Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-16 / 38. szám

2

KeietsUjsmg

XVIII. ÉVFOLYAM. 38. SZÁM.

Gömbös magyar miniszterelnök rádiónyilatkozata kormánya reformtörekvéseiről

nA Kc«ifg»olifik<4ban Magyarország belekapcsolódik a letala*

kuli barátságosabb légkörbe“ — A bal«* dó konzervatív politika bive, die végre akarja hajtani a reformokat* amf<g nem késő — Birtok* és hítblzományi reform* választói r«»1 form* a kormányzói jogkör kiterjesztése

menetet. Egyúttal kérjük az adófizetőket, értsék meg, mi a hazafias kötelességük. Még egyszer felhívom az összes polgárokat, fizessék ki adóhátralékaikat március 1-éig, mert ellenkező esetben nyilvánosságra hozom neveiket, az egész ország közönsége előtt.

— Felül fogom vizsgálni az állami adónemeket, a vámületékeket, forgalmiadót és másokat. Revízió alá veszem az alkoholra, petróleumra és cukorra kivetett' illetékeket is, de hangsúlyozom, hogy nem akarok zaklató intézkedéseket foganatosítani az ipari ágak ellen.

—- El vagyok azonban tökélve arra, hogy rendet csinálok az állami költségvetésben s lecsökkentem azt kétmilliárddal, ami az egyensúlyozáshoz szükséges. Hiszem, hogy az adók igazságos alkalmazása, valamint helytálló megtakarítások csökkenthetik a jelenlegi költségvetés kiadásai rovatát. A 15 százalékos csökkentés utján fizetni lehet a 750 milliót kitevő külföldi szelvényeket, valamint

az elmúlt költségvetés hárommilliár- dos deficitjét

és a részlettörlesztéseket. Csak a normális bevételi forrásokból, megtakarításokból és a bevételek növelése utján fogom ezt megvalósítani.

— Meg vagyok győződve, hogy meg is teszem ezt és kijelentem:

kész vagyok levonni a következményeket, lm nem tudnám teljesíteni kötelezettségemet.

— A miniszterelnökre hárul azonban a feladat, hogy az eszközlendő csökkentéseket elrendezze kollégáimmal. Kész vagyok bármikor átadni helyemet annak, aki át akarja venni az állami pénzügyek vezetését.

Mílliárdo^kal léplek lul «* költségvetést

’Árgusban T. Pisani, az ismert közgaz rlasági író feltünéstkeltő cikket irt. A cikk utal Madgearu Virgil, volt pénzügyminiszternek az Adeverul-han megjelent nyilatkozatára, amely nyilatkozatban Madgearu azzal vádolja a lemondott Slavescu, volt pénz ügyminisztert, hogy az 1934. év

9 hónapja alatt 3 milliárd 138 millió lejjel többet fizetett ki, mint anienynyit a költségvetés megengedett.

Kilenc hónapig tartó pénzügyminisztersége idején átlag havonta 200 millió lejjel emelte a költségvetés kiadási tételeit.

Pisani kiszámítja, hogy a volt pénzügyminiszter 9 hónap alatt 1 milliárd 800 millió lej olyan kiadást eszközölt, amelyekre nem volt költségvetési fedezet. Virgil Madgearu súlyos kijelentését akkor tette, amikor az idei januári állami kiadások összegét még nem irányozták elő. Az idei januári kiadásokat a minisztertanácsi határozat

1 milliárd 107 millió lejben állapította meg, közel 300 millió lejjel na gyobb Összegben

tehát, mint az évi október havi állami kiadások összege.

— Madgearu nyilatkozatában azt mondotta, — írja Pisani, — hogy kijelentései nem a képzeljen alapulnak, hanem a számok realitásán. Madgearunak ez az állítása mindenben igaz, — fejezi be cikkét, — mert a jelenlegi kormány „fizetések", „különböző személyi költségek" és „különféle kiadások“ címén

egy év alatt több, mint 3 milliárd tÖO millió lejjel emelte az állami kiadások összegét.

Az állami kormányzatban a szigorú takarékosság elve igy érvényesült'.

Mines rossz üzletmenet,

ha a Keleti Újságban hirdet!

(Budapest, február 14.) A budapesti rádióban csütörtökön este féitiz órakor Gömbös Gyula, Magyarország miniszterelnöke közel egyórás in- tervjut adott Zimmer Ferenc kormányíőtanácsos- nak, a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztőjének. Gömbös Gyula beszédében a Magyar Távirati Iroda szerkesztőjének kérdéseire részletes és kimerítő választ adott Magyarország összes aktuális kül- és belpolitikai kérdéseiről.

Magyarország külpolitikája.

_ Milyennek látja kegyelmes ur Magyarország, külpolitikai helyzetét? _ volt az első kérdés.

_ Itt a rádió nagy nyilvánossága előtt adok választ a kérdésekre, __ hangzott a válasz.

— Magyarország külpolitikai helyzetét illetőleg; számos biztató jel észlelhető, Európa a megbékélés és kiengesztel ödés útjára lépett. Magyar- ország ebben a légkörben számos uj barátot szerzett, a meglévő régiek mellé és hajlandóságát többször kinyilvánította a lojális nemzetközi együttműködésre. A római egyezmény, a londoni angol-francia megegyezés, amely a német egyenjogúsítást valószínűvé teszi, beigazolta, hogy at európai béke ügyét ma már nem veszélyezteti köz- vetlen veszedelem és Magyarország készséggel hajlandó bekapcsolódni a békésebbre fordult külpolitikai légkörbe.

