Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-11 / 8. szám
KlltTI'UfSm mm* XVIII. ÉVFOLYAM. 8. SZÁM. ilit Bukareisífbeii megszűnik ®fc sajtó katonai ceviaurája (BUKAREST, január 9 ) A bukaresti napilapok igazgatói tegnap hosszas tanácskozást folytattak le Titeanu belügyi alminiszterrel, aki közölte a lapok képviselőivel, hogy megszüli* tetik az előzetes ujságcenzurát és a lapoknál az ön-cenzúra rendszerét léptetik életbe. Jam .10-étől, csütörtöktől kezdve a lapokat nem kel! bemutatni a cenzúrahivatalnak, de a lapok Igazgatói kötelesek ilyen cenzuraszempontból a lapban megjelenő szöveget ellenőrizni. Nem lehető hírlapi vita tárgyává az uralkodó személye, a valuta stabilitása, a konverzió, és az ország külpolitikája, valamint a magas kozni állóságok esetleges utazásai. Az ilyen ün-cenzu* kára rendelt tilalmak ellen vétő lapokat elkobozzák és megjelenésüket bizonyos időszakra betiltják. Hogy Erdélyben hogyan történik a sajtócenznra megszüntetése és hogy mikor szüntetik meg, arról még nincsen megbízható értesülés. Kolozsváron is konzulátust állít fel az orosz szovjet A Moszkvában rekedt romániai aranyárt ékek .sorsáról tárgyaltait Bukarestben —- Kiszemelték a Dny esz teren *' a kei o?szagot összeköíő kid helyéi (Bukarest, január 9.) Az orosz szovjet romániai diplomáciai képviselete a két'ország közötti kapcsolatoknak nagyszabású tervével foglalkozik. A terv szerint több konzulátust állítanak fel, igy Besszarábiában, Moldovábán és Erdélyben is legalább egyct-cgyct. Gricktnann, a bukaresti, szovjetköyetség. ügyvivője visszatért Bukarestbe a Beszarábiában és Moldovábán tett körútjáról. Grickmann követségi ügyvivő útja a Qodacon, Kiscnevb.cn. Csernovic- ban és Kolozsváron létesítendő szovjetkonzulátusok megszervezésének tervével volt összefüggésben. QsstrovszJei, a szovjet bukaresti követe szerdán látogatást tett a pénzügyminisztériumban,, ahol hosszasan tárgyalt Slavescu pénzügyminiszterrel. A szovjetkövet és a pénzügyminiszter a világháború idején Bukarestből Moszkvába menekített és eddig még vissza nem szállított különböző román állami értékek • sorsáról folytattak . megbeszélést. Annak a tisztázása folyik, hogy a szovjet mit hajlandó •ezekből az értékekből, az ’ odakerült aranyból kiadni s hogy meg van-e minden, abból, amit akkor odaszállítottak. A román és a szovjet vasutak kiküldött mérnökei január 10-én, csütörtökön a határmenti Tigírinában értekezletet, és helyszíni szemlét tartanak. Megvizsgálják a tighinai hidat is, amely a két. ország:, között.a közlekedést bonyolítaná le. Megállapítják' a hid helyreállítási lehetőségét és a vasúti összeköttetés felvételének módozatait Románia és Oroszország között, A mérnöki tanácskozás' megállapításait és javaslatait jóváhagyás végett a két érdekelt állam vasúti vezérigazgatóságaihoz terjesztik jóváhagyásra. »♦♦♦•♦■«»♦»#♦♦ W»M >H*+í Húsz évre visszamenőleg rónak ki örökösödési illetékeket Csíkban Pnál (iábur képríseíó felvllá«flsiíó nyilatkozata (Csíkszereda, január 9.) Csikmegye lakosságának álig van olyan, családja, ame'ly ne kapott volna a pénzügyigazgatóságtól felhívást hátralékos örökösödési illeték és ugyanolyan összegű bírság megfizetésére. Ezek az összegek. 