Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-16 / 38. szám
V iPYlWăXfatg BUDA PEST Tutag gcaUOâ p!4Utt ist |8S«n: Ne- 84.Sflfe~3.927.1 Szondái, fS.fü. féhtftu&i* 16, — 4r« 3 KtSÍIaeté*? árak bellöldön: Égési évre 800, félévre 400. aegyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon; egy évre 80, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVIII. ÉVFOLYAM. - 38. SZÁM. Felelős szerkesztői SZÁSZ END BE. Szerkesztőség, biadófeivatal és nyomda; ClaJ Baron L. Fop-ucca S. szita, Telefons 508» — Levélcím; Cluj, postai iák 10L szám. Kéziratokat •enklnek sem küld vissza és nem is őriz meg m szerkesztőség, Csak ne olyan mohán... A „Keleti Újság“ egyik pár nappal ezelőtt megjelent száma cikket közölt dr. Sulyok István újságíró, volt képviselő tollából. A cikk nem mondott egyebet, minthogy az évről-évre jobban kompromittált. „hídépítés“ jelszavát, nagyon időszerűtlenül. rángatják elő akkor, amikor a magyarság a nacionalista szakadatlan ostromának van kitéve és a hajsza annyira megállás nélküli, hogy ilyen tempóban négy-öt év múlva egyetlen egy kisebbségi tisztviselő sem lesz az állami hivatalnokok soraiban, nem beszélve arról, hogy Damokles-kpdként ott tartják a fejük fölött a gyári és más ipari vállalatok tisztviselőinek és alkalmazottainak, sőt munkásainak félelmetes megrostálását. Minden józan és egyenes magyar embernek feltétlenül egyet kell értenie Sulyok Istvánnal abban is, hogy szép dolog a hídépítés, de a folytonosan megalázott, egzisztenciájában megtámadott magyarságtól várni a kezdeményezést, a hajbókoló felajánlkozást nemcsak ellenszenves, hanem komiktis is. A magyarság kezdettől fogva azon az. állásponton volt, hogy belenyugodva a történelmi sorsd'ordulat változhatatlanságába, erejét és tehetségét felajánlja az ország felépítésének nagy munkájára. Ezt az álláspontot egy pillanatig sem adta fel és állja ma is. Nem tolakodó hídépítési kísérletekre van tehát szükség, hanem arra, hogy a túlsó oldalon vegyék egyszer már tudomásul a mi munkakészségünket, próbálják igénybe venni, aSelyett, hogy minden alkalmat felhasználjanak gyengítésünkre, sőt letörésünkre. Mihelyt a magyarság látni fogja, hogy legalább nyugodtan hagyják és megengedik, hogy dolgozzék, akkor a légkör önmagától megenyhül és a sokat emlegetett kuíturcsere sokkal nagyobb iramban indul meg. mint ahogy azt a hídépítők legmerészebb álmaikban is remélik. Abból az alkalomból, mondjuk el mindezt, hogy egy brasovi napilapban cikket olvasunk egy olyan újságíró tollából, aki talán hídépítői múltját szeretné igazolni egy másfélhasábos cikk erejéig. Az újságíró humoros példákra hivatkozik. Megemlíti, hogy az 1929-i bucureştii magyar diákbái fővédnökei között Jorga professzor és Gusli Demeter is szerepeltek és az utóbbi mosrérío nyilatkozatokat is tett__négyszemközt — a cikkíró előtt. Egy pillanatig se vonjuk kétségbe, hogy Jorga is és Gusti is másképp gondolkoznak a kisebbségi kérdésben, mint amilyen a hecelapok és a kormánytá^eákra éhes politikusok által mesterségesen fűtött közhangulat. Mindenekelőtt meg kellene ismét kérdezni ezeket az urakat, hogy fenntartják-e évekkel ezelőtt kifejezésre juttatott véleményüket? Mert Vaidánnk is voltak' olyan ellágyult pillanatai, amelyek teljes cáfolatai, például a numerus clausus gondolatának. Meg aztán: melyik politikus nem olvadékony kisebbség- barát, amikor magyar újságíróval áll. szemben, ami rendszerint nem akadályozza meg őket abban, hogy a kormánypolcon egészen más elveket valósítsanak meg Még Anghelescu is többször jelentett? ki, hogy nagvrabecsüü a magyarokat. Ebből a nagyrabecsülésből azonban aligha fognak megélni a kisebbségi tanárok és tanítók. Szóval, hagyjuk csak egyelőre azt a hidépiVictor Ant ones cu pénzügyminiszter a következő nyilatkozatot adta a sajtónak: — Megállapítottam, hogy az állami bevételezés nem fedi a költségvetési előirányzatokat, sőt a különbség egyre nő. Nehézségeink vannak és mert másként nem tudunk eleget tenni fizetési kötelezettségeinknek, kénytelenek vagyunk kölcsönt felvenni. — Különösen az év első három hónapjában szokott lesüllyedni a. bevételezés menete és ezekben a hónapokban még nagyobb erőfeszítésekkel kell mögküzdenünk. Künnlevősé- geink majdnem ötven százaléka nem lesz behajtható a költségvetési év végéig és főleg az egyenesadóból folyik be rendkívül kevés. — Miután ez nem mehet igv tovább, elhatároztuk, hogy újjászervezzük az adóbehajtó szervek működésének ellenőrzését. Minden héten az oi-szág összes pénzügyi ellenőrei jelentést fognak beterjeszteni a.minisztériumba. Továbbá uj szolgálati ágat létesítettünk, ami nem fog semmibe sem kerülni, mert a minisztérium tisztviselőinek sorából jelöltük ki annak tagjait. E szolgálat össze fogja dot is be akarják hozni a szigorú adófelhajtáson. Kés* m kálfaléhosok sévsors *r A pénzügyminisztérium a következő kommünikét adta ki: Azoknak az adózóknak, akik as 1935 ja ■ nuár 1-éig esedékes adójukat nem fizették ki, a neveit tartalmazó kimutatások elkészültek. A hozott határozat értelmében a minisztérium március 1-én nyilvánosságra fogja hozni e kimutatásokat, egyúttal azonban az adóhátralékban levőket felhívja, fizessék be tartozásaik összegét, hogy nevüket töröljék a nyilvánosságra hozandó listákból. Az egyenesadó • adővallomásainak be nyújtási határidejét február 28-áig meghozz szabbitották. fest. És ne vigyük a kérdést a demagógia segítségéve! mellékvágányokra Beszéljünk cs,ak a konkrét kérdésről és gondoljunk arra, hogy a hidve- rés politikája egyéneknek csakugyan jé! rátett már hasznot, de az egyetemes magyarságnak még soha. Csak- ne olyan mohón azzal a hidverésseí. Várjuk meg amíg a túlsó parton verik he a lolrt be az első pillért, vagy legalább az ej^ő téglát . Kész az adóhátralékosok fekete Könyve Sc Iss nein tapasztalt hevességgel sradlifanaSc ro^anol az adé» fizetőli ellen — A kormány iobbmlliiárilos köliségTelési túllépését Is be atlcarja» hozni a polgárok IsswráSeltt zsebén (Bucureşti, február 14.)' Ä pénzügyminiszter nyilatkozott arról, hogyan akarja az adózókkal szembeni túlságos szigorúság foganatosítása révén behozni a néhány milliárdos idei hiányt és a külföldi tartozásokra szükséges fedezetet. Igen erélyes és igen határozott a miniszternek a nyilatkozata, az összes pénzügyi tisztviselőket uj mód szerrel indítják az adófizető polgárok nyakára s az adóhátralékokat másfél hónap alatt akarják behajtani. Készen .van az a. névsor is, amit az adóhátralékosoké ii állítottak ösz- sze s amelynek a kiplakátirozását márciusra tervezik. Kiderítették azonban, hogy erre a takarékossági mozgalomra egyrészt azért van szükség, mert a most folyó költségvetési esztendőben a kormány egyáltalában nem gondol takarékoskodásra, sőt néhány mii: iiárddal túllépte a költségvetésben előirányzott kiadási tételeket. Ezt a néhány milliárAnietsescu s*ag©r«i fért« egyeztetni az egyes megyék fesyételei eredményeit és naponta készített kimutatásait elküldjük az ellenőröknek, akik könnyen áttekinthetik a helyzetet és intézkedhetne! annak javítása érdekében. Ezenkívül a minisztérium magasrangu tisztviselői váratlan felülvizsgálatokat, fognak végezni az ország különböző részeiben. A pénzügyi osztagokat teljes egészükben a bevételezést végző szolgálatokhoz osztottuk be. A tevékenynek és megfelelőiek bizonyult tisztviselőket előléptetésekkel és pénzzel fogjuk jutalmazni. E célból elhalasztottuk a vizsgákat és előléptetéseket, hogy azoknál tekintetbe vegyük az illetők bevételező tevékenységét. A hanyagnak, vagy tehetetlennek bizonyult tisztviselőket büntetéssel fogjuk sújtani, visszavetjük a ranglétrán s ismétlődő esetben, elmozdítjuk őket. — Javasolni fogom az érvényben levő tor vények módosítását a pénzügyi szolgálatot teljesítő tisztviselőkre alkalmazható bűnt*, téseket. illetőleg. Meg vagyok győződve, hogy ■ ez a rendszer, amit szigorral fogunk v megvalósítani, rövidesen fellendíti az állam bevételeinek ♦♦»♦♦♦♦•MM MIMI MC
