a s. tanúkihallgatások elengedhetetlenek hasonló ügyekben. Dr. Péterffy Jenő meglepetésének adott kife­jezést afelett, hogy as ügyész akkor kifogásolja a bizonyítási eljárást. mikor annak nagyrésze már lezajlott. _INem Is vitás, hogy a bizonyítást meg kell engedni, _mondotta. Egyébként a bíróság már elrendelte s határozatát nem vonhatja vissza. Mi azt akarjuk igazolni, hogy a közlemények igazak voltak. Ennek igazolása nem sérti az állam biz­tonságát, sőt éppen annak érdekében történik. liartlia Ignác dr. szólt még hozzá az ügyész indítványához: _íla nem engedi meg a bíróság a bizonyí­tást, akkor az ügy abban a pillanatban elveszti minden komolyságát és nincs más hátra, mint a felmentés. Egyébként még csalt azt kívánom meg­jegyezni, hogy tökéletesebb formáját az izgatás­nak keresni S6 lehet az ebben az ügyben készített vádiratnál, mert az a legalkalmasabb arra, hogy egymás ellen hangolja az ittélő népeket. Az ügvész válaszolt a védőügyvédek felszóla­lásaira. — Végre le kell szegezni, hogy izgatás! pe­rekben nincs helye a bizonyításnak, mert hang­súlyoznom kell, hogy az ilyen bizonyítás mindig újabb izgatásra ad alkalmat. A semmitőszék dön­tése, amely hasonló esetben bizonyítást rendelt el nem kötelezd, a legfelsőbb bíróság is tévedhet. Elutasítják az indítványt. A törvényszék elutasította az ügyész kérését azzal az indokolással, hogy az oradeai tábla egy hasonló, éppen a eornestii események miatt indult ügyben bizonyítást rendelt el s mivei a vádlott újságíró mindent be tudott igazolni, felmentette, mert csak az igazat irta s ezért senkit sem lehet elitélni. Az ügyész semmiség! panaszt jelentetnie n döntés ellen. Boras» püspök megrázó vallomása Ezek után végre félegv órakor sor kerül Bo­rosé György unitárius püspök kihallgatására. Az ősz püspök reggel 9 óra óta várakozott a tárgyaló teremben. _Tessék előadni mindent, amit a eornestii dolgokról tudni tétszik _mondotta Linzmayer elnök, „Temetési menettel találkoztam«*“ __ Az eset vasárnap történt, — kezdte a püspök vallomását s én hétfőn kaptam értesítést róla. Minthogy a falu lakossága túlnyomó részt unitárius, másnap kimentem. Délután érkeztem s ahogy a falu belseje felé tartottam, szomorú so­kasággal találtam szemben magamat: temetési menettel. Azt az információt kaptam, hogy a sze­gény emberhez betörtek' azok, akik ott házról- hózra jártak s ez annyira megrémítette, hogy ősz- szcesett s két-három óra múlva meghalt. Nem ismerte fel a képéből kikelt papnőt* _A temetés után a pappal hazamentünk a lakáséra. Es mondhatom, hogy kevés tragüu- sabb látványban volt még részem, amit akkor lát­tam az Összeroncsolt kerítés, a kiütött ablakok a az egyik csonka ablakszembő! kiálló vastag furkós bot mindég előttem marad. Bementünk az udvar­ra s a papíréval találkoztunk. Régóta ismerem már, de pillanatokig nem ismertem fel, annyira ki volt lelve magából. Bevitt a lakásba, de annyira borzalmas volt ott minden, hogy az valósággal leírhatatlan. A hálószobában az ágyak feldúlva s minden ami mozgatható, eltűnt. A többi szobában rom, rom és rom. Egy kis szekrényben a fal mel­lett ablak az egyházi kegyszerek, az urvacsora- osztasnál használatos ruhanemüek, Ezek is mind eltűntek. Szerencse, hogy a drága kelyheket vélet­lenül máshová rakták erről a helyről s igy azok megmaradtak. Mikor végignéztem a ház belső romjain, igy szóit hozzám a pap: _ Eddig is szegény ember voltam, de most semmim sints, „Nem lehetett túlozni.1’ __ Ezután végigjártam a házakat* össze volt törve minden ablak, bútor. JSofe helyen talál­tam sebesült embereket. Ami ott történt, azt mm lehetett eltúlozni. Az ujságíekkek csak kis részét adhatták vissza a valóságnak, Gál képviselő vallomása, Boross püspök kihallgatása után dr. Gál Mik­lós képviselő állott a bíróság elé s vonultatta fel mégegyszer a turdai és eornestii rombolások ese­ményeit. _ Már a turdai választások előtt mindenki arról beszélt a városban, hogy a román blokk a magyarok ellen tüntetéseket készít elő, _adta elő a tanú. A válasz1, ást megelőző napon tényleg volt is kisebb zavargás. Este egy csoport végigjárt egy városrészt s több ablakot betört. Köztük az én házamét is. Másnap figyelmeztettem a csendőrsé­get, hogy újabb zavargások készülnek s kértem, hogy álljanak készenlétben, akadályozzák meg a tüntetéseket. Tényleg a következő nap az Iparos* egylet elé Kivonuló tüntető-csoportot csendöraég várta $ a felvonulást bem engedték súlyosabb za­vargásokká nőni. Az Ügyész Ismét közbeszól. _A választások befejezése után a hazafelé tartó tömeg egyrésze, 100—150 ember, pontosan nem tudom mennyi, kiszállott Gornestin, _ Jellemző a tanú pszichológiájára — vág közbe uz ügyész _hogy bár nem volt ott, mégis tudja, mekkora volt a csoport. _De hiszen épp azt hangsúlyozta a tanú, hogy nincs biztos tudomása a tömeg nagyságá­ról _magyarázta meg a dolgot Linzmayer el­nök. _ A vonatról leszálló esapat végigrohant á falun _folytatta tovább a képviselő__s az útjába kerülő házakat, értékeket összerombolta. Az esetet akkoriban memorandum formájában tártuk a belügyminiszter elé. _ A rombolások után következő valamelyik napon Hatieganu Emil erdélyi miniszter megje­lent a faluban s első segélyképpen 90 ezer lejt adott át a károsulták között való szétosztás céljá­ból. Két hét múlva még 125 ezer lejt utalt ki a kormány. Ezt az összeget aránylagosan osztottuk szét a kárt szenvedettek között. tíartha Ignác dr. azt a kérdést tette fel ez­után a. tanúhoz, hogy tettek-e valamit a hatósá­gok a zavargások megelőzésére? _A ható ágok nem végezték lelkiismerete­sen kötelességüket, — válaszolta dr. Gál Miklós, __ mert bár tudták, hogy készülőben van valami, mégsem ranúelték el a szükséges óvintézkedéseket. Ml történt a falusi bálon? Az elnöknek arra a kérdésére, hogy mi befo­lyása volt a eornestii eseményekre, a faluban né­hány nappal azelőtt tartott bálon a magyar és román fiatalság között lefolyt incidensnek, a kép­viselő azt válaszolta, hogy az annyira jelentékte­len dolog volt, hogy nem is lehet komolyan szám- bavenm. A törvényszék a kihallgatás befejeztével a tárgyalás folytatását február 2ö-ára, a jövö hét keddjére halasztották. Ekkor sorra kerülnek a vád- és védbeszédek s utána valószínűleg meg­hozza ítéletét a bíróság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom