Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-02 / 1. szám

XVIII. WVOIY'ÄM. i. ttáu. RBLtnUjsm u SCHOPFLIN ALADÁR AD Y ENDRE Talán még Petőfiről sem írtak annyit és annyifélét, mint Adyról, Most már elérkezett az ideje, hogy megszólaljon az objektív kritika s a közvélemény elé a költőnek és művének pontosan körvonalazott tiszta képe kerüjjön. Erre a munkára, Ady első őszinte és igaz életrajzának megírására vállal­kozott Ady legközelebbi barátainak és híveinek egyike, Schöpflln Aladár, az egész Ady-nemzedék leghivatottabb esztétikusa. Ara vászon kötélben 90•— Lei. ElWAIZM Cluj I Kérje a „NYUGAT“- könyvek teljes Jegyzékét A hetvenéves Richard Strauss Irta: Lakatos István Volt idő, mikor a neve forradalmat jelen­tett a zenében. Még harminc évvel ezelőtt az | élclapok és szaklapok pergőtüzében állott mu- j zsikája. Zenéjét extravagánsnak, érthetetlen- ■ nek és élvezhetetlennek tartották. Neve azóta bejárta az egész müveit világot, müveit ma már mindenütt játszák. Strauss Riehárd mint romantikus mester a zenetörténeté, kinek zse­nijében nem kételkedik senki. Egyike a világ legtöbbet játszott és legünnepeltebb zeneszer­zőinek. -'*•. tó*#. A fiatal Straus® még erősen Brahms ha­tása alatt áll és ez jellemzi kamarazenemüveit, A vonós négyese (op. 2.), a cselló szonátája (op. 6.),. zongora négyese (op. 13 ), hegedüszonátája (op. 18.), erősen bramsiak, de azért elvitatha- tatlanul magukon viselik szerzőjük egyéni­ségét. Csak színpadi és zenekari kompozícióiban lesz forradalmi. Az Elektra, Salome és József legenda hangjaira felfigyel az egész világ. A sók vitából Strauss győztesként kerül ki. Straussiiak ereje a dallambőség, az ötletes­ség és fölényes hangszerelési készség. Nincsen az újabb zeneszerzők között senki, akinek hang- szerelési technikája színesebb, brilliánsabb, öt­letesebb volna az övénél. Wagner—Liszt—Berlioz vonalat fejleszti tovább, igazi romantikus mester, programm- zenét ir, aki közösséget nem tart a klassziku­sokkal (Haydn—Mozart—Beethoven vonal). Ka­tegorikusan és bajthatatlanul romantikus volt és kitartott mellette az utolsó évtizedek alatt olyan népszerűvé vált atónálisok dacára. A zenei stílusok általában a kor képéhez formálódtak. Kezdetben voltak a primitivek, Palestrinával az élén, majd Haydn megnyitja a klasszikus irányt, mely Mozarton keresztül Beethovenben éri el tetőfokát. A romántiku- sok leggerincesebb egyéniségei Mendelssohn— Wagner—Liszt—Verdi—Berlioz. A XIX. szá­zad végén úgy a romantikus, mint a klasszi­kus irányok számottevő egyéniségeket adnak a zenei világnak. A neoklasszikus stilus repre­zentativ komponistái Brahms és Bruckner, akik néha beethoveni magasságba emelkednek cs Max Reger, kinek kontrapunktikus tudása a nagy Bachot juttatja eszünkbe. A neoro- mántikusok között is találunk zseniket, hogy csak Tsehaikowszkyt, Rimszky-Korsakowot, Muesorgszkyt, Dvorakot, Griget, Saint-Saenst és C. Franckot említsem. A zenei irányok ezen kettősségét: klasszikus (abszolút zene) és ro­mantikus (programmzene), megtaláljuk a mai u. n. modem zeneszerzőknél is. A neoklasszi­kus irány képviselői Schonberg, Bartók, Ko­dály, Hindemith, Strawinsky, Malipiero, mig a neoromantikusok reprezentánsai Debussy, Pfitzner, Weiner, Janacek, Sehrecker, da Falla, Respighi és ennek a csoportnak egyik legki­válóbb egyénisége Richard Strauss. A néhány évtizeddel ezelőtt még élvezhe­tetlen Strauss ma már elismerten népszerű ze­neszerző. Operáit minden operaház műsorá­ban megtaláljuk. Alig van muzsikus, aki ne ismerné a Rózsalovagot, Frau ohne Schattent, AriaÜnet, Intermezzot, Arabellát, melyek nél­kül egy operaház repertoárja tökéletlen. Zene­kari müvei sem Mányozhatnak egyetlen ko­moly filharmonikus orcheszter műsorából. Till Eulenspiegel, melyet tavaly nálunk Geor- geseu dirigált a bukaresti filharmonikusok­kal, a legzseniálisabb zenekari Scherzo, mely­nek bája, hangszerelése mosolyt és könnyet csal a hallgató szemébe. A Tod und Verklä­rung és Heldenleben, a hős életének és halá­lának apoteozisa. Don Juan, Don Quiohotte, Also sprach Zarathustra