2 _14 ezer lej körül mozognak és húsz évre visszamenőleg rendelkeznek olyan hagyatékokról, amelyek #z eltolódott értékváltozások miatt ma nem érik meg az örökségül kapott ingatlant, Teljes bizonytalanság uralkodott ebben a kérdésben, mert újabban áz ilyen természetű illetékeket a bélyegtörvény szabályozza, azt pedig 1927. év óta legalább negyvenszer módosították. A nagy jogbizonytalanságban dr. Padi Gábor képviselőhöz fordultunk, aki munkatársunknak a következőket mondotta: _A bélyegtörvény 17. cikke szerint a hagyatékokból 100.000 lejig terjedő érték mentes az örökösödési adó alól, ha házastársak, vagy gyermekek az örökösök. (A bélyegtörvény rendelkezése azon módosítással van érvényben, melyet a Monitorul Oficial 1929. évi dec. 25-iki 2*8. számúban kihirdetett törvény tartalmaz.) Kun Mátyás; Fia R. T. Cluj? Calea Narecha* Foch 2 ((volt Calea Victoriei; Legrégibb, legmegbízhatóbb kézműves és szak! át szerész üzlet! Javltómfíhely _ A béiyegtörvény 99. cikke értelmében a kincstárnak az örökösödési adó kivetésére való joga 10 év alatt elévül. Nyilvánvaló, hogy ez a határidő az örökhagyó elhalálozásától, vagyis az örökség megnyíltától számit. 2_ Ugyanezen törvénycikk rendelkezése szerint büntetések megállapítására vonatkozó jog elévül 5 év elteltével. Ez a rendelkezés máskép nem. értelmezhető, mint olyképpen, hogy a határidő akkor veszi kezdetét, amikor a bejelentési kötelezettség letelt és igy a büntetés kiszabásának lehetősége megnyílt. Ez a bejelentési határidő a bélyegtörvény 59. cikke értelmében 1927. év május 1-től 1929, december 25-éig megnyílt hagyatékoknál 6 hónap volt, azóta pedig a fentemliţett módosító törvény 5 hónapra szállította le ezt a 6 hónapot. _ A' magyar impérium alatt megnyílt örökségeknél büntetésnek egyáltalán nincs helye, mert a magyar törvények értelmében az örökséget bejelenteni nem volt köteles az örökös, büntetés kiszabásának. sem volt. helye, hanem a hagyatéki eljárás vagy kérelemre, vagy hivatalból tétetett folyamatba az 1894. évi 16. törvénycikk 1,2., 3,, 4. cikkei értelmében, _ Minden ellenkező esetben fellebbezéssel kell élni a,kivetés ellen az illetékes kir.■ törvényszéknél, a felhívás kézbesítésétől számított 20- nap alatt, mert csak így mentesülhetnek az örökösök a jogtalanul, igényelt örökösödési illeték megfizetése, alól, — fejezte be nyilatkozatát dr. Padi Gábor képviselő Kolozsvár fiisUs ta tiszti kúja Amit rloháttf/lfun és eigarettăbun e•iftíslönMnh és atni tiir.vésr miatt fits etil ötlött el (Kolozsvár, január 9,) A monopol kolozsvári lc~j raitata a napokban állította össze az elmúlt év statisztikáját. A'statisztika szerint az 1984. évben Kolozsváron 26 millió 758 ezer 105 lej értékű dohányt, 44 millió 743 ezer 228 lej értékű cigarettát és 29 millió 856 ezer, 087 lej értékű szivart adtak el, illetve fogyasztottak el a kolozsvári lakósok. A megyében 23 millió S49 ezet 900 lej értékű dohányt, 8 millió 220 ezer 980 lej értékű cigarettát és 1 millió 280 "ezer 060 lej értékű szivart adtak el. Kolozsmegye és Kolozsvár az elmúlt évben 