Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-21 / 42. szám
-í?viselflház BUDAPEST V Tua £-e*tafá pl&titá In sasiéra.: Ne. 24-256—1S27. ü Csütörtök, mm: fébruúr 2t* - 4r« 3 Előfizetést árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6,50 pengő'. Egyes számok az Ibusz elárusító Időszkjaiban. m A püspök a törvényszéken Reggel kilenc órától déli fél egy óráig várá- icózott a 79 éves Boross püspök kihallgatására. Részben a folyosón, amelynek élete délelőttönként olyan, mint a legmozgalmasabb korzónak, sürgő- forgó ember hullámok csap dósnak ide-oda, a folyosó fíitetlen és bizony köztisztasági szempontból sem. nevezhető ideálisnak. A tanú sorsa az ácsor- gás. Az ősz püspök délelőttre pontosan ug'y telt el, mint egy notórius álhirlapirónak, vagy egy tárgyaló terem-tölteléknek, aki el-elbőbiskol a közönség számára fenntartott, támla nélküli padokon, megunja a várakozást, kimegy, ismét visszajön es K-őzben unottan figyeli a tyukperekét. A püspök __ a világ egyetlen unitárius püspöke — szerényen és csendesen meghúzódott egy sarokban, ■hová. valósággal .beszorították, mert a tárgyaló teremnek nevezett kis szobácskábán ember-ember hátán nyüzsög. Megfigyeltük, amint egy ideig vastag téli kabátjában ült és sóvárogva nézett a tömött fogas félé. Látszott rajta, hogy szeretné levetni a kabátját, de egyrészt hely se látszott a fogason, másiészt arra is gondolt, hogy a folytonosan nyitódé és csukódó ajtón keresztül árad be n .léghuzat, ami a mai influenzás időkben csakugyan nem biztató jelenség. Végül mégis csak levetette a kabátot és azután nem is mozdult arról a helyecskéről, amit a sors ezen a, délelőttön kiosztott a. talán legöregebb erdélyi egyházfőnek. Végre megkezdődött a tárgyalás.- A püspök felállott, kilépett a birói emelvény elé. mert tudta, hogy az ö ■v allomása következik. De nem ez történt. Felállott az ügyész és hosszú beszédet vágott ki p bizönyitási eljárás felesleges voltáról és csodálatosképpen ő, akinek nem valami hízelgő véleménye szokott lenni a magyarokról és Magyar- országról, ezúttal egy régi magyar kúriai döntvényre hivatkozott, amely izgatást pörökben nem engedi meg a bizonyítást.' Tisztában volt ugyan vele, hegy a bíróság ebben a kérdésben már döntött, amikor a tanuk kilencven százalékát már kihallgatta, de nem szalasztatta el ezt nz alkalmat sem közismert álláspontjának, a kisebbségi irredentizmusnak kiteregetésére. Azt kívánta volna, hogy a bírói tanács dezavuálja Önmagát, semmisítse meg a már lefolytatott tanúvallomásokat. Hihetőleg azonban ö maga. is természetesnek találta, amikor elő tér jártásét elutasították. A püspök pedig, aki mint említettük, félállott és a fárasztó nap után készen állott nyílt és keudíízés nélküli ' vallomásának elmondására, ott maradt állva a terem közepén. Közben a helyét valaki elfoglalta. Igaz, hogy udvariasan visz- szaajánlotta, de Boross püspök nem számíthatott arra, hogy az ügyészi indítvány körül háromnegyed órás vita indul meg, tehát legyintett a kezével és állva maradt. De végül a kor győzött a szándék fölött. Az együk védő beszélni kezdett és széke üresen maisát. A püspök megfogta, a széket. egy gondolatnyival odább vitte és valósággal beleróskadt. Azt mondja az ügyész, hogy izgatási pörök- bea nem .'eh; t trzonyitni. A román semmitőszék- kcl szemben vallotta ezt az álláspontot, mert „a semmitőszéki bírák is tévedhetnek.“ Jogi álláspont csakugyan többféle lehet. De az igazság csak egyféle, Jla senki mást nem hallgattak volna ki az erdélyi magyar sajtó nagy perében, csak a ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. — 42. