Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-10 / 7. szám
2 KeietiOjs&g ■ XVIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM. kormány közös magatartását Ez a magatartás nem tisztán Franciaország és Olaszország érdekeit akarja szolgálni, hanem minden euró pai népét. Tágítani akarja az európai légkört abban a szorultságban, melyben a népek már hosszú ideje vergődnek. Ebben az értelemben kell dolgoznunk tovább is a legnagyobb kitartással és óvatossággal, hogy megvalósíthassuk végül azt, amit az egész világ vár tőlünk. Ezután Laval beszélt az ujságirókhoz, a legnagyobb határozottsággal állapítva meg, hogy a megbeszélések eredménye teljesen megfelel a várakozásoknak- A tárgyalások — mondta a francia külügyminiszter — pozitiv eredményekkel végződtek. Franciaország és Olaszország kormányai megegyeztek az őket közvetlenül érdeklő kérdésekben és összhangolták fölfogásukat úgy a középeurópaí kérdésben, mint a külpolitika általános nagy kérdéseiben. — Az előbb aláirt jegyzőkönyv — folytatta kijelentéseit Laval —. a világpolitika legfontosabb aktái közé tartozik. Megállapodásaink a reálitásokon alapulnak. Az a politika, amelyben most megegyeztünk, nem irányul senki ellen. Minden államnak felajánlja, hogy a teljes erkölcsi egyenlőség alapján hozzájárulhat ehhez a törekvésünkhöz, amelynek egyedüli célja, hogy o békét megszervezze. Reméljük, hogy ezt a felhívásunkat meg fogják hallgatni. Anélkül, hogy bármit is feláldoztunk volna Franciaország és Olaszország lényeges érdekeiből. teljes szabadsággal vizsgáltunk meg minden kérdést, amely Európa rendjét érdekli. Ezen az alapon hoztuk összeJiángba Közép- európára vonatkozó nézeteinket és ezen az alapon irtuk alá a megegyezésről szóló jegyzőkönyvet. A német egy^ujogoság elvi elismerése (Róma, jannár 8 ) A római egyezmény kimondja ugyan, hogy Németországnak a békcr. szerződéseken túlmenő fegyverkezése törvénytelen, de ugyanakkor visszatér az 1939-es öthatalmi megegyezés alapjára, amely elismeri a németek fegyverkezési egyenjogúságát. Német, ürantla és magyar sajtó vélemények rTftMB wiwíir* vw>ww.A 62 éves Maniut Badacsonyban ünnepelték P©p Valér a kormánypárt sziiá?ysoaiyóí ©ilen-gyülésén eltűnt talllíókai kéri számon a ueiazsti'puraszlpárt ói A román középosz.áiy kitermelését siír^etie zés azon részére vonatkozóan pedig, hogy Ausztria szomszédos államai kötelesek egymás határait tiszteletben tartani és egymás bel- ügyeibe bele nem avatkozni, megjegyzik, hogy Magyarország eddig is tiszteletben tartotta szomszédainak határait és eddig sem avatkozott más országok belügyeibe, azonban IMIIM HIÚ I f (Szilágysomlyó, január 8.) Kedden ünnepelte Maniu Gyula hatvankettedik születésnapját. Ebből az alkalomból számtalan nemzeti parasztpárti politikus érkezett Badacsonyba. Kolozsvárról Moldován Valér volt miniszter, egyetemi tanár vett részt az ünnepségen. Maniu Gyula beszéddel felelt az egybegyűlteknek, meghatott hangon köszönve meg az ünneplést. A badacsonyi nemzeti parasztpárti ünnepet ellensúlyozandó, Szilágysomlyón nagyszabású liberális gyűlést rendeztek a megye vezetői. Már kora reggel megkezdődött a nagygyűlésre egybe- sereglett falusiak felvonulása. Délelőtt U órakor kezdődött meg a nagygyűlés a színház termében. A gyűlésen több ezer ember vett részt, Lobontiu Emil képviselő nyitotta meg az ünnepélyes gyűlést, melyen beszédet mondtak: Kurzen megyei prefektus, Pop Valér kisebbségi miniszter. Darabont időköz: bizottsági elnök és mások. A legnagyobb hatása Pop Valér miniszter beszédének volt. Hosszasan kritizálta a nemzeti parasztpárt működését és fejtegette a liberális párt érdemeit. _Mikor átvettük a kormányt, _ mondott«., — üresen találtuk az államkasszát. Kérdezem: hová lettek azok a milliók, melyeket az adófizető polgárok adtak össze és hová lettek . azok a még súlyosabb miihók, melyeket hole soriképpen kapott az országi Beszéde további részében arra mutatott rá, hogy Románia szavának sohasem volt még olyan tekintélyé a világ előtt, mint most. Az ország határait minden állam respektálja. Ez is a liberális párt érdeme, A liberális párt jövő programjával kapcsolatban kifejtette, hogy a közvetlen cél a hadifelszerelés gyarapítása. A konverzióval a parasztságnak sietett segítségére a kormány, most az iparososzíály hathatós támogatása következik. A legfőbb feladat ma az erőteljes román közép- osztály kitermelése, mert illő, hogy Romániában román városok legyenek. Végül cáfolta, azokat a hireket, melyek a kormány válságáról terjedtek el. A király ma is változatlan bizalmával támogatja a kormányt. Ezután a megyei prefektus felolvasta az üdvözlőtáviratok szövegét, melyeket az uralkodónak, a miniszterelnöknek és Bratianu Constantinnak küldöttek. Eckhards Tibor a Banavölare nlpilneH észszerű éi kielégítő együttműködésében látia a jobb lövő úti át Az eddigi dunavölgyi tervek azért jutottak fcVyuba, mert nem a ga:d.