_ Magyarországot két nagy elv vezéreli a

külpolitikai kérdésekben. Igazságos nemzeti igényeinek érvényesítése és becsületes szándék a középeurópai helyzet tisztázására irányuló törekvésekhez való csatlakozásban.

~ Es mi a helyzet a belpolitikában, kegyelmes uram? __ kérdezte a szerkesztő.

A kormány reformioreSsvésés

— Két és féléve, mióta a mostani kormány vezeti az ország ügyeit, állandóan arra törekedtünk, hogy a b£'két, a belső rendet, nyugalmat, biztonságot biztosítsuk és stabil belpolitikai helyzetet teremtsünk A pártszenvedélyek az utóobi időben eVserdesedtek és úgy a parlamentben, mmt a törvényhozó házon kívül is korrekt, lojális, a nagy nemzeti érdekek sérelme nélkül folytak a politikai harcok. Utalnom kell azonban arra, hogy a fővárosi törvényjavaslat benyújtása, valamint szolnoki bcezédem a belpolitikai légkört a nézetek és felfogások ellentétessége miatt nyugtalansággá I telit ették meg, amit fokozott Eckhardt Tibor legutóbbi megnyilatkozása, de mégsem hiszem, hogy az eiienzéki körök érdeke volna, ha az a belpolitikai irányzat, amely 15 éve állandósulni látszott Magyarországon, elemeire bomlana fel. A nemzeti egység pártja nyugodtan ítéli meg a belpolitikai helyzetet, mert a többség helyesli a nemzeti társadalom érdekeit szolgáló, kulturális, tudományos és szociális téren megvalósitmdó reformtörekvéseinket.

— Mégis egyesek félreértik kegyelmes ur és

a kormányzó-párt nemzeti reformtörekvéseit, _

mondotta Zimmer Ferenc.

— ügy van, — válaszolta Gömbös miniszterelnök. Minden államférfi, aki uj eszméket hirdet, gyakran félreértés áldozata. A nemzet egyetemes érdeke azonban azt követeli meg a vezető politikustól, hogy mindig csak előre nézzen és sohasem hátra, az evolúció utján.

Birtokreform, hitbizományi reform.

Gömbös Gyula miniszterelnök ezután történelmi példákat hozott fel a magyar tnemzet átkaként megnyilvánuló belső széthúzásról és utalt arra, hogy Széchenyi István korszakalkotó reformtörekvései még ma sem valósultak meg teljes egészükben. Szükségesnek tartja, hogy Magyarországon kellő ■politikai előrelátással megoldják az összes szükségszerű gazdasági és társadalmi reformokat: megvalósítsák a birtokreformot,

amelynek végrehajtásánál tiszteletben ki- •vánja tartani a becsületes munkává! szerzett magántulajdon szentségét, de ezt az elvet összeegyeztetni kívánja minél több magyar mentői nagyobb jólétével, gazdasági boldogulásával, vagyonosodásával, hogy legyen: mit félteniök. Megfelelő keretekben szükségesnek tartja a hitbizomány reformját is. Majd azt részletezte, hogy ő és kormánya

mit nem kíván tenni és mit fog megvalósítani. ■ '"*

Az infláció ellen.

— Nem fogunk olyam. pénzügyi politikát folytatni, — mondotta — amely a nemzeti valuta értékét lerontja, sem inflációs, sem pedig más pénzrontó intézkedéssel.

— Nem fogunk olyan gazdasági politikát inaugurálni, amely egyes termelési ágaknak a többiek rovására igaztalan előnyöket biztosítana.

— Nem fogjuk tűrni a szélsőséges ági- tációt a magántulajdon intézménye ellen és letörünk minden olyan lázitó kísérletet, amely az ezeréves magyar kormányzati elv alfájától és ómegájától való letérésre ösztö kélne.

A haladó konzervatív-politika hív*.

— Ellenben megvalósítjuk mindazokat a reformokat, amelyek a változott viszonyok között szükségesnek mutatkoznak az egész nemzet gazdasági erejének megerősödése, fogyasztóképessé- gének emelése és kulturális színvonalának fokozása érdekében.

_Szóval kegyelmes uram a konzervatív politika hive? — kérdezte a Magyar Távirati írod* igazgatója. * f

_Ügy van, — válaszolta Gömbös miniszterelnök _a konzervatív, de a haladó konzervatív

politika hive vagyok. Nem radikális földreformot akarok, hanem a folyamatos nemzeti birtokpolitikát akarom megvalósítani jogfosztás nélkül. Azt akarom, hogy egészséges rétegeződések teremtődjenek és a toldelosztás a szociális és termelési szempontok érdekében történjék.

Nyilatkozott még Gömbös miniszterelnök a magyar ifjúság, az úgynevezett reformnemzedék politikai szerepléséről és célkitűzéseiről is.

„Az ifjúság ne, politizáljon! ‘

— Nem helyes és nem szükséges, hogy az ifjúság a napi politika hullámzásaiba vesse bele magát és a tanulás helyett ezzel töltse idejét. De szükséges, hogy a nagy nemzeti kérdésekben az ifjúság a meleg szív és hideg fej szavára hallgasson. Nem óhajtom útját állani a magyar ifjúság politikai tevékeny ségének, amely ifjúság példaadó és fegve! inezett magatartást tanúsít cs olyan rendit hetetlen hittel bízik jövőjében, ami minden dicséretet megérdemel.

(Folytatás» a 8-ik oldalon.)