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDUE. Szerkesztőség:, kiadóhivatal és nyomda: Cltsj Baron E, Fop-ueca 5. szám. Telefon: 508. — Lev élein»: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Olaszország nem Hajlandó a ószövetség nietókesslgtte Űzni az alrihal honlllhlust Olaszország alrihal szövetségesei iâmogatiâh az olasz vállalkozási — Abesszínia egn pontban már engedtft (London, február 19.) Az Abesszínia ós Olaszország közötti konfliktusba most már Olaszország szövetségesei is beavatkoztak. A Daily Telegraph híradása szerint 300 felfegyver zeit jemeni arab ment ólass szomáli földre, hogy az olasz csapatokat támogassa. Ugyanis az 1925-ben kötött szerződés értelmében Jemen. Arábia és Olaszország kötelesek egymást minden háborús jellegű vál- i lakkozásban kölcsönösen támogatni. Előreláthatóan Olaszország afrikai szövetségeseinek többi része is csatlakozik rövidesen az olasz haderőhöz. Olasz tiltakozás az idegen beavatkozás ellen. A különböző közbelépések után az olasz kormány ismételten erélyes tiltakozását fejezte ki a kívülről jövő illetéktélen beavatkozások ellen és kifejezte azt a véleményét, hogy az abesszin-olasz konfliktust a két államnak minden beavatkozás nélkül, egymás között kell elintéznie. Ebben a kijelentésben az is bennefoglaltatik, hogy Olaszország nem hajlandó az ügyep a népszövetségi tanács döntésére bízni, A Morning Post Írja, hogy ^Abesszíniában mind nagyobb lesz a gyűlölet az idegen elemekkel szemben. Még abban az esetben is várható felelőtlen elemek támadása, ha az abesszin kormány hivatalosan tartózkodnék is az összeütközésektől. Abesszínia az elmúlt napokban nagymennyiségű hadianyagot ren deli és kapott meg Belgiumtól. Abesszin engedmény, (Bőma, február 19.)' Az abesszin-olasz közvetlen tárgyalások már is vezettek annyi eredményre, hogy az abesszin kormány hozzájárult Olaszország egy lényeges kívánságához. Beleegyezik Abesszínia abba, hogy az Ualual tartományban semleges sávot létesítsenek, de ennek feltételeként azt kívánják, hogy a környékbeli nomád törzsek szabadon használhassák a semleges területre eső .összes kutakat. Olaszország ezt a feltételt elfogadta. Abesszínia az összes többi olasz kívánságokkal szemben mereven visszautasitó álláspontra helyezkedik. Különösképpen nem hajlandó beleegyezni abba, hogy a semlegesnek kijelölt határsávot még a további pontokban való végleges megállapodás, létrejötte elolt kiürítse. A francia ktkefanács foglalkozott az afrikai kőzettel (Paris, február 19.) A legfőbb haditanács Flandin elnöklete alatt kedden újabb értekezletre ült össze. Az értekezleten Francia- ország légi védelmének kérdésével, az északafrikai rend helyreállításával és a katonai szolgálat idejének meghosszabbításával foglalkoztak. A vezérkar ezzel nyomást akart gyakorolni a kormányra a katonai szolgálati idő felemelése érdekében. Az „Echo de Paris“ hosszabb cikkben foglalkozik az utóbbi kérdéssel s megállapítja, hogy i születések számának évről-évre való érezhető csökkenése érdekében felemeljék a kötelező katonai szolgálat idejét, (Paris, február 19.) A londoni és párisi német követek közvetítésével már is megkezdődtek a londoni egyezmény kérdésében a tanácskozások. A francia külügyminiszter bejelentette, hogy a tanácskozások eredményét közelebbről minisztertársainak is tudomására hozza. A Petit Párisién azt írja, hogy & német kormány nagyon tévedett, amikor azt hitte, hogy a londoni egyezmény kerek egyseget-alkoto pontjait külön lehet választani egymástól. püspököt, akkor is világosan állna mindenki előtt a-valóság, az jgiaság. Az igazság pedig nemcsak, hqgy nora izgathat, hanem csak .tisztíthat. Meg-, ti szülj a a megmérgezett közhangulatot, megerősíti azt a Intet, hogy a jogrenden esett sérelem kritikájáért bántódás nem érheti az. újságírót. .Bem a többségit, sem a kisebbségit. Mély hála és köszönet Boros? püspöknek, aki lisztclctrcmélíó állásában és tiszteletreméltó kovában. egészsége komoly veszélyeztetésével töltött cl a törvényszéken egy napot az igazság szolgálatúban é-- \ üdéimében. Ez a nap, ha nehéz és fáradságos is veit, de bőségesen fog kamatozni az általános közé tdek javára és a kisebbségek elleti rosszhiszemű ii terjesztett igaztalan vfidafe>'helyes-' bitesére.