122 ezer 504 lejre vett cigarettapapirost és 76 ezer 810 lejt adott ki kártyákra, 2 millió 426 ezer 600 lejre fogyott el okmánybélyeg és 10 millió 647 ezer 901 lejie veitek repülöbélyeget. A klubok 424 ezer lej adót fizettek az elmúlt évben. Összesen körülbelül 113 millió , Sejt füstöltek, kártyáztak és ‘kérvényeztek el 1934-ben a kolozsváriak. Ez a szám 1.2 százalék csökkenést mutat az e.mult év forgalmához képest, atni lejben, kifejezve körülbelül kétmillió lejjel kisebb bevételt eredményezett. A legnagyobb bevétel az 1930. évben yolt, amikor 150 millió lej értékű dehánynemü, bélyeg fogyott el. * Ugyanitt közöljük, a tűzoltók elmúlt évi statisztikáját Kolozsvár derék tűzoltói 1934-ben 95 esetben vonultak ki. 31 esetben megérkezésükkor a tűz már el volt oltva. Fed él tűz 4, szobatüz ■ 12, mennyezettüz 4, kamra tűz 1, félszertüz 1, bolti tűz 4, plncetüz 3, gyári tűz 3, ístállótüz 1, mühelytüz 4, füstölő tűz 1, falun tűz 1. takarmány tűz 1, benzintüz 1, pakuratüz 1, olajtüz 1, autóbusztüz 1, erdőtűz 1, szeméttüz 1, parkettűz 1 és kéménytüz 12 esetben fordult elő. A bemondás szerint az elégett épületek, lakások 1 millió 856 ezer 700 lejre voltak biztosítva, amelyből 1 millió 090 ezer 600 fej térült meg. 40.300 lej értékű épület és egyéb felszerelések nem voltak biztosítva és így Kolozsvár elmúlt évi tűz által szenvedett vesztesége mindössze csak ez a 40.300 lej. A statisztika az -előző évhez mérten csökkenést mutat, amikor ugyanis 100 esetben vonultak Ki :a. tűzoltók. Hogy ilyen csekély érték, amit a tűz elpusztított, az főképpen a tűzoltóknak köszönhető, akik a legnagyobb gyorsasággal mindig megjelentek a . helyszínen és sokszor életük kockáztatásával végezték nehéz és fárasztó feladatukat. Ugyanekkor nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a tűzoltóság felszerelése Kolozsvár százezernyi lakosságához mérten nem a legteljesebb. Olyan hiányok vannak itt, amit egy kevés jóakarattal, de minél sürgősebben pótolni keli. Többek között nem elég az a negyven tűzoltó érre a. százezer lakosra, mert a belügyminiszteri rendelet szerint számuk legalább nyolcvan kellene legyen. Egy másik nagy. hiánya a tűzoltóságnak, hogy — bár '.Rosesou parancsnok nem nyilatkozott erről és mi is csak kerülő utón szereztünk róla tudomást, a Jé* génységnek nincs megfelelő egyenruhája. A tüzeseteknél gyakran elöforul, hogy a tűzoltóknak megrongálódik a ruhájuk. Mivel az illetékesek elmulasztották , a. tűzoltóság felszerelését kipótolni, a napokban tartott belügyminiszteri látogatás alkalmával a tűzoltóknak csak egy része tudott kifogástalan öltözékben megjelenni a szemlén. A belügyminiszter nem tudhatta azt, hogy amig az a pár legény a szeme előtt sürög-forog, addig a többiek, akik szabadnaposak, remegve várták, hogy vége legyen a vizitnek. lfi«t kciés a pénze, de szereti a jó könyveket, fizessen éld a Keleti Újságra, lassankint égy kis könyvtárat gyűjthet össze ajándékkönyvekből. xlki jiiiiiiítrlia ii előfizet, a következő könyvek közül választhat: Szilárd János : Török Sándor: Aszlányi Károly: Első ka la tutom. Vi-léken volt primae 01« na A sötét kamra.