~sági he yxst, hanem a politika sugalmazta (Berlin, január 8.) A Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz a római tárgyalásokról a következőket irja: — A Középeurópára vonatkozó megállapodás kétféle. És pedig: a tanácskozási és középeurópai be nem avatkozási egyezménytervezet E kettő közül csak a tanácskozási egyezmény- tervezet tekinthető politikai realitásnak, Ez Mussolini ajándéka Franciaországnak A lap megjegyzi, hogy a középeurópai egyezményterven nyugszik az egész Duna-medence problémája. Magyarország és a kisantant egymásközti viszonya az egyezmény megkötése óta fokozott jelentőséget nyer. Mussolini a lap szerint pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy nem arról van szó, mintha akár Franciaországnak, akár Olaszországnak, vagy pedig mind a kettőnek le kellene mondaniok közép- európai politikai barátaikról, már pedig ez lett volna az eset, ha elvi döntésre akarták volna juttatni a határmódosítás kérdését. (Páris, január 8.) A hétfő esti lapok általánosan örömüknek adnak kifejezést a római tárgyalások eredményéért. A „Temps“ azt irja, hogy a nehézségek nem a két államférfi részéről merültek fel, hanem a francia és olasz szakértők hajthatatlansága miatt. Nem is annyira a középeurópai kérdés okozott nehézséget, mint inkább az olasz-francia gyarmati problémák(Budapest, január 8.) A magyar sajtó egyelőre nem foglal határozottan állást a megegyezés ügyében. Általánosságban örülnek, hogy sikerült biztosítani a békét. A megegyo(Bécs, január 8.) Eckhardt Tibor kedden előadást tartott a bécsi Külügyi Társaságban „A béke problémája a Duna-medencében“ címen. A rendkívül érdekes előadás azokat a főbb irányelveket szegezte le, amelyek a teljes békéhez és hiánytalan gazdasági rendezettséghez vezetnék el a Duna-medence népeit, — Az 1934. esztendő tanulságai azt mutatják, — mondotta, — hogy azok a különféle, eddig ellentétes erők, melyek a dunai államok életében működtek, most kezdenek egy irányba terelődni. A dunai államok népeit és kormányait e pillanatban őszinte békeszándék tölti el. Azokkal szemben azonban, akik az elmúlt év folyamán is optimisztikusan ítélték meg a dunai államok sorsát és várható jövendőjét, súlyos cáfolatokat lehet felsorakoztatni. Eckhardt Tibor pontos statisztikai adatokkal mutatott rá arra, hogy az osztrák-magyar monarchia feldarabolásával és a gazdasági el-, zárkózás rendszerével a gond, a nyomorúság és szomorú tehetetlenség milyen siralmas állapota szakadt a dunai államokra. Ezeken a bajokon csak a dunavölgyi népek önkéntes cgyüttmüJcődése segíthetett volna, az önkéntes együttműködés helyett azonban az egyoldalú akaratrákényszerités elve érvényesült. Ez a rendszer az elmúlt másfél évtized a'-ntt egyre merevebb és merevebb lett. míg háborús veszély állandósult a Duna-völgy fölött. Eckhardt Tibor eladása szerint a Duna- völgy egészséges és életképes megszervezése csakis észszerű és kielégítő együttműködés alapján lehetséges. Az előadás további folyamán részletesen ismertette Eckhardt Tibor a különböző nyugati államférfiaknak azokat a terveit, melyek a Duna-völgy problémáinak rendezésére irányultak. Megállapította ezeki’ől a tervekről, hogy már születésük pillanatában halálra voltak ítélve, mert elgondolásukat nem a gazdasági helyzet által sugallt észszerű belátás, hanem kizáróan a politika sugalmazta, így állott a helyzet mindaddig, amíg a trésai értekezlet eredményeképpen a mult év márciusában meg nem kötötte Olaszország, Magyarország és Ausztria a római egyezményt, amelynek elvei már a gazdasági fejlődés és kölcsönös együttműködés gondolatán alapultak. Ez az egyezmény a gyn korlatban kitünően bevált. Mindenkinek csak előnyt nyújtott, anélkül, hogy bárki ellen is éle lett volna. Ma is ez az egyezmény rejti magában a végső megoldás csiráit, csupán az hiányzik, hogy mindkét csoport hatalmai legyenek belátóhbak és kevésbé merevek bizonyos kérdésekben. Ez adna uj reménységet a Duna-völgy nyomorgó népeinek és jelentené egyúttal a háborús pszihozissal való végső szakítást. ORVOSOK, MÉRNÖKÖK! Minden magyar, német, francia, angol folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lep ágénál Cluj. A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól, Cluj. I NÉ UTAZZON E k*iMCPMPC<t VftSUTI MENETREND NÉLKÜL I KMMB^MMM»MWM«WMMBM^MMiiiiiimiimirmiiiiiHiínnniTi--^MmTimi ETRBSD LEJ | © • / ~ ^ 9*** V«... \ w r •' - . ■ t -S , 0 ■ f rr~ > ’ ' liogy az utódállamodban lakó magyarság sorsára felügyeljen és az ellenük elkövetett esetleges méltánytalanság ellen szót emeljen, egyenesen kötelességének tartja. -