az újkor legnagysze­rűbb programmuzsikája. Alpensimphonie, Sim­fonia domestica az ujromantikus iskolának szimfonikus zenekari csúcsteljesítménye. Da­lainak népszerűségével egyetlen élő zeneszerző sem veheti fel a versenyt. Három koncertet is irt: egyet-egyet hegedűre, kürtre és zongorára (Burleszk), ezek értéke azonban jóval mögötte van a színpadi és zenekari alkotásainak. A Burleszk legjobb közülök, legtöbbet is játszák. Strauss Münchenben született és bajor volt, semmi rokonságban nem állott a hires bécsi Johann Strauss famíliával a valcerek koroná­zatlan királyával. Egyszer Richard Strauss kezdő éveibe'1' egyik hangversenye után valamelyik kriti­kusa azt irta: Ha már Strauss, akkor legyen Johann és ha már Riehárd, akkor legyen Wag­ner. A hetvenéves Straus« Richard ma már a zeneirodalomé, egyike a XX. század legismer­tebb zenei egyéniségeinek még mindig kompo­nál és a világ érdeklődéssel lesi minden újabb alkotását. I .................................................................................. színház A Szilveszteri kabarát újév első napján délután 6 órakor mégis* métlik teljesen azonos műsorral és sorsolással Ujévnapi előadások a színházban Újév első napján, kedden 3 előadá® lesz a Magyar Színházban: Délután 8 órakor a Szlblll kerül szinre olcsó helyárakkal, d. u. 6-kor a Szilveszteri-kabarét ismétlik meg Stolz Hilda fellépésével, sorsolással, rendes helyárakkal. Este a nagysikerű Ma éjjel szabad vagyok című vidám, kacagtató Vaszary—Eisemann operett kerül szinre. Csütörtökön este A döntő éjszaka c. zenés vígjáték premierje Stolz Hildával a női főszerepben Igazi szenzációval szolgál as ujesztendő első napjaiban a színház: Csütörtökön este mutatja be ugyanis a budapesti Belvárosi Színház nagy­sikerű zenés vigjátékát, A döntő éjszakát, A Kolozsvárott időző Ufa filmsztárt, Stolz Hildát kérte fel az igazgatóság a vezető női szerep eljátszására, aki lelkes ambícióval készül ennek a kitűnő szerepnek az eljátszására és egyetlen vágya, — mint ő maga mondta, — hogy olyat produkáljon ebben a különben nagyon hálás és szép szerepben, amely örökké A szinház parádé« szereposztásban mutatja be A döntő éjszakát. A kettős férfi főszerep művészi és nehéz feladatát Kovács György fogja nagyszerű alakításával tökéletesen meg­oldani. 1 j : ! t > A darab többi szerepeit Gábor Mara, Mik- lóssy Margit, Ealázs Samu, Tompa Béla, Ihász Aladár, Tompa Sándor, Borong Béla, Stoll Béla és Nagy István játszák. A döntő éjszaka nagy sikerében annyira bízik az igazgatóság, hogy azt csütörtökön, pénteken este, valamint vasárnap délután 6 órakor és 9 órakor is műsorra tűzte. Stol* Hilda mint vendég, minden előadáson fellép, A MAGYAR ŞZINHÂZ HETI MŰSORA: Kedd d. n. 3-kor: Szibill. (Jacobi Viktor nagy­operettje olcsó helyárakkal.) Kedd d. u. 6-kor: A nagy szilveszteri kabaré 3-adik előadása teljesen az előző műsor szerint sorsolással. Kedd este 9-kor: Ma éjjel szabad vagyok 8-adszor) Szerdán: Nincs előadás. Csütörtök este fél 9-kor: A döntő éjszaka. (Énekes vígjáték újdonság először. A buda­pesti Belvárosi Szinház nagysikerű műsor- darabja. Stolz Hildával a női főszerepben. Premier bérlet H. 2.) Péntek este fél 9-kor: A döntő éjszaka, (Énekes vígjáték 2-odszor. Stolz Hilda fellépésével.) Szombaton: Nincs előadás. Vasárnap d. u. 3-kor: Aa orvos. (Olcsó hely- , árakkal.) Vasárnap d. u. 6-kor: A döntő éjszaka. (Stolz Hilda fellépésével.) Vasárnap este 9-kor: A döntő éjszaka. (Stola Hilda fellépésével.) Hétfő este fél 9-kor: Sara Osnath Halevy világ, hirtt jemeni ének- és táncmiivésanő egyet­len vendégjátéka egész estét betöltő ragyogó műsorral. (Mérsékelten emelt helyá rakkal.) A ROMÁN OPERA HETI MŰSORA emlékezetében maradjon szeretett kolozsvári közönségének. Kedd, január 1. Matiné: Szevillái borbély. Szerda, január 2: FUlangő kisasszony G. Augustin úrnő felléptével. Vegyen ajándékot: Rádiót, porszívót, vasalót, fózó- és futótestot, csillárt az ELECTROMAGAZIN uj üzlet­helyiségében . CLUJ, Piaţa Unirii 8. Telető n : 2—